Nyugati Magyarság, 2006 (23. évfolyam, 2-11. szám)
2006-11-01 / 11. szám
P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. Montreal, QC H3P 3B9, CANADA NYUGATI 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. Hon mg ap Gam s gDd® ° CJcpmgjFeBs d]D®(g@B(i]®mG XX2006enovlmberm' A DEMOKRATIKUS ÉS NEMZETI SZELLEMŰ NYUGATI MAGYARSÁG HAVILAPJA 260.- Ft - $ 4.50 f \ Magyarokhoz! Minden magyarokhoz fordulok: fő-, és közemberekhez, bármely párthoz, vallási felekezethez tartozó kétkezi-, vagy szellemi munkával kenyerét kereső jó szándékú Magyar Emberhez országhatáron innen és országhatáron túl. Könyörögve kérek mindenkit a közös gondolkodásra, közös munkálkodásra. Tizenhat éve az idegen elnyomástól fel- és megszabadultunk. Tizenhat éve belső háborút folytatunk ketté-, időnként többfelé szakított Magyar Nemzetünkben. A negyven évig regnáló nemzetromboló hatalom és az ellenzéki csoportok egyezséget kötöttek, mely tizenhat éve a parlamenti pártok kezébe adta a néphatalom gyakorlását az Országgyűlés keretei között. A rendszerváltozás váratlanul következett be, és felkészületlenül ért bennünket. A jó szándékot utólag nincs jogunk kétségbe vonni, de az elmúlt tizenhat év történései bebizonyították azt, hogy a jelenlegi összetételben és jelenlegi formában az Országgyűlés képtelen ellátni népképviseleti és néphatalmi feladatát. A Magyar Parlamentben tizenhat éve a hasznos munka mellett iszapbirkózás folyik a bal és jobboldali pártok között, különböző kormányok regnálása alatt. Nemcsak a parlament szakadt két csoportra, hanem a magyar népet is két táborba kényszerítették, sokszor kettészakítva munkahelyi közösségeket, baráti és szellemi társaságokat, és ami a legszomorúbb, még családi közösségeket is szétromboltak. Tizenhat éve energiáinkat emészti, lelkeinket nyomasztja a kettéosztottság, a megosztottság. A hosszú ideje fennálló megosztottság gazdasági, erkölcsi, politikai válságba sodorta Nemzetünket. Ezen az úton tovább nem mehetünk. A megosztottságot fel kell számolnunk közösen, mind a tízmillió magyar állampolgár és mind a tizenötmillió magyar nemzettársunk segítségével és egyetértésével. Le kell számolnunk a mások által és a magunkban keltett illúziókkal is. Ezer éves történelmünk bizonyította, hogy a külhonból ígért önzetlen segítségek soha nem valósultak meg sem katonai, sem anyagi-gazdasági, sem erkölcsi vonatkozásban. Minden ember és minden nemzet hozzájuthat pénzhez, anyagi javakhoz: más népek-emberek leigázásával, kifosztásával, rablással, lopással kölcsönkéréssel, uzsorakamattal és ügyeskedéssel, de maradandó nemzeti értéket, közös és egyéni vagyont csak munkával lehet teremteni. Értékteremtő munkánkhoz elsőként rendezni kell közös dolgainkat. Rendet kell teremteni. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy ismét az örök erkölcsi törvények legyenek minden embernek, minden közéleti funkciót vállaló vezetőnek is a legfőbb törvénye. A jelenlegi ideiglenes Alkotmány, amely a szovjet megszállás alatt született, idegen, elnyomó hatalom diktátumára, az 1949. évi XX. törvényre alapozott, a többszöri módosítás ellenére erre a feladatra alkalmatlan. Nem alkalmas, mert nem az ezer éves történelmi hagyományainkra épül. Nem alkalmas, mert nem a szerves jogfejlődést követi, hanem diktátumra épül. És legfőképpen nem alkalmas azért, mert hiányos. Nem a jelenlegi alaptörvényben lefektetett törvényekkel van alapvetően baj, hanem azzal, ami nem került bele az alaptörvénybe. Tizenhat évvel ezelőtt még világosan látták ezt az Ellenzéki Kerekasztal résztvevői, ezért látták el preambulummal a jelenleg érvényes alaptörvényt: „A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:” Tizenhat éve a magyar parlamenti pártok, a magyar Országgyűlés nem munkálta ki és nem alkotta meg a Magyar Köztársaság Alkotmányát. Tizenhat éve a magyar Országgyűlés nem teljesítette első és legfontosabb feladatát, pedig az önmaguk által szentesített jelenlegi alaptörvény szerint az Országgyűlés „A Magyar Köztársaság legfőbb államhatalmi és népképviseleti szerve (19.§ (1)), mely e jogkörében megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát (19. § (3/a). Tizenhat éve a magyar Országgyűlés és az azt működtető politikai pártok folyamatosan alkotmányos jogsértést követnek el pontosan azért, mert nincs közös akarat, nincs legalább kétharmados egyetértés. Ezért kérek minden felelősséggel gondolkodó jó szándékú magyar állampolgárt, a Magyar Köztársaság Elnökét, minden politikai pártot, minden vallási felekezetet, minden etnikai csoporthoz tartozó közösséget, minden tudóst és minden művészt (Magyar Tudományos Akadémia, Művészeti Akadémiák) minden szakszervezetet, minden civil érdekképviseletet, és minden néven nem nevezett kisebb-nagyobb nemzeti közösséget, hogy figyelembe véve és tiszteletben tartva a jelenleg érvényben lévő alaptörvényt és annak 2.§ (2) bekezdésben foglaltakat: „A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja”, munkálja ki, teremtse meg az új, a végleges Alkotmányt! Tisztelettel kérem! Könyörgök! Fogjanak össze! Fogjunk össze, amíg nem késő, amíg emberáldozat és további nemzetrombolás nélkül ez megtehető! „Hatalmi fölény, erőszak, önkény alkotmányt nem teremthet, mert az alkotmány csak az erkölcsnek és igazságnak engedelmeskedő hatalmat ismeri el. Alkotmány nélkül a magyarságnak az Európa közepét jelentő Kárpát-medencében nincs jövője. Nélküle nincs társadalmi igazság, nincs szolidaritás és boldogulás, nincs szabadság, nincs otthonosság és nincs egyenrangú európai részvétel.” Dr. Papp Lajos, magyar állampolgár CZÉRE BÉLA AVH-utódok terrorja Budapesten így ünnepelte meg a forradalom ötvenedik évfordulóját a magyar!?) rendőrség (Szigetváry Zsolt felvétele) Az AVH-utódok terrorja már szeptember 19-én és 20-án megkezdődött Budapesten. Az előzmény, tudjuk, az MTV székházának ostroma volt a 18-áról 19-ére virradó éjszaka. Lehet persze az MTV ostrománál történteket durva randalírozásnak is minősíteni, csakhogy azt is látnunk kell: ez a közszolgálatinak hazudott tévé a magyar emberek legotrombább manipulálásának eszközévé vált az utóbbi négy és fél évben, ahol legfeljebb minden negyedik ellenzéki szólalhatott meg, de akkor is minduntalan a műsorban szereplő szavába vágtak. Nem véletlen, hogy a Fidesz bojkottot hirdetet meg a Napkeltére, Gyárfás Tamás balkáni módon hazudozó, uszító műsoraira. Azt is tudjuk, a kommandósok szándékosan - legfelső utasításra - csak nagyon későn foglalták vissza a székházat: ennek az volt az „értelme”, hogy a 19-éről 20-ára és a 20-áról 21- ére virradó éjszaka elképesztő módon terrorizálni lehessen majd a tüntetőket. De nemcsak őket, hanem a tüntetők közé keveredett békés pesti járókelőket is agyba-főbe lehetet így verni, rugdalni. Ám nemcsak a különböző kapitányságokon, börtönfolyosókon és udvarokon viselkedett a rendőrség brutálisan - a magatehetetlen embereket is megverték újra meg újra -, hanem a rendőri akciókhoz méltó „eréllyel” léptek fel az ügyészek és a súlyos ítéleteket is futószalagon hozó bírák, akiket az elitéltek hozzátartozói és mások is már csak „vérbíróként” emlegetek. Október 9-én elképesztő közleményt jelentetett meg a Szilvásy György kancellária-miniszter gondnoksága alá tartozó Magyar Nemzetbiztonsági Hivatal. „Az elmúlt hetekben történt demonstrációk - tekintet nélkül azok jogszerű voltára - jellegüknél fogva alkalmasak arra, hogy azokat szélsőséges személyek vagy csoportok jogellenes cselekmények- akár államellenes cselekmények- elkövetésére használják fel. Ezáltal a békés és törvényes demonstráció tömegzavargássá alakulhat át, amelyben a résztvevők - tekintet nélkül eredeti szándékukra - akár puszta jelenlétük miatt is bűncselekmények elkövetőjévé válhatnak.” Két legyet akart ütni ezekkel a paranoiás mondatokkal, „rendelet-tervezettel” a kancellária-miniszter és a MNH. Egyrészt megfenyegetni az ártatlan, békésen demonstráló, nemzeti érzésű jobboldali embereket, másrészt pedig már pszichológiailag előkészíteni az október 23-ai gyalázatot. Hiszen ha a keményen tüntető Kossuth tér környékieket rá lehet tolni október 23-án az Astoriát körülvevő utakon a kétszázezres Fidesz-szimpatizáns tömegre, akkor attól a pillanattól fogva a Fidesz-szimpatizánsokat nemcsak ugyanúgy lehet fizikailag a legdurvább módon bántalmazni, mint a Kossuth térieket, hanem akár még bíróság elé is lehet majd eme ávós logika szerint citálni őket, és a kórházaktól is ki lehet majd kérni az adataikat. Október 14-én Demszky Gábor, a volt maoista, jelenleg az ötödik ciklusát kezdő főpolgármester azt javasolta a fővárosi közgyűlésben, hogy a Kossuth téri tüntetőket tiltsák ki a parlament előtti térről. A javaslat szerencsére nem kaphatott többséget, de Demszky ezzel már előkészítet a liberálbolsevik tábor számára egy nagyon fontos dolgot: a Kossuth téri tüntetés rafinált és erőszakos betiltását. De ami ennél is fontosabb, szerteszét szórta a belvárosban azt a parazsat, amely majd október 23- án fog lángra lobbanni. Október 23-a előtt közvetlenül nagy szerepet kapott újra az Árpádsávos zászló körüli agresszív balliberális hazudozás. (folytatás a 4. oldalon) IFJ. FEKETE GYULA Ünneplés könnygázfelhőben Világtörténelmi jelentőségű esemény, az 1956. évi forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóját ünnepelhette volna az ország október 23-án. Sajnos, a méltó ünneplés - elsősorban a fővárosban - meghiúsult a megemlékezőket brutálisan ütlegelő és szétzavaró rendőri fellépések miatt. A történteket nem lehet másként magyarázni, mint úgy, hogy a forradalmat szovjet intervenció révén vérbefojtók és szellemi örököseik - akik ma is a hatalom birtokosai - máig gyűlölik ezt a napot. Legszívesebben ma is azt tennék, amit tettek az 1956 utáni 33 évben, amikor meghamisították vagy agyonhallgatták a dicső napok történetét. Politológusok egyöntetű véleménye szerint nem került volna sor az ünneplők elleni szadista rendőrrohamokra, nem kellett volna könnygázfelhőben ünnepelni a félévszázados évfordulót, ha tavasszal a polgári pártok győztek volna a választáson. Csakis a forradalom iránti posztkommunista gyűlölet lehetett a mostani szégyenletes események kiváltó oka. A rendőrség brutális magatartásán megrökönyödött külföldi újságírók okkal irányították rá a figyelmet a világpolitikai összefüggésekre. Az elmúlt hat év jelentősebb világpolitikai történései ugyanis a „terrorizmus” elleni harc jegyben történtek. Politikusok időnként összegyűlnek és elítélik a terroristákat, nemzetközi konferenciákon és tudományos konferenciákon kutatják a terrorizmus okait, csekély látható eredménnyel. A sikertelenség fő oka az, hogy nyers hatalmi érdekeket kiszolgáló diplomaták mindeddig megakadályozták azt, hogy a „terrorizmus” tényét az elkövetők személyétől függetlenül állapítsák meg. Az egyenruhában elkövetett embertelen tettek elkövetőit ugyanis nem tekintik terroristának. Ennek a felemás felfogásnak köszönhetően a magyar rendőrség most mentesülhet attól a vádtól, miszerint az állami terrorizmus eszköze. Október 23-a hivatalosan is nemzeti ünnep. Ezen a napon valamenynyi települési önkormányzat, párt, szakszervezet, egyesület és társaság közterületen is ünnepelhet. Be kell jelenteni a rendőrségen a helyszínt, a várható létszámot és az ünnepség időtartamát. A rendőrségnek a törvények értelmében nincs arra jogköre, hogy engedélyhez kösse a bejelentést, de a hatósági önkény ezen a téren is kikezdte demokratikus vívmányainkat. Például valamely térséget „műveleti területté” minősít a rendőrség és ezért megtagadja az engedélyt. Mivel a rendőrségi törvény nem is említi a „műveleti terület” kifejezést, az Alkotmánybírósághoz fordultak panaszukkal azok, akiktől ilyen indokkal tagadták meg az ünneplés helyszínét. Több helyszínt „építési területté” minősítettek, és ezért nem lehetett ott ünnepelni. Például az Országház déli szárnya előtti területet, a korábbi kormányellenes tüntetések helyszínét „építési területté” minősítették, mert a tüntetések miatt állítólag elszennyeződött a talaj, és cserére szorul. (folytatás a 6. oldalon)
