Nyugati Magyarság, 2004 (22. évfolyam, 1-12. szám)
2004-11-01 / 11. szám
2004. november Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 5. oldal IGEN, IGEN • IGEN, IGEN • IGEN, IGEN • IGEN, IGEN Magyarverés Budapesten Tévhitek és valóság a kettős állampolgárságról Hírügynökségi jelentés szerint tegnapelőtt, talán nem véletlenül épp a halottak napján, egy akkora pofon csattant el a magyarság arcán a magyar parlamentben, hogy a hangja betöltötte a Kárpát-medencét, sőt áthullámzott a tengeren túlra is. A pofont együttes erővel a kormányfő három (elv)társával adta le, arra biztatva és buzdítva az országlakosokat, hogy a december ötödikén megtartandó népszavazáson NEM-mel voksoljanak. Jól sejti a Nagyérdemű, a határon túli SEMFŰSEMFÁK kettős állampolgárságáról van szó. Egyik NEM szavazatra buzdító, saját bevallása szerint a magyar irodalom neveltje, rajongója és fogyasztója. Elcsigázva, fáradtan hazatérve az említett parlamenti ülésről azonnal nyugovóra tért, de nyugalmát nem lelte, mert rémálom kezdte gyötörni. Elsőnek a pörös szájú Érdmindszenti Endre jelent meg előtte, majd az egykori, parlamenti tudósítóként is elhíresült Szklabonyai Kálmán, őt követte az aranyszájú Nagyszalontai János meg a búslakodva panaszkodó Szabadkai Dezső és még sokan mások a magyar irodalom elfelejtett nagyjai közül, de ott ágált közöttük a forrófejű, anyaországi születésű Kiskőrösi Sándor is, mind azt kérdve az újdonsült pártfőtitkártól, hogy hát tulajdonképpen mit is kíván a magyar nemzet? Ha még létezik. Szerencsére a budapesti parlamenti pofont két nappal megelőzte egy má,,Aki az állampolgárságra szavaz, az az otthon maradásra és az autonómiára szavaz” - mondta Tőkés László, Hende Csabával, a polgári körök koordinátorával együtt tartott budapesti sajtótájékoztatóján. Hozzátette: a nemzeti értékrend helyét nem válthatja fel a pénzrend. Bejelentés történt egy nemzetstratégiai igényű kormányprogram kialakításáról, ez egy minimál program, hogy pénzt adunk. Nekünk nem annyira pénzre, hanem a nemzeti értékekre van szükségünk - fogalmazott a püspök. 537 milliárd forint többletkiadással riogatni a magyar szavazókat pont olyan otromba dolog, mint a 23 millió munkavállaló bevetése - tette hozzá. A diszlokáció veszélye valóban fennáll a kettős állampolgárság esetében, de egy jó politikának az otthon maradás irányába kell alakítania egy majdani igen után a törvényt, és tudatosítani kell a határon túli magyarságban, hogy szülőföldünk megtartásának „Az MSZP és az SZDSZ arra biztatja választóit, hogy szavazzanak nemmel a decemberi népszavazáson mindkét kérdésre, mivel nem áll megfelelő információ rendelkezésükre ahhoz, hogy felelős döntést hozzanak.” Kuncze Gábor verse. Az odáig teljesen rendben van, ha valakit elzavarunk haza azzal, hogy nem értesz hozzá, ne szólj bele. Minek is döntene arról, amiről lövése sincs. De az idiotizmusig elkeseredettnek kell lenni ahhoz a javaslathoz, hogy nem értesz hozzá, tehát menj oda, és mondd azt, hogy nem. „Nem tudom, miről van itt szó, de nem.” A kormánypártok szerint ez a megfelelő állampolgári magatartás. Legközelebb, ha taxiba ülök, és nem tudom, hogyan kell odamenni, ahova akarok, behúzom a kéziféket tövig. Nem tudom, merre, de nem. Na persze, amikor a NATO- és az EU-csatlakozásról kellett szavazni, akkor a drága választók mind-mind puszipajtások voltak a megfelelő információval, színes térképekkel a párnájuk alatt aludtak, ötven-száz évre előre sik „parlamenti ülés”, a debreceni, abban a templomban, amelyik, ha úgy hozta a sors, képviselőházként is szolgált. Mintha egy kicsit vasárnap is az lett volna. Bölcskei Gusztáv református püspök nemcsak a hívőkhöz szólt, amikor ezt mondta: „Ma olyan választás elé állították a magyarországi embert, hogy vagy IGEN-t, vagy NEM- et kell mondania magyarul beszélő, magát magyarnak tartó atyánk fiairól, kapjanak-e második állampolgárságot. Lelkiismereti és erkölcsi parancs, hogy csak IGEN-t mondhatunk erre." Egyszer a „református Rómában” járva, a szóban forgó templom-parlament közvetlen közelében egy fává izmosodott ördögcérnát, semfűsemfát láttam. Talán még mindig a helyén áll, s törzse tovább erősödik, példát mutatva a saját fajtájának, hogy abból, ami se nem fű, sem nem fa, hanem csak valami köztes semmiség, derék törzzsé izmosodhat, ha maga is úgy akarja. Egyrészt tehát bizakodva várjuk mi érmindszentiek, nagyszalontaiak, szabadkaiak december ötödikét, másrészt megalázottan attól a pofontól, amit Budapesten előlegként kaptunk. Ez utóbbi miatt, tiltakozásul, vajon valaki lemond-e magyar állampolgárságáról, kilép-e a magyar nyelvből, letagadj ae, hogy valaha is köze volt ehhez a semfűsemfa nemzethez? Németh István (Magyar Szó, Újvidék, 2004. november 4.) a célját szolgálja a magyar állampolgárság - mutatott rá Tőkés László. Kiemelte, hogy több anyaországi és határon túli személlyel közösen felhívást tettek közzé, amelyben arra kérik a magyar polgárokat, hogy pártállásuktól függetlenül vegyenek részt a népszavazáson és szavazzanak igennel. A dokumentumot a többi közt aláírta Tempfli József nagyváradi katolikus püspök, Böjté Csaba ferences szerzetes Kárpátaljáról, Duray Miklós pozsonyi politikus, Sütő András marosvásárhelyi író, Püski Sándor könyvkiadó, Habsburg Ottó utazó nagykövet, valamint Bodor Pál (Diumus) újságíró. Hende Csaba a népszavazásra utalva közölte: - Felhívjuk a polgári körök minden tagját, hogy aktívan vegyen részt az igent támogató kampányban. Hozzátette: a polgári körök november 13-a és december 3-a között 19 helyszínen szerte az országban nagyszabású rendezvénysorozatot indítanak Útlevél Európához címmel. lemodellezték a családi PC-n az uniós jövőt, és mindannyian ötösre feleltek uniótanból. Vagy ha nem, az se baj, akkor még az volt a helyes eljárás, hogy ha nem is értesz hozzá, de menj el, és mondj igent. Szóval csalafinta duplacsavarral lett itt az ország szemébe mondva, ami egyébként igaz: hogy hülye a saját dolgaihoz, és ha meglobogtatnak előtte valami fecnit, hogy államosítsuk az országot, és egyesüljünk a világ proletárjaival, akkor automatikusan alá fogja azt írni. Egyrészt kerek perec tudatják vele, hogy nem foghatja fel, miről van szó, másrészt meg még ennél is ostobábbnak nézik, és levezetik dudorászva a nem tudásból a nem szavazatot. Nem a nem szavazást, hanem a nemmel szavazást. Ahogy a mester kaffog az inasnak. Ne kérdezősködj vazze, ne akard tudni, ott fúrd ki, ahol mondom, és kussolj. Mennyivel jobban fogjuk értékelni, ha 2006-ban megadatik, hogy tudatlanul, bután, papírzacskóval a fejünkön megint szavazhatunk. (MNO) A kettős állampolgárság körül rengeteg rémhír, tévhit kering, amelyek sajnos nem csak a tudatlanságnak, hanem sok esetben egyes politikai erők tudatos lelkiismeretlenségének, de mondjuk ki nyíltan, nemzetárulásának tudható be. E rémhírterjesztés alkotmányos aggályokat is fölvet, ugyanis a jelnleg hatályos alkotmány értelmében „a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását”. Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, európai jogi szakjogász szerint ez a kapcsolattartás nagymértékben megnehezült az Európai Unióhoz való csatlakozást követően, hiszen átjárhatatlanabbá váltak a határok Ukrajna, Románia és Szerbia esetében. A Délvidéken az év eleje óta tartó magyarellenes pogromok miatt a végszükség hívta életre a népszavazási kezdeményezést.- A magyar állampolgárságnak az elszakított területeken élő magyarok számára történő visszaállítása nem valamfiéle nemzeti atavizmus kifejeződése, hanem egy létében fenyegetett nemzet védekezési technikája. Nemcsak jogunk, de kötelezettségünk ilyen módon is megőrizni nemzeti identitásunkat - szögezte le a Demokratának Gaudi-Nagy Tamás, hozzátéve, hogy nincs nemzetközi jogi akadálya a kettős állampolgárság intézményének, hiszen nem ellentétes az állampolgárságról szóló Európai Egyezménnyel, hasonló állampolgársági törvények az Európai Unió 15 tagállamában, például Spanyolországban, Olaszországban, Finnországban, Görögországban, Franciaországban is léteznek, s bevezetésüket a párizsi békeszerződés sem tiltja. A leggyakrabban fölmerülő aggály, hogy a kettős állampolgárság többletterhet ró majd a költségvetésre, összeomlik a szocális ellátórendszer, és a magyarországi magyarok anyagi terhei megnövekednek. A valóság ezzel szemben az, hogy nyugdíjra és a társadalombiztosítási szolgáltatásokra csak azok jogosultak, akik Magyarországon élnek, és fizetik a nyugdíj- és tb-járulékokat. Szociális és családügyi ellátást (gyes, családi pótlék) is csak a magyarországi lakhellyel rendelkezők kaphatnak. A kedvezményesen megszerezhető magyar állampolgárság egyik legfon-Nagy a riadalom kormányban és kormánypártokban. Mammon hűséges híveit teljesen megzavarta a külhoni magyarok magyar állampolgárságának kedvezményes honosítással történő visszaállítása érdekében elrendelt kötelező országos ügydöntő népszavazás. A tettenért tolvaj zavarodottságával kapkodnak, rikácsolnak, ellentmondanak, erőszakoskodnak - ki-ki saját tehetsége, képessége szerint. „Az idiotizmusig elkeseredettnek kell lenni ahhoz a javaslathoz, hogy nem értesz hozzá, tehát menj oda, és mondd azt, hogy nem” - így a liberális újságíró Kuncze és Hiller javaslatáról, akik tájékozatlannak tartják saját választóikat (!), ezért nem-re buzdítanák őket. tosabb célja éppen az, hogy - a jelenlegi szabályozással ellentétben - az igénylőnek ne kelljen emiatt elhagyni szülőföldjét. A Magyarok Világszövetsége javaslata pontosan azt célozza, hogy ez a kényszer, amely sok esetben az otthoni egzisztencia felszámolását és áttelepedést jelent, megszűnjön. Ne felejtsük el azt sem, hogy miközben három és fél millió Kárpát-medencei magyartól féltjük Magyarországot, már most 440 millió európai uniós állampolgár jogosult például állami támogatású lakáshitelre. Nem igaz az sem, hogy a magyar állampolgárság megszerzését követően tömegek indulnak meg Magyarországra. A felmérések szerint elenyésző azok száma, akik elhagynák szülőföldjüket. Ők azonban magyar állampolgárság híján is ezt tennék, célpontjuk pedig nem Magyarország, hanem a nyugat-európai országok, ahol magasabbak a fizetések és arányosan olcsóbb az élet. A magyar állampolgársággal a szavazati jog sem jár automatikusan, ez csak azt a magyar állampolgárt illeti meg, aki Magyarországon él, és a szavazás napján ott is tartózkodik. Ellenben a helyhatósági választáson a jelenlegi szabályozás szerint is szavazhatnak bármely EU-tagállam helyben lakó nem magyar állampolgárságú polgárai. Vannak, akik azt mondják, felesleges megadni a magyar állampolgárságot az elszakított magyaroknak, mert nemsokára ők is európai uniós polgárok lesznek. Ez a logika téves, hiszen például Szerbia-Montenegró vagy Ukrajna belátható időn belül nem lesz a közösség tagja. De Románia csatlakozása is bizonytalan, hiszen a korrupció, a szabadságjogok folyamatos megsértése és a verespataki bánya ügye miatt az Európai Unió idei országjelentésében elítélte Romániát. A kettős állampolgárság legfőbb célja a lélekteni igazságtétel, a trianoni trauma részleges feloldása, a határok fölötti nemzetegyesítés. Ne feledjük el, hogy az elszakított magyaroktól magyar állampolgárságukat fegyveres erőszakkal, megkérdezésük nélkül vették el, így az visszajár nekik. Magyarország szellemi és anyagi javaiban az elszakított magyarok és felmenőik vére és munkája is benne van. Ha ma élne, nem lehetne magyar állampolgár Má-A kancelláriaminiszter Kolozsvár és Szabadka között félúton összetákolt hárompillérű mókuskerékkel házal. Nincs vevő, pedig a csodafegyverhez hasonló csodaszerkezetének rácsaira próbálja rápingálni a kormány nemét - belülről. Más kormánypárti politikusok zavarodottságukban az Országos Választási Bizottság és az Alkotmánybíróság szerepét próbálják vitatni. De miért is ez a nagy riadalom? Mert egy maréknyi erdélyi földönfutó erősebbnek bizonyult a magyar nemzet ellenségeinél! Ennyi az egész. A Magyarok Világszövetsége alkotmányos eszközökkel, pénz és taps nélkül, végrehajtói szerepbe kényszerítette az Országgyűlést, amely egyhangúlag, 340 igen szavazattyás király, II. Rákóczi Ferenc, Arany János, Madách Imre, Kosztolányi Dezső. Ezen a nyilvánvalóan abszurd helyzeten változtatni kell. A kettős állampolgárság védelmet jelent az elszakított magyaroknak, Magyarország védhatalomként léphet fel érdekükben, ahogy azt Ausztria tette a dél-tiroli osztrákok esetében. A magyar állampolgárság kiterjesztése egyben disszimilációs folyamatokat is geijeszthet, vagyis az esetleg már beolvadt magyarok visszatérhetnek a magyarságba, amint ez a dél-erdélyi, Krassó-Szörény megyei horvátokkal történt, miután Horvátország megadta nekik a horvát állampolgárságot. Együtt erősebbek vagyunk A kettős állampolgárság nemcsak lélektani, hanem gazdasági szempontból is jelentős és előnyös az egész magyarság számára. Az Európa Parlamentben, amely az érdekérvényesítés egyik fontos színtere, egy-egy ország állampolgárainak számától függően több vagy kevesebb képviselő hely jár. A Magyarországnak járó helyek számát ugyan a csatlakozási szerződés rögzítette, de bármikor újra lehet tárgyalni, ha a realitás azt kívánja. Ugyancsak az állampolgárok számától függ a Magyarország rendlekezésére álló EU-s pénzek összege. A magyar vállalkozók, a magyar tőke pedig jelentős előnybe kerül a szomszédos országokban azáltal, hogy jelentős lélekszámú, magyar nyelvű, szakképzett munkaerő áll rendlekezésére, akik ráadásul magyar állampolgárok. Japánban ajövőkutatással és nemzetstratégiával foglalkozó minisztérium jelentős pénzt áldoz arra, hogy a japánok kitelepüljenek a japán tőke terjeszkedésének célországaiba, megismerendő a megcélzott közösségek lélektanát. A magyar tőke esetében ez a lehetőség ingyen rendelkezésre áll. A kettős állampolgárság intézménye tehát nemhogy nem ró terhet Magyarországra, de lélektani és gazdasági előnye is származik belőle. Egy kis jóindulattal, egyetlen gesztussal, egyetlen szavazattal eddig ismeretlen, nagyszerű távlatok nyílhatnak meg Magyarország előtt, ha a szavazópolgárok úgy döntenek, úja összekötik azokat a szálakat, amelyeket a történelem szétszaggatott. (Demokrata 2004/43) tál elrendelte a népszavazást a magyar nemzet egyesítésének alapvető kérdésében, a fegyverrel elvett magyar állampolgárság visszaadásának tárgyában. Az egyszerű magyar választópolgár rádöbbent, hogy puszta aláírásgyűjtéssel kitörhet abból a mókuskerékből, amelyet a szegénység, tudatlanság és magány hárompillérű építményére szereltek kizsákmányolói, és amelybe nagy igyekezettel próbálják beterelni a magyar népet. Az egyszerű magyar választópolgár ma már tudja, hogy a népszavazásban érintett szervek - „a Kormánytól kezdve az Országgyűlésig és a köztársasági elnökig” - kötelesek tartózkodni a már megkezdett kötelező népszavazási eljárási folyamat megzavarásától és meghiúsításától. Az egyszerű magyar választópolgár ma már látja, hogy a politikusok visszaélnek választott tisztségeikkel és nyilvánossági lehetőségeikkel, amikor alkotmányos kötelezettségükkel ellentétben a népszavazás eredményességét próbálják akadályozni. Az egyszerű magyar választópolgár érzi, hogy gyávák azok, akik a televízióban sem mernek szemtől-szembe fellépni a népszavazás kezdeményezőivei. A politikusok pedig félnek, hogy akik ma a nemzetükért fognak össze, azok holnap Magyarország kirablását is képesek megakadályozni. Ezért a nagy riadalom. Dombi János /---------------------------------------------------------------------------------------------------\ £7iszte/t nemzettársaim, /u/e/oáe/t testoéreinv/ Szüleim még magyar állampolgárok voltak, akik nem hagyták el szülőföldjüket és nem mondtak le magyar állampolgárságukról, hanem a határt vonták el fejük felett és megfosztották őket a magyar állampolgárságtól. Nagyon sok délvidéki apja vagy nagyapja az első vagy második világháborúban vérét ontotta, életét áldozta hazájáért, Magyarországért. És ezek utódai nem érdemlik meg a magyar állampolgárságot? A rokoni, baráti és ismerőseim körében senki sem akarja itthagyni szülőföldjét, nem akaija elfoglalni mások munkahelyét az anyaországban! Nem akaija a magyar egészségügyet és nyugdíjalapot terhelni! Ezért tisztelettel kérem, hogy december 5-én igennel szavazzanak! Üdvözlettel, Ribár Béla akadémikus Tőkés: Nemzeti értékekre van szükségünk Nem tudom, miről van itt szó, de nem Hárompillérű mókuskerék
