1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1886. Képviselőház Budapest, 1886.

A képviselőház tagjainak névjegyzéke - A képviselőház tagjai - Ónody Géza - Pallavicini Sándor őrgróf

128 ' alelnöke volt. 1881. a huilai dalániával, mint ennek elnöke, kirándulást rendezett Fiúméba, mire viszont a fiumeiek tömeges látogatása következett Budapesten. Mint min. tanácsos, 1881. a főváros Il-ik, utóbb III-ik kerületében lépett és választatott meg képviselővé szabadelvüpárti programmal. A várkerti építkezések teljes befejezése alkalmával s a közügyek körül szerzett érdemei elismeréséül <"> felsége a Lipót-rend lovagkeresztjének adományozásával tüntette ki. 1884-ben a főváros llí-ik kerülete ujra és pedig egyhangúlag választá meg országgyűlési képviselőnek. Jelenleg is tagja a közmunkák tanácsának és a fővárosi bizottságnak. Ónody Géza 1848. febr. 26-káu született TiszaEszláron. Elemi tanulmányait a Szepességben. középiskoláit Sárospatakon, jogi tanulmányait Kassán végezte. Ezután két évig Dunántúl jogi gyakorlatot folytatott s letévén a birói vizsgát, három évig a kaposvári főszolgabiróságnál nyert alkalmazást. 1871. Somogymegye csurgói járásának segéd-szolgabirájává választatott, ugyanazon évben Szabolcsmegye alsó-dadai járási szolgabirója lett. 1874-ben ez állásról leköszönt; 1881-ben.ahajdu-nánási kerület szélsöbali képviselőjévé választatott, s e kerületet képviseli most is antisemita programmal. A tiszaeszlári esetet ő hozta szóba a házban először. Pallavi cini Sándor őrgróf lS53.uiájus (ián születettSzegeden.Tanulmányait otthon végezte, majd a jogot hallgatta a bécsi egyetemen. Diplomatiai pályára lépve, egy ideig a pétervári nagykövetségnél mint attaché működött ; hazatérve, most óriási birtokain gazdaságának él. részint Magyarországon, részint Morvaországban. Mindszent, Anyás, Docz és Péteri ura ; csongrádmegyei birtoka, melynek terjedelme százezer hold, egyike Magyarország legnagyobb uradalmainak. Mint nagybirtokos, főleg a szegedi vész alkalmával adta bőkezűségének tanújelét, midőn Szeged városának mintegy 160,000 forintot engedett el. melylyel a város a védmunkálatok költségeihez hozzájárulni tartozott volna. A szegedi vész után általában