Nyugati Magyarság, 2003 (21. évfolyam, 1-12. szám)
2003-11-01 / 11. szám
P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. Montréal, QC H3P 3B9, CANADA 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. ffloorngjapaam© ®G GDo® ®7@©G - ffl®mg]F®0g © '©©©ütSemG XXI. évfolyam, 11. szám 2003. november A DEMOKRATIKUS ÉS NEMZETI SZELLEMŰ NYUGATI MAGYARSÁG HAVILAPJA 150.- Ft - $3.50 — PAIZS TIBOR Fehér pestis Nemzeti sorskérdések. A haza jövőjének kilátásai. Az élet védelme. Ezek a témák mostanság egyre sürgetőbb eréllyel szerepelnek a keresztény értelmiségiek és az általuk életre hívott társadalmi szervezetek összejövetelein. E témák örök aktualitását azok az időről-időre nyilvánosságra hozott statisztikai adatok és szomorú tények szolgáltatják, amelyek szerint beigazolódni látszik Herder gyászos jóslata, miszerint a magyarság el fog tűnni a népek sorából. Többen azt vallják, a folyamatba nem szabad beavatkozni, bízzunk mindent a természetre. A természet valóban zseniális rendteremtő. Racionalitása kifürkészhetetlen és misztikus. Mi mással lenne magyarázható (?) - megmagyarázhatatlan -, hogy például háborúkat követően, amelyeknek tudvalévőén zömmel férfiak esnek áldozatául, jelentős mértékben megnő az újszülött fiúgyermekek száma. Békeidőben sem téveszt arányt, nagyjában-egészében azonos számú fiú- és leánygyermek születik. Mindig helyreállítja a rendet, az élet harmóniáját. De vajon milyen a viszonya a természetnek a nemzetekhez? A magyarsághoz, például? Riasztó statisztikai adatok látnak mostanság napvilágot. Számításokon alapuló előrejelzések szerint 2020-ra csupán kilenc millióan leszünk. Magyarország népességének száma évről-évre esőken. Évről-évre egy kisvárosnyi lakosággal vagyunk kevesebben. Fordított Malthus. Miközben földünk népességének háromnegyed része - méghozzá a szegény része, úgyszólván egyenes arányban elszegényedésével - mértani haladvány szerint gyarapszik, addig mi - a hozzájuk mért viszonylagos jólétben, a kelet-európai átlagot meghaladó egészségügyi és higiéniai viszonyok között - egyre apadunk. Ebből is látszik, a szegénység csöppet sem befolyásolja az anyák szülési kedvét. Annál inkább befolyásoló tényező, a mégoly viszonylagos gazdagodás. Ezt látszik igazolni az a tény, miszerint épp abban a időben, amikor Malthus közzétette népesedési elméletét, valahol Délkelet-Európa szívében, a Dunántúltól a Vajdaságon át a Bánságig teijedő bő termésű területen - minden malthusi elmélet cáfolataként - meghonosodni látszott az „új erkölcs”, amely a népesség fogyásában nyilvánult meg, s amely aztán, mint a fehér pestis járványa teijedt el, s szedi áldozatait mind a mai napig Európa módosabb részén. Ezzel a riasztó felismeréssel rázta fel a közvéleményt a 20. század első felében a Baranya megyei Zengővárkonyban Fülep Lajos szenvedélyes hangú vitairata. A ma megvallott riasztó válaszok (lásd az ismertetett statisztikai mutatókat) aggodalmaskodó kérdéseit bő két emberöltővel ezelőtt tették fel. És ha ehhez hozzávesszük, hogy már Fülep Lajos is egy katasztrófához - a nemzethalálhoz - vezető állapotot regisztrált, úgy a kérdés már sokkal élőbbről datálódik. A túl alacsony termékenység, a már ma is észrevehető fogyás igazi következményeit 50-70 év múlva érezzük meg. A fülei lármafa lángja is csak most nyolcvan év múltán került látókörünkbe. Épp száztíz esztendővel Fülep borzongató tényei és víziói előtt, az 1800-as évek elején, amikor még nem volt bizonyos, hogy a magyar, mint nemzet, fennmarad, nos ez idő tájt hangzott el Herder - ránk nézve gyászos - történelemfilozófiai jóslata. Akkor is az értelmiség sietett felrázni a nemzetet. Ekkor úja Katona József a Bánk bánt, Kölcsey Ferenc a Himnuszt, Vörösmarty a Zalán futását - amelynek első énekében koráról, a „tehetetlen korról” szól, amelyben „erős apáktól puhányságra-serény gyermekek álltak elő”. Ez idő tájt születik a Szózat is. Széchenyi ekkor tesz felajánlást az Akadémia létrehozására. Ekkor fedezi fel Jedlik Ányos elsőként a világon a dinamót. A mai értelmiségiek egyre gyakoribbá váló, aggodalmakat megfogalmazó, nemzetféltő tanácskozásait látszólagos közöny kíséri korunk puhányságraserény gyermekei részéről. Ezeknek kell ma az emlékezetébe idézni Herdert, Fülep Lajost és a statisztikai hivatalt. V________________________________________________________/ CZERE BELA A kétpólusú választási rendszer csapdája Ma, amikor a magukat polgárinak, sőt nemzetinek nevező, ugyanakkor a Fideszen kívül más jobboldali párt létezéséről szinte hallani sem akaró, korlátolt politikai erők egyre hangosabbak és erőszakosabbak, érdemes dióhéjban felidézni a magyar polgári vágyálom felé mutató amerikai kétpólusú választási modell sajátos eredményeit. A nyolc évig tartó liberális, sőt egyes vonásaival ultraliberális Bili Clinton-i uralmat az oktatási rendszer csődje, a beköszöntő gazdasági-pénzügyi válság, a legkülönbözőbb,.másságoknak” tett drasztikus engedmények jellemezték. Az ifjabb Bush elnökkel viszont egészen más irányba fordult az amerikai világ, s ez a fordulat - hiába vagyunk magyar és európai szempontból konzervatív jobboldaliak - iszonyatos csalódást, döbbenetes tragédiákat okozott. Ha semmi mást nem vennénk figyelembe, csak ezt a tényt, a mai amerikai állapotokat, akkor is azt kellene mondanunk: a mai magyar politikai élet számára intő jelként kellene felfognunk a törénteket. Az Irak elleni szégyenteljes agressziót az MSZP-SZDSZ duó lelkesen, igazi internacionalista módjára támogatta, s a németek, franciák által világosan megfogalmazott feltételek figyelmen kívül hagyásával, végül parlamenti szavazataival a Fidesz és az MDF is támogatta. Azóta egyre több a halott és egyre nagyobb a káosz Irakban. Az Irak elleni invázió visszanyúlik az Afganisztán elleni támadásig, Afganisztán lerohanásának pedig, tudjuk, a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás volt az előzménye. De vajon tényleg van-egymáshoz köze e három mozzanatnak, s nem az amerikai héják kovácsolták-e ezt az egész oksági láncolatot? Iraknak nem volt tömegpusztító fegyvere és már régóta nem fenyegetett senkit. Az afganisztáni táliboknak semmi közük sem volt a 2001. szeptember 11-ei merénylethez. De vajon kinek volt? Oszama bin Ladennek és fanatikus csapatának? A mai napig nincs rá semmiféle bírósági bizonyíték. Él-e még egyáltalán Oszama bin Laden? S a szeptember 11-ei támadás időpontjában vajon élt-e? Lovas István idézi a német Andreas von Bülow könyvét (Magyar Nemzet, okt. 31.) - A nemzetközi terror és a titkosszolgálatok -, amelyben a szerző utal az egyre sűrűbben sorjázó kéte-Több, mint húsz évvel az angol eredeti után magyarul is megjelent David Irving sokat vitatott könyve, az 56-os magyar forradalomról szóló Felkelés! Kiilöninterjúnk a szerzővel a 7. oldalon. lyekre. A Világkereskedelmi Központ ikertornyaiban összesen 45 ezer ember dolgozott. A támadások reggel nyolc és kilenc óra között következtek be, s háromezer ember halálát okozták a 45 ezerből. A profi módon felkészült, felkészített támadóknak nagyon pontosan kellett tudniuk, hogy a WTC tornyainak kulcsemberei, a legfőbb és különböző szintű vezetők ebben az időpontban még nincsenek a munkahelyükön, legfeljebb úton vannak éppen. Biztonsági őrökkel, takarítókkal, titkárnőkkel, karbantartókkal akartak vajon Oszama bin Ladenék végezni? Ez felettébb valószerűtlen. Az is különös, hogy zsidó származású áldozatok nem voltak a romok között. Úgy tűnik, valakik figyelmeztették őket a veszélyre. Összehangolt CIA-Moszad akcióra kell gyanakodnunk, legalábbis abban a vonatkozásban, hogy ez a két szervezet tudott a készülő terrorakciókról. S mindez kapóra jött Amerika héjáinak az Afganisztán és Irak elleni agressziójukhoz. Tehát az ilyenfajta konzervatív-jobboldali politika mentén kellene nekünk, magyaroknak is haladnunk? Amerikában és Izraelben nagy felháborodás fogadta a napokban leköszönő Mahathir Mohamed malajziai miniszterelnöknek, az Iszlám Országok Konferenciáján elhangzott beszédét, amely szerint „a világot a zsidók uralják, és a zsidók másokat küldenek, hogy harcoljanak és meghaljanak helyettük. .. Úgy éltek túl kétezer évet, hogy nem ütöttek vissza, hanem gondolkodtak. Kitalálták a szocializmust, a kommunizmust, az emberi jogokat és a demokráciát azért, hogy üldözésük erkölcstelennek tűnjék, és hogy egyenlő jogokat élvezhessenek. Ezzel a világ legerősebb országainak urai lettek, és ez az apró közösség világhatalommá vált”. Az Iszlám Konferencián dörgő taps fogadta Mahathir beszédét, Frattini olasz külügyminiszter viszont azt javasolta, hogy a brüsszeli csúcsértekezlet zárónyilatkozatában ítéljék el a malajziai politikus által mondottakat. Ez az elítélő nyilatkozat azonban - többek között Jacques Chirac ellenkezése miatt - azóta sem született meg. Sőt. Putyin orosz elnök - Berezovszkij és Guszinszkij liberális sajtómogulok emigrációba kényszerítése után - a napokban döntő lépésre szánta el magát a szabadelvű csapat ellen. Az orosz főállamügyész letartóztatta az olajmágnás Hodorkovszkijt, a Jukosz elnökét, s ezzel Putyin végérvényesen elindult azon az úton, amely az alkohol- és jellemroncs Borisz Jelcin rabló liberális csapatával való leszámolás kezdetét jelenti. (Folytatás a 4. oldalon) A nagy októberi novemberi kísértete IFJ. FEKETE GYULA Régen, 86 évvel ezelőtt kezdődött, de még mindig kísért. 1917 novemberében jutott hatalomra a múlt évszázad, és feltehetően a múlt évezred legtöbb ártatlan civil életet elpusztító ideológiája, a bolsevizmus. A hatalom megtartásának és megőrzésének a megszállottjai szinte tökélyre vitték az államhatalmi elnyomó gépezet működtetését, és a testi-lelki kiszolgáltatottság megteremtésének a módozatait. A bolsevik gondolkozással folytatott küzdelem az elmúlt évszázad szinte minden jelentősebb politikai, gazdasági, művészeti és tudományos eredményére rányomta a bélyegét. A bolsevik világrendszer egy harmadnyi évszázaddal túlélte a földrészeket kizsákmányoló, és szintén emberéletek millióit elpusztító gyarmatbirodalmakat, és hatszor annyi ideig prosperált, mint a rasszista ideológiát követő német birodalom. A bolsevik-kommunista ideológia erejére jellemző, hogy a volt szocialista országok többségében a volt kommunista elit szinte érintetlenül megőrizte a politikai és gazdasági pozícióit, és több országban feudális dinasztiák formájában örökíti át apáról fiúra a legmagasabb állami pozíciókat - például Észak-Koreában, Azerbajdzsánban, Kazahsztánban. Ez a kommunista nómenklatúra Magyarországon is kitartóan támadja a polgári demokrácia zsenge eredményeit. Ama sokat dicsőített és elátkozott november hetediké óta a novemberek valahogy mindig is a bolsevizmus támadásának és átalakulásának a jegyében telnek el. Kun Béla véres diktatúráját az 1918 novemberében kikiáltott Magyar Népköztársaság vezetői készítették elő - nem véletlenül még ma is megünneplik, és a tömegtájékoztatásban erőszakosan meg is ünnepeltetik szellemi örököseik, a mai szabad demokraták ezt a tragikus napot. Ugyancsak 1918 novemberében alakult meg szovjet mintára a Kommunisták Magyarországi Pártja, amely párt a ma hatalmon lévő Magyar Szocialista Párt többszörös névváltoztatáson túli jogelődje. 1942 novemberében kezdődött a háború fordulópontjának tekintett sztálingrádi csata. Ettől a novembertől kezdve vált nyilvánvalóvá, hogy a hatalom megszállottjainak a diktatúrája szükségszerűen lényegesen erősebb és életképesebb, mint azoké, akik nem a hatalomért, mint öncélért, hanem valamilyen más ideológia jegyében gyakorolják a diktatúrájukat. Hatalmas sikert ért el a szovjet diplomácia a Szovjetunió szalonképességének megszerzése terén, amikor elérte azt, hogy 1943 novemberében Teheránban találkozzanak a világ három vezető hatalmának irányítói - Roosevelt, Sztálin és Churchill - és megállapodjanak a három nagyhatalom befolyási övezeteiről. Magyarország tragikus jövője már ebben a novemberben eldőlt fél évszázadra. 1945 novemberében mondatták le a szovjet szuronyok árnyékában a tényleges hatalmat birtokló kommunisták a Dálnoki kormányt, és váltották fel a nekik jobban engedelmeskedő Tildy-féle bábkormánnyal. A polgári demokrácia látszata mögött megkezdődhetett a kommunista hatalmi gépezet kiépítése. 1956 forradalmát november negyedikén gázolták le a beözönlő szovjet csapatok, ettől kezdve tartóztattak le és börtönöztek be tízezreket, és akasztattak fel százakat a szovjet hatalom itteni kiszolgálói. 1956 novemberében Magyar Szocialista Munkáspárt elnevezésre festette át magát Rákosi Mátyás levitézlett pártja. Persze a párt vezetői maradtak, és az összeharácsolt vagyon a jogutód párté lett, azaz valójában minden változatlanul maradt - csak a hiszékeny tömegeknek sulykolták azt, hogy ez a lépés szakítás volt a múlttal. 1989- ben ugyanezt a színészi produkciót ismét eljátszották az egypártrendszer vezetői, és ugyanazt a csalit még egyszer bekapta a lakosság többsége, mármint hogy ez a lépés - immáron a Magyar Szocialista Munkáspárt nevének Magyar Szocialista Pártra történő megváltoztatása - szakítás volt a múlttal. Arról ismét nem beszéltek, hogy a párt vezetői maradtak, és az összeharácsolt vagyon úgyszintén a jogutód párté lett - azaz nem volt érdemi a szakítás. 1957 novemberében komolyan ráijesztett a szovjet világrendszer a polgári demokratikus országokra, amikor elsőként műholdat bocsátott fel egy rövid Föld körüli pályára. Sokan akkor ébredtek rá arra a veszélyre, hogy milyen óriási anyagi és szellemi potenciált tud egyetlen célra összpontosítani egy totális diktatúra. Több, mint tíz évig tartott a szovjet birodalom fölénye a világűrben. (Folytatás a 4. oldalon.)
