Nyugati Magyarság, 2007 (24. évfolyam, 2-12. szám)

2007-03-01 / 3. szám

2007. március Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident - Melléklet III. oldal az Európai Mezőgazdasági Garan­cia Alap (EMGA) • közvetlen támogatások • intervenciós felvásárlás • bel- és külpiaci támogatások az Európai Mezőgazdasági Vidék­­fejlesztési Alap (EMVA) • nemzeti vidékfejlesztési program támogatásai EMGA TÁMOGATÁSOK Az EMGA támogatási jogcímek közül a bel- és külpiaci támogatások és az intervenció esetében a közös piac szervezésével (Common Mar­ket Organisation, CMO) kapcsolatos reformok jelentenek változást. így változik a kukorica intervenció támo­gatása, megszűnt a cukorrépa ágazat támogatása és átalakulóban van a bor és zöldség-gyümölcs ágazat támoga­tása is. A piaci támogatások továbbra is Brüsszeli döntéssel és nemzeti vég­rehajtással működnek. A közvetlen támogatások közül a SAPS 2009-ig változatlan formában, évente emelkedő mértékben vehető igénybe. 2009-től felváltja az SPS (SPS: Single Farm Payment Scheme - Egyszerűsített Üzemalapú Kifi­zetési Rendszer) támogatási forma. SPS lényegében farm, üzem alapú támogatási rendszer, amelyben nem a föld, hanem az adott földterülettel gazdálkodó üzem lesz jogosult a tá­mogatásra. A SAPS-ban az igénylőknek csak a “helyes gazdálkodási gyakorlat” irányelvnek kellett megfelelniük, az SPS rendszerben 2009-től azon­ban további 19 uniós irányelvnek is eleget kell tenni. Ezek többsége az üzem környezetre gyakorolt hatását pontozza. Az SPS bevezetéséhez nemze­ti hatáskörben több döntést is meg kell. Mekkora támogatási részt lehet például a termeléshez kötni? Ilyen közvetlen dotáció lehet a gabona és olajos növények területalapú támo­gatásának legfeljebb 25%-a, ennek alternatívája lehet a durumbúza ter­melés 40%-os támogatása. A szar­vasmarhatartók támogatásai közül némelyik termeléshez kapcsolt tá­mogatásként különböző választható csomag részeként megőrizhető. A hazai termelés stratégiáját érin­tő döntések mellett az üzem fogalma is felvet problémákat. Az uniós jog­­gyakorlat ugyanis a mezőgazdasági üzem vezetőjének különleges jogo­kat biztosít, ilyen például a termőföld elővásárlási joga. Ezt Magyarorszá­gon is meg kell adni. Arra is választ kell találni, hogy a föld-, vagy föld­­használat és az ezzel együtt járó tá­mogatási jog, adás-vételének milyen adóvonzata legyen. Az SPS-el kapcsolatos döntések azonban nem várhatnak 2009-ig. Az EU döntése alapján a hazai kiegé­szítést, a top-up kifizetése 2007-től az SPS, üzemalapú rendszerében történik. 2009-ig könnyítést jelent, hogy az igénylőknek a 19 termelési irányelvnek nem kell megfelelniük. Azonban a támogatásokat üzemso­­rosan és az előbb ismertetett nemzeti döntéseket meghozva kell kifizetni. EMVA TÁMOGATÁSOK Az EMVA létrehozása kapcsán az EU kidolgozta a 2007-13-as időszak­ra szóló vidékfejlesztési stratégiáját. A stratégia négy kiemelt prioritást fogalmazott meg: I. a mezőgazdasági és erdőgaz­dálkodási ágazat versenyképességé­nek javítása; II. a környezet és a vidék minő­ségének javítása; III. a vidéki élet minőségének javítása és a vidéki gazdaság diver­zifikálása; IV. a helyi kapacitás kiépítése a foglalkoztatottság és a diverzifikáció érdekében (LEADER). Az EMVA források elérése ér­dekében minden tagország elkészítet­te Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiai Tervét, majd annak elfogadása esetén a végrehajtást támogató Programot. Az EU elvárása, az egységes tervezés érdekében, hogy minden nemzeti stra­tégiai terv a kiemelt prioritások tenge-2007: a változások kezdete lyeire épüljön. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (UM­­VST) 2006 elején készült el és került átadásra Brüsszelben, ahol várhatóan márciusban hoznak döntést annak elfogadásáról. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (UMVP) párhuzamosan készült, így az UMVST elfogadása esetén azonnal Brüsszel rendelkezésére bocsátható. Az UMVST-ben az Unói által elvárt prioritásokra épülve három in­tézkedéscsoport került kialakításra, 15 beavatkozási akcióval: I. A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása - I. Intézkedéscsoport beavatkozási akciói: A megújuló energiaforrások alkal­mazásának és termelésének előse­gítése; Az állattenyésztési ágazat életké­pességének erősítése; Az élelmiszer-feldolgozás ver­senyképességének javítása; Nagyobb hozzáadott érték előállí­tása a kertészetben; Mezőgazdasági infrastruktúra-fej­lesztés és vízgazdálkodás; II. A környezet és vidék állapo­tának javítása - II. Intézkedéscsoport beavatkozási akciói: Agrár-környezetgazdálkodási, Na­tura 2000 és erdő-környezetgaz­dálkodási támogatás; A Kedvezőtlen Adottságú Terüle­tek és a tradicionális mezőgazda­­sági táj megőrzése; Beruházási támogatás a környezeti előírások és a vízgazdálkodás ér­dekében; Az erdősítés és a gyorsan növő fajok támogatása; A jó minőségű víz egyensúlyi mennyiségének biztosítása; A talajvédelem erősítése; Az állatjóléti kifizetések biztosítá­sa; III. A vidéki térségek életminő­ségének javítása és a diverzifikáció ösztönzése - III. Intézkedéscsoport beavatkozási akciói: A diverzifikáció, mikro-vállalko­zások és turizmus természeti és kulturális örökségre épülő támo­gatása; Az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása és falumeg­újítás; A helyi kapacitás kiépítésének tá­mogatása; Az önállóan nem szereplő IV. Intézkedéscsoport a helyi kapacitás kiépítése a foglalkoztatottság és a di­verzifikáció érdekében, a tervek sze­rint a másik három intézkedéscsoport esetében a LEADER megközelítés alkalmazásával valósul meg. Az UMVST céljainak megvalósu­lását az EMVA 3805,8 millió euro­­val támogatja a hét év alatt. A forrás­­megosztása a négy tengely mentén, a következők szerint alakul: Nemzeti támogatások A KAP reform előírásai szerint, 2007. május 1-jét követően már csak teljes mértékben EU konform nem­zeti támogatási rendszerek működ­tethetők. A nemzeti támogatásokat szabályozó uniós rendelkezések (iránymutatás, jogszabályok) 2006. december második felében jelentek meg. Az új - 2007-től hatályba lépő - szabályok több területen jelentős szigorításokat tartalmaznak. A Földművelésügyi és vidékfej­lesztési minisztéri­um az uniós rendel­kezések figyelembe vételével a 2007. évben működtetni kívánt nemzeti tá­mogatásokat (a top up kivételével) két lépcsőben tervezi meghirdetni:-2007. január 1. és április 30. között alapvetően a jelenleg érvényes szabályok (25/2004. (III.3.) FVM sz. rendelet) alkalmazásával; 2007. május 1-jét követően már az új rendelkezések sze­rint kialakított és notifikált, EU kon­form támogatás for­májában. A jelenleg létező nemzeti támogatási konstrukciók felül­vizsgálata és EU konform átalakítása alapján 2007. május 1. után — az Európai Bizottság egyetérté­se esetén - az alábbi támogatási konst­rukciók bevezetését és működtetését ter­vezi az FVM: Erdészeti feladatok támogatása; Termőföld hasznosí­tás támogatása; Hal- és vadgazdál­kodás támogatása; Állattenyésztési, te­nyésztésszervezési feladatok támoga­tása; Állategészségügyi támogatások; Agrárfinanszírozás támogatása; Közösségi agrármar­keting támogatás. Változások a KÖZÖS PIAC SZER­VEZÉSÉBEN A közös piac szervezésének re­formjának fő célki­tűzése, hogy a közös piacszervezésekre (CMO) vonatkozó huszonegy hatályos rendeletet felülvizs­gálja és egyetlen, átfogó rendeletben történő összefoglalja, ezáltal ésszerű­sítse és egyszerűsítse a jogi keretet, anélkül, hogy módosulnának az an­nak háttérében álló politikák. A javaslat célja, hogy gondoskod­jék a piacpolitika olyan hagyományos területeinek harmonizált szabályozá­sáról, mint az intervenció, a magántá­rolás, a behozatali vámkontingensek, az export-visszatérítések, a védintéz­­kedések, az állami támogatásra és a versenyre vonatkozó szabályok, vala­mint az adatközlés és szolgáltatás. Az e területekre vonatkozó fennálló ága­zatspecifikus szabályokat jogszabá­lyonként vagy politikai kérdésenként átdolgozzák, és lehetőség szerint ho­rizontális rendelkezésekben egyesítik. A közös piaci szervezés reformjával párhuzamosan több ágazati reform is előkészület és végrehajtás alatt van: Zöldség és gyümölcs ágazat re­formja, annak érdekében, hogy jobban összhangba kerüljenek ezeket az ágazatok a megreformált közös agrárpolitika többi részével. A javaslat a gyümölcs- és zöld­ségágazat versenyképességének és piacorientáltságának a fokozására, valamint a válsághelyzetekből ere­dő bevétel-ingadozások csökken­tésére, a fogyasztás növelésére, a környezetvédelem ösztönzésére, illetve amennyiben lehetséges, a szabályok egyszerűsítésére és a közigazgatási terhek csökkenté­sére törekszik. A bor ágazat reformja, amelynek célja az európai uniós bortermelők versenyképességének növelése, az EU-ban termelt borok hírnevének megszilárdítása, az e borokat meg­illető piaci részesedés visszaszer­zése, egyensúly teremtése a kínálat és a kereslet között. A cukor ágazat reformja, amely­nek célja, hogy összhangba hoz­za az elmúlt közel 40 év során nagyrészt változatlan rendszert a megreformált közös agrárpolitika többi részével. A reform kulcsa a garantált minimális cukorár 36 %-os csökkentése, a termelők számára nyújtott kompenzáció, és legfőképpen a szerkezetátalakítá­si alap, amely a versenyképtelen cukortermelőket az ágazat elha­gyására ösztönzi. Intézményfejlesztés A pénzügyi végrehajtás szempont­jából hazánkat érintő egyik legfon­tosabb változás, hogy az EMVA és EMGA kifizetéseit akkreditált kifizető ügynökségen keresztül kell teljesíteni. A jelenleg hatályos jogszabályok ér­telmében, hazánkban egyetlen - 2005. decemberétől immár véglegesen akk­reditált - mezőgazdasági kifizető ügy­nökség működik az MVH. Az MVH e státuszát az EMGA vonatkozásában az új finanszírozási rendben is meg tudja tartani. Azonban az EMVA kifizetései tekintetében is szükséges kijelölni és akkreditálni egy kifizető ügynökséget annak érdekében, hogy Magyarország az alap támogatásait 2007-től kezdő­dően le tudja hívni. A MVH akkre­ditálásához jelentős jogszabályválto­zásokra és intézményfejlesztésre van szükség, amelyek jelenleg is zajlanak, többek között: EMGA-EMVA törvény és végre­hajtási FVM rendeletek; MVH informatikai rendszerének és az IIER fejlesztése; Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal felállítása; az FVM Képzési és Szaktanács­­adási Intézetének Vidékfejlesz­tési, Képzési és Szaktanácsadási Intézetté történő fejlesztése, Me­zőgazdasági Tanácsadó Rendszer kiépítése; Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat felállítása. Intézkedéscsoport a) Közpénzből történő hozzájárulás (euro) Forrásmegosztás Összes közpénzből történő hozzájárulás Az EMVA- hozzájárulás mértéke (%) Az EMVA-ból nyújtott összeg 1. intézkedéscsoport 2,384,995,192 75 1,788,746,394 47% 2. intézkedéscsoport 12522,337,356 80 1,217,869,885 32% 3. intézkedéscsoport 583,562,653 75 437,671,990 17% 4. intézkedéscsoport 261,651,734 80 209,321,387 (5,5%)* Technikai seeítséenvúitás 202,978,315 75 152,233,736 4% Összesen 4,955,525,250 3,805,843,392 *A IV. Intézkedéscsoport forrásai - 5,5 % - az I-III. Intézkedéscsoportra előirányzott összegből kerülnek levonásra, rendre 25-5-75 százalékos arányban Uniós vidékfejlesztést támogató források 2007-2013 között KAP célkitűzések EMVA célkitűzések EMGA célkitűzések Regionális politika .................................................. lka : Nemzeti Vidékfejlesztési és Agrár Stratégia Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv Nemzeti döntési szint (pl. SPS) Új Magyarország Fejlesztési Terv 1. tengely E re cn OJ II. tengely Ili. tengely IV. tengely O £ « I o5 <ü I sí S '5T b* I Közvetlen támogatások Belpiaci támogatások Külpiaci támogatások Intervenció ÜMFT Operatív Programok vidékfejlesztést érintő fejlesztései Agrár és vidékfejlesztési támogatási források 2004-2006 között Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Nemzeti támogatás Garancia Részleg Orientációs Részleg Vidékfejlesztési intézkedések, II. pillér Belpiaci intézkedések Külpiaci intézkedések Intervenció * A top-up támogatás hazai forrásból, EU szabályozással kerül kiosztásra Notifikált nemzeti támogatások Agrár és vidékfejlesztési támogatási források 2007-2013 között Európai Mezőgazdasági Európai Mezőgazdasági Nemzetj támogatás Garancia Alap Vidékfejlesztési Alap Közvetlen támogatások: SAPS (SPS-2009), top-up (SPS-2007)* Belpiaci intézkedések Külpiaci intézkedések 1. Tengely mezőgazdasági termelés 2. Tengely környezet 3. Tengely társadalom 4. Tengely LEADER+ 2007-ben notifikált nemzeti támogatások * A top-up támogatás hazai forrásból, EU szabályozással kerül kiosztásra, 2007-töl az SPS szabályozása szerint. A SAPS szabályozása 2009-től változik SPS alapúra

Next

/
Thumbnails
Contents