Nyugati Magyarság, 2006 (23. évfolyam, 2-11. szám)

2006-07-01 / 7-8. szám

Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 11. oldal 2006. július-augusztus Az iraki biztonsági helyzetről és annak Európára gyakorolt hatásairól 2. LŐRINCZ MIKLÓS A BIZTONSÁGI ÉS HATALMI REND­SZEREK TÁMADÁSA Célja bebizonyítani, hogy a kormány és a biztonsági erők alkalmatlanok a biztonság szavatolására. Jellemzően kormányhivatalok, toborzóirodák, munkaerőközpontok szerepelnek a főbb célpontokként. A lényeg a nagy áldozatokkal járó „látványos” akció elkövetése. Habár az iraki biztonsági erők létszáma meghaladja a 212 000 főt, kiképzettségük, felszerelésük és különösen morális helyzetük nem teszi lehetővé önálló erőként való alkalmazásukat. Hivatalos amerikai vélemények szerint az iraki haderő 10 hadosztályának 130 zászlóalja közül csak 33 (egyes vélemények szerint csak néhány) alkalmas az önálló tevé­kenységek végrehajtására és a kijelölt területek ellenőrzésére. Jellemzően a kutató-felszámoló, illetve a terrorelle­nes hadműveletek során századszintű alegységeiket átalárendelik a hadmű­veleti területen tevékenykedő koalíci­ós magasabbegységek parancsnoksága alá. A többnemzeti koalíciós erők az iraki haderő kiképzésért és felfegyver­zéséért is felelős szervezete (Multi Na­tional Security Transitional Command in Iraq) és a NATO óriási anyagi és emberi erőfeszítései sikereként folya­matosan javuló eredményeket ért el. Ugyancsak több etnikai és felekezeti alapon szerveződő külön elvek alapján vezérelt milícia működik. A síita al- Mahdi Iránt, a szunnita milíciák Szíriát, a kurd Pershmerga pedig az amerika­iakat tartja legfőbb irányadónak.(A Pershmerga egyébként módszeres etni­kai tisztogatást folytat Moszul, Kirkuk és Tel Afar körzetében.) Az IRAKI ELIT, A KÜLÖNBÖZŐ ETNIKUMOK ÉS VALLÁSI CSOPORTOK ELLENI TÁMADÁSOK A fegyveres csoportok céljai között a főbb népcsoportok, síiták, szunniták, kurdok, türkmének közötti konfliktu­sok szítása szerepel. Kiemelt célpont Ali al Szisztani síita nagyajatollah, akinek a meggyilkolása esetén zavar­gások tömének ki, s a polgárháború sem kizárt. Közvetlen munkatársai ellen több sikeres merényletet követ­tek el a közelmúltban. Sokat rontott a helyzeten 2006 februárjában az al- Aszkarijában lévő Aranymecset fel­­robbantása. A síiták által a legnagyobb becsben tartott mecset elleni támadás után azonnal összecsapások törtek ki Az izraeli Gázai övezetben a palesztin orvosok azelőtt nem tapasztalt sérü­léseket látnak a sebesülteken, amióta megkezdődött az izraeli offenzíva. Arab orvosok és francia humanitári­us segélyszervezetek képviselői azt állítják, hogy Izrael ismeretlen, új tí­pusú fegyvert használ a június vége óta folyó támadásban. A palesztin kormány egészségügyi minisztere az AFP-nek elmondta: biz­tosak abban, hogy a megszálló erők olyan bombákat alkalmaznak, ami­lyeneket tilt a nemzetközi jog. Egy francia humanitárius szervezet orvosai szerint Izrael kazettás bombákat vet be. A kazettás bombában sok (akár 2 ezer) minibomba van, amelyek golyó­záporszerűn terítenek be egy viszony­lag kis területet. A Gázai övezetben a sebészek a sebesültek harmadánál furcsa sérüléseket látnak. Az ilyen pá­ciensek többségének deréktól lefelé vannak a sebei. Más sebesültek testébe olyan repeszek fúródtak bele, amelyeket nem mutat ki a röntgen. Egy beteg­ben találtak olyan műanyagdarabot, amelyen „test” (teszt) felirat látszik. Van olyan arab orvos, akinek 20 év tapasztalata van sürgősségi ellátásban, és még nem látott olyan sérüléseket, amilyenekkel ezekben a hetekben ke­rülnek elé a sebesültek. A palesztin orvosok elismerik, hogy a rosszul felszerelt kórházakban nem tudnak laborelemzést végezni a repe­­szekről, így biztosat nem állíthatnak, csak gyanítják, hogy Izrael újabban a szokásostól eltérő lőszert használ a harckocsikban és a repülőgépeken. Irakban. A Szunnita Iszlám Párt irodáit Bagdadban néhány órával a mecsetet ért támadás után a tömeg megroha­mozta és felgyújtotta. Az Aranyme­cset különösen fontos hely a síita mu­zulmánok számára, mivel hitük szerint itt fog először megjelenni al-Mahdi, az ezerkétszáz éve rejtőzködő imám, aki győzelemre vezeti az iszlámot az egész földön. Muktada asz-Szadr síita vezető, aki korábban már két felkelést is vezetett a megszállók ellen, a meg­szálló erőket és a baathistákat nevezte meg felelősnek, és óvta híveit a szun­niták elleni támadásoktól. A KŐOLAJ-KITERMELÉSHEZ KAPCSO­LÓDÓ LÉTESÍTMÉNYEK, ELEKTRO­MOS HÁLÓZATOK, VÍZVEZETÉKREND­SZEREK ÉS MÁS FONTOS INFRAST­RUKTÚRA ELLENI TÁMADÁSOK Ezek a támadások költséghatékonyak és kis veszéllyel járnak az elkövetőkre nézve. A Bedzsit Bagdaddal összekötő 400KV-OS nagyfeszültségi hálózatok elleni támadások következtében a fő­város napi áramszolgáltatási ideje 6- 10 órára, esetenként ez alá is csökkent. Egyes, a vízellátást biztosító szivattyú­­telepek - szabotázs miatti - kiesése 5 millió bagdadi alapellátását szüntette meg. A közelmúlt támadásait elemezve az elkövetés okai lehetnek akár „gaz­dasági” célúak is. A szabotázscselek­mények „megrendelői” között a hely­reállításban is érdekelt vállalkozók és azok a helyi törzsek is érdekeltek, akik a korábbi rendszerben - a területeiken futó infrastrukturális létesítmények őr­zéséért - kiváltságokat éreztek. A KÜLFÖLDIEK, KÜLFÖLDI ÉRDE­KELTSÉGEK ELLENI TÁMADÁSOK A kiemelt médiafigyelem miatt any­­nyira „népszerűek” a külföldiek elleni terrorcselekmények, emberrablások és egyéb bűncselekmények. Alkalmasak a befektetők elriasztására és a külföl­dieket Irakba küldő országok kormá­nyainak „megzsarolására” is. Irak jövője és az Irakban tör­téntek GEOPOLITIKAI HATÁSAI W. Andrew Terril neves Közel-Kelet­­szakértő és Conrad C. Crane az ameri­kai Szárazföldi Csapatok Hadtörténeti Intézetének igazgatója, aki már 2003 Helyszíni tudósítók szerint Izra­el erősebb ellenállással találkozott a Hezbollah részéről, mint arra előzete­sen számított - írja a BBC. Egy izraeli tábornok szerint a harcok akár még több hétig is elhúzódhatnak. Egy izraeli légicsapásban életét vesztette az ENSZ Libanonban ál­lomásozó erőinek (UNIFIL) négy megfigyelője az arab ország déli részén. Kofi Annan ENSZ-főtitkár pedig vizsgálatot követelt Izraeltől a szerinte „nyilvánvalóan szándékos” támadás miatt. Mint Milos Strugar UNIFIL-szóvi­­vő elmondta, egy bomba telibe találta a libanoni-izraeli határvidék keleti ré­szén fekvő Kiam városában létesített megfigyelő állás épületét. Az UNIFIL mentőalakulatokat vezényelt a hely­színre a romok eltakarítása végett, ám az izraeli tűz a mentési művelet alatt is folytatódott - állította a szóvivő. A libanoni hadsereg egyik magas rangú tisztségviselője szerint a bom­bázásban egy osztrák, egy finn, egy kanadai és egy kínai ENSZ-megfigye­­lő vesztette életét. Kína, a nagyhatalmak közül első­ként, „súlyosan elítélte” az izraeli ag­ressziót. Pekingben behívatták az izrae­li nagykövetet, hogy azonnali magyará­zatot követeljenek a történtekért Kofi Annan hangsúlyozta: a meg­figyelő állás már régóta működött, és egyértelműen megjelölték, s annak ellenére érte légi csapás, hogy Ehud Óimért izraeli kormányfő biztosította az ENSZ-erők megkíméléséről. Izrael sajnálatát fejezte ki az ENSZ-megfi­­gyelők halála miatt, és teljes vizsgá­februárjában arra figyelmeztetett, hogy ha az Egyesült Államok, megtámadja Irakot, akkor megnyeri ugyan a hábo­rút, de elveszítheti a békét, újabb hat­vanoldalas jelentést készített az iraki kilátásokról. A két szerző szerint az amerikai ka­tonai jelenlétet valószínűleg nem lehet fenntartani Irakban további három éven túl. Egyre kevésbé tűnik valószínűnek, hogy a koalíciós és az iraki erők felszá­molják a koalíció- és kormányellenes erőket az amerikai és a koalíciós erők fokozatos kivonása előtt. Már nem vi­lágos, hogy az USA képes lesz-e lét­rehozni olyan iraki haderőt és rendőri erőt, amely megbirkózik a belbizton­sági feladatokkal az egész országban, attól függetlenül, meddig maradnak Irakban az amerikai erők. Lehetséges, hogy az Egyesült Álla­mok az Irak politikai jövőjéhez fűzött várakozásait szintén kénytelen lesz mérsékelni, és el kell fogadnia egy vi­szonylag stabil, de nem demokratikus országot, mert az még mindig jobb a polgárháborúnál. A két szakértő óva int attól, hogy az amerikai fél ütem­tervet szabjon meg az a koalíciós erők kivonását illetően, mert az többféle módon is negatívan befolyásolná az iraki szövetségeseinek számításait. Az elkövetkező években az iraki kormánynak és a többnemzeti koalí­ciós erőknek az országban akár évekig is tartózkodó elhúzódó küzdelemre és folytatódó terrorcselekményekre kell felkészülni. Az ellenálló csoportok el­sősorban Bagdad, Moszul, er-Ramadi AI anbar tartomány és különösen Fallu­­dzsa környékén kell számítani, amely továbbra is az ellenállás szimbólumá­nak számít. Bagdadtól délre Mada’in és Szalmán Pák környéke és a síita szent helyek, mint Karbala és Nedzsef szin­tén válsággócokká válhatnak. Az ellenállók és „dzsihádisták” fegyverzettechnikai ismeretei tovább javulnak, célpontkiválasztásuk pon­tosabb lesz, ugyanakkor megnő a média és az Internet propaganda célú „használata” is. Ha az Irakban harcoló al-Kaida tagok és külföldi harcosok kiszorulnának az országból (erre je­lenleg kicsi az esély), hazatérve meg­kísérelnék megdönteni az „iszlámtól elszakadt, korrupt” rezsimeket. latot ígért az ügyben. Annan néhány órával a Libanon ügyében Rómában, 15 európai ország külügyminiszteré­nek részévételével megtartott tanács­kozás kezdete előtt nyilatkozott. Az olasz fővárosban megvitatják egy, a jelenleg a térségben tartózkodónál „iz­mosabb” békefenntartó erő helyszínre küldését. 1978 óta az ENSZ 2000 fős alakulata, az UNFIL tartózkodik az Izrael által 2000-ig negszállt dél-liba­noni területeken. Gerillaharcba kezd a Hezbollah Közben izraeli katonák megölték a Hezbollah síita szervezet egyik magas rangú parancsnokát. Az izraeli hadse­reg közleménye szerint Abu Dzsafar egy összecsapásban halt meg a határ­vidéken lévő Marún al-Rasz falu mel­lett. A Hezbollah vezetője televíziós üzenetében közölte: a szervezet nem fogad el lealacsonyító feltételeket a tűzszünethez. Hozzátette: a jövőben további rakétákat indítanak az észak­izraeli települések ellen, s elmondta, hogy szerdán is indítottak rakétákat „Haifa felé”. A szervezet bejelentette, hogy gerillaharcba kezdenek az izraeli hadsereg alakulataival szemben. A Gázai övezetben is folytató­dott az izraeli offenzíva. A hajnali és éjszakai légitámadásokban nyolc palesztin meghalt, és nyolc megsé­rült. Közben helikopterek kíséretében izraeli harckocsik hatoltak be a Gá­zai övezet északi részére. Szemtanúk szerint a tankok Dzsabalíja városának határában egy domb tetején foglaltak el harcálláspontot. AFP, Magyar Rádió, MTI Európa, az Európai Unió ter­rorfenyegetettsége Az Irakban történtek és az iraki ellen­állás várhatóan hatással lesz Európa biztonsági helyzetére is. A harci ta­pasztalatokkal rendelkező iszlamisták Európába visszatérve terjeszteni fog­ják szélsőséges nézeteiket, a máso­dik-harmadik generációs muszlimok radikalizálódását eredményezve. Emi­att a szélsőséges iszlám szervezetek - amelyek könnyen terrorszerveze­tekké alakulhatnak - száma és befo­lyása erősödni fog. Az Unió területén jelenleg kb. 10 millió muzulmán él (főleg Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Németországban) és az általuk működtetett radikális szer­vezetek valódi tev< enysége nehezen ellenőrizhető. A mi 'ulmán közösség tagjai nem asszimilálódnak, őrzik kúltútájukat és vallásukat. Számolni kell azzal is, hogy Tö­rökország uniós tagsága esetén a schengeni határok miatt a Törökor­szágban élő, kiképzett alvó ügynökök ellenőrzés nélkül mozognának Euró­pában. Tőlünk délre jelentős muszlim közösségek élnek. A Balkánon - is­mereteim szerint - 36 különböző ter­rorszervezetnek aposztrofált csoport tevékenykedik, amelyeknek hagyomá­nyos iszlám Hawala pénzküldő-rend­­szerét banki eszközökkel, nem lehet ellenőrizni. Egyéb fontos tényezők, amelye­ket figyelembe kell venni Az USA a térségben vívott két há­borújával felélesztette az arab egység iránti vágyat. Már sokan próbálkoztak ezzel Nasszertől, Szaddam Husszei­nen keresztül Kadhafiig. Most talán a legnagyobb eséllyel az iráni elnök pályázik erre. Még egy fontos tényező, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni: a terrorizmus elleni küzdelmet nem szabad keresztes háborúnak feltüntet­ni. A keresztes háború felemlegetése hihetetlen emóciókat képes kiváltani el­sősorban az arab értelmiségek körében. Számukra a XII. és XIII. század nem csupán öt hadjárat történetéről szól, hanem több mint egy évszázadig tartó folyamatos harcról, hogy visszaverjék a betolakodókat, és felszabadítsák földjü­ket az idegen megszállás alól. Ez pedig Szaladin nevéhez fűződik. Nem vélet­len, hogy minden arab karizmatikus ve­zető Szaladin-idézetekkel fűszerezte, és fűszerezi mondandóját. Az arab világ egy új Szaladinra vár. Szaladint ma is kimagasló hősként tartják számon az iszlám világban. O egyesítette az arabokat, akik aztán hő­sies csatákban döntő győzelmet arat­tak a keresztesek felett, visszaszerez­ték Jeruzsálemet és kiűzték az európai betolakodókat az arabok földjéről. Napjainkban azoknak az araboknak az emlékezetében, akik szinte vége­láthatatlannak tűnő harcot folytatnak azért, hogy Palesztina visszanyerje valódi arab mivoltát, Szaladin úgy él, mint a remény szimbóluma. Az arab világban - Kairótól Damaszkuszig és Kelet-Jeruzsálemen át - az emberek hosszas beszélgetéseket folytatnak Szaladinról, mivel ezek az ősi emlé­kek rendkívül fontos szerepet játsza­nak az arabok szabadságeszményében. Jeruzsálem óvárosában, egy kis cellá­ban, ahol hatalmas hódításait köve­tően Szaladin szerényen élt, a rácson egy felirat található: Allah, Mohamed, Szaladin-Isten, próféta, felszabadító. A hattíni csatában a keresztesek fölött aratott teljes győzelme ma is úgy él, mint a nyugati világ beavatkozási po­litikája fölötti győzelem örök szimbó­luma. Szaladint azonban nem csupán katonai vitézségéért méltatják, hanem alázatosságáért, könyörületességéért, vallásosságáért és önmérsékletéért is. Valójában az említett korszak és annak rendezetlen problémái máig visszacseng a Közel-Kelet modern történetében és politikájában. Az utóhatás és a rendezetlen kérdések oly széleskörűek, hogy napjainkig is fellelhetőek a keresztények és a mu­zulmánok konfliktusában Boszniától, Koszovóig, Csecsenföldig, Libanonig, Malajziáig vagy Indonéziáig. Ezért sem szabad a terrorizmus elleni hábo­rút keresztes háborúhoz hasonlítani! A történelmet azért is ismerni kell, hogy ne kövessük el ugyan azon hibá­kat. 1920 júliusában, amikor a francia Henri Gourard tábornok átvette az irá­nyítást Damaszkuszban, odalovagolt Szaladin nagy mecset melletti sírjá­hoz, és a következőket kiáltotta az arabok legnagyobb felháborodására: „Szaladin, visszatértünk! A jelenlé­tem szentesíti a kereszt győzelmét a félhold felett!” Ennek fényében em­lékezzünk a 2005. novemberi párizsi eseményekre és a 2006. febrúári „ka­rikatúra háborúra.” Összefoglalva elmondható, hogy - kizárólag a terrorizmus jelenségét vizsgálva -, Irak megszállása nem ja­vította a térség biztonsági helyzetét, sőt rövid és középtávon rontotta az egész Közel-Kelet stabilitását is. Irak, Irán, a Hamasz győzelme, sőt még Af­ganisztán is összefüggő „dominók”, amelyek képesek egymást borítani. A muszlimok között Nyugat-Euró­­pában is nőtt a Nyugat-ellenesség és erősödött az egyes személyek fruszt­rációja. Európa terrorveszélyeztetettségi szintje, biztonsági helyzete közép- és hosszú távon várhatóan tovább romlik. Az európai muszlim lakosság radikalizálódása elkerülhetetlen fo­lyamat, ha a Nyugat közel-keleti poli­tikája a jelenlegi marad. A történelem nem ismétli önmagát, de néha furcsa párhuzamai vannak. A keresztesek szent háborújára volt a muzulmán vá­lasz a dzsihád. A dzsihád a definíció szerint védelemre irányuló fogalom, amelyet egy hitetlen agresszor provo­kációja vált ki. A Koránban a hívőket felszólítják arra, hogy: „harcoljatok az Isteni elrendelés szerint azokkal, akik ellenetek támadnak. De támadást ne kezdeményezzetek: Isten nem ked­veli a támadó felet.”(2.190) A szent, önvédelmi harc hatalmas, mennyei jutalmat von maga után. A történelem különös fintora, hogy a „dzsihád” szó félelmet kelt a nyugati emberekben és kormányokban, mivel azt a terro­rizmussal és az iszlám fanatizmussal kötik össze. MEGRENDELŐ SZELVÉNY Kérjük a megrendelő szelvényt nyomtatott betűkkel kitölteni és kivágva - csekket mellékelve - címünkre beküldeni: NYUGATI MAGYARSÁG P.O.BOX 125, Mt. Royal Stn., Montreal, QC H3P 3B9, CANADA NÉV: CÍM: Megrendelés egy évre nyugati olvasóknak: Kanada: CA-$ 45; egyéb országok: US-$ 45 Cjúl-aug) Új típusú fegyvereket használnak Gázában?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents