Nyugati Magyarság, 2005 (23. évfolyam, 2-12. szám)

2005-06-01 / 6. szám

2. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 2005. június Megemlékezések és tiltakozások világszerte A Nemzeti Konzultációs Testület nyilatkozata Megnyílt a Nemzeti Konzultációs Központ Az anyaországban, az elszakított területeken és a szórványokban mindenfelé - Ausztráliától Kanadáig - sok-sok helyütt szerveztek emléküléseket, tudományos konferenciákat, tömeges tiltakozásokat a trianoni békediktátum 85. évfordulóján. Pillanatkép néhányról: • Az Országos Trianon Társaság ökumenikus istentiszteletet, megemlékezést, koszorúzást, emlékfaültetést és előadássorozatot tartott Budapesten, Pécsett, Sze­geden és más városokban, valamint a Egyesült Államokban és Ausztráliában, kiemelkedő egyházi és közéleti személyiségek, tudósok, történészek és művé­szek részvételével; • a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Jobbik Magyarországért Mozgalom fáklyásmenetet szervezett június 4-én Budapesten, melynek részvevői autonómiát és emberi jogokat követelve vonultak a felelős francia, majd a szerb, a román, végül a szlovák nagykövetséghez; • a Magyarok Világszövetsége Kanadai Országos Tanácsa elnökválasztó köz­gyűlést tartott a Torontói Magyar Házban, június 4-én pedig a torontói MVSZ szervezet és a torontói magyarság utcai demonstrációt rendezett. A szomorú ese­ményre való megemlékezést az Ontario-tó partján fekvő Budapest Parkban ép­pen 10 órakor kezdték, amikor a kegyetlen trianoni békediktátumot 85 évvel ezelőtt aláírták. Az előző napokban megválasztott, illetve tisztségében megerősí­tett új elnök, Bogyay Elemér köszöntötte az egybegyűlteket, majd beszédében fájó szavakkal utalt az elszakított területek magyaljainak helyzetére, elmarasz­talva a kormányt, amiért nem tesz lépéseket védelmükre, illetve még mindig nem tekinti őket a nemzet tagjainak. A parkban álló 56-os magyar szabadság-emlékmű talán az első, amit külföl­dön állítottak magyarok. Bogyay Elemér, az MVSZ KOT elnöke ennek köze­lébe ültetett egy fenyőt, hogy majd a tövében elhelyezett tábla emlékeztesse az utókort, a másod-, harmadgenerációs emigráns magyarokat Trianon fájdalmára. Mint Varga István utalt rá, ez a fenyő az egekig ér majd, hogy nagyságával is kiálthassa az ég felé e szétszakított nemzetet ért traumát. A faültetés után vitéz Hertelendy József a tragikus politikai döntés hát­teréről beszélt az egybegyűlteknek, majd idézve a világ nagy politikusai­nak véleményét az igazságtalan döntésről, kijelentette, hogy a tények bir­tokában egy kéréssel és egy követeléssel kell előállni: kérni kell az ENSZ- től, hogy követelje meg a magyar kormánytól a gyalázatos békediktátum rendezését! • A Hagyaték Őrzői Egyesület és a New York Polgári Kör tüntetést szerve­zettjúnius 5-én az Egyesült Nemzetek Szervezetének székháza előtt a Trianoni Békeszerződés 85. évfordulójára emlékezve és az elcsatolt területeken élő ma­gyar testvéreink alapvető emberi jogaiért. Ismét világgá kiáltották:- nem szűnnek a magyarverések a Délvidéken,- akadozik az egyházi javak visszaszolgáltatása Erdélyben,- erőszakos asszimilációnak vannak kitéve a moldvai csángók,- szlovák szélsőséges erők gyűlöletet szítanak a Felvidéken a magyarok és szlovákok közt,- még ma is meghamisítják történelmünket. A tüntetés mottója: „Szeretem a hazámat és szeretem az emberiséget, és meg akarom védeni azt, aki védelemre szorul, és fel akarom szabadítani azt, aki rab­ságban él.” (Wass Albert) • Budapesten, a Hősök terén megtartott MEÉP nagygyűlés egyik szónoka, Éva Bárki kijelentette: Trianon nem más, mint 85 év igazságtalanság. Hozzá­tette: minden évben rosszabbodik a helyzet, fogy a nemzet, míg a határon túli magyarokat folyamatosan verik és megalázzák. A közismert ügyvédnő szerint napjainkban is folyik a több formába rejtett asszimilációs törekvés és az etnikai összetétel erőszakos megváltoztatása. A magyarellenes incidensek rendőrségi és büntetőjogi megtorlás nélkül ma­radnak - emlékeztetett a szónok, aki szerint a magyar külpolitika elmulasztotta kihasználni azt a történelmi pillanatot, amely a '90-es évek elején adódott. Mint fogalmazott, Magyarországnak nem volt egy Landsbergins, egy Peterle, egy Tudj­­man vagy egy Helmut Kohl stílusú politikusa. Éva Bárki a határon túli magyar­ság legnagyobb problémáját a hivatalos képviselet hiányában és a magyar ér­dekképviselet gyengeségében látja. • Sepsiszentgyörgyön a 85 éve történt gyászos eseményre való megemléke­zés ideje alatt Háromszék-szerte zúgtak a történelmi egyházak templomainak harangjai. A békediktátum emlékére szervezett rendezvény vezető szónoka, Gazda Zol­tán, az MPSZ sepsiszéki elnöke hangsúlyozta: - A harangok kétségbeesve fi­gyelmeztetnek, hogy ha nem lépünk kellő határozottsággal és elkötelezettség­gel, akkor véget ér az ezeréves történelem Erdélyben. Székelyföld is a szórvány sorsára juthat. Ezért igazságot és jogokat követelünk a minapi sepsiszentgyör­gyi magyarverések helyett! Területi autonómiát követelünk, hogy egymás mel­lett békében, tisztességben és a szükséges gazdasági háttérrel tudjunk élni, meg­élni és megmaradni! És folytathatnánk a sort... Mi, a Nemzett Konzultációs Testület tag­jai, úgy látjuk, hogy Magyarország új­kori történetének sorsfordító idejét éljük. Tizenöt évvel a rendszerváltoztatás után már kellő távlatból tekinthetünk végig a magunk mögött hagyott esz­tendőkön ahhoz, hogy levonjuk a leg­fontosabb következtetéseket, mérleget készítsünk, mit tettünk jól, mit nem, il­letve mit mulasztottunk el: új kapcso­latot alakítsunk ki, a jelen és a jövő, a politika és az emberek, s nem utolsó sorban határon belüli magyar és hatá­ron túli magyar között. Nemrég az emberek még hittek ab­ban, hogy a jövő róluk szól majd. A rendszerváltoztatáskor óriási energia, hatalmas tenni akarás szabadult föl. Ez összegződött az akkori eseményekben. Ez az energia adta azt a reményt, hogy a jövő több lesz, mint amit a jelen nyúj­tott. Az adta a reményt, hogy a poli­tika nem a fejünk fölött, hanem velünk együtt hozza a döntéseit. Ez a hit adta azt a bizakodást, hogy mindannyiunk ügyei közügyekké válnak. A közéletben azonban egyre inkább a propaganda uralkodik a meghallgatás, megértés szándéka helyett. Az alkotást, a szabad Magyarország felépítését, kö­zös gondjaink megoldását egyre inkább meddő viták, harcok váltották föl. Ener­giáink szétforgácsolódtak. Az emberek csalódtak, és elfordul­tak a közélettől, jogosan érzik úgy, hogy az már nem róluk szól, nem ér­tük van, ezért nincs igazi esélyük be­leszólni a holnapjukba. Mi ezen - im­máron Európa polgáraiként is - változ­tatni szeretnénk: visszaadni az embe­reknek a reményt, ami Magyarország virágzásához nélkülözhetetlen. Szándékunk szerint ez úgy képzel­hető el, ha mindenkit megkérdezünk, meghallgatunk, ha mindenkinek le­hetőséget biztosítunk, hogy megszólal­jon, hogyan legyen tovább. Azért vállalkoztunk minderre, mert hiszünk abban: jelen és jövő, ember és ember között a kapcsolat újjászervez­hető. A nemzeti konzultáció révén - pártállástól függetlenül - mindenki­nek felkínáljuk lehetőséget, hogy el­mondja, milyen jövőt képzel magá­nak és Magyarországnak. Kérünk mindenkit, éljen a lehetőséggel: va­lamennyiünkön múlik, sikerül-e, hogy a nemzeti konzultáció eredmé­nyeképpen a közélet újra az embe­rekről szóljon. Újra az emberekről, újra az embe­rekkel! Budapest, 2005.05.23. Nemzeti Konzultációs Testület Isten éltesse a 80 éves Nemeskürty Istvánt! „A buta ember azt hiheti, mivel nem látszik a gyökérzet, ezért elhanyagolható, vagy talán nincs is akkora. Pedig van és alapvető fontosságú. Tehát ha a múltun­kat, a gyökérzetet nem ismeijük, abból nem táplálkozunk, akkor előbb-utóbb a korona is elszárad. Ez a történelem legfontosabb tanulsága. A nagyvilág nem kedvel bennünket. Legkevésbé belőlünk meggazdagodott szomszédaink. Bár nekik alighanem sikerülni fog zsírosabb falatokhoz jutni a közös tálból. Őrizzük féltékeny gonddal nyelvünket, kultúránkat. Nézzünk mindig az állam vezetőinek körmére. Ne tehessék azt, ami nekünk káros, és csak nekik hasznos. Ne engedjük el Isten kezét. Ne tűijünk el mindent a parancsolgatóktól. Nézzünk bátran a világ hatalmas­ságainak szemébe, és ne mulasszuk el az országunkat kormányzó bárkiket figyel­meztetni arra, hogy létezik náluk nagyobb erő is: Isten akarata. És a mi hitünk.” (Részlet Nemeskürty István: Magyarnak számkivetve című. könyvéből.) Bibó és Gyurcsány Bibó Istvánt a XX. század egyik leg­nagyobb politikai gondolkodójaként tartják számon. Az 1956-os forradalom alatt, november elején államminiszter­ként tagja volt Nagy Imre kormányá­nak. Politikai tevékenységéért 1957- ben letartóztatták és életfogytiglani börtönre ítélték. 1963-ban amnesztiá­val szabadult. Elgondolkodtató, hogy mindeddig egyetlen köztéri szobor sem őrizte emlékét. A napokban végre eszébe ju­tott valakinek portrészobrot állíttatni neki, amivel csak az volt a baj, hogy elég szerencsétlen módon Gyurcsány Ferenc kormányfőt kérték fel az ava­tóbeszéd megtartására. Bibó és Gyur­csány - hogy mi közük egymáshoz, annak csak a szervezők a megmond­hatói. Akinek az enyhén szólva is kü­lönös személytársításról már a hely­színen is mondanivalója volt Bégány Attilának hívják. Véleményét ki is írta egy fehér vászon transzparensre: „Gyurcsány Ferenc! Hungarofób lé­péseid miatt nem vagy méltó a Bibó szobor avatására” . Nosza el is vitte gyorsan a főváros buzgó rendőrsége. Rendzavarás sza­bálysértés miatt állították elő az V. ke­rületi kapitányságon. Kiderült róla, hogy a Jobbik helyi szervezetének el­nöke. Azzal indokolta tettét, hogy Gyur­csány Ferenc a december 5-i népszava­záson Bibó Istvánnal ellentétes nézete­ket vallott, továbbá felszabadítónak ne­vezte a szovjet hadsereget, amelynek Bibó István 1956-ban, a Nagy Imre-kor­­mány tagjaként, a távozását követelte. „Demokratának lenni annyit tesz, mint nem félni” - idézte Bibó szavait az eset kapcsán Kövér László, hozzá­fűzve: többek között nem szabad félni a más véleményektől sem. „Magyaror­szágon megillet-e még bárkit is a véle­ménynyilvánítás szabadsága, közölhet­­e még valaki Bibó István szobrának ár­nyékában olyan véleményt, amelyik nem tetszik a miniszterelnöknek?” - tette fel a kérdést a Fideszes politikus. Hat első díj egy fiatal magyar tudósnak Hat első díjat kapott egy fiatal magyar tudós a Phoenixben a május 8. ésl4. között megrendezett, 21 éven aluli tu­dósok „olimpiáján” . Az Intel ISEF világversenyén a többszörös előzsűrizést követően több mint 50 ország fiatal tudósjelöltjei ve­hettek részt. Hazánkat Rátái Dániel képviselte egy olyan találmánnyal, amely minimális (kb. 25-30 ezer fo­rintos) ráfordítással a közönséges sze­mélyi számítógépet háromdimenziós készülékké, s egyben érintőképernyős PC-vé képes változtatni. A tudomá­nyos-fantasztikus filmekbe illő telje­sítményt a nemzetközi zsűri szá­munkra példa nélküli elismerésben részesítette: összesen hat első díjat ítélt oda a huszadik életévét minap betöltött fiatal feltalálónak. Rátái Dániel találmánya nem csu­pán háromdimenziós megjelenítésre, hanem játékok új generációjának lét­rehozására, a legkülönbözőbb ter­vező, modellező, animációs, képes­ségfejlesztő és egyéb műveletek 3D végzésére is alkalmas - ezt érzékel­tetendő a polihisztor Leonardo nevét viseli - tájékoztatott közleményében a Magyar Innovációs Szövetség, hoz­zátéve: külön elismerés illeti meg Rá­tái iskolája, a Neumann János Számí­tástechnikai Szakközépiskola peda­gógusát, Bálint Györgyöt, aki a kon­zulens szerepét töltötte be. ______________________(MNP) Fonyódon tóparti, emelt szintű idősek otthonában helyek még leköthetők. Érdeklődni lehet: 451-3734, 06-20-555-7209, 06-30-25 l-8622-es telefonszámokon. Megnyitotta kapuit Budapesten, a Ma­dách téren a Nemzeti Konzultációs Központ. Az iroda minden hétköznap délelőtt 10 órától délután 6-ig várja a közügyeket megvitatni kívánó embe­reket. Az irodában a Nemzeti Konzul­tációs Testület tagjai, a testület felállí­tását kezdeményező Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, valamint a közélet is­mert szereplői tartanak majd fogadó­órát és telefonügyeletet.- Ide vátjuk mindazokat, akik be­szélgetni szeretnének a közélet dolga­iról, konzultálni akarnak a testület tag­jaival -jelentette be Kudlik Júlia, a tes­tület szóvivője. A testület egyik tagja, Iván László egyetemi tanár szerint ez a kezdemé­nyezés példa nélküli Magyarország legújabb kori történelmében. Úgy vélte, a magyar nemzet egyszerre küzd a széthullással, a bizalmatlansággal, valamint az álértékekkel.- Arra szövetkeztünk, hogy ennek a testületnek a segítségével egy olyan hajlékot hozzunk létre, amely a biza­lom és a kifejezés helye lehet - mondta Iván László, majd hozzátette, hogy nem a politika szolgálatában tevékeny­kednek. Pszichiáterként úgy vélte, szükség lenne egy nagy nemzeti pszi­choterápiára is. A Központ címe: Budapest, 1075 Madách tér 3. Telefonszáma: 461 00 55; e-mail címe: info@nemzetikunzul­­tacio.hu; honlapjának címe: www.nemzetikunzultacio.hu. NYUGATI MAGYARSÁG Hungarians of the West Hongrois d'Occident Publisher/Editor-in-Chief Felelős kiadó/Főszerkesztő: MIKLÓSSI ISTVÁN Szerkesztő: SZILÁGYI KÁROLY Published monthly by Kiadja havonta a TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. Montréal, QC H3P 3B9, Canada Phone: (514)731-4192 Magyarországon forgalmazza: CANADA-TRANSATLANTIC Kiadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Magyarországi szerkesztőség: 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. Tel ./Fax: 326-7531 E-mail címünk: nyugatimagyarsag@axelero.hu Terjeszti: GONDOS BT., FEHÉRLÓFIA Könyvesbolt Előfizetési díjak egy évre: Kanada: CA-$35, egyéb országok: US-$35, MAGYARORSZÁG: 1800 Ft Előfizethető a szerkesztőség címére beküldött rózsaszínű postautalványon (Nyugaton: csekk vagy money order montreali szerkesztőségünk címére) Kéziratokat nem őrzünk meg és nem kül­dünk vissza. A szükséges javítás jogát fenntartjuk. A közölt írások nem feltétle­nül képviselik a szerkesztőség álláspont­ját. A valódi névvel aláírt cikkekért a min­denkori cikkírók felelősek.

Next

/
Thumbnails
Contents