1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1886. Képviselőház Budapest, 1886.

A képviselőház tagjainak névjegyzéke - A képviselőház tagjai - Nendtvich Károly

•••1-J. cista működött s rendkívüli munkásságot fejtett ki. Több éven át pesti és bécsi levelezője volt a Gambetta által alapított »République Française«-nak s a »Nouvelle Revue« tudományos folyóiratnak, melybe a magyar parlamentről hosszabb tanulmányt irt. Önálló müvei : »Rabelais és kora«. »Parlamenti fegyelem és tekintély«, »Kortörténelmi rajzok«. »A franczia forradalom hirlapirói és hírlapirodalma«. »Ilungaricae res« (röpirat a Schulverein ellen) ; szerkeszté továbbá »Das moderne Ungarn« czimii munkát. 1882. a főváros bizottságának tagja, a lakásügy kérdésében nagy tevékenységet fejtve ki. 1884. niegválasztatott orsz. képviselőnek a szilágy-csehi kerületben. Papp György túlzó oláh nemzetiségi ellen. A közgazdasági bizottság tagja. Mint publicista, a legismertebbek egyike, a ki a társadalom számos jótékony intézményét kezdeményezte a sajtóban. Nendtvich Károly szül. Pécsett 1811. decz. 31. Iskolai tanulmányait Pécsett, majd Késmárkon elvégezvén, orvosi pályára lépett, s 1836-ban orvostudorrá avattatott. Ugyanezen évben elnyerte a vegytani s növénytani segédállomást s magánelőadásokat tartott 1843-ig. Tevékeny részt vett az ezidötájt keletkezett magyar természettudományi társulat alapításában. Kossuth felszólítására 1848. deczember 3-án kezdett vegytani, elöadásokat tartani a magy. ipar egyesületben. Ugyanekkor a magyar természettudományi társulat megbízásából Bugát Pállal és Irinyi Jánossal megalkották a vegytani magyar műszavak tárát, mely Nendtvichnek »A müipari vegytan alapelvei« ez. munkájában rendszeresen összefoglalva jelent meg. 1847-ben a külföldi egyetemeket látogatta meg: 1848-ban ez útját megszakasztva, Pestre tért vissza a megürült vegytani tanszék elfoglalására, mely állásától előbb Windischgrätz. majd Haynau fosztotta meg. s csak 1851-ben kezdhette meg rendes működését. Ez időtájra esik irodalmi munkálkodása, melyeknek egy része önállólag. majd az akadémia értesitőjeben vagy különféle folyóiratokban jelent meg, köztük aka-