Nyugati Magyarság, 2003 (21. évfolyam, 1-12. szám)

2003-12-01 / 12. szám

12. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 2003. december maqtja/Hmszáxji/onvniMÍz/nU'S 'JeAete fapjai Kun Béla Egy gonosztevőkkel megrakott külön­vonat dübörgött ki az éjszakába. Ha Kun Béla még csak egyetlen napig is Budapesten maradt volna, tegnapelőtt még elvtársai, a félrevezetettek, a rá­szedettek, a megcsaltak és póruljártak darabokra tépték volna. Kun Béla vo­nata 1919. augusztus 2-ra forduló éj­szaka, még alig hagyta el a kelenföldi állomást, amikor az új belügyminisz­ter Peyer Károly megtudta, hogy Kun Béla cinkostársai tekintélyes vagyont loptak el, 23 millió koronányi hatalmas összeget, amely annak idején 1 millió dollárnak felelt meg. Az új belügymi­niszter arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kommunista népbiztosok meg­menthetik értéktelen életüket, de az el­rabolt pénzt vissza kell szerezni... A vizsgálatot a magyar határállomáson, Királyhidán megejtették. A bőröndök­ből és a bársonyülések mögötti rejtek­helyekről, továbbá a padok alól 9 és fél millió koronát érő idegen pénzt szed­tek elő, azonkívül ékszereket és tömér­dek kubai szivart, többszázezer korona értékben. A határrendőrök a művészien preparált üregesfalú, duplafenekű bő­röndökből, és az asszonyoktól (Kunná, Pogányné, Hamburgemé, stb.) nem tudtak többet elszedni, mint összesen 478.000 koronát... Három évvel a rendszerváltás előtt jelent meg a Zrínyi Katonai Kiadó, és a Corvina Kiadó gondozásában Aro­­kay Lajos: Kun Béla emlékalbuma. (Lektorálta Milei György és Siklós András. A képeket válogatta Árokay Lajos, Kalavszky Györgyi és Kun Miklós.) Néhány sor az előszóból: „Kun Béláról, a magyar és nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakjá­ról ...” Nem folytatjuk, inkább lássunk egy másik, ugyanebből az időből való, ugyancsak döbbenetes kiadványt, melynek címe: Kun Béla és az ifjúság. (Válogatta, szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta Svéd László.) Itt így aposztrofálják hősünket: „Kun Béla, a huszadik századi magyar progresszicó (sic!) első igazán nagy életművű poli­tikusa...” Néhány sorral lejebb: „Eszmélésé­­től kezdve foglalkoztatta a magyar sors...” De nem folytatjuk ezeket a gyo­morfelforgató sorokat, csak megje­gyezzük, hogy 1986-ban íródtak. Lás­suk az alábbiakban e köztörvényes bű­nöző és tömeggyilkos (Krím és kör­nyéke) életpályáját, több évtizednyi történelemhamisítás, elferdítés, letaga­­dás, dokumentummegsemmisítés után. 1886. február 20-án született a szi­lágysági Lellén, apja körjegyző volt. Szülőfalujában, majd a zilahi Wesse­lényi Kollégiumban, és a kolozsvári Református Kollégiumban tanul. 1901- ben érettségizik, s ugyanez év őszén beiratkozik a kolozsvári Ferencz József Tudományegyetem jogi karára. Mind-Budán (I. kerület), első emeleti (liftes házban), 2 szobás, összkomfortos, berendezett lakás kiadó. Belváros, Moszkva tér, Mátyás templom 10 perc. US $ 35/nap. össze két szemesztert tölt itt. Dersi Ta­más: A publicista Kun Béla című re­mekművében (Bp., 1969.) bolsevik módon, eként maszlagok „Nem volt kedve és türelme a paragrafusokat ma­golni, olyan jogelméletet és gyakorla­tot elsajátítatni, amelynek haszontalan­­ságáról, embertelenségéről mindin­kább meggyőződött.” Dr. Sárkány Lajos, a kolozsvári Re­formátus Kollégium nagyhírű igazga­tója az érettségi előtt álló Kun Béla ap­ját eképp figyelmeztette: „Önt, mint apát kötelességemnek tartom figyel­meztetni, ha nem tudja fiát a felforgató eszmék hirdetésétől visszatartani, ak­kor lehetséges, hogy nagy ember lesz, de az is lehetséges, hogy felakaszt­ják...” Sárkány igazgató a Kollégium tekintélyének őre így biztatta minden­koron diákjait: „Legyen minden körül­mények között sírig hű népéhez, sze­resse hazáját úgy mint Petőfi és Arany...” Kun apját a szilágysági, majd a Kolozs-megyei körjegyzőt az oláh hatóságok 1919 áprilisában internálták, aztán szabadon engedték. A pestme­gyei Albertirsán telepedett le, ahol a község munkásai nagy lelkesedéssel, fia „érdemeiért” községi jegyzőnek vá­lasztották. Új lakhelyén többször fel­jelentette Pesten grasszáló népbiztos fi­ának a helybéli „fehér érzelmű urakat”. A szerencsétlen ártatlanokat aztán el­hurcolták. Kun tehát kimaradt az egyetemről, újságíró lett. Belépett egy Or nevű lap szerkesztőségébe, itt írta első, erősen szocialista érzelmű cikkeit. Innen rö­videsen Nagyváradra került, ahol az ot­tani „Szabadság” címen megjelenő na­pilap belső munkatársa lett. Göndör (Krausz) Ferenc erre így emlékezik: „Kun Bélával (...) egy nagyváradi lap szerkesztőségében dolgoztam, és őt egy igen ambiciózus, de gyenge képes­ségű hírlapírónak ismertem meg. A vá­­radi mulatóhelyek törzsvendége volt. Általában jókedvű, kissé erőszakos, de nem rossz érzésű fiú, híres rossz ízlés­sel és kellemetlen, összeférhetetlen ter­mészettel. Nemigen voltam valami nagy véleménnyel Kun Béláról, aki Nagyváradon az én asszisztálásom mellett vasbottal támadott rá egy Nóg­rádi Niedermann nevű álhírlapíróra, ez revolverrel lőtt rá a Kispiacon Kun Bé­lára. Közvetlenül ez után a botrány után Kunt elbocsátották a nagyváradi Szabadságtól. Erre az időszakra emlékezik Róna Lajos újságíró emlékirata: „Az új munkatárs nem volt más mint Kun Béla, a későbbi budapesti elnök-nép­biztos, vagy ahogy szokták nevezni, akik szeretnek nagyot mondani, Ma­gyarország diktátora. Nem szívesen nyúlok a jellemzéséhez, mindjárt meg­mondom, hogy nem volt éppen valami kellemes, és megnyerő jelenség. Kö­Sötétben is látható, autókra, kerékpárokra kitűzhető, világító, villogó NEMZETI SZÍNŰ FÉNYZÁSZLÓ sorozatgyártásához keres befektetőket a feltaláló. Elérhetőség: Máthé László 06-20-9912-795 r ————————————————————— i j MEGRENDELŐ SZELVÉNY j Kérjük a megrendelő szelvényt nyomtatott betűkkel kitölteni és kivágva - csekket mellékelve - címünkre beküldeni: NYUGATI MAGYARSÁG P.O.Box 125, ML Royal Stn., Montreal, QC H3P 3B9, CANADA NÉV: CÍM: k Megrendelés egy évre nyugati olvasóknak: Kanada: CA-$35; egyéb országok: US-$35 J zepes magas, toprongyos fiatalember, kiálló pofacsontokkal, ijesztően duz­zadt, állandóan kifordított ajkakkal, nagy, fekete, igen széles karimájú agi­tátor kalappal. Már bemutatkozáskor sokkal precízebben mint Göndör Fe­renc, kirúgott elődje szocialista frázi­sokat hebegett, sőt áperté tudomá­somra hozta, hogy ő meggyőződéses szociáldemokrata. Amennyire megfi­gyelhettem Nagyváradot, nem vett részt szocialista mozgalmakban, holott akkoriban már Váradon, a város eléggé erős gyáriparánál fogva meglehetősen nagyszámú szervezett munkásság volt. Néhány hónapi otttartózkodás után Kun Béla egy botránnyal vonta magára a figyelmet. A Városháza folyosóján tettleg inzultálta Sas Edét, az akkor már országos hírű költőt és írót, a Nagyvárad című lap főszerkesztőjét. Az elcsattant pofon, és az azt követő frechebb hangoskodás azonban vég­képp elidegenítettek legújabb munka­társamtól, aki az első perctől fogva nem volt számomra különösebben szimpatikus. Felkértem a lap kiadóját, hogy Göndör után Kun Béla úr talpára is kössön útilaput...” Kun Váradon több hasonszőrű, de befolyásos barátot szerzett, akik azután feljuttatták Budapestre. Itt a Budapesti Napló napilap szerkesztőségében he­lyezkedett el. Fontosabb szerephez nem jutott a fővárosban, így visszatért Kolozsvárra. Nevezetes fordulópontot jelentett Kun életében az a pillanat, amikor Munkásbiztosító Pénztár-beli főnökét, a temesvári Munkásbiztosító Pénztár igazgatójává nevezték ki. A megürese­dett állásba Kun került, s egy ideig mint igazgatóhelyettes vezette a pénz­tárt. Emelkedését, anyagi javakban való gyarapodását először családalapításra kívánta felhasználni. „Szerelmi regé­nye - írja könyvében Stettner Tamás, nem volt közönséges vidéki történet, és a nyilvánosságot is foglalkoztatta. Weisz kolozsvári ügyvéd egyik leányá­nak fiúsnak kezdett udvarolni, de párt­fogolta nővérét, Elzát is, aki Pogány ál­néven feminista írásokat helyezett el támogatója segítségével kolozsvári na­pilapokban. Végül nem lett a dologból semmi: Weisz Ilona szakított vele, hangoztatva, hogy nem tud napirendre térni jegyesének egynémely testi tisz­­tátalansága felett. Főleg a fülek és a körmök következetes elhanyagolását nem tudta nézni. Kun a szakítás után nemsokára Weisz Ilus legjobb barátnő­jével, Gál Irénnel kötött házasságot a kolozsvári anyakönyvi hivatalban. Az esküvő után néhány hónappal olyan hírek keltek szárnyra a városban, A Nyugati Magyarság HIRDETÉSI DÍJSZABÁSA 1/8 oldal = 25.000 Ft 1/4 oldal = 50.000 Ft 1/2 oldal = 100.000 Ft 1/1 oldal = 200.000 Ft Hirdetésfelvétel magyarországi irodánkban: 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. Tel/fax: 326-7531 vagy közvetlenül kiadóhivatalunknál: P.O.Box 125, Mt. Royal Stn., Montreal, QC H3P 3B9 CANADA Tel/Fax: (514) 731-4192 A világ minden részében jelen vagyunk! hogy a Pénztárnál a Jósika-telepi úti­­számlák körül bajok vannak, és a hiá­nyok Kun Bélát terhelik...” A vizsgá­latot rövidesen lefolytatták, de a nagy­­közönség csak annyit tudott meg, hogy mindössze „néhány száz koronáról” volt szó... Itt csupán annyit jegyzünk meg, hogy Ady néhány száz koroná­ból hónapokig élt kinn Párizsban, az ő rettentően költekező, gavallér élet­módja mellett. Furcsa szerepre vállakozott minde­zek után a letört agitátor. A kolozsvári sajtó egyes orgánumaiban könnyen fel­ismerhető helyekről sugalmazva, poli­tikai és egyéb ellenfelei ellen, persze névtelenül, kíméletlen és az egyéni be­csületbe belevágó cikkeket írogatott. A rágalmazó támadásokért azonban, va­lahányszor bírói eljárásra került sor, a főtárgyalás előtt, a lapok nyílttéri ro­vataiban alázatos hangon bocsánatké­réseket tett közzé. így azután egyetlen bírói ítélet sem sújtott le fejére. „A háború második esztendejében -írja Stettner Tamás idézett könyvé­ben -, Kun Bélának, mint a kolozsvári 21. honvéd gyalogezred önkéntes tize­desének hadba kellett vonulnia. Elgon­dolkodtató, hogy elvtársa Lukács Hugó dr. (Ady kolozsvári orvosa és bi­zalmasa), aki mint az egyik ottani tar­talék kórház orvosa, a Tanítók Házá­ban a Hunyadi téren, annyi hitsorso­­sának nyújtott kibúvó menedéket a frontszolgálat alól, őt egy napig sem tudta otthon tartani.” Egy kolozsvári újságíró így ír Kun utolsó „megjelenéséről”: „Az általános mozgósítás elrendelése után nagyon el­csendesedett, majd tizedesi egyenruhá­ban megjelent a Kikaker kávéházban, és így búcsúzott hasonló elveket valló barátaitól: - Jól van hát, én a szocia­lista is elmegyek a háborúba... De ha visszajövök jaj lesz ellenségeimnek. Megtáncoltatom én a hazafiakat! - Ko­lozsvárott azután nagyon sokáig semmi hírt sem hallottunk Kun Bélá­ról. Jó sokára tudtuk csak meg, hogy az orosz fronton megadta magát és fogságba került.” Erre az időszakra egyik hadifogoly­társa, Nagy Ádám, könyvében így em­lékezik: „1916. július 5-én jutottam orosz fogságba. Egy estén elértünk Ki­­evbe. Közelében volt egy Damic nevű helység, s mellette a cári orosz hadse­reg fogolygyűjtő állomása. Néhány ba­rakkból, és néhány ponyvasátorból ál­lott ez a tábor... Ottlétemkor lehetett létszámunk vagy hatezer. (...) Álltunk és vártunk Bajtársaimat szemügyre vettem. Különösen feltűnt közöttük egy potrohos honvédzászlós (sic!) es­teriöije. Huszármente lógott kackiásan a vállán. Ellenző nélküli gyűrött sapka volt a fején. Kurta, zömök lábszárai agyontaposott csizmákban végződtek. Sokat talpaló szegény csámpás pincé­reknek szokott ilyen ormótlan, szánal­mas lábuk lenni. Kerek volt az arca, alacsony a homloka, tömpe az orra. És a szája! Ez a nekikolbászosodott ajkú, ápolatlan fogakat és nyálfröcskölő nyelvet tartalmazó száj külön fejeze­tet érdemelne... Mindamellett volt valami fennhé­jázó vonás az attitűdjében, amely arra engedett következtetni, hogy egy má­sodik generációhoz tartozó, immár átagráriasult, pénzes idegenszívű áll velem szemben... Legerősebben a par­­venü vonások domborodtak ki a kül­sején. (...) Bevagoníroztak bennünket (...) Vonatunk igen lassan haladt. Min­den állomáson megállót, nagyobb he­lyeken hosszabb pihenőket tartott... Kun Bélának (...) nem volt hiánya sem pénzben, sem étvágyban. Minden ál­lomáson vásárolt, és mindig evett. Ta­lán nem is illik erről beszélni, nagyon ungusztiőz látvány volt ahogyan evett. Két széles virsliszerű ajka körül zsíros nedvek fénylettek. A kezei amelyekkel a szájába rakta a falatokat, nélkülöz­tek minden higiéniát. A kenyérszele­tet, ha talán szárazabb volt a kelleté­nél, nemcsak harapta, de tépte is a fo­gaival. Soha életemben nem láttam ennyi mohóságot... Pár nap alatt aka­ratlanul is meg kellett tudnom két dol­got Kun Béláról. Az egyik az, hogy ön­ként jelentkezett katonai szolgálatra. Meg kellett tudnom, mert igen hango­san mondta, (...) egész nyolc-tíznapos utazásunk alatt folyvást erről beszélt, érvelt és ágált... Nem kerülhette el figyelmemet az antimilitarista elvek, és az önként je­lentkezés között mutatkozó ellentét. Később, mikor a tomszki fogolytábor­ban kikötöttünk, alkalmam nyílt a ko­­lozsvár 21-ik honvéd gyalogezred pár idősebb tisztjétől erre felvilágosítást kapni. A kolozsvári ügyészség vádat emelt Kun Béla, a kolozsvári munkás­biztosító pénztár akkori hivatalnoka el­len amiatt, hogy útiszámla elszámolá­saiban olyan utakért is számított fel dí­jazást, amelyeket meg sem tett... A kolozsvári törvényszék az ügy­ben elmarasztaló ítéletet hozott és Kun Bélát szabadságvesztés büntetésre ítél­te. Mielőtt a törvényszék ítélete jog­erőre emelkedett volna, önként jelent­kezett katonai szolgálatra, és kiképzé­sének befejezése előtt kérte az egyik menetalakulatba való beosztását.” Bálint István János V & V Fogorvosi rendelő Bp.VII. Damjanich u. 31 )a.Tel.: 321 -6819 Dr.Vág János fogszakorvos Rendel: Hétfő, Szerda 15-18-ig Időpontegyeztetés: 321 -6819 (rendelési időben), 355-8400 (napközben), 356-6354 (esténként) Konzerváló fogászat (tömés, fényrekötős tömés, gyökérkezelés), rögzített és kivehető fogpótlások, ultrahangos fogkőeltávolítás, iontoforézis kezelés, röntgen Ifj. Dr.Vág János fogszakorvos (klinikai orvos) Rendel: kedd, csütörtök 16-18-ig Időpontegyeztetés: 321 -6819 (rendelési időben), 318-0950,318-0959 mellék: 5919,5908 (napközben), 466-0289 (esténként) Nagyörlőfogak gyökérkezelése (laterál kondenzációs gyökértömés), csapos fogfelépítés, nagyörlőfogak esztétikus restaurációja, vállasán előkészített koronák nemesfémből M.A. BLYTHE BERNIER, INC. Temetkezési vállalat Gyász esetén temetkezési vállalatunk együttérzéssel, a magyar hagyományok szerint nyújtja a kívánt szolgáltatást. 940 Ogilvy Ave., Montréal, Qué. 495-8082

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents