Nyugati Magyarság, 2004 (22. évfolyam, 1-12. szám)

2004-05-01 / 5. szám

8. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 2004. május A Székelyföld autonómia-statútuma Az amerikai magyarok... A román parlament a napokban lesza­vazta a Székelyföld autonómiájára vo­natkozó törvénytervezetet. Várható döntés volt, senkit sem lepett meg. Re­méljük, ez nem jelenti egyben az au­tonómia törekvések végét is. Nézzük meg egy kicsit közelebbről is, miként képzelik el a Székelyföld autonómiá­ját a tervezet készítői! A tervezet preambulumában a szubszidiaritás elvére helyezi a hang­súlyt, az - mint fogalmaz - feltételezi egy regionális szintű hatalom létezését, amely széles körű autonómiával ren­delkezik. „Székelyföld autonómiája nem sérti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását” - hangsú­lyozza a törvénytervezetet. A tizenhárom fejezetből és 131 szakaszból álló tervezet kimondja: Székelyföld lakossága esélyegyenlő­ségének biztosítása érdekében, a ma­gyar nemzeti önazonosság védelmé­ben önkormányzati közösséggé ala­kul, az önigazgatás hatásköreit gya­korolja, államhatósági jogosítvá­nyokkal is bír. A tervezethez mellékelt térképek is jelzik: az autonóm régió területe a je­lenlegi Kovászna és Hargita megyék területét, valamint a Maros megyéhez tartozó történelmi Marosszék területét foglalja magába. Ez kilenc hagyomá­nyos „székre” oszlik: Kézdiszék, Or­­baiszék, Sepsiszék, Csíkszék, Udvar-Tartók tőle, hogy Délvidéknek egyre nagyobb szüksége lenne valamiféle magyar testőrszolgálatra. Tudom, nem könnyű megszervezni egy tag­baszakadt legényekből álló kisebb hadsereget, vagy akár csupán néhány fős, mindenre elszánt derék kis csa­patot, mely megvédené az itt élő be­csületes magyarokat a szerbek vak gyűlöletétől. Egy ilyen, mindig ré­sen levő, állandó ügyeletet tartó ala­kulat működtetéséhez némi pénzre lenne szükség, az meg általában nincs (vagy rossz kezekben összpon­tosul). A délvidéki magyar polgároknak, főleg a fiataloknak már az utcára is kockázatos kilépniük. Soha sem tudni, hol leselkedik a gonosz, me­lyik utcasarok mögül csap le hatal­mas, alattomos mancsával. A nem­zettársaink ellen intézett támadások gyakorisága és brutális jellege hétről hétre fokozódik. A magyar szülőket eltávolítják munkahelyeikről vagy lefokozzák, gyakran megalázó munkára kénysze­rítik őket a szerb munkaadók, gyer­mekeiket pedig fenyegetik, megve­rik, életükre törnek. Az etnikai tisz­togatás jól ismert módszerei ezek. A Kasza József, a Vajdasági Magyar Szö­vetség elnöke szerint Vojislav Kostu­nica szerb kormányfő nem tartotta sza­vát, amikor azt ígérte, hogy előzetes konzultációk nélkül nem kerül sor sze­mélycserékre az államigazgatási szfé­rában. Kasza a miniszterelnöknek cím­zett nyílt levelében sajnálattal és aggo­dalommal állapította meg, hogy Kos­tunica nem tartotta magát április 8-i megállapodásukhoz, mert elvi egyetér­tésük után néhány nappal leváltottak minden rendőrfőnököt a magyarok lakta településeken, minden magyará­zat és konzultáció nélkül, nem értesítve erről a helyi önkormányzatokat sem (az elmúlt napokban számos szerbiai városban történtek személycserék a rendőrkapitányságok élén). A VMSZ elnöke emlékeztette Kostunicát: ápri­helyszék, Gyergyószék. Marosszék, Miklósvár- és Bardocszék. Székelyföld autonómiája megillet minden olyan román állampolgárt, aki Székelyföld bármely helységében ál­landó lakhellyel rendelkezik - áll a do­kumentumban, amely hozzáfűzi: min­den állampolgár számára biztosított a teljes és tényleges egyenlőség. Székelyföldön választások révén Önkormányzati Tanácsot hoznának létre, ez lenne a régió döntéshozó köz­hatósága, az általa kinevezett Önkor­mányzati Bizottság pedig végrehajtó testületként működne. Az Önkormány­zati Tanács meghatározza Székelyföld jelképeit. Székelyföldnek elnöke is lenne, akit négy évre választanának meg. A Széki Tanács hatáskörébe tarto­zik egyebek között a történelmi, mű­vészeti és néprajzi értékek védelme, a helyi szokások és hagyományok ápo­lása, a kulturális létesítmények szabá­lyozása, a területrendezés és telepü­lésszervezés, a közrend védelme, a la­kásépítés támogatása, a szociális gon­dozás, a szakképzés, a kereskedelem, az ipari termelés megszervezése. Ami a Széki Bizottságot illeti, vég­rehajtói hatásköre kiterjed például a közszolgáltatások, a helyi érdekeltségű közintézmények, az állami tulajdonú gazdasági társaságok felügyeletére, a széki érdekeltségű köz- és magánva­délvidéki magyar értelmiséget telje­sen ellehetetlenítették vagy magvá­sárolták, a magyar átlagpolgárok megélhetési lehetőségeit a végsőkig leszűkítették vagy megszüntették, sokan (főleg a fiatalok) pedig csak remélhetik, hogy nem esnek a bal­káni terror áldozatául. A halálra rémült vagy félholtra vert, rosszabb esetben megnyomorí­tott áldozatnak és hozzátartozóinak egyszerűen nincs kihez fordulniuk. A Vajdasági Magyar Szövetség és szatellitjei legtöbbször a jól ismert titóista dumát nyomják, mármint, hogy a magyarok és a szerbek békes­ségben élhetnek, meg hogy az „el­vétve” előforduló borzalmakat fe­lelőtlen egyének idézik elő. Holott az történik, hogy a horvát­országi, boszniai és koszovói szerb „menekültek” tömeges betelepítése, a nemzeti összetétel teljes felborítása meghozta konkrét „eredményeit”: az általános nyomort, a gazdaság teljes lebénulását, ami rengeteg délvidéki magyarnak a munkája elvesztését vagy a minimálbért jelentette. Ahova csak lehetett, a zsírosabb és a sová­nyabb munkahelyekre egyaránt szerb „menekülteket” helyeztek el. lis 8-i belgrádi megbeszélésükön egyetértés született arról, hogy a ma­gyarok lakta településeken történő sze­mélycserék esetén - rendőrkapitánysá­gok, bíróságok, ügyészségek és adó­­rendőrségek élén - figyelembe veszik a helyi lakosság véleményét. Kasza a miniszterelnök szemére vetette, hogy az új rendőrfőnökök kinevezése kon­zultációk mellőzésével és alkotmá­nyos, illetve törvényes elvek figyelmen kívül hagyásával történt. A VMSZ el­nöke példaként hozta fel, hogy Szabad­kán leváltották Svetisav Rajsic rendőr­parancsnokot, aki az egyik legeredmé­nyesebb rendőrkapitányságot vezette Szerbiában, és több évtized után ő volt az első szabadkai rendőrfőnök, aki be­szélte a helyi közösségek nyelvét is. (HTMH) gyón kezelésére, saját gazdasági társa­ságok működtetésére. A települési önkormányzatoknak sajátos jogállást és hatáskört biztosí­tana a tervezet, ez kiteljed a közössé­gek anyanyelvű oktatására. A telepü­lési önkormányzat garantálja a terüle­tén élő román nemzetiségű lakosok, valamint a más nemzeti-, etnikai-, nyelvi közösséghez tartozók teljes és tényleges egyenlőségét. A tervezet kimondja: Székelyföld polgárainak joguk van anyanyelvükön tanulni, az anyanyelvén működő okta­tási-nevelési intézményekben biztosí­tani kell a nemzeti-, etnikai-, nyelvi közösségek, valamint az anyanemzet történelmének földrajzának és népraj­zának tanítását, kulturális hagyomá­nyainak, értékeinek megismerését. A magyar nyelvű oktatási-nevelési intéz­ményekben szavatolni kell a román nyelv elsajátításának lehetőségét. „Székelyföld regionális, széki és te­lepülési önkormányzatai pénzügyi au­tonómiával bírnak” - fogalmaz a do­kumentum. „Székelyföld vagyonát ingó és ingatlan javak alkotják, melyek a régió köz- vagy magántulajdonában vannak. Az állam és a régió kapcsola­tában a román kormány által kineve­zett kormánybiztos látná el a törvé­nyességi felügyeletet” - áll egyebek között a satútum-tervezetben. (HTMH) A gazdasági leépülés mellett megindult a módszeres szerbesítés folyamata is: az itteni iskolákban számos olyan tantárgy akad, melye­ket a délvidéki magyar fiatalok szerb nyelven kénytelenek hallgatni. (Sok esetben szerb „menekült” tanár tála­lásában.) S miután ezek a módszerek, úgy látszik, túl lassúaknak bizonyultak, az utóbbi hónapokban megindult a pszichológiai hadjárat is az itt élő magyarság ellen. Ezeknek a mocs­­kolódásoknak, fenyegetéseknek és atrocitásoknak egy céljuk van: meg­félemlíteni és távozásra késztetni a délvidéki magyarság megmaradt ré­szét. S ez ellen nem elég külügymi­niszteri telefonbeszélgetésekkel, lagymatag nyilatkozatokkal fellépni. A délvidéki magyarság fenyegetett­sége nem a vajdasági magyarok, és nem is Szerbia belügye. Felszólítunk minden felelős magyar politikust, minden magyart, bárhol él is a föld­kerekségen, emelje fel szavát min­den lehetséges hazai és nemzetközi fórumon a délvidéki magyarság vé­delmében. (R. Z.) A szerb titkosszolgálat áll a magyarellenes falfirkák mögött? A szerb titkosszolgálatot gyanúsí­totta meg a Szabadkán megjelent magyarellenes falfirkák felfestésével Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. „Nem tudjuk ezt másként nevezni, mint vandalizmus­nak. Ugyanakkor aggasztó, hogy a hatalmi intézmények nem kívánnak, vagy nem tudnak fényt deríteni az el­követőkre. Ha a nyomozó szervek, ha a hírszerzés, a Biztonsági Infor­mációs Ügynökség (titkosszolgálat) nem tud fényt deríteni az elköve­tőkre, akkor ők maguk az elkövetők. A szakszolgálat a múltban is végzett ilyen munkát.” (HTMH) A Magyar Amerikai Koalíció támo­gatja a nemrég megalakult Erdélyi Ma­gyar Nemzeti Tanács javaslatait a kü­lönféle területi és kulturális autonómia­­formák megteremtésére. A különféle civil szervezeteket összefogó HAC közleményében megállapítja, hogy az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács törekvése az autonómia előmozdítá­sára észszerű, időszerű és szükség­­szerű. A washingtoni székhelyű szer­vezet egyetért a létrehozandó intézmé­nyekkel, beleértve a magyar többségű körzetek és helységek különleges au­tonóm státusát is. „A magyar kisebb­ségnek önazonossága megtartásához szüksége van autonóm struktúrákra” - hangsúlyozza a közlemény, emlékez­tetve arra, hogy a nyelv és a kultúra Andreas Gross, az Európa Tanács au­tonómiákról szóló jelentésének kidolgo­zója szerint Románia nem integrálód­hat az Unió nemzetek fölötti struktúrá­jába, ha nem teremti meg a demokrá­cia állam alatti szintjét. A svájci képvi­selő kifejti: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács au­tonómiatörekvései a demokrácia eme kiterjesztését szolgálják. Gross úgy véli, az autonómiáknak - még ha ezt most nem így fogják is fel - semmi köze sincs a szélsőségességhez. Az autonó­mia eszköz, amellyel a társadalom sok­színűsége az állam egységéhez illeszt­hető, abba integrálható. Mivel nincse­nek egynemzetiségű államok, csekély kivétellel többnemzetiségű államaink és társadalmaink vannak, nagy kihívás, hogy e kettő miképp integrálható. Min­denkinek megvan a joga, hogy saját nyelvét használja, saját kultúrájában él­jen, alkosson, mivel ha valakit megfosz­tanak saját nyelvétől, kultúrájától, nem Közel egy éve tanulnak nyugati diákok négy nagynevű magyarországi közép­iskolában. A Külföldi Magyar Cser­készszövetség (KMCSSZ) szervezésé­nek segítségével kerültek Pápára, Nagykőrösre, Kecskemétre és Szent­endrére. Egy évig tanulhatnak ott, mint vendégdiákok. Az ott töltött iskolaév alatt beleélik magukat a magyar kör­nyezetbe és fejlesztik magyar nyelv­­ismeretüket. A KMCSSZ nevében Dr. Tóth Zol­tán koordinálja Magyarországon a programot. O fogadja a diákokat érke­zésükkor, eljuttatja őket az iskolákba meg év közben kapcsolatot tart velük és az iskolával. Az iskolaév végének közeledtével elbeszélgetett a diákok­kal, tanárokkal, igazgatókkal. Az aláb­biakban közlünk néhány kivonatot a beszélgetések folyamán elhangzott ta­pasztalatokból, véleményekből. A Pápai Református Kollégium Gimnáziuma Corfi Alex Venezuelából érkezett. Elsődleges célja az volt, hogy magya­rul tanuljon. Igen jól érezte magát. Mindenképpen szeretné tanulmányait Magyarországon folytatni. Osztályfőnöke, Fekete Pál Péter szerint Alex hamar beilleszkedett. Arany János Református Gimnázium és Diákotthon - Nagykörös Soós Tímea az Egyesült Államokból érkezett. Elmondása szerint a kezdeti nehézségekhez idővel hozzászokott. Nagy élmény számára, hogy bepillan­tást nyerhet a magyar kultúrába és a nyelvbe. Itt találkozott legjobb ba­rátnőjével. Az iskolai életből csak kor­látozottan veszi ki részét, mert a ma­gyarországi tanulmányaival párhuza­mosan végzi az amerikai iskolájának a tanegységeit is, és USA-ban fog jogi egyetemre járni. megőrzését, az oktatást és a politikai képviseletet szolgáló autonóm intéz­mények Nyugat-Európa számos térsé­gében megtalálhatók, és azokat támo­gatja az Európa Tanács is. A Magyar Amerikai Koalíció emlékeztet a román kisebbségpolitika mulasztásaira, egye­bek között arra, hogy nincs érdemi hala­dás az erdélyi magyar egyházak elkob­zott ingatlanjainak visszaszolgáltatása terén, nincs magyar nyelvű állami egye­tem, a köztisztviselők és a rendőrök so­raiban a magyarok kevesebben vannak, mint számarányuk alapján indokolt lenne. A szervezet felhívja az amerikai politikai döntéshozókat, hogy ismeijék el és támogassák a magyar nemzeti ki­sebbség törvényes követeléseit. (HTMH) lehet jó állampolgár. Az autonómia dél­­tiroli és alandi példái alapján a hasonló romániai autonómiák bevezetése azt je­lentené, hogy a magyar közösség tag­jai jobb román állampolgárok lesznek. Az a tény, hogy Románia az Euró­pai Unió tagja lesz, nagy lehetőséget je­lent számára. Törökország és a Baltikum jó példa arra, hogy miként érvényesül ez. Azt az államot, amely nem tiszteli ki­sebbségeit, amely nem próbálja meg in­tegrálni azokat, az Unió nem fogadja el. Az a benyomásom, hogy a románok egy része nincs tekintettel arra, hogy mi nem­csak Bukarestté tekintünk, hanem az or­szág - és Románia egy nagy kiterjedésű ország - egészére. Ilyen értelemben az erdélyi magyarok számíthatnak az Eu­rópai Unió segítségére: ha Románia be akar lépni ebbe a nemzetek feletti struk­túrába, akkor azt megfelelő módon, a de­mokratikus állam alatti struktúrákkal te­heti meg. (HTMH) Szentendrei Református Gimnázium Simon Sasyk Zsófi nagyon beleélte magát az új környezetbe, már nem is akarna visszamenni, néptáncot tanul és balettintézetbe szeretne felvételizni. Dr. P. Tóth Béláné igazgatónő szerint Zsófi sokat fejlődött az elmúlt fél év alatt, önállóbb lett és nagy élményt je­lent neki, hogy eredeti környezetben élheti meg magyarságát. Kecskeméti Református Kollégium Páez Stephani szeptemberben érke­zett Magyarországra, hogy egy tan­évet itt töltsön. Stefi a kulturális kü­lönbségek ellenére igen hamar beil­leszkedett a gimnázium életébe. Kér­désünkre az iskola szigorúságát emelte ki, azonban hangsúlyozta, hogy a tanárok igazán kedvesek vele. Stefi tervei szerint, amennyiben szü­lei beleegyeznek, az érettségi meg­szerzéséig szeretné folytatni tanul­mányait Magyarországon. Vetéssy Katalin igazgatónő el­mondta, hogy a külföldi magyar le­ány színfolt az iskola életében,, jó ha­tással van a diákokra, hogy egy ide­gen kultúrából érkező leányt ismer­hetnek meg”. Kiemelte Stefi nagy szorgalmát és akaraterejét, melyet a tanulmányi jegyei is tükröznek. Pet­­róczi Bea osztályfőnök elmondta, hogy Stefi nagy lelkesedéssel vesz részt a programokban. A fenti iskolákon kívül a szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium is bekapcsolódott a programba és fo­gad diákokat. A programmal kapcso­latban felvilágosítást a Külföldi Ma­gyar Cserkészszövetségtől lehet kérni: Hungarian Scout Association, 2850 Route 23 North, Newfoundland, NJ 07435 - USA Tel: (973) 208-0450, Gabona@aol.com Dömötör Gábor Magukra hagyva Kostunica megszegte ígéretét ... és Andreas Gross az autonómiáról Nyugati magyar diákok magyarországi középiskolákban

Next

/
Thumbnails
Contents