Nyugati Magyarság, 2003 (21. évfolyam, 1-12. szám)

2003-11-01 / 11. szám

2003. november Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 7. oldal David Irving 1938-ban született, Lon­donban él. A világhírnevet a Hitlerről és Churchillről szóló vaskos életrajzi könyvei hozták meg számára. Máig harminc könyvet írt, s ezeknek jó ré­szét több világnyelvre is lefordították. Az 1956-os magyar forradalomról szóló Felkelés! című kötete 1981-ben jelent meg angol nyelven, magyar fordítására több mint húsz évet kel­lett várni. Idén végre megjelent a könyv magyarul is, Tüdós-Takács Já­nos fordításában, a Gede Testvérek kiadó gondozásában. Ez alkalommal hazánkba látogatott a szerző is; az alábbi beszélgetés budapesti és vidéki előadáskörútjának első napjaiban készült.- Milyen előzmények után látott hozzá az 1956-os magyar forradalom­ról szóló könyvének megírásához?- Első könyvemet 1963-ban adták ki, Drezda pusztulása volt a címe. Már ennek megírásakor kialakítottam ma­gamnak egy célravezetőnek látszó mód­szert: amikor csak lehetett, személye­sen beszélgettem el az események sze­replőivel, a szemtanúkkal, s az így ka­pott anyagot dolgoztam fel a különböző levéltárakban föllelt adatokkal, adalé­kokkal kiegészítve. Fáradságos és időigényes módszer: a Hitler-életrajzon 10 évet, majd a második kiadáson újabb tízet, a Churchill-életrajzon pedig még ennél is többet dolgoztam. Ami a Fel­kelés! című kötetet illeti, úgy gondol­tam, megpróbálok kilépni választott témakörömből, a második világháború­ból, és megvizsgálok egy későbbi, de a mintegy húszévnyi szemlélődési távlat kritériumának még megfelelő ese­ményt. Olyat, amelynek szereplői kö­zül még sokan élnek, s amelynek irat­tári anyagába is lehetőségem van bete­kinteni. 1975-ben láttam hozzá az anyaggyűjtésnek, és a kötet hat évre rá jelent meg az egyik legnagyobb angol kiadó, a Hodder and Stroughton gon­dozásában. A mostani magyar kiadást jó pár évvel megelőzte a német, a fran­cia és az olasz.- Mi lehet az oka annak, hogy Ma­gyarországon csak most jelent meg? Hi­szen ha mást nem veszek is számításba, már az úgynevezett rendszerváltozástól is eltelt több, mint egy évtized.- Ez számomra is rejtély. Az igaz, hogy miután a német, francia, olasz for­dítást is az illető nyelvterület legna­gyobbjai közé tartozó kiadók adták ki, talán elég, ha csak a Bertelsmannt em­lítem meg közülük, ragaszkodtam hozzá, hogy komoly kiadó vegye ke­zébe a magyar kiadás ügyét. Voltak ér­deklődők, nem mondom, az elmúlt húsz év során Magyarországról is, de a jól ismert okokból csak bizonyos kihagyá­sok árán jelenhetett volna meg a könyv magyarul, ehhez pedig, természetesen, nem járultam hozzá. Nézze, ez a könyv hat év az életemből, olyan, amilyen, de megcsonkítani, meghamisítani nem ha­gyom. Hogy az utóbbi tíz évben miért nem akadt jelentkező, azt magam sem tudom. Amikor a Gede testvérek meg­kerestek, egy kicsit meg is lepődtem, s, nem tagadom, eleinte volt bennem egy adag bizalmatlanság is. Annál nagyobb öröm számomra, hogy a „végtermék”, a könyv magas fokú szakmai hozzáér­tésről tanúskodik. A fordítás kiváló. Én ugyan nem beszélek magyarul, de akik értenek hozzá, elmondták nekem, hogy Tudós-Takács János elsőrendű munkát végzett. Egy-két apró részlettől elte­kintve a kötet szerkesztési, könyvészeti vonatkozásaival is elégedett vagyok.- Ne haragudjon, szakmámba vág a dolog, rákérdezhetek ezekre a részle­tekre is?- Mondok egy példát. Van a könyv elején egy fejezet, afféle Ki kicsoda, amelyben megpróbálom néhány mon­datban bemutatni a kötetben szereplő személyeket. A felkelés időpontjában érvényes életkoruk mellett feltüntettem a vallási hovatartozásukat is. Ebből egy­értelműen kiderül, hogy a politikai élet meghatározó egyéniségei, az ÁVH ve­zetői és a kultúra korifeusai között fel­tűnően sok volt a zsidó. Egyértelműen kiderül, mondom, anélkül is, hogy, mint a kiadóm tette, harsányan, szájbarágó­sán, félkövér betűkkel hívjuk fel a fi­gyelmet erre a különben cáfolhatatlan tényre.- Ha egy kicsit cinikus akarnék lenni, azt is mondhatnám: az Ön repu­tációján nem sokat rontott a dolog, enélkül is közismert antiszemitaként van elkönyvelve.- Hozzáedződtem a támadásokhoz, ez tény, de ettől még igaz, amit a har­­sányságról mondtam. Nos, igen, hogy Halló, Sztálin-szobor? Beszélgetés David Irving angol történésszel David Irving (Lőrinci Kálmán felvétele) antiszemita volnék... Már az angol ki­adás megjelenésekor nekemjött többek között Arthur Koestler, a köztudottan zsidó származású magyar író, és rám­sütötte, hogy antiszemita vagyok. Erre és a többi támadásra akkor is, most is ezt tudtam és tudom csak mondani: én nem vagyok antiszemita, de megértem, hogy a nép az elnyomó kommunista rendszert - éppen mert Rákosi, Gerő, Révai, Farkas, vagy Péter Gábor meg az ÁVH-vezetés többsége zsidó volt - túlnyomórészt zsidónak tekintette. — Az Ön minapi, a Testnevelési Egyetemen megtartott előadásán az egyik felszólaló nagyon rátapintott a lé­nyegre, amikor ezzel kapcsolatban meg­jegyezte: a magyar nép nem a zsidók, hanem a kommunista diktatúra vezetői ellen indított forradalmat, a magyar fel­kelők nem zsidókat, hanem ávéhásokat akasztottak fel abban a néhány esetben, amikor ez előfordult. Arról nem ők te­hettek, hogy statisztikailag sok volt köz­tük a zsidó. Az antiszemitizmus témát pedig, ha megengedi, ehelyütt éppen egy Öntől vett idézettel zárnám le: „Ko­rábban az volt az antiszemita, aki gyű­lölte a zsidókat, most az az antiszemita, akit a zsidók gyűlölnek." Más: Ön anyaggyűjtés közben beutazta a fél vi­lágot, járt Moszkvában, Münchenben, Ötvenhat arcai A fenti címmel jelentette meg öt­venhat szereplőiről legújabb riport­könyvét Stefka István. Nem szokvá­nyos beszélgetésekről van szó, hanem a múlt, a még mindig megíratlan múlt átmentéséről, s szinte mottónak is ve­hetjük az előszót író Ugró Miklósnak, a Magyar Nemzet vezércikkírójának ítéletét: a rendszerváltás után „a forra­dalmat és a szabadságharcot másod­szor is leverték”. Vanek Béla - tíz évet kap 1959-ben, s mind leüli - talán éppen ezért kihagyja a Miatyánkból a megbocsátás szót. Az ő besúgója ugyanaz a „Veszprémi” fe­dőnevű, rendes nevén Kapolyi Miklós fogdaügynök, aki a Tóth Ilona perben is csúf, kettős szerepet játszik. Megszó­lal a könyvben a csalódott Hrozova Er­zsébet is, akinek a barikádokon vele együtt harcoló férjét, a honvédtiszt Székhelyi Bélát felakasztják, s aki csak 1970. március 15-én szabadul L. Kiss Margittal (ő rendőrként állt át a forra­dalmárokhoz) és Wittner Máriával egy­ütt. (Winner nevelőtisztje feljegyezte: még a börtönben sem szűnt meg a rend­szer iránti gyűlöletét hangoztatni.) A Fónay riportban szó esik a for­radalom két vezető, népi alakja, az egy­kor kommunista Dudás József és a Széna téri parancsnok, Szabó bácsi agyonveréséről; a Pongrátz testvéreké­ben a parlament erkélyére is habozva kilépő Nagy Imréről, akit Ödön hiába figyelmeztet, hogy ne az „elvtársak” megszólítást használja; a Hegedűs Lászlóéban pedig a mentők és a Hon­véd kórház helytállásáról. (Hegedűs perének négy munkás vádlottját kivég­ezték, ő maga életfogytiglanit kapott.) A beszélgetések címei is telitalála­tok: Forradalmárok másodállásban (Pataki László); Egy misszionárius magyar polgár (Hontváry Miklóst val­lásokításért személyesen Korom Mi­hály, az ÁVH utolsó főnöke hallgatta ki); Ott már egy hangya se juthatott ke­resztül (ezt Cserépy Gyula mondja az oroszok belőtte Üllői útról, aki a Fe­renc téren harcolt továbbszolgáló tör­zsőrmesterként; ő 1970-ben szabadult a Gyűjtőből). „... Senkinek se fogom eladni magamat” (jellegzetes Wittner­­mondat a vele készült interjú élén), A cigányok is harcoltak (Fátyol István apja megbélyegzése után már nem le­hetett, mint a családban szokás volt, ci­gányzenész), Eörsi István szerint utca­lányok voltunk (Tollasi Ilona), Ma­gyarország mellékhadszintér volt (a Bibó-féle hűtlenségi perben elítélt Re­­géczi Nagy László minden bizonnyal helyes ítélete a történésekről); Törés­vonalak negyvenhét évvel a forrada­lom után (Mécs Imre mosakodása); Bi­zsu, az újpesti cigánygyerek (Dilinkó Gábor); Józsefváros, a forradalom tűz­fészke (Vojt Rezső és Irén visszaem­lékezése); „Maiéter Pál le akart tartóz­tatni,, (Király Béla); Börtönvilág Ma­gyarországon (Fehérvári István, a nép­szerű Muki bácsi); Születésnapra: élet­fogytiglan (Rácz Sándor); Stefka egy-egy fejezetben szól még Mansfeld Péter botrányos kivégzésé­ről, a kivégzetteken folytatott anató­miai kísérletekről, egy fuvarlevél egy darab hullájáról, melyet fegyveres őr kísért, a kivégzések tudatos kíméletlen­ségéről s a halottgyalázó temetésekről. Könyvét ajánljuk mindazoknak, akik nem a ma történelemkönyveiből (egyes tankönyvekben a „dicsősé­ges” 1919 több oldalt tesz ki, mint 1956) akarják megismerni a forrada­lom, a szabadságharc és a megtorlás napjait, hanem a kor hiteles, szen­vedő tanúitól.- tamáska -Az igazságot magáért az igazságért Magyarország-szerte a tudomány nap­ját ünnepük november 3-a óta, amikor a 178 éves Magyar Tudományos Aka­démia elnöke emlékezetes ünnepi be­szédével megnyitotta a több hétig tartó nagyszabású rendezvénysorozatot. Vizi E. Szilveszter örömmel konstatálta: „a különféle poütikai áramlatok időnként indokolatlan mértékű széthúzása kö­zepette a magyar tudományos közéle­tet nem osztották meg politikai ideo­lógiák. A tudomány művelésének nem­zetközisége, ethosza és hagyománya összetart minket, tudósokat. Akadémi­ánk egykori elnöke, Eötvös Loránd, mondta 1902-ben, Bolyai János szüle­tésének centenáriumán: ’... csak az igazi tudomány, amely világra szól; s ezért, ha igazi tudósok és - ami kell - jó magyarok akarnak lenni, úgy a tu­domány zászlóját olyan magasra kell emelnünk, hogy azt határainkon túl is meglássák, és megadhassák neki a kellő tiszteletet’.” Az idei tanácskozások, avatok és a tisztes testület jeleseire való megem­lékezések középpontjában is Magyar­­ország uniós csatlakozása áll, illetve - miként az a Kecskeméten megrende­zett pompás előnapon volt - annak vizsgálata, milyen szerepet töltött be majd két évszázadon át a magyar tu­domány a világban, illetve miként ha­tottak ki a tudományos eredmények a gazdaság felvirágoztatására, az élet­­színvonal emelkedésére és egyáltalán a lakosság jólétére. Érdekes és izgalmas témák sorát dolgozták fel a meghívott magyaror­szági és a szomszédos országokban élő magyar előadók, közöttük a délvidéki dr. Szalma József egyetemi tanár is. Át­tekintették a Magyarországon folyó tu­dományos K (állami munka) + F (ál­lami pénz) típusú tevékenység helyze­tét, elemezték az EU-6- keretprogram 2003. évi pályázati eredményeit, vizs­gálták a K+F-tevékenység pénzelésében bekövetkezett változásokat, és megkísé­relték előre jelezni a 2006-ig várható történéseket. A különböző szakterületek képviselői a maguk szemszögéből vi­lágították meg az EU által már elfoga­dott Nemzeti Fejlesztési Tervet. A szép számban meghívott délvi­déki tudományos kutatókat, mérnökö­ket és jogi szakembereket meghatotta az a figyelem és megbecsülés, amellyel a kecskeméti tanácskozáson fogadták őket. Annak vették, ami volt: a déü vé­geken dolgozó szellemi emberek iránti segítőkészség egyértelmű megnyilvá­nulásának. Dr. Zettner Tamás, a Mű­szaki és Természettudományi Egyesü­letek Szövetségének elnöke kifejezte meggyőződését ünnepi köszöntőjében és összegezésében is, hogy a nemzet­közi és ezen belül a határon túli ma­gyar tudományosság képviselői alkal­mat és lehetőséget kapnak majd arra, hogy magyarországi társaikkal együtt közös projektumokban vegyenek részt. Dr. Telegdy Gyula akadémikus, az MTA szegedi bizottságának elnöke szorgalmazta a határon túli és a ma­gyarországi (főként szegedi) intézmé­nyek és kutatók együttműködését. Dr. Szalma József újvidéki egye­temi jogászprofesszor ismertette az 1999 óta dr. Ribár Béla akadémikus vezetésével nagy tekintélyre szert tevő Vajdasági Magyar Tudományos Tár­saság tevékenységét, kiadványait és igen impozáns eredményeit. A részt­vevők nagy sajnálattal vették tudomá­sul, hogy a VMTT elnöke indokolt okokból nem vehetett részt az ünnep­ségen, habár szeretettel várták. A napjainkban oly izgalmas témá­kat felsorakoztató kecskeméti ünnep­ség mottójául szolgálhatnak Eötvös Loránd szavai, amelyek az MTA 51. közgyűlésén hangzottak el:... a tudo­mány hatalom, amely nélkül Európá­ban ma egy nemzet sem élhet,... de a tudományban haladni csak az tud, ki az igazságot magáért az igazságért, és nem mellékérdekből keresi.” Csordás Mihály Genfben, Párizsban, Londonban, New Yorkban, sok levéltárban kutatott, a CIA-étől kezdve az Eisenhower-irattá­­rig, és Magyarországra is ellátogatott, több ízben is. Eközben sok forradalmár­ral, szemtanúval, résztvevővel találko­zott. Kérem, elevenítsen fel egy-két mon­dat erejéig egy-egy ilyen maradandó emlékű találkozást!- Moszkvában meginterjúvoltam például Batov tábornokot, a felkelést le­verő szovjet csapatok parancsnokát. To­rontóban felkerestem Kopácsi Sándort, Budapest egykori rendőrfőkapitányát. Király Béla is sokat segített. Budapes­ten alkalmam volt hosszan elbeszél­getni Olaszország magyarországi nagy­követével, aztán Katona Géza amerikai konzullal és másokkal. Volt egy érde­kes találkozásom Bécsben egy titokza­tos úriemberrel. Letett elém az asztalra négy borítékot. Ebben a négy boríték­ban tíz dokumentum volt, köztük Rá­kosi és felesége személyazonossági iga­zolványa, Rákosi jogosítványa meg egy kis notesz mindenféle telefonszámmal. Rendkívül bizalmas dokumentumnak számított ez akkoriban, hisz benne volt minden vezetőnek, funkcionáriusnak a neve és telefonszáma. Micsoda társas­ág! Gerő, Farkas, Révai... Érdekes, hogy mindegyikük neve mellett két szám is szerepelt, a másik a hírhedt K- vonalon, a pesti köznyelvben csak kis­­búgóként emlegetett titkos vezetéken való elérhetősége volt. Ennél még ér­dekesebb - máig sem tudom hová tenni a dolgot -, hogy még a Sztálin-szobor­­nak is volt telefonszáma, nem is egy, három!- Magyarországi előadásait hall­gatva határozottan az a benyomásom, hogy Ön afféle ami a szívemen, az a számon ember. El is mondta többször is, hogy a XXII. századnak ír, s aki ilyen távlatokban gondolkodik, nem sokat törődik holmi emberi érzékenységgel vagy akár nemzeti kegyelettel. Nem ta­gadom, magam is felszisszentem, ami­kor elmondta a véleményét Nagy Im­réről.- Nem szeretem Nagy Imrét. Sok 56 előtt elmondott vagy leírt beszédét és írását elolvastam, s az a véleményem, hogy hithű kommunista volt. Vaskala­pos, dogmatikus kommunista. Beszé­dei, érvei mind ebből a meggyőződé­séből táplálkoztak. Hemzsegtek bennük a pártra, a pártvezetésre való hivatko­zások. Eleinte a felkelést sem helye­selte, sőt kimondottan a pártfegyelem megsértésének minősítette.- Irving úr, Ön letett az angol, a né­met, a francia, az olasz olvasó aszta­lára egy könyvet, amelyből e nemzetek fiai ismét meggyőződhettek róla, milyen szabadságszerető a magyar, milyen hő­sies és önfeláldozó harcba kezdett 56- ban a hatalmas és kikezdhetetlen Szov­jetunió ellen. Ismét, mondom, hisz for­radalmunk híre futótűzként járta be már annak idején, és hetekig tartotta lázban a nagyvilágot, és sok európainak még ma is 56 jut eszébe, ha azt hallja, hogy Magyarország vagy magyar. Ez nem baj, de - és ezzel semmiképp sem sze­retném 56 jelentőségét kisebbíteni - örülnénk neki, ha a Nyugat, vagy Eu­rópa, vagy a világ egy kicsit felfigyelne egyéb értékeinkre is. Történelmi, kultu­rális vagy tudományos értékeinkre... Ön szerint miért nem figyel ránk, miért nem ismer bennünket a világ.- Nézze, a Nyugatot nem érdekli Magyarország. Amikor elhatároztam, hogy könyvet írok a magyar felkelésről, eszem ágában sem volt anyagi sikerről, vagy bestsellerről álmodni. Egyszerűen tisztában voltam vele: a nyugati embert nem érdekli Magyarország. Ennek nyil­ván több oka van, az egyik valószínű­leg a magyarság nyelvi elszigetelődé­sében kereshető. Az önök nyelvét hihe­tetlenül nehéz megtanulni, és sokan úgy vannak vele, hogy akinek a nyelvét nem értem, akivel nem tudok fesztelenül el­beszélgetni mindenféléről, azt a nem­zetet nem is szerethetem. Önökkel 56 révén sokan szimpatizálnak, s erre, azt hiszem, lehetne és érdemes is volna épí­teni, de ehhez több kezdeményezőkész­ség kellene, úgy gondolom, elsősorban az önök részéről. Szilágyi Károly / \ David Irving Felkelés! című könyvének magyar nyelvű kiadása idehaza a Gede Testvérek kiadónál rendelhető meg 3700 forintos áron. Cím: 1385 Budapest 62. Pf. 849. Tel: 349-4552, e-maihgedetestve­­rek@yahoo.com, a tengerentúlon pedig 25 USA dolláros áron (+ postaköltség) a következő e-mail címen: focalp@aol.com. V_____________________________)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents