Nyugati Magyarság, 2005 (23. évfolyam, 2-12. szám)

2005-02-01 / 2. szám

12. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 2005. február RADA TIBOR Az érem mindkét oldalát tekintve Az egyik észak-amerikai magyar új­ságban nemrégiben egy cikk jelent meg, amely megálapította, hogy ma­napság igen divatos lett Európában Bush amerikai elnök leértékelése, szi­dása. Az író szerint Bush és kormány­zatának magatartása valóban rászolgál a kritikára, de azért mértékletességre inti az európaiakat azzal az Ameriká­val szemben, amely oly sokat tett Eu­rópáért a két világháborúban, a Marshall-terv bőkezűségével és a hi­degháború megnyerésével. Véleményem szerint a 108 soros eszmefuttatás elvitathatatlan igazságo­kat tartalmaz és azokkal én is egyetér­tek. Van azonban a cikkben egy sor, amelyet szeretnék tovább gombolyí­tani. Méghozzá - az író sugallata sze­rint - az érem mindkét oldalát tekintve. Az író ugyanis az Amerika-ellenes eu­rópaiak hálátlanságára vonatkoztatva - köztük honfitársainknak is - felteszi a kérdést, hogy mit kapott a nemzetünk Amerikától? Ezen azután pár napig gondolkoztam és az alanti számbavé­telt állítottam össze. Jó pontok felénk Amerika részéről a történelmet vizsgálva: 1. Az 1848-49-es szabadsághar­cunk után, 1852-ben az amerikai kor­mány meghívására nagy szimpátiával fogadták Kossuth Lajos kormányzó és emigráns társainak látogatását ameri­kai földön. Kongresszusi és szenátusi gyűlésen, Lincoln elnök jelenlétében magasztalták Kossuthot, ugyanakkor elismerték nemzetünk igazságát az osztrák elnyomás és az orosz zsarnok­ság beavatkozása ellen. Kossuthot 221 napig ünnepelték amerikai diadalútja során. Néhány települést róla neveztek el, száz évvel később, 1958-ban emlék­bélyeget adtak ki róla. A szabadság nagy bajnokának nevezték. 2. Az első világháború utáni román megszállás idejében Budapesten Harry Bandholtz amerikai tábornok, a Szövet­ségi Bizottság tagjaként megakadá­lyozta a Nemzeti Múzeum románok ál­tali kirablását és egyéb fosztogatásokat. 3. A második világháború után John Montgomery amerikai diplomata, volt budapesti követ Hungary, the Un­willing Sate Ute (Magyarország, a vo­nakodó csatlós) címen könyvet írt, amelyben tapasztalatai alapján igazolta a Horthy-korszak politikáját és a ma­gyar igazságért való küzdelmét, ellen­tétben a nyugati politikusokkal és köz­véleménnyel. Montgomery az emigrá­cióban élő kormányzói családnak pénzsegítséget küldött. 4. Az amerikaiak a múlt századfor­duló idejében, a két világháború és az 56-os szabadságharc után sok tízezer magyar bevándorlót fogadtak be és új hazát nyújtottak nekik. 5. A Trianoni Békeszerződést az USA, Wilson elnök nemtetszése miatt nem írta alá és nem ratifikálta, de el­fogadta az abban foglalt őket megillető jogokat és előnyöket. 1921-ben Buda­pesten az USA Magyarországgal kü­lönbékét kötött. 6. Amerika kormánya 1946-ban visszaadta Magyarországnak az onnan elmenekített Aranyvonatot, vagyis a Nemzeti Bank aranykészletét. Ennek következtében a magyar kormány meg tudta állítani az inflációt és megteremt­hette a forintot. 7. A kommunista fogságból kisza­badult Mindszenty József bíborosnak a budapesti USA követség 15 évig me­nedéket nyújtott. 8. Carter elnöksége alatt, 1978-ban Amerika visszaadta a háború végén zsákmányolt és az amerikai Fort Knox­­ban őrzött Magyar Szent Koronát. A ko­rona hazatérésének az 1998-as rend­szerváltás után nagy jelentősége lett. A felsorolt jó pontokat tudatosan, vagy anélkül a következőkkel viszo­noztuk Amerikának: 1. Az észak-amerikai függetlenségi háborúban a külföldiek Lazun légiójá­ban 140 magyar huszár harcolt, köz­tük két tiszt: Polereczky János és gróf Benyovszky Ferenc. Ezeken kívül Fab­­riczy Kováts Mihály ezredes több si­keres haditett után, 1779-ben az ango­lok ostroma alatt álló Charleston vá­ros felmentésére lovasrohamot vezé­nyelt és a város falainál hősi halált halt. 2. Az észak-amerikai polgárhábo­rúban (1861-65) résztvevő magyar ka­tonák számtalan hadisikereinek felso­rolására itt nincsen hely. Csupán As­­bóth Sándor ezredest emelem ki, aki hadosztály-parancsnokként oly sikere­sen működött, hogy az USA nemzeti hősévé vált és tábornaggyá kinevezve „az Unió első marsallja” lett. Argentí­nában halt meg, mint amerikai nagy­követ. Földi maradványait nemrégiben hozták el Argentínából és az Arlingtoni temetőben helyezték el. A magyarok nagyszámú részvétele az uniós hadse­regben a következő számokkal bizo­nyítható: a harcokban résztvett 7 tábor­nok, 3 törzstiszt, 43 főtiszt és 800 fő legénység. 3. Amerika tisztelete mindig erős volt Magyarországon. Ennek bizony­ságául szolgál, hogy az Egyesült Álla­mok első elnökének, Washington Györgynek 1906-ban szobrot emeltek a budapesti Városligetben. 4. A művészet különböző ágazata­iban az Amerikába bevándorolt ma­gyarok közt számtalan kiválóság járult hozzá Amerika szellemi nagyságához és sikereinek előmozdításához. A ma­kói származású Pulitzer József a leg­nagyobb újságírói díj megalapítója lett, ugyanakkor ő teremtette elő a franciák által adományozott Szabadság-szobor megvilágításához szükséges pénzt. A zeneművészet területén Ormándy Jenő hegedűművészt emelném ki, aki majd négy évtizedig vezette a philadelphiai szimfonikus zenekart, mint a világ egyik legkitűnőbb karmestere. A szín­házban és a filmiparban jeleskedők ne­veit meg sem kísérlem felsorolni. Hosszú oldalak kellenének hozzá. Né­hány amerikai magyar képzőművész mint Juharos István, Bodó Ilona és Sándor a templomok és a középületek falain függő festményeikkel dicsőítik Amerika történelmét. 5. A második világháború idejében a magyarországi iskolázottságú fiziku­sok, mint Szilárd Leo, Teller Ede, Wig­­ner Jenő, Neumann János Amerikát egy óriási jelentőségű fegyver, az atombomba előteremtéséhez segítet­ték. Teller Ede ezt megtetézte a hidro­génbomba megépítésével. Kármán Tó­dor az űrkutatás egyik megalapítója, nagyban hozzájárult Amerika tekinté­lyének fokozásához. 6. A magyar származású Nobel-dí­­jas tudósok közül legalább négy: Bé­­késy György, Oláh György, Szent- Györgyi Albert és Wigner Jenő (de ta­lán több) amerikai tartózkodásuk, ku­tatásuk és elért eredményeik következ­tében hozzájárultak az Egyesült Álla­mok tudományos sikereihez és tekin­télyéhez. 7. 1902-ben, Kossuth születésének száz éves évfordulója alkalmából a cle­velandi magyarság egy Kossuth szob­rot állított fel a város egyik közterén Ohio állam és a város vezetőségének segítségével. 1923 óta Kossuth szobor áll New Yorkban, 1990 óta egy mell­szobra a Capitoliumban. Mindszenty prímás látogatása után először New Brunswickban, majd Clevelandban is szobrot emeltek tiszteletére. Megem­lítendő azonban, hogy ezeket a műve­ket magyar művészek mintázták meg és azok magyar közpénzen készültek. Létrehozásukat csak részben osztá­lyozhatjuk amerikai cselekedetnek. Igaz ugyanakkor, hogy az engedélye­zések után a leleplezéskor ott voltak a hatóságok, az egyházi és a politikai képviseletek - a Mindszenty szobrok esetében - messze megelőzve Buda­pest és a magyar városok kormányza­tait, amelyek Mindszenty megkülön­böztetett tiszteletére még a mai napig sem hajlandók. Az eddigi felsorolásból az észlel­hető, hogy jócselekedeteikkel a ma­gyarok messze megelőzték az ameri­kaikat. A vizsgálódásnak azonban még nincsen vége. Szeretném a rossz pon­tokat is mérlegre tenni. 1.1941. december 7-én Japán Pearl Harbour-i támadása következtében Amerika belépett a második világhá­borúba. Magyarországot, amely a bol­sevista veszély miatt 1940-ben csatla­kozott a Háromhatalmi Egyezményhez (Németország, Olaszország, Japán) a Szovjetunió nyomására Anglia, 1941. november 21-én jegyzékben felszólí­totta a Szovjet elleni háborúból való ki­lépésre. Magyarország a jegyzékre nem válaszolt, minek következtében Anglia december 7-től a hadiállapot beálltát jelentette be Anglia és Magyar­­ország között. Ugyenezt jelezték az an­gol domíniumok is (Kanada, Ausztrá­lia, Dél-Afrika). December 11-én a Bárdossy kor­mány közölte az Egyesült Államok bu­dapesti követével, hogy „az Egyesült Államok, másfelől a Német Biroda­lom, Olaszország és Japán között fenn­álló háborús állapotot Magyarország­gal is fennállónak tekinti”. Tehát bur­koltan hadat üzentünk Amerikának ahelyett, hogy vártunk volna, hogy ezt a fatális lépést ők, az amerikaiak te­gyék meg ellenünk. Az így bekövetkezett háborús vi­szony ellenére Magyarország soha nem tett támadó lépést Amerika, illetve az angolszászok ellen. Washingtonnak meg kellett volna értenie, hogy a beál­lott hadiállapot kihirdetése kényszer­­helyzetünknek volt a folyománya. 2. Az USA légiereje a Szovjetunió közép-európai előretörésének előkészí­tésére és támogatására 1944 áprilisá­tól kezdve, hónapokon keresztül tönk­rebombázta Magyarország hadiiparát Eladó, a ferihegyi repülőtér szomszédságában, főútvonalon fekvő ipari telephely. 9000 m2 földterületen 700 m2 csarnok + 80 m2 iroda, felszerelve. Önállóan a fenti ingatlan­együttes, vagy a jelenleg itt működő, Magyarország második legnagyobb tűzvédelmi cégével együtt is, vételi szándék esetén. Információ: mailto:tuzvedo@ anyagvedelem.hu V &V Fogorvosi rendelő Bp.VII. Damjanich u. 31 /a.Tel.: 321-6819 Dr.Vág János fogszakorvos Rendel: Hétfő, Szerda 15-18-ig Időpontegyeztetés: 321-6819 (rendelési időben), 355-8400 (napközben), 356-6354 (esténként) Konzerváló fogászat (tömés, fényrekötős tömés, gyökérkezelés), rögzített és kivehető fogpótlások, ultrahangos főgkőeltávolítás, iontoforézis kezelés, röntgen Ifj. Dr.Vág János fogszakorvos (klinikai orvos) Rendel: kedd, csütörtök 16-18-ig Időpontegyeztetés: 321 -6819 (rendelési időben), 3 18-0950, 318-0959 mellék: 5919,5908 (napközben), 466-0289 (esténként) Nagyörlőfogak gyökérkezelése (laterál kondenzációs gyökértömés), csapos fogfelépítés, nagyörlőfogak esztétikus restaurációja, vállasán előkészített koronák nemesfémből és vasúti berendezéseit. A bombázá­soknak 16.000 polgári személy esett áldozatul. 3. 1945. február 7-én Jaltában egyezményt írtak alá Németországnak és szövetségeseinek a háború utáni megszállására és ellenőrzésére. Roose­velt amerikai elnök Churchill angol miniszterelnök javaslata ellenében na­­ivul Magyarországot 100 százalékosan Sztálin kontrolja alá engedte. Ez a kontrol azután 46 esztendeig tartott és hazánk újabb nagy tragédiáját okozta. 4. A háború utáni Potsdami érte­kezleten az USA-t elnöke, Harry Truman képviselte, aki elődjénél még nagyobb naivitást és tudatlan­ságot árult el közép-európai ismere­teiből. Az értekezlet Németország demilitarizálását és politikai felda­rabolását célozta. A Truman-terv szerint Németországot egy Nyugati államra, egy Északnémet államra és egy Délnémet államra szakították volna szét. A Délnémet állam Bajor­országból, Ausztriából és Magyaror­szágból állt volna! Közép- és Kelet­németországot Truman a Szovjetnek szánta. Ha a terv megvalósul, Ma­gyarország talán nem került volna a Szovjet érdekszférába, de ma való­színűleg németül beszélnének ha­­zánkan. Az értekezlet a végén úgy határozott, hogy Németországot és Ausztriát 4-4 megszállási övezetre osztotta, ugyanakkor engedélyeze­­ték 14 millió német Közép- és Ke­­let-Európából való kitelepítését. Truman tehát hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországról 1946-ban 136 ezer német nemzetiségű magyar állampolgárt kizsuppoljanak. 5. Az előző két pontnak további kö­vetkezménye volt, hogy a háború utáni Szövetséges Ellenőrző Bizottság ame­rikai tagjai Budapesten - pedig tisztá­ban voltak a helyzettel - vajmi keve­set tettek a szovjet ígéretek ellenére megkezdett gátlástalan bolsevizálás megfékezésére. 6. 1956-ban, a magyar forradalom kitörése után a Szovjetunió katonai beavatkozással sietett a bukott ma­gyar kommunista rendszer segítsé­gére. Új szovjet csapatok érkeztek az országba. Felvonulásukat és novem­ber 4-én megindított támadásukat a kivívott magyar szabadság letiprá­­sára azzal a biztonsággal indították meg, hogy az USA nem fog beavat­kozni a válságba. Amerika nagykö­vete ugyanis Eisenhower elnök uta­sítására a szovjet kormánynak tudo­mására hozta semlegességét a követ­kező távirat átadásával: „Az Egyesült Államok nem tekinti Magyarorszá­got, vagy a szovjet blokk bármely tagját potenciális katonai szövetsége­sének.” Ezzel felbátorították a szov­jet vezetést a támadásra, a magyarok pedig az „Amerika Hangja rádióadá­sok bíztatásai ellenére, a küzdelmük­ben magukra maradtak. 7. 1989. március 15-én az ország népe szabadabban ünnepelhetett. Ugyanekkor egy budai villában kül­földi hatalmak képviselői titkos paktu­mot kötöttek magyar politikai és egy­házi személyekkel, amely a rendszer­­váltás lehetősége ellenére megakadá­lyozta a kommunistáktól való megsza­badulást a közéletben. Ez a mai napig lehetetlenné tette Magyarország sza­bad politikai kibontakozását. A paktu­mot - többek közt - az Egyesült Álla­mokat képviselő követségi első titkár és a Központi Hírszerzés (CIA) meg­bízottja is aláírta. 8. Az úgynevezett rendszerváltás utáni Magyarország demokratikus berendeződéséhez és támogatásához Amerika eddig vajmi kevéssel járult hozzá. A Kádár-rendszer alatt és után eladósodott országot a nemzetközi pénzintézetek kölcsönei és kamatai gazdaságilag gúzsba kötötték. Né­hány nagy gyárunkat az amerikai tő­ke felvásárolta. Például a Lánchíd ki­világítását ma a General Electric rek­lámozza az észak-amerikai televízi­óban. A magyar szármzású amerikai Soros György alapítványai célzato­san a posztkommunista liberális in­tézményeket és a baloldali kormá­nyok nemzetellenes működését segí­tik. Amerika egy újabb John Mont­gomery helyett Nancy Goodman Brinker asszonyt küldte Budapestre, aki pár heti tájékozódás után ki­mondta, és Washingtonba is jelen­tette nyilván, hogy „a magyar poli­tikai elit soraiban antiszemitizmust tapasztalt.” Tom Lantos szenátor fel­világosításai a Szenátusban és gya­kori látogatásai Magyarországon sem segítenek a helyzeten. így történhe­tett, hogy az Amerikába látogató Or­bán Viktor miniszterelnököt nem megfelelő protokoll szinten fogadták. George W. Bush kormánya viszont szívesen látta vendégül Orbán utód­ját, Medgyessy Pétert. A televízió hí­reiben többször is láthattuk, amint az erősen konzervatív Bush elnök jobb­ján a magyar szocialista kormány mi­niszterelnöke ül hanyag eleganciával, keresztbetett lábakkal, akiről közis­mert, hogy egy volt komunista ügy­nök. Ebből a furcsa barátságból va­jon milyen haszna van és lesz Ma­gyarországnak? Az itt felsorolt öszehasonlításból le­het, hogy még sok minden kimaradt. Bárki jelentkezzen más valós pontok­kal, hadd legyen tisztább a kép. Annyi pontot azért felsorakoztat­tam, hogy feltehetem a kérdést honfi­társaimnak: ki tartozik itt kinek igazán? Továbbá, hogy szabad-e szidnunk Bush elnököt, vagy ildomosabb, ha tapsolunk neki? A kérdést mindenki maga válaszolja meg. MEGRENDELŐ SZELVÉNY Kérjük a megrendelő szelvényt nyomtatott betűkkel kitölteni és kivágva - csekket mellékelve - címünkre beküldeni: NYUGATI MAGYARSÁG P.O.Box 125, Mt. Royal Stn., Montreal, QC H3P 3B9, CANADA NÉV: CÍM: Megrendelés egy évre nyugati olvasóknak: Kanada: CA-$35; egyéb országok: US-$35

Next

/
Thumbnails
Contents