Nyugati Magyarság, 2001 (19. évfolyam, 1-12. szám)
2001-11-01 / 11. szám
2001. november Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 5. oldal A státustörvényt - hivatalosan „a határon túli magyarok jogállásáról szóló jogszabályt” - idén júniusban fogadta el nagy többséggel a magyar Országgyűlés. A parlamenti pártok közül egyedül a Szabad Demokraták Szövetsége nem szavazta meg azt. Mondhatni tehát, hogy az éles belpolitikai viták ellenére is nemzeti egység alakult ki a határon túli magyarok és a státustörvény ügyében. A 2002. január 1-től hatályos jogszabályhoz Magyarországon még számos kormányrendeletet kell megalkotni. A státustörvény alkalmazását egyedül a szomszédos országok, elsősorban Románia ellenséges magatartása nehezítheti. Minderről, illetve a közeli hónapok gyakori teendőiről nyilatkozik Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke Pintér Attilának.- Elnök úr! Ön a napokban a Romániában, Bukarestben tárgyalt a románmagyar kormányközi kisebbségi vegyes bizottság soros ülésén. Milyen hangsúllyal került itt szóba a státustörvény? Tudjuk, hogy Románia hónapok óta makacsul ragaszkodik ahhoz a véleményhez, hogy a státustörvény beavatkozik a román állam belügyeibe, illetve, hogy ellentétes lenne az európai normákkal és jogszabályokkal.- Román részről már régebb óta megfogalmazódott az igény, hogy megismerhessék a törvény végrehajtásával kapcsolatos konkrét magyarországi elképzeléseket. Egy héttel ezelőtt átadtunk román partnereinknek egy erre vonatkozó dokumentumcsomagot. Ez tartalmazza azokat a kormányrendelet-tervezeteket, illetve minisztériumi rendelet-tervezeteket, amelyek alapján a törvényt végre kívánjuk hajtani. Abban bíztunk, hogy a román félnek érdemi észrevételei lesznek ezekkel a tervezetekkel kapcsolatban. Sajnos, nem így történt. Azt tapasztaltuk, hogy a román félnek nincs semmilyen kézzelfogható ellenvéleménye; továbbra is inkább politikai jellegű aggályokat fogalmazott meg. Olyanokat, amelyek nem függenek össze a státustörvény végrehajtásával.- Önök tehát a sátustörvényre vonatkozó magyar kormányrendelet-tervezeteket adták át Romániának? Mennyiben tekinthető ez szokásos eljárásnak a nemzetközi politikában?- Azt kell mondanom, hogy rendkívül ritka, mondhatni egyáltalán nem szokásos eljárásról van szó. Ezzel a magyar kormány és magyar közigazgatás olyan kivételes gesztust tett Romániának, ami, azt hiszem, nagyon ritka a közigazgatások történetében. Mert nemcsak, hogy idegen kormányokat, de még a rendelettervezetben közvetlenül nem érdekelt hazai közvéleményt sem szokta a kormány tájékoztatni mindaddig, amíg maga el nem fogadja határozatait. Mi továbbra is azt reméljük, hogy partnereink - és nem csak Románia, hanem a többi velünk szomszédos ország is - értékelik majd ezt a feléjük tett gesztusunkat.- Egyébként mihez kezdenek az ilyen politikai jellegű kifogásokkal?Sokan találgatják azt is, hogy tényleg megakadályozhatják-e például a román magas politikai körök a státustörvény végrehajtását Románia területén.- Nincs értelme feltenni azt a kérdést, hogy bármelyik szomszédos országban meg tudják-e akadályozni ennek a törvénynek a végrehajtását. A státustörvényt ugyanis kizárólag Magyarország területén hajtjuk végre. Minden, a végrehajtással összefüggő közigazgatási eljárásra kizárólag Magyarország területén kerül majd sor. Ez egyben válasz azokra a politikai természetű aggályokra is, hogy a magyar jogszabály beavatkozna bármelyik hazánkkal szomszédos ország belügyeibe. Ismétlem: nem lehet szó beavatkozásról, hiszen a törvény csakis Magyarország területén érvényes. Ami a határon túli magyaroknál megjelenik majd a törvény végrehajtása során, azok a támogatások. A támogatásokhoz pedig a határokon túl ugyanúgy férhetnek majd hozzá a státustörvény hatálya alá eső személyek, mint ahogy eddig támogattuk a kinti magyar közösségeket. Közalapítványok, közhasznú társaságokon keresztül, ahogyan egyébként az Európai Uniónál is pályázni lehet. Hazai példaként említeném a magyarországi roma szervezeteket. A cigány kisebbség rajtuk keresztül komoly támogatást kap az Európai Uniótól. Hasonlóképpen pályázhatnak a határon túli magyar szervezetek is az Európai Uniónál, és a jövőre életbe lépő státustörvény értelmében most már Magyarországon is. Ez egy Európában elfogadott és széles körben alkalmazott gyakorlat, nem tudom, hogyan sérthetnénk tehát vele bármilyen Európai Uniós jogszabályt vagy jogelvet. Küszöbön a státustörvény alkalmazása- Egyébként szembeötlő, hogy a státustörvény milyen sokszor hivatkozik az európai uniós jogi normákra, és hogy mindenkor előnyben részesíti ezeket. Azaz: a törvény végrehajtása során nem sérülhetnek a brüsszeli jogelvek. Talán ennek is köszönhető az - jól gondolom? -, hogy az Európai Parlamentben, illetve az Európai Tanácsban sikerült elhárítani a státustörvény ellen irányuló román és szlovák offenzívát?- Az Európai Unió, illetve az Európa Tanács nem tekinti az EU belső szabályozásával ellentétesnek ezt a törvényt, tehát azzal összhangban lévőnek tekinti. Másfelől mindkét európai szervezet arra kéri a magyar kormányt, hogy a végrehajtásról tárgyaljon a szomszédos országokkal, amint azt az eddigiekben is tette. Rendkívül fontosnak tartom, hogy az Európai Unió, illetve az Európa Tanács Velencei Bizottsága (az ET nemzetközi jogászokból álló független tanácsadó testületé - a szerk.) vizsgálja a különböző európai országok kisebbségvédelmi gyakorlatát. Megvizsgálják például, hogy a már EU-tag Görögország miképpen gondoskodik az Albániában élő görögökről; de számtalan más példát is lehetne mondani az anyaország gondoskodására. Az Olaszországhoz tartozó Dél-Tirol és az Ausztria közötti különleges kapcsolatokat, vagy akár azt, ahogyan Németország a romániai németek ügyét kezelte, amikor különleges eljárás keretében adta meg nenkik a német állampolgárságot.- A törvény végrehajtásának kulcsa az úgynevezett magyar igazolvány. Ki és mi lyen módon juthat hozzá a határokon túl ehhez a budapesti hatóság által kiadandó igazolványhoz? Melyek lesznek az elbírálás szempontjai?- Az igazolványt valóban a magyar hatóság állítja ki, méghozzá a Belügyminisztérium megfelelő szerve. Az ezzel kapcsolatos közigazgatási eljárás akkor kezdődik, amikor a kérvény megérkezik Magyarországra. Az ügyintézés - illetve pontosan fogalmazva: az eljárás - tehát csak és kizárólag Magyarországon történik. A kérvények eljuttatásában, illetve az ajánlás megfogalmazásában - utóbbi alapfeltétele a magyar igazolvány megszerzésének - egy-egy határon túli szer-1998-ban az első nagy Tisza menti árvíz hírére megmozdult a világ magyarsága és a magyar egyesületek, szervezetek elküldték segítségüket a Tiszafát lerombolt magyar falvaiba. így álltam két hónappal az ár lezúdulása utón Mezővirában, ahol a Borzsa a Tiszába ömlik és csodálkozva néztem, hogy ez a szelíd folyó nem régen „zúgva, bőgve törte át a gátat, el akarta nyelni a világot”. Az amerikai magyarok gyűjtéséből vittem egy összeget négy falu, Feketeardó, Tiszabökény, Csetfalva, Mezővári magyar polgármesterének gyors segélyként, hogy az ukrán állam által kiutalt építőanyagot el tudják szállítani a károsultakhoz még mielőtt annak lába kelne. Régi barátunk Dupka György, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke kalauzolt és mutatott be a magyar szervezetek vezetőinek. Jóleső érzés volt látni, hogy ezekben a falvakban magyar feliratok vannak a hivatalos épületeken is, sőt a községházákon az ukrán mellett a magyar zászló is ott lobog. Azt hittük, hogy száz évben egyszer előforduló természeti csapással van dolgunk. Aztán kiderült, hogy a Kárpátok erdejeiben a rablógazdálkodás következményeként tarvágással az altalaj vízvisszatartó képessége meggyengült és az árvíz csaknem éves jelenséggé vált. így tört be két évvel később a még pusztítóbb árvíz az amúgy is erősen megrongált tiszaháti magyar falvakba, sőt ez alkalommal a Tisza déli oldalán a magyarországi részt is elöntötte. Újra szükség volt a világ magyarságának a segítségére. így jutottam el ez év augusztus elején újra Kárpátaljára, hogy a Philadelphiai Magyar Egyesület adományát elvigyem abba a két faluba, amelyek közösségi épületének újjáépítését a Connecticut-! és más szervezetek részéről már előzőleg is támogattuk. Az ukrán állam ugyanis csak a lakóházak újjá építéséhez ad segítséget, a magyar közösségi épületek megmentése a magyarság gondja. Ebből a magyar állam és az alapítványok is kivették a részüket, de maradt még bővezet működik majd közre. A kinti koordinációt a Magyar Állandó Értekezlet tagszervezetei, a határokon túl működő civil szervezetek és a magyar történelmi egyházak végzik majd. 2002. január elsejével minden potenciális igénylő számára világos lesz az eljárás pontos menete. Gyakori kérdés, hogy mit vizsgálnak a kérelmezőnél a kinti ajánló szervezetek. Nos, az ajánló civil szervezetek a törvény alapján a szabad identitásválasztást tekintik a fő eljárási szempontnak. Ez azt jelenti, hogy aki igényli a magyar igazolványt és az azzal járó kedvezményeket, támogatásokat, az önmaga tesz egy nyilatkozatot arról, hogy ő magyar nemzetiségű. És aki magyar nemzetiségű, az értelemszerűen beszél is magyarul. Ehhez a nyilatkozathoz járultan a határon túli magyar szervezet ajánlása elegendő ahhoz, hogy a magyar hatóság kiállítsa az igazolványt. A törvény módot ad arra is, hogy nem magyar nemzetiségűek részesüljenek az igazolvány nyújtotta kedvezményekben és támogatásokban, tehát e tekintetben is befogadó törvényről van szó. Nem akartuk megosztani a vegyes házasságban élő családokat, ezért a törvény úgynevezett hozzátartozói igazolványt ad azoknak, akiknek a házastársa már rendelkezik magyar igazolvánnyal.- Úgy tudni, a magyar kormány olyannyira vigyázott, hogy az eljárást ki ne terjessze a szomszédos országokra, hogy az elkészült magyar igazolványt is csak Magyarország területén lehet majd átvenni. Hol, mely hivatalokban lesz erre lehetőség?-A magyar igazolványt valószínűleg a magyar államhatárhoz legközelebb eső közigazgatási hivatalban lehet majd átvenni. Vannak olyan elképzelések is, hogy azok, akik bármilyen okból nem akatják hazavinni magyar igazolványukat, Magyarországon, egy erre kijelölt szervezetnél letétbe helyezhessék. Ez azonban egyelőre csak tervezet. Amikor döntünk ezekről a kérdésekről, mérvadó lesz számunkra a határon túli magyar szervezetek véleménye. — Beszéljünk most, Elnök úr, az egyes kedvezményekről! Vegyük előbb azokat, amelyek a magyar állam területén járván segíteni való. Pár héttel előttem járta be a kárpátaljai magyar falvakat Kardos Béla az ausztráliai egyesületek gyűjtésével. A határmenti síkságon, a Tiszaháton élő magyarok számára a pénzbeli segítségnél is többet számít a magyarság szolidaritása. Első látogatásomkor a tiszabökényi óvoda alapjainak lerakásánál vettem részt. Most támogatásunkkal áll már az épület, a befejező munkálatok folynak. Helyet kap benne az orvosi rendelő is. Az épülettel szemben folyik a művelődési ház helyreállítása, amelynek padlózat és fűtési berendezése teljesen tönkrement az árvíz során. Minderről konkrét adatokat tudam meg Homoki Erzsébet polgármestertől. Tiszabökény a Tiszahát egyik legősibb települése. Nevét először egy 1230- ból származó adomány-levél említi, amelyet Endre király egy Farkas nevű emberének adott. Lakossága 2600, ebből 2550 magyar. 1944-ben 200 férfit internáltak. Közöttük voltak az innen származó Dupka család tagjai. Gyurka két nagybátyja jutott erre a sorsa. Ok a két háború közötti időben hét évig dolgoztak Amerikában, hogy hazatérve otthon földet vehessenek. Ennek adták meg az árát, amikor a Szovjet hatóságok mint kulákokat elhurcolták őket. A kárpátaljai magyarság szomorú történetéhez tartozik annak a 20.000 magyar férfinak a sorsa, akiket Szovján gyűjtöttek össze és szállítottak a Gulág haláltáboraiba. Az a néhány ember, aki átélte a szenvedéseket és hazajöhetett, megtört egészséggel pusztult el. Emlékezetükre Szovján ma hatalmas emlékmű áll. Az áldozatok neveit a falvakban emelt emlékművek örökítik meg. A másik település, amely művelődési házának helyreállítását még a Világszövetség Amerikai Tanácsa részéről vállaltuk, Neveden falu. A furcsa név eredetére csak mondák utalnak. Eszerint nevét (csúfnevét) a helybeliek szégyelték és inkább azt választották, hogy ne is legyen neve a helységnek. 1200 lakosából nak a magyar igazolvány birtokosának. Ez az előnyök kisebb hányada?- Kezdjük talán a kultúrával, hiszen a magyarság fennmaradását leginkább ez segítheti. Minden másnál fontosabb az, hogy valamennyi magyar számára megteremtsük a magyar kultúra befogadásának lehetőségét és feltételeit. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a határon túli magyarok a kulturális intézmények látogatás során, a különböző ösztöndíjakhoz való hozzáférés tekintetében a magyar állampolgárokkal azonos jogokat élveznek majd. A másik, számunkra nagyon fontos terület az oktatás. Az oktatási kedvezményeket úgy kell megszabni, hogy a Magyarországon megszerzett tudást - amihez kedvező feltételekkel férhetnek hozzá a határon túli magyarok -, otthon, a szülőföldjükön kamatoztassák. Ennek megfelelően a státustörvény életbe lépése után főképp azok kaphatnak majd magyarországi ösztöndíjakat, akik rövidebb távú képzésre érkeznek Magyarországra. Posztgraduális, egyetem utáni képzésre, pedagógusok továbbképzésére vagy az egyetmi tanulmányok során egy-két féléves részképzésre. A magyarországi kedvezmények sorát a különleges elbírálású munkavállalás lehetőségével folytathatjuk. Évi három hónapra a határon túli magyarok úgy vállalhatnak majd munkát az anyaországban, hogy nem kell végigjárniuk a külföldiek munkavállalása során egyébként kötelező hivatali procedúrát. Ez az időtartam esetlegesen és esetenként meghosszabbítható, a gazdasági miniszter döntése alapján. Az egészségügyben pedig arra számíthatnak a magyar igazolvánnyal rendelkezők, hogy amíg munkát vállalnak Magyarországon és a bérből társadalombiztosításijárulékot fizetnek, arra az időre társadalombiztosítási és egészségügyi ellátásában részesülhetnek. Nincs szó azonban arról, hogy teljes egészében megnyitnánk a magyarországi társadalombiztosítási rendszert a határon túli magyarok előtt. A teljes nyitással járó többletterheket nem lenne képes elviselni a tízmilliós magyarországi társadalom.- Tehát nincs szó arról, hogy aki három hónapig Magyarországon dolgozott, az egész évben ingyenesen vehetné igénybe az itteni orvosi ellátást? 1150 magyar. Bocskor Gedeon polgármester vezetésével igyekszik kibontakozni az Ukrajnát jellemző gazdasági válságból. Mindenütt ápolt kertek, utcamenti virágágyak, a községháza előtt gyönyörű rózsakerben a háborúban és a Szovjet fogságban meghaltak emlékműve. Ezt egyébként úgyszólván minden magyar faluban megtalálhatjuk. Különös élmény volt a gyönyörűen helyreállított munkácsi vár meglátogatása. Itt a ruszin várkapitány (a vármúzeum igazgatója) lelkesen mutatta meg a helyi magyar emlékeket őrző kiállítást. A Rákóczi teremben Zrínyi Ilona, a Rákócziak, Thököli, Esze Tamás képei ukrán és magyar felirattal, a Petőfi teremben további magyar anyag, külön kiállítás a hortobágyi iskola festőművészeinek alkotásaiból. A terv az, hogy a négy nemzetiségnek, ruszin - ukrán magyar, német és szlovák, egyformán helyet adjanak a kiállító termekben. Ez a négy nép egyforma arányban volt képviselve Munkács lakosságában. Visszautazás előtt még megálltunk Tiszabecsen a túrulmadaras emlékoszlopnál, amelyet Rákóczi első, 1703-as győztes csatája emlékére emeltek. Ezt 1945-ben ledöntötték, de másolata a Szovjetunió összeomlása után újra fel lett állítva. Esze Tamás tiszaújlaki győzelmének az emléke is áll az egykori sóházban. Végeredményben a legnagyobb élmény volt számunkra a kárpátaljai magyarok szegényes, de panasz nélküli, szorgos életének közelebbi megismerése. A falvak tiszták, virágokkal, szőlő lugasokkal ékesek. Mindenütt épülnek a lerogyott vályogházakat pótló tégla épületek. Sokszor nem is telik a befejezésre, de beköltöznek a félig kész házba, remélve, hogy majd egyszer módjuk lesz azt befejezni. Büszkén jelenthetem, hogy az amerikai magyarok adománya, gyűjtése jó kezekbe került és híven szolgálja a kárpátaljai magyar testvérek legnagyobb szükségleteit. Papp László- Természetesen nincs szó ilyesmiről. Addig, amíg a határon túli magyar munkavállaló kedvezményesen dolgozik Magyarországon, addig igénybe veheti az itteni egészségügyi ellátást is. Hosszabb távon azonban tervezzük egy speciális biztosító társaság felállítását, kifejezetten határon túli magyarok számára. Ez önerő bevonásával, tehát saját befizetéseik alapján - és természetesen magyar költségvetési hozzájárulással is -, üzleti alapon nyújtana szolgáltatásokat a nem magyar állampolgárságú magyaroknak Magyarország területén. De ez ma még csak elképzelés, amely egy hosszabb távú program részeként valósulhat meg, évek múltán.- Elnök úr, beszéljünk most már a határokon túlra kijuttatandó támogatásokról! A legismertebb és a legnépszerűbb az a biznyos 20 ezer forintos iskoláztatási támogatás. Gondolom azonban, hogy ennél jelentősebb és hoszabb távra kiható tervekkel is készültek.- A határon túli magyarság megmaradását segítő legfontosabb tényező a magyar gyerekek magyar nyelvű ikoláztatása. Különösen sürgető feladat ez akkor, ha tudjuk, hogy ma minden harmadik határon túli magyar gyermek nem az anyanyelvén tanul, beleértve az általános és középiskolába járó diákokat is. Arról pedig már nem is beszélek, hogy gyakorlatilag sehol sincs önálló, magyar nyelvű, állami egyetemi képzés a határokon túl, a szomszédos államokban. A státustörvénnyel tehát arra próbáljuk ösztönözni a magyar szülőket, hogy magyar iskolába Írassák gyermekeiket. Ennek megfelelően azok a családok, ahol legalább két gyermeket nevelnek, és őket magyar iskolába járatják, pályázati úton kérhetik az ezzel kapcsolatos kiadásaik egy részének megtérítését a magyar államtól. Hangsúlyoznom kell, hogy ez a támogatás nem jár automatikusan. A magyar igazolványt birtokló családoknak pályázniuk kell rá, valószínűleg egy határon túl felállítandó közalapítványnál vagy más közhasznú szervezetnél. A magyar állam egy másik fontos támogatása olyan formában jelenik majd meg odakint, hogy anyaországi egyetemek, főiskolák kihelyezett karait, intézményeit működtetjük a határokon túl. Erre egyébként most is van már példa: október elején nyitotta meg kaput négy erdélyi városban az Erdélyi Magyar Tudományegyetem, amelyet a magyar állam évi kétmilliárd forintos támogatásával sikerült felépíteni és elindítani. Említhetném még a Felvidéket - Révkomáromban ezekben a napokban indítottuk el az ottani közgazdászképzést, a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem kihelyezett képzéseként. Kárpátalján pedig már évek óta működik magyarországi támogatással a beregszászi Illyés Gyula Tanárképző Főiskola.- A határon túli magyaroknak juttatott támogatások, az ehhez kiépítendő szervezetek, amelyek nyolcmilliárd forintjába kerülnek a magyar költségvetésnek, egyszóval mindezek a kiadások miért hasznosak a mai magyarországi társadalomnak? Nyer-e ezekkel bármit is a tízmilliós Kis-Magyarország lakossága?- Nos, erre azt mondhatom: még ha nem is a nemzeti szolidaritás és a jóérzés oldaláról közelítünk a kérdéshez, akkor is, akár az érdekek mentén is megtalálhatók az indokok. Azok, amelyek érdekeltté teszik a mai magyar társadalmat a kinti magyar közösségek támogatásában. Megjegyzem: a támogatás helyett szívesebben használom a beruházás szót, hiszen a magyar állam kijuttatott milliárdjai hosszú távú befektetések az egész nemzet számára. Ezek a müliárdok - ami egyébként együttesen is csak töredéke a négyezer milliárd forintos magyar költségvetésnek! - máris megtérülnek akkor, amikor például a magyarországi vállalkozók elindulnak a határon túlra, és ott erős magyar közösségeket találnak, amelyek erős gazdaságot működtetnek. Ennél egyszerűbb, és midenki számára érthetőbb példa az, hogy amikor ezeket a határon túli magyar szervezeteket és intézményeket támogatjuk, tulajdonképpen a biztonságot, a stabilitást és a demokráciát támogatjuk a szomszédos országokban. A határon túli magyarok ugyanis az elmúlt tíz esztendőben mindig azokat a többségi - román, szlovák, szerb - irányzatokat támogatták, amelyek az európai normák meghonosítására törekedtek saját hazájukban. Az európai normák szerint működő környezet (szomszédság) pedig létérdeke Magyarországnak és minden adófizető állampolgárnak. Pintér Attila (Az interjú a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában 2001. szeptember 30-án elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.) Magyarok között Kárpátalján
