Nyugati Magyarság, 2005 (23. évfolyam, 2-12. szám)
2005-06-01 / 6. szám
8. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 2005. június „Koldusboton, törött mankón...” Több százezren zarándokoltak el idén is Csíksomlyóra, Közép-Kelet-Európa leghíresebb katolikus szent helyére a pünkösdszombati búcsú alkalmából. A Mária-kegyhelyre, amelyet ma már a Kárpát-medencei magyarok legnagyobb találkozóhelyeként is emlegetnek, nemcsak Erdélyből, a Gyimesekből, Felvidékről, Délvidékről, Kárpátaljáról és Magyarországról érkeztek zarándokok, hanem a tengeren túlról is jöttek hívő magyarok. „Koldusboton, törött mankón jövünk búcsút járni, Szűzmáriás magyaroknak kopott unokái. Éjfél van a Duna táján, magyaroknak éjszakáján, nincs más, ki virrasszon. Baráttalan, testvériden, hozzád ver a veszedelem, Boldogságos Asszony!” - ezzel a magyar búcsújáró énekkel kezdte ünnepi szentbeszédét Hajdó István főesperes, gyergyószentmiklósi plébános. A Napba Öltözött Asszony, a csíksomlyói Szűzmária hazavárt, hazajöttünk - mondta elöljáróban Hajdó, aki beszédében megemlítette a minden évben Csíksomlyón imádkozó, népüket, családjukat, haldokló anyanyelvűket a szent helyre elhozó csángómagyarokat. A Napba Öltözött Asszony ezer esztendeje elmúlt, hogy oltalmazza népünket, nemzetünket és sorsunkat, mondta az ünnepi szónok, aki három kéréssel fordult a Szűzanyához. „Az első kérésünk az, hogy szeretnénk találkozni, látni akarunk téged. A második kérésünk, vezess el minket Szent Fiadhoz, aki itt maradt közöttünk az oltári szentségben, hogy az emmauszi tanítványokkal kiáltsuk feléje: Maradj velünk, Uram! A harmadik kérésünk, segítsd meg alvó nemzetünket, hogy felébresszük, s a megoldott kévét együttes erővel összegyűjtsük” - szólt Hajdó István felsorolása. A plébános a jelenkorról szólva elmondta, a választások korát éljük, bevásárlóközpontok, tévéreklámok özönével vannak, politikusaink négyévenkéntjönnek, mindent megígérnek, még a lehetetlent is, s úgy mondják az ígéretet, hogy gondolati szünetet sem engednek nekünk, és kecsegtetve kémek, válasszatok minket. Hajdó István szerint a keresztény embernek csak az ég és a föld között kell választania. A plébános továbbá arra hívta fel a figyelmet, hogy válságot él a család, a házasság szentsége. A család megmaradásának, a gyermekáldás szentségének fontosságát hangsúlyozva Haj dó kijelentette: A kezet csak megfogni szabad, elereszteni vétek, ellökni átok, mert egymásba simuló kezek tartják fönt az eget, s a világot. Tamási Áron népes családjának példáját említve azt hangsúlyozta, hogy egy nemzet feltámadása akkor jön el, amikor kiutasítja életéből a koporsót, megszünteti a gyermek-ellenes hangulatot, és vállalja az életet. Erdély népe, anyaország, Kárpátalja, Délvidék, Felvidék, és mindig kihagyjuk a felsorolásból, hogy még élnek testvéreink az Őrségben is, mondjátok meg, Jézus nélkül hová akartok menni? - tette fel a kérdést az ünnepi szónok, majd megadta a választ is: Tanuljuk meg Pétertől, és esküként mondjuk az Úrnak, nem megyünk, melletted maradunk, s hozzád akarunk tartozni, mert az örök élet igéi tenálad vannak, s ha bennünk lakik Jézus, akkor nem szabad félni. Hajdó István szerint a mai vezetők olyan Európát akarnak teremteni, amelyből kihagyják a keresztény értékrendet, mint fogalmazott, az erkölcsi rend fölött emberi törvényeket hoztak, meghirdették, hogy szabad az abortusz, az időseknek szabad a kegyes halál, és iljúságunk fogyaszthatja az enyhe kábítószert. Ne adjátok fel, ébresszétek a nemzetet, az oldott kévét gyűjtsétek össze -kérte a jelenlévőket a főesperes, aki szerint a gyermekekbe a helytálló öntudatot kell beleimádkozni és megálmodni. , Jsten belénk szülte a Hargitát, Csíksomlyót, Csíkszentdomokos nagy fiának üzenetét, hogy nem lehetünk közömbösek népünk sorsának alakulása iránt. A mi jelszavunk hármas: hitünk, ami Szent István-i örökség, anyanyelvűnk, ami ma újra nagy veszélyben van, de mondjuk el bátran, a szót nem adjuk, csak úgy, ha nyelvünk vele tépik, s a harmadik, amit kérünk, az önrendelkezés” - mondta Hajdó. A szónok üdvözölte a Duna Televíziónak azt a kezdeményezését, hogy egy autonómia-tévéadót akar létrehozni, rádöbbenteni azokat a népeket, testvéreket és nemzeteket, akik Szent István koronájának a védnöksége alatt nőttek naggyá, hogy nem kell félni a határon túli magyaroktól. Végül a főesperes kijelentette: „Csíksomlyói Szűzanya búcsúfiába egyet kérünk, megmaradásunk reményét. Nem maradhatsz itt, magunkkal viszünk az anyaországba, óceánokon túl, a Kárpát-Duna-medencébe, s ha te velünk jössz, akkor minden kicsiny otthonunk Csíksomlyó lesz. Napba Öltözött Asszony induljunk, de kérjük Szent Fiadat, jöjjön velünk, maradjon velünk, s akkor győzni fogunk. Miénk lesz a holnap.” A szentmise végén felcsendült az Isten, áldd meg a magyart, és több százezer zarándok együtt énekelte: Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk. (Nemzeti Hírháló) Idén minden eddiginél többen zarándokoltak el Csíksomlyóra. (Rigó Tibor felvétele) Az EU tényfeltáró bizottsága három napon át vizsgálta a Vajdaságban és Belgrádban a kisebbségek elleni incidensek körülményeit. Az EU küldöttsége visszament Brüsszelbe, az emberek magukra maradtak mindennapos gondjaikkal, bajaikkal ebben a balkáni háborúk minden következményével sújtott egyre kisebb országban. Az az igazság, hogy a Horvátországból, Boszniából és a Koszovóról ide jött vagy ide menekült szerbségnek mást ígértek a háború urai, mint amit aztán kaptak. Innen az etnikai ellentétek. Azon állunk bosszút, akin lehet filozófiája. Az európaiak igyekeztek mindenkit meghallgatni.- Nagy Margit, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke mit tartott fontosnak elmondani az EP bizottság képviselői előtt?- Beszéltem arról, hogy a szerb állam nem engedélyezi az egyházi általános és középiskolák alapítását, ennek az az oka, hogy az egyházi iskolák meggátolnák a szerbesítést. Példa erre az újvidéki római katolikus egyházközség története. Képviselői 1996 óta peres eljárás útján próbálják visszaszerezni az épületüket. Az épületet 1959-ben államosították, ez ellen fellebbezett az egyház, azóta közigazgatási eljárás folyik, az államosításnak nem is volt jogi alapja. A városi közigazgatási szervnek 1986-ban határozatot kellett volna hoznia arról, hogy az épület nem államosítható. De a város nem hozta meg a határozatot, arra hivatkozva, hogy nincs hova költöznie az épületben működő zeneiskolának. Ez politikai határozat volt. Legutóbb novemberben írtak levelet az ügyben a polgármesteri hivatalnak, de a hivatal nem hajlandó fogadni a jogi képviselőt, a minisztériumok és a polgármester pedig válasz nélkül hagyják a polgári leveleket. Egyébként a szerbiai parlamentnek, az elvárásoknak megfelelően, 2004. december végéig törvényt kellett volna alkotnia a vagyon visszaszármaztatásáról, amit nem tett meg. Számtalan volt egyházi ingatlan van állami tulajdonban, ennek rendezésére semmilyen kilátás nem mutatkozik, pedig több egyházi vezető szeretné újraindítani a két világháború között működött egyházi iskolát. A törvény nem teszi lehetővé a magán, illetve egyházi tulajdonban lévő árvaházak működését sem. Az árvaházakba kerülő magyar gyermekek elszerbesednek. A saját tapasztalataimról számoltam be. Örökbe akartam fogadni egy kislányt az Újvidék melletti SOS faluban működő árvaházból. Azzal utasítottak el, hogy én református vallású vagyok, ez az ő szemükben szekta, és ezért nem kaphattam meg a kislányt. A valós ok az volt, hogy magyar vagyok, így viszont elszerbesedett a kislány. Döbbenetes, hogy mindent megtettek egyetlen gyerekért is, hogy ki ne csússzon a szerbesítés malomkövei közül. Nagyon nagy gond, hogy itt Vajdaságban nincs magyar egyetem. Tudjuk, hogy az európai normák szerint 200 ezer lakosra járna már a magyar egyetem, ezt az állam nem hajlandó támogatni. A közoktatással kapcsolatban elmondtam azt, hogy a gyerekek létszáma rohamosan csökken, ennek egyik oka, hogy nagyon sok szülő szerb iskolába íratja a gyerekét. Még a titói rezsim alatt elkezdődött az asszimiláció, egyesítették a szerb és a magyar iskolákat, így a magyar iskolák alárendelt helyzetbe kerültek, és most hiába próbálnak önállósodni. A történelem tanítása terén az elmúlt tizenvalahány évben és még az előtt is nagyon nagy bajok történtek, ugyanis uszító jellegű volt a történelemoktatás, a magyarok ellen uszított. Azt tanították, hogy a magyar nép bűnös nép, és ez lovat ad a gyerek alá, hogy akkor titeket le lehet nézni, tiporni, mert ti háborús bűnösök vagytok. Az újabb történelemkönyvben ez már nem így szerepel, tehát javult a helyzet, de még mindig forgalomban vannak a régi könyvek. (Magyar Rádió Online) Szeretetből épül magyar iskola Moldvában „Úgy érzem, jelenleg a csángó testvéreink folytatnak legelkeseredettebb harcot a megmaradásukért. Álljunk melléjük, vállaljunk szolidaritást velük! Osszuk meg velük mindazt a szellemi, anyagi értéket, melyet Isten nekünk adott, de ugyanakkor alázatos szívvel tanuljunk is tőlük, hisz csendes elzártságukban, a megmaradásért vívott névtelen harcukban olyan értékeket birtokolnak, mely az egész magyar nép újjászületésének alapja” - e gondolatokkal hívott minden jóakaraté embert Böjté Csaba ferencrendi szerzetes, sokak Csaba testvére a Béke Királynője, moldvai csángómagyar iskola központ ünnepélyes alapkőletételére 2005. május 15-én, Rekecsin határába. A rendkívüli esemény a csíksomlyói búcsút követő Pünkösd vasárnapján Gyimesfelsőlokon kezdődött, Berszán Lajos atyánál, ünnepi szentmisével. Ezt követően a több száz hívő és ünneplő autóba ülve az építkezés helyszínére, a Bákóból Bukarest felé vezető főút melletti Rekecsin község határához sietett, ahol lerakták és megszentelték az új magyar iskola alapkövét. Csaba testvér kérése szerint mindenki hozott magával egy-egy követ az épülő iskola alapjaihoz, így Mádl Dalma asszony, Magyarország köztársasági elnökének hitvese Esztergomból vitte az „élő követ” . Ünnepi beszédében hangsúlyozta: „Köveinkkel, figyelmünkkel, adományainkkal, szeretetünkkel mindannyian hozzájárulhatunk az új iskola felépüléséhez. Ifjúságot és jövőt csak közös erővel és összefogással építhetünk. Köveink beépülnek az új iskolaközpontba, és szeretetünk jeleiként itt maradnak.” Dalma asszony, aki előző nap részt vett a Csíksomlyói búcsún, majd meglátogatta Csaba testvér árváit Szovátán, hangsúlyozta: „Múltunk nélkül nincs jövőnk. Minden építkezéshez szükségünk van szilárd alapokra, elődeink tapasztalatára, hitére, s szükségünk van a jelenkor embereinek erejére, bizakodására, és felelősségteljes áldozatvállalására.” A „középkori téglát” Esztergom városából hozta, a Szent István király által alapított Szent Adalbert székesegyházból. A templom első épülete egyidős lehetett az érsekség alapításával, azaz ezer esztendős. Mádl Dalma hangsúlyozta: „Szent István király Szűz Mária oltalmába ajánlotta a magyarokat. Kívánom, hogy a Szűzanya tiszteletére nevezett újonnan épülő iskolaközpontba hozott kövek ’élő kövekké’ váljanak, s ne csak egy épületet építsünk fel belőle, hanem valódi közösség alakulhasson és növekedhessen.” Dalma asszony rámutatott: a csángómagyar iskola épülésével egy értékes, szeretettel és hittel őrzött kultúra, egy kis magyar közösség kap lehetőséget arra, hogy nyelvét, hagyományait, kultúráját megtartva nevelhesse gyermekeit. Mert tanulni, tudóssá lenni minden nemzet a maga nyelvén tudott, s ahogy Kölcsey Ferenc írta unokaöccsének szánt intelmeiben és buzdításában: „...idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség.” Az ünnepi eseményen beszédet mondott Benke Pál, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke, Ichim Vasile, Rekecsin község polgármestere, Takács Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető elnöke, Berca Gabriel, Bákó megye prefektusa, valamint Böjté Csaba, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke. Továbbá felolvasták a csángómagyarok ügyéért sokat tevő Tytti Isohookana- Asunmaa volt európa tanácsi képviselő levelét. Böjté Csaba elképzelése szerint 2005 folyamán szerzik be az építkezési engedélyeket, majd maga az építkezés 2006 tavaszán kezdődne meg. Csaba testvér hisz az összefogás erejében. Közadakozásból kívánja felépíteni az iskolát. Ennek érdekében nemzeti összefogásra szólított fel minden jóakaratú embert. Tervéről oly könnyedén beszél, mintha a világ legtermészetesebb eseményéről szólna. Az ő esetében persze már többször megtapasztalhattuk: Isten közreműködésével minden lehetséges. „Arra gondoltam, hogy amíg az építkezés tart, minden ősszel egy-egy autóbusznyi csángó gyermek néhány pedagógussal meglátogatná azokat a közösségeket, városokat, településeket, amelyek elvállalták egy-egy osztályterem megépítésének költségeit. Egy-egy ilyen alkalommal szentmisét tartanánk, a gyermekek szerepelnének, beszámolnánk az addig elért eredményekről... S így nemcsak az iskola épülne fel, hanem valamilyen módon a csángó-magyar közösség is beépülne az összmagyarság tudatába, érzelmi világába.” Csaba testvér vallja: - Csángó-magyar testvéreink nem üres kézzel kopognak szívünk, nemzetünk ajtaján, hanem a maguk mérhetetlen gazdag népi kultúrájával, életerejével, vitalitásával mindannyiunkat gazdagíthatnak. .. Hiszi: a szeretetből fakadó szolidaritás az egyetlen út, mely nemcsak a mi népünket, hanem világunkat is előrébb mozdíthatja. A szeretet nemcsak az egyént, hanem a nemzetet és az emberiséget is megszenteli, erkölcsi tartást, önbecsülést, közösségi érzést ad, s így többszörösen igaz: moldvai-csángó testvéreinken segítve - önmagunkon segítünk. Az ünnepi eseményen részt vett Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Dávid Ibolya, az MDF elnöke, valamint Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A moldvai csángómagyar gyermekek jelenleg csak a román iskolai tanítás után, magánházaknál tanulhatnak magyar nyelvet. Ez a lehetőség csak négy éve adott. A moldvai csángók földjén 13 faluban 800 gyermek tanul ilyen körülmények között. 2002-től néhány településen hivatalosan is bevezették választható tantárgyként a magyar nyelvet, heti két órában a román állami iskolában. Ez azonban kevés a magyar nyelv és kultúra megőrzésére. Ha felépül a rekecsini új iskola, jelentősen javul a csángók magyar nyelvű oktatása. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és a Dévai Szent Ferenc Alapítvány közösen álmodta meg a moldvai csángómagyar iskola központ tervét Moldvában, ahol az óvodától az általános-, majd a szakközép iskoláig magyarul tanulhatnak a csángó magyar fiatalok. A Köszönöm Istenem május 15-ét című levelében Csaba atya így ír: „Szívem csordultig van örömmel, jókedvvel. Úgy érzem, a Szentlélek Moldvában kiáradt, és megismétlődött a nyelvek csodája: románul, magyarul dicsőítettük a szeretet Istenét. Moldvaiak, erdélyiek, magyarországiak, különféle pártokhoz, világnézetekhez tartozó emberek szeretettel egyetértettek, és ugyanarról beszéltek: iskolát akarunk építeni a csángó-magyar testvéreinknek, mert szeretjük őket. Együtt voltunk, és a segíteni akarás elmosott minden szakadékot, határt. Van előttünk egy szép nagy cél, amelyet meg kell valósítanunk. Minél többen tesszük oda a vállunkat, annál hamarább épülhet meg, és annál szebb lesz a Béke Királynőjének Moldvai otthona. Milyen jó, szép lenne, ha Románia 2007-es Európai Uniós csatlakozásának egyik ünnepi állomását, a Rekecseni Csángó-magyar iskolaközpont felszentelése jelentené!” Úgy legyen! Frigy esy Agnes A Béke Királynője moldvai csángómagyar iskola központ támogatható az alábbi számlaszámon: 10300002-20145639-70213285 A vajdasági tényfeltárás utórezgései