Nyugati Magyarság, 2007 (24. évfolyam, 2-12. szám)
2007-03-01 / 3. szám
10. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 2007. március Örök szolgálatban ANISZI KÁLMÁN Tar Károly (erdélyi) írónak, közírónak, szerkesztőnek rendkívül szerteágazó, gazdag az élete. Volt technikus, lakatos, műszaki rajzoló, tervező. Évtizedig a kolozsvári Igazság munkatársa, aztán az utolsó nemzetiségi művelődési felügyelő Kolozs megyében, majd az Ifjúmunkás publicistája, az Ifjúmunkás Zsebszínház újraindítója, a Napsugár gyermekirodalmi lap főszerkesztője; 1989-től az RMDSZ szervezője, az Erdélyi Kiskönyvtár sorozat alapító szerkesztője, az Erdélyi Szépmíves Céh újraalapításának fő szervezője, 1994-től intézője és az Erdélyi Napló főmunkatársa... 1997-től a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége Anyanyelvűnk Alapítványának kurátora, a Magyar írószövetség és a Svéd írószövetség tagjaként a Skandináviai Magyar Irodalmi és Művészeti lapfolyam (Ághegy) alapító szerkesztője és a svéd nyelvű Övergänser főszerkesztője. Eddig 36 kötete - regények, versek, színdarabok, riportok, szociográfia... -jelent meg.- Túlzás nélkül mondható: a skandináviai magyarság szellemi atyja, mentora vagy. Honnan ez az odaadás, a viszonzás nélküli szolgálat kényszere?- Senki sem próféta a maga hazájában. Én sem Svédországban. Otthonról hozhattam magammal a szolgálat kényszerét. A rendszerváltást követően vezércikkeket írtam a kolozsvári napilapba, a Szabadságba. De elég korán azt tapasztaltam, elkezdődött a torzsalkodás a pozíciókért, az anyagiakért. Felmérve a helyzetet, abbahagytam a politizálást, és a legégetőbb művelődési kérdésekkel foglalkoztam. Erdély magyarságának legalább ötven éves lemaradást kell behoznia, egyrészt a történelmi ismeretek terén, másrészt az irodalom, a művelődés világában. Erdélyben évtizedeken át tilos volt a magyar történelmet és a (kortárs) magyar irodalmat megfelelő módon művelni, terjeszteni, népszerűsíteni. Ezt a felismerést vittem ki magammal, amikor ‘95-ben - családi kényszerhelyzetben - áttelepültem Svédországba. Evekkel előbb Szőcs Géza kezdeményezte az Erdélyi Szépmíves Céh újraalakítását. Horváth Andor akkori minisztériumi megbízottól megszereztem a Céh újraindításához szükséges engedélyt. Aztán a Céh intézőjeként - a Kós Károlyi hagyományokat követve - annak százhuszonhét fiókját terveztem, több mint ötvenet létrehoztam, tagjainknak száma akkor meghaladta a 2600-at. Ekkor történt, hogy elvesztettem egész családomat. Hét munkatársamnak átadtam a Céhet, és áttelepültem Svédországban élő lányomhoz, unokámhoz. Miután egész életemet a köz szolgálatában töltöttem, kötelességemnek éreztem a családom egyetlen maradéka mellé állni. Azóta félig svéd, félig magyar három szép unokámat tanítom anyanyelvére. Ismerkedve a svédországi magyarokkal, sanyarú helyzetben találtam őket. Egyaránt idegenkedtek a művelődés jelenségvilágától és a művelt emberektől. Néhány cselekvő emberrel klubot nyitottunk, hogy a szórakozás mellett a magyar nyelvet ápoljuk. Olvasókör alakult. Kétmillió korona ráfordítással a svédek rádiót létesítettek Lundban. Büszke vagyok rá, hogy az egyetlen magyar rádiót magam szerkesztettem. Egyesületünk választmányába három fiatalt is bevittem, mert csupa idősekből állt a vezető testület. Hetedik éve megjelenő családi lapomat, a Magyar Ligetet is átadtam a magam nevelte szerkesztőnek.- A skandináviai magyar irodalmi és művészeti élet központi fóruma az Ághegy. Belelapozva a lapfolyamba, úgy érzem, több ez egyszerű folyóiratnál, antológia is egyszersmind. Mikor indult? Milyen a felépítése? Kikről és kikhez szól?- Az Ághegy öt évvel ezelőtt indult. Miután azt tapasztaltam, hogy a Magyar Ligetben közölt irodalom érdekli az embereket, úgy gondoltam, tovább lépek. Újabb és újabb írók, toliforgatók jelentkeztek. De nemcsak élő-eleven írókat, művészeket fedeztem fel, hanem magyar származású költőkre, festőkre, zenészekre is bukkantam, akiket az Akik előttünk jártak rovatban mutatok be. Mindannyiuknak fontos szerepük van az anyaország és a befogadó ország kapcsolatainak kiteljesítésében.- Szolgálatod egyik legfőbb hozadéka az Ághegy. Hány alkotót fog át ez az antológiaszerű lapfolyam?- Kétszázötvenet. Elvileg 34 magyar szervezet támogatja. A 35. a mi saját alapítású Ághegy Liget Magyar Baráti Társaságunk. Amit a Svédországi Magyarok Országos Szervezete (SMOSZ) is befogadott. Ez azért is fontos, mert a svéd állam a magyar szervezeteknek is nyújt támogatást, ha tagsági díjat fizetünk. Az Ághegyet 67 magánszemély ténylegesen is támogatja bizonyos összegekkel.- Milyen a lapfolyam felépítése? Szeretném, ha ezt részletesebben kifejtenéd, mert így fény derülne a skandináviai magyarok szellemi-művészi életének a szerkezetére is.- Az Ághegy felépítésének az alapgondolata, hogy helyet biztosítson az irodalmi és művészeti alkotásoknak, illetve az ilyen természetű értékek terjesztésének Skandinávia-szerte. Legfőbb rendeltetése pedig az itteni magyar népesség híd szerepének a kiteljesítése. Mindegyik lapszám publicisztikával indul. Ez vagy a közösséget érintő időszerű kérdésekkel foglalkozik, vagy tisztelegni kíván egy-egy idős alkotó előtt. Legterjedelmesebb rovatunk az „Irodalom”, amit két részre oszthatunk. Egyik részét a kötetes szerzők munkáinak közlésére szenteljük, a „Rügyek”-be pedig olyan fiatal írók munkái kerülnek, akiket mi fedeztünk fel. Örömmel mondom, máris több mint húsz verselőt, novellaírót fedeztem fel. Legtöbbjük erdélyi. Az „Észak hírnökei” rovat tölti be a lapfolyam híd szerepét. Igen sokan nem írnak, hanem fordítanak. Orvosok, tanárok és más szakmákat űzők. Szeretném rászoktatni őket a folyamatos fordítói tevékenységre. Mert mi közvetítjük a svéd kultúrát Magyarországra. Sikerült kapcsolatot teremtenem Budapesten a skandinávisztikai kar tanárával, Madary Kamillái, a Skandináviai kultúra című ismertetőjét, újraközöltem 16. lapszámunkban, hangsúlyozva e fontos munka kibővítésének szükségességét. Fordító munkatársaimat arra kértem, ha valakinek valamely mű, illetve azoknak egy-egy része megtetszik, fordítsák le magyarra. így próbáljunk meg összehozni egy kis saját fordításokkal kibővített irodalomtörténetet. Más fejezet: „Akik előttünk jártak”. Számos nagynevű festőnk van, például. A Nagybányai Iskolától kezdve itt mondhatni mindennek van nyoma. Ezek feltérképezése komoly munkát igényel.- Eszerint az élő írók rovata: „Akik mellettünk járnak...”- Igen, de ők nem mind írók, sokkal inkább kultúremberek.- Viszonylag sok könyvismertetést látok a Könyvek rovatban.- Svédországi magyarok munkáit mutatjuk be és értékeljük ehelyütt. Most próbálom beindítani a kritika rovatot, kezdetét veszi a rostálás. A minőségre kell törekednünk. Anélkül nem megy.- A képzőművészek is egyesületbe tömörültek?- Valóban van ilyen egyesület is. Viszont személyi okok, hozzá nem értés és egyebek miatt megszűnő félben van. „Képtár” rovatunk a képzőművészek bemutatásával foglalkozik. Érdekességként említem, hogy a lapfolyam 17. számában fog megjelenni egy Török Miske Ágnes nevű budapesti születésű, képzőművésznő portréja, aki többek között rézkarcban rajzolta meg a svéd pénzeket. Török Miske Ágnes tavaly megnyerte a világ legszebb pénze díjat, íme, egy magyar nő, akire egész Magyarország büszke lehet.- A „Zene/Szó” rovat szerint a zene a skandináviai magyar szellemiművészi élet fontos részét képezi.- Kitűnő munkatársam, Maros Miklós, világszerte ismert zeneszerző. A Svéd Akadémia tagja. Tavaly mutatták be egyik operáját a Svéd Királyi Operában. A nemrég elhunyt Rózmann Ákos az elektronikus zene skandináviai atyjának mondható. Maros Miklós nagy segítségemre van a skandináviai zenei élet magyar képviselőinek a feltérképezésében. Közöttük több erdélyire bukkantam. Práda Kinga fuvolaművészünk kolozsvári születésű. Egy félig magyar, félig román kolozsvári fiatalember pedig a svéd ifjú zeneszerzők elnöke. Összegezve: zenészeink előkelő helyet foglalnak el a térség zenei életében. Úgy érzem, sikerült elég rövid idő alatt láttatnunk magunkat. Folyamatos jelenlétünkkel szeretném jelezni az anyaországnak, hogy becsülje meg az itt élő, tevékenykedő alkotókat, mert ők is a magyarság hímevét terjesztik a nagyvilágban.- Miért Járkáló a neve a Járkáló rovatnak?- Él Koppenhágában egy Lázár Ervin nevű úr, aki a Járkáló nevet választotta magának azért, hogy megkülönböztesse magát a Magyarországon nemrég elhunyt Lázár Ervin írótól. Nosza, mondtam kapva az ötleten, indítsunk neked egy rovatot Járkáló néven. Járkáló Hamvas Béla nagy tisztelője, és a Hamvas Béla kör elnöke. Ebbe a rovatba kerülnek az esszék.- Magyarországról kaptok-e anyagi támogatást?- Első öt számunkat a magunk költségén nyomtattuk.- Erkölcsi támogatásban sem részesültök?- A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága (Komlós Attila alelnök) megkeresett bennünket, így aztán kapcsolatba kerültünk. Időközben én is a társaság választmányi tagja lettem, és az eltűnt Határon Túli Magyarok hivatala segítségével összegyűjtött koronáinkat kipótolták, így nyomtathattuk ki 2. És a 3. kötetünket, amelyekbe egyenként öt-öt számot sűrítettünk. Nagyon jó együttműködést alakítottunk ki Pomogáts Béla elnök úrral. Segítségével most készülünk kiadni az Erdélyi Szépmíves Céh Emlékkönyvét. Amit én már réges-rég, 1965-ben megírtam, de anyagiak híján az asztalfiókban feküdt. Az Emlékkönyvek kiadása tulajdonképpen a Szépmíves Céh kötelessége. Ugyanis Kós Károly meghagyta, ötévenként meg kell jelentetni egy emlékkönyvet. Az általam írt és szerkesztett kötetben összehoztam az Erdélyi Szépmíves Céh összes adatait, vitáit, a második részben pedig az újraalakított Céh öt éves dokumentumait. Mivel Wass Albert köszöntőt írt az Emlékkönyv megjelenése alkalmából, felvettem a kötetbe a nagy író velem folytatott levelezését is.- Az elmondottakból úgy tűnik, hogy ti nem annyira államok, mint inkább személyek, illetve intézmények közti kapcsolatok révén kommunikáltok.- Azért állami szinten zajló kapcsolataink is vannak, még ha nem is Magyarországgal , hanem Svédországgal jött létre ilyen kapcsolat. Ugyanis nemrég megnyertem a stockholmi nagykövet urat annak, hogy köteteinket náluk, méghozzá a követség rendezésében mutassuk be először az előkelő svéd és magyar értelmiségieknek. Ez óriási segítség.- Hogyan tovább?- Ismertségünk és elismertségünk növekszik, anyagiak tekintetében viszont visszaszorulóban vagyunk. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, a Határon Túli Magyarok Hivatala nem támogathat többé. Ez utóbbi erkölcsileg sem, mert már nem létezik. Újabban nincs kinek beadni a pályázatokat. Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy bezárult előttünk minden kapu. De nem adjuk fel.- A Magyar Kultúra Lovagja vagy.- Ez a lovagrend 11 éve alakult Budapesten. A magyar kultúra terjesztésében kifejtett személyes tevékenység alapján ítélik oda minden évben a lovagi címet, egyszerű és neves embereknek. Legutóbb Sütő András kapta meg post humus, de megkapta többek között egy köröndi tanító. Kasza Imre erdélyi származású képzőművész és Öve Berglund, aki Adyt, József Attilát és Babits Mihály Jónás könyvét fordította nemrég svédre. Én vagyok az első lovag Skandináviában. Többek között azért a könyvemért kaptam meg, amit a Stockholmi Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület tízéves évfordulója alkalmából írtam - ingyen és bérmentve. Amit, szerencsére, Magyarországon is észrevett a haza éltető figyelme. Ma már hat skandináv (kettő norvég) tagja van a rendnek, ebből hármat, a Lovagrend jelölőbizottságának tagjaként magam ajánlhattam. MAGYARORSZÁG A MEGALAZOTTSAG ÉS A FÉLELEMKELTÉS ÁRNYÉKÁBAN Magyarország újkori történelmének egyik legsúlyosabb erkölcsi és politikai válságába sodródott, melyet a hatalmat megszerzett, azonban annak gyakorlására erkölcsüeg és szakmailag alkalmatlan politikai elit nem hajlandó beismerni. A vezetői alkalmasság elvi követelményeit is messze felrúgok egy cezaromániában szenvedő, paranoiás személyt emeltek hatalomba, amelytől már politikai, és anyagi függőségük miatt maguk sem tudnak szabadulni. A válság súlyosbodásában már görcsösen ragaszkodnak a bársonyszékükhöz, mert tudják, hogy leváltásuk párosulni fog eddig még nem látott felelősségre vonással és többségük soha többé nem kerülhet a hatalom közelébe. Az ORSZÁG és a közhangulat katasztrofális áUapota mintha nem is létezne, hatévi kormányzási „szünet” után olyan ámokfutásba kezdtek, melyre példa nincs Európában. Az általuk előidézett és teljes csődhöz vezető külső és belső államadósság tekintetében Európa utolsó országai közé kerültünk, az euró bevezetésének ma már látható dátuma sincs. A NATO-ban vállalt kötelezettségek alacsony szintű teljesítése, a honvédelmi kiadások évek óta tartó minimalizálása miatt, a vezető tanácsban az Egyesült Királyság konzervatív képviselői Magyarország szövetségi tagságának felfüggesztését kezdeményezik. Tehát nemcsak a NEMZETET csapta be a kormányzat, hanem az adatok meghamisításával az EU Parlamentjét és a NATO vezetését is félrevezette. Hitelképtelenné váltunk abban a közösségben, amelyhez való csatlakozásra évek óta vártunk, Európa rendszerváltó vezető országából sereghajtók lettünk. E tragikus állapot bekövetkezése a rendszerváltozás féloldalas megoldásaihoz vezethető vissza. E tekintetben a született eredmények, a gyorsan homályba vesző és nem szívesen emlegetett nagyhatalmi alku következményei lettek. A két világhatalom fegyverkezési versenyébe belebukó Szovjet vezette Varsói Szerződés országai teljes gazdasági csődje, a hatalmas külső és belső államadósság meglepte és megrettentette a NATO-t és Világbank Szövetségét akkor, amikor évtizedeken át erre készültek, és stratégiai céljukat elérték. A NYUGAT ez irányú „meglepődése” azóta is megmagyarázhatatlan. A gyors és kezelhetetlen összeomlás megelőzésére, a beinvesztált kölcsönök legalább egy részének valamikori visszafizetésének reményében „váratlan” politikai válságkezelő lépéskényszerébe kerültek. Tragédia az, hogy többek között ennek a kétbalkezes politikának lett az eredménye a szerbek által 1992 és 1999 között elkövetett balkáni népirtások. Az 1989-es máltai Bush és Gorbacsov találkozón a „peresztrojka vezére” által majdnem minden kérdésben adott „belegyező” válasza sokkolta ugyan az USA vezetőjét, de a bankvilág nyomásával a háta mögött a megállapodtak a volt szocialista tömb jövőjéről. Lényegében a demokratikus átalakulásokat, átmeneti kormányok vezetésével, a többpárti demokrácia kiépítését, demokratikus választások kiírását, az államigazgatás és a piacgazdasági rendszerek kiépítését, az államadósságok átütemezését. A VSZ felszámolása, a szovjet csapatok Európából való lépcsőzetes kivonása, a volt államhatalmi szervek és titkosszolgálatok tagjainak viszont elmaradt az elszámoltatása és felellőségre vonása. A Németh Miklós vezette átmeneti kormány nagyhatalmi biztosítékokkal segítette az államcsőd politikai felelőseinek mentességét, azok nagy részének a gazdasági hatalomba történő „átmentését”. Jelentős többségük lett az új kapitalista komprádor burzsoázia, és a rendszerváltozás vámszedője. Az elszámoltatás elmaradása miatt hamar megjött a hangjuk, és a korábban kezükben tartott titkosszolgálatokon keresztül kiépítették az új hatalmi hálózatukat, a klientúrájukat, és vele együtt az elkötelezettek holdudvarát. Tehát nagyhatalmi támogatással, a rendszerváltoztatás mulasztásait elkövetők tetten érhetők a kerek-asztal tárgyalásokon, és a „Rózsadombi Paktum”-ban, az Alkotmány módosítgatásában és nem az azonnali új alaptörvény megalkotásában elkövetett mulasztásokban. Az ÁLLAMFORMÁRÓL, immár a XX. szd.-i történelmünk során harmadszor is elfelejtették a Népfelség elvén a NÉP akaratának szavazás útján való megnyilatkozását. Az átmeneti kormány és az elhibázott privatizációval, a rossz választási törvény megalkotásával a volt hatalom birtokosait bejutotta a parlamentbe, így újra kezükbe kerülhetett a végrehajtó hatalom is. A stratégiai céljaik megvalósításához azonnal kiépítették a hűséghálózatukat a gazdaságban, a bankvilágban, az állami közigazgatásban, a Magyar Honvédségnél, valamint a rendvédelmi és rendészeti szerveknél és az ellenzéki pártoknál. Ez utóbbiak vonatkozásában nem volt nehéz dolguk, a volt 800.000 MSZMP tag, valamint a fenti szervezeteknél a korábbi megbízhatóság érdekében válogatott tisztviselők közel 90%-a az előző rendszerhez kötődő, baloldali elkötelezettségű volt és maradt. Nem beszélve a fegyveres erők, rendvédelmi és rendészeti szervek közép és felső vezetőiről. A ma is szolgálók egy jelentős része, közép vagy felsőfokú képzettségüket Moszkvában, Kijevben és Varsóban szerezték meg, majd a kiválasztottak, .ráfejeltek” az USA- ban, Londonban és Berlinben.. Ezek közül, akik még ma is vezető beosztásban vannak, egymást „segítő véd és dacszövetségben” vannak. Közép és felsőszinteken sem különb a helyzet az oktatásban, a tudományos kutatásban, a közlekedésben, az egészségügybe, a bankszférában, vagy a gazdaság más ágazataiban. A különböző szintű vezetők között, a törvényi tiltás ellenére jelentős számban vannak első sorban kormánypártok vezető funkcióiban, illetve képviselői státuszokban is. Mindent kézben tartanak, a sajtót, a rádiót, az MTV-t és a kereskedelmi csatornákat is. (Folytatás a 11 oldalon)
