Nyugati Magyarság, 2001 (19. évfolyam, 1-12. szám)

2001-07-01 / 7-8. szám

2. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 2001. szeptember Uborkaszezon A 2000. évi nyár száz év óta a legmele­gebb volt a meteorológusok szerint. Az idei enyhébbnek indult. így az elején még azt hittük, hogy megússzuk, de jú­lius közepétől már ismét rekordokat dön­tött a forróság. Ami azóta is tart (augusz­tus 26.). A politikában a nyár uborkasze­zonnak számít. Normálisabb politikájú országokban ilyenkor minden oldal „visszavesz” indulataiból, ambícióiból. A sajtó pedig előszeretettel foglalkozik könnyedebb dolgokkal. Nálunk viszont az ellenzéki baloldal teljes offenzívában maradt a nyáron is. Noha annyiban azért öntudatlanul is alkalmazkodtak az ubor­kaszezonhoz, hogy témáik és megoldási módjaik inkább komikusak, mint intel­ligensek. Szobrot Kádárnak A nyár egyik slágertémáját a parlamen­ten kívüli kommunista Munkáspárt dobta be. Azt javasolták, hogy állítsanak fel szobrot a budapesti Köztársaság téren Kádár Jánosnak. Tanulságosak voltak a reakciók. A túlnyomórészt liberálbolsevik kézben levő sajtó tárgyilagosságot színlelve, „társadalmi vitát” rendezett róla. De a konzervatív sajtó se utasította el egyből, például fennálló törvényre hivatkozva, mivel itt egy kommunista tömeggyilkos­ról és hazaárulóról van szó. Márpedig a magyar törvények szerint egy vörös csil­lag kitétele is bűncselekmény. A pártok közül csak az MSZP volt alamuszi. (A többi parlamenti párt elu­tasította.) Nyíltan se elutasítani, se támo­gatni nem merték. Az ötvenhatos szer­vezetek léptek fel leghatározottabban e gaz terv ellen. A Thürmer-féle párt pe­dig aláírásokat akar összegyűjteni a szo­bor érdekében. Éljen a botrány, haljon Vancsik A nyár másik nagy baloldali ötlete az SZDSZ-től származik. Ők, mivel nép­szerűségük bőven a parlamenti küszöb alatt van, „tetthely” kampányba kezdtek. Minden héten legalább egy minisztérium előtt sajtóértekezletet tartanak az utcán, melyen bírálják az éppen adott minisz­térium működését. E piknikeken alig 20- 30 ember, többnyire újságíró vesz részt. De mivel a liberálbolsevik média teljes mellszélességgel támogatja, ezért a tájé­kozatlanabbak azt hihetik, itt valamiféle jelentős, rendszeres „népi” megmozdu­lásról van szó. Noha csak arról, hogy az ellenzék ma már csak a botránykeltésben bízik. Mindegy miről van szó, le kell já­ratni a kormányt - ez a fő elv. És a ma­guk szempontjából még igazuk is van, hiszen demagógiájuk ér is el bizonyos si­kereket. Furcsa mellékterméke e botránypoli­tizálásnak az MSZP-s képviselő, Vancsik Zoltán halála. Róla annyit érdemes tudni, hogy a polgári kormány egyik legelszán­tabb gyűlölője volt. Üzleti ügyei maffiás szálakat sejtettek, fia közismert kábító­szeres volt, stb. Vancsik éppen nagy se­bességgel hajtott kocsijával Budapest felé, hogy egy újabb, a kormányt „lelep­lező” akcióban vegyen részt, mikor az árokba fordult és meghalt. És van az egészben valami sorsszerű. Valamiféle fi­gyelmeztetés a teljesen elvakultak ré­szére. A „harcostársak” hozzáállását pe­dig jól mutatja, hogy képviselőtársuk ha­lála még arra se késztette őket, hogy leg­alább egy-két nappal elhalasszák újabb kampányukat. Fradi volt, Fradi van, Fradi lesz? A magyar foci mindenkor első számú csapata a Ferencváros, amely valamikép­pen része a nemzeti identitásnak is. Volt idő, mikor a Fradiért szurkolni politikai hitvallásnak számított. És még ma is van ennek ilyen dimenziója. Ahogy az MTK- t a köztudat, mint zsidó csapatot tartja számon. Elég csak támogatóit, szurko­lóit, tulajdonosait számba venni. Nincs ebben semmi különös. Például Hollan­diában az Ajax is ilyenféle csapatnak számít. Ennél csak az a rosszabb és minden­képen sanda célokat takargató, ha ezt ta­gadják. Az MTK tulajdonosa öt éve egy Várszegi Gábor nevű üzletember, a FO­TEX nevű, magyar viszonylatban mam­­mut cég elnöke. A dolog eddig rendben is van. Néhány hete azonban Várszegi úr 2,4 milliárd forintért megvette a Ferenc­várost is. Ami óriási indulatokat váltott ki. Érthető, hiszen az ősi ellenségnek szá­mító MTK tulajdonosa tette rá a kezét a klubra. A dolog politikai dimeziót is kapott a MIÉP egyik alelnökének, Bognár Lászlónak a vásárlást kritizáló kijelentése miatt. Egyes zsidó szerve­zetek, híven hagyományaikhoz, ismét rendőrért kiáltottak. A helyzet azonban nemcsak morá­lisan, de jogilag is abszurd. Mivel az UEFA tiltja, hogy egy bajnokságban játsszon két olyan csapat, melynek egy tulajdonosa van. De ebben a korrupt magyar futballban ez is lehetséges. Azt pedig minden kockázat nélkül kijelent­hetjük, hogy ha a helyzet így marad, akkor az elkövetkező összes FTC­­MTK mérkőzésről senki se mossa le azt a gyanút, hogy bunda. Ez pedig a magyar foci további züllését fogja eredményezni. A MIÉP-es alelnökön kívül nyíltan a Fradi szurkolói is szembefordultak Vár­szegi vásárlásával. Viszont ezért nem is meglepő, hogy az MLSZ éppen most ho­zott olyan döntést, miszerint ezentúl csak olyan transzparensek, zászlók vihetők be a stadionokba, melyeket előzőleg az MLSZ engedélyezett! Ha pedig meggon­doljuk, hogy e határozat legnagyobb tá­mogatója az a Lasz György, aki Várszegi üzlettársa és egy, az MTK-ra vigyázó őrző-védő kft. főnöke, akkor már min­den világos... Corvin-lánc A baloldali botránypolitizálásra „min­dig ad okot” a polgári kormány. Ilyen most a háború előtti Corvin-lánc nevű kitüntetés visszaállítása. Már megvan az első öt kitüntetett is: Eduard Teller fizikus, John Lukács történész, Lám­­falussy Sándor közgazdász, Makovecz Imre építész és Szabó Magda író. A kö­zeljövőben még hét további személy kapja meg a díjat. Ezt követően pedig csak haláleset okán lesznek új kitün­tetettek. Elgondolkodtató ez az öt név. Miért éppen ők? Teller és Lukács két olyan nagyhírű személy, akik csak születési szempontból köthetők Magyarország­hoz. Teljes tudományos munkásságuk más országhoz köti őket. Lámfalussy is Belgiumban lett nagy ember. Bár állító­lag jelenleg Orbán egyik tanácsadója. Szabó Magda esetében az írói minőség miatt vannak kétségek, illetve ő a Kádár­rendszerben is a kedvencek között volt. Tehát erkölcsi szempontból, és e díjnál ez is számít, nem szerencsés választás. Az öt közül csak Makovecz eddig az egyetlen, aki tehát egyértelműen megér­demelte. A baloldali botránykeltők a fő csapást e kérdésben a Corvin-lánc alapítójára, Horthy Miklósra mérik. „Horthy-fasiszta ” díjról zengedeznek. Miközben semmi bajuk a Rákosiék által alapított Kossuth­­díjjal. Bognár József A TV2 vezetőségének, műsorosztályának és közönségszolgálatának ✓ Tárgy: Állítsanak szobrot Kádárnak! Tisztelt Vezetőség és Szerkesztő­ség! Mint „műkedvelő” történész, több éve foglalkozom Kádár János életútjá­­val és a kádári éra eseményeivel. Eb­ben a témakörben már számos tanul­mányt és cikket készítettem hazai és külföldi médiumok számára. Két köny­vemben (Vörös vírus és Kik, miért és hogyan nyuvasztották ki Sztálint) is foglalkoztam az MSZMP egykori fő­titkárával, illetve első titkárával. Mindezek tükrében örömmel kons­tatáltam, hogy a TV2 is napirendre tűzte ezt a kérdést, és telefonos köz­vélemény-kutatással segítette (2001. július 16-án) a probléma nyilvánosság elé terítését. Megítélésem, hogy egy (vagy több) Kádár-szobor felállításával kap­csolatos téma felvetése aktuális és jo­gos társadalmi elváráshoz kapcsolódik. Ébben az értelemben nem szabad, hogy politikai-ideológiai szempontok, vagy szubjektív egyéni, illetve külön­féle csoportos (közösségi) állásfogla­lások alapján döntsenek, hanem kizá­rólag konkrét és,rideg” történelmi ese­mények elfogulatlan értékelésének bir­tokában, bizonyított (és bizonyítható) adatok alapján. Vitathatatlan, hogy egy (vagy több) Kádár-szobor felállítását nem kizáró­lag érzelmi szempontok indukálják, hanem legújabb kori történelmünk mélyrehatóbb megismerésének érdekei is, hiszen az elmúlt évtizedekben szá­mos csúsztatás, ferdítés, valótlan állí­tás és félrevezetés történt ezen a terü­leten. Túlzás nélkül állítható, hogy Kádár egyénisége, cselekedete és történelmi szerepe példa nélkül álló, a magyar nép egykori vezetői személyiségeivel (ve­zéreivel, királyaival, elnökeivel, stb.) történő összehasonlítás korrekt vizsgá­lata alapján. Ezt a tényt nem csupán szóban vagy nyomtatásban, hanem szobor (szobrok) formájában is ki kel­lene fejezni, közkinccsé kellene tenni, hogy generációk sokasága ismerje meg, tanuljon belőle és emlékezzen rá! Egy leendő Kádár-szobornak tehát (a történelmi eseményekhez és a sze­mélyhez) méltó, méreteiben és anya­gában is impozáns megjelenésű kom­pozíció formájában kellene érzékel­tetni, hogy történelmünk legnagyobb árulóját, hazaárulóját, hazugját és ide­gen szuronyokkal hatalomra került, vé­reskezű despotáját szemlélteti. Bizonyított tény, hogy Kádár elárulta barátját (Farkas Mihállyal együtt szem­élyesen részt vett Rajk kihallgatásán és megkínzásán), Dubcseket, Nagy Imrét és az '56-os forradalmárokat, akiknek (ország-világ előtt) büntetlenséget ígért! Bizonyított tény, hogy Kádár hozta létre az ÁVH-t, felesége és rokonsága az ÁVO-nál és az ÁVH-nál dolgozott. Bi­zonyított tény, hogy Kádár személyesen igazította el az AVH-s brigantik veze­tőit a kulákok verésének módszereiről. Bizonyított tény, hogy Kádár, Marosán­­nal együtt, bátorította a sortüzek elkö­vetőit, százszorosan-ezerszeresen több ember halála, megkínzása, bebörtön­zése szárad a lelkén, mint a magyar nép egyik legnagyobb ellenségének, Hay­­nau császári generálisnak! Mindezek alapján a leendő szobor­­kompozíciót célszerű lenne egy szov­jet szuronyokat ábrázoló talapzatra el­helyezni (ahol a szuronyok mérete megegyezne az Akropolisz oszlopai­nak méreteivel), Kádárt pedig Hrus­csov, Mao és Tito figurája támogatná, egy márványtáblán pedig a kivégzett áldozatok nevei lennének feltüntetve, külön kiemelve a fiatalkorú Mansfeld Péterét, akit már a konszolidált idő­szakban vittek a bitóra Kádár pribékei (és a börtönorvos jelentésében is olvas­ható, hogy 13 percig (!) hagyták ver­gődni a kötélen az ítéletvégrehajtók). Végezetül, a történelmi igazság és hitelesség biztosítása céljából, célszerű lenne az egész szobor-komplexumot a Vértanúk terén felállítani, Nagy Imre ott lévő szobrát pedig egy nyakára he­lyezett drótkötélen Kádár felé fel­emelni, de a szemüvegét le kellene venni, ne kényszerüljön szembenézni árulójával és gyilkosával! Bár ez a probléma úgy is megoldható lenne, hogy a szobrot háttal függesztenék Ká­dár elé. Egy szobor alatti mély-étteremben pedig biztosítani kellene a szoborhoz zarándoklók (virágot vivők) számára, hogy ingyen kapjanak egy pár mustá­ros (műbeles) virslit és egy pohár se­ritalt, illetve 3,60-ért egy cipócskát, hadd lakjanak jól, ha bírja (elég edzett) gyomruk és a lelkiismeretük. Készséggel felajánlom, hogy egy részletesebb vázlatot és leírást kész va­gyok minden ellenszolgáltatás nélkül a kivitelezők rendelkezésére bocsátani. Tisztelettel: prof. dr. Bokor Imre Hazai jelentés A 2000 januárjában kezdődő millen­niumi évünk 2001. augusztus 20-án ért véget, államalapító Szent István kirá­lyunk emléknapján. A millenniumi év alkalmából szá­mos helyen és alkalommal zajlottak le lélekemelő ünnepségek, bizonyságul a magyar életerőnek és a jövőnkbe ve­tett hitünknek. A végső ünnepségek egyike volt az augusztus 15-én, az esz­tergomi bazilikában tartott ünnepi mise Nagyboldogasszony napján. Ezt a fő­papság a Szentkorona jelenlétében ce­lebrálta, amely koronát erre az egy napra szállították fel a budapesti Or­szágházból, egy feldíszített dunai ha­jón. *** A millenniumi év bezáró ünnepsé­gei Budapesten zajlottak le Szent Ist­ván ünnepén, augusztus 20-án. Az Or­szágház előtti téren fényes katonai pa­rádé zajlott le az ország legfőbb köz­jogi méltóságai, Mádl Ferenc köztár­sasági elnök, Orbán Viktor miniszter­­elnök és Ader János, a magyar Ország­­gyűlés elnöke jelenlétében. Orbán Vik­tor nagy sikerű beszédében vázolta jö­vőbeli célkitűzéseit:- Nyugat- és Közép-Európát a sza­badság és a felelősség szellemében egyesítsük, és a magyarok ebben az eu­rópai egységben függetlenségüket védve és nemzeti büszkeségüket meg­őrizve vegyenek részt;- magyarnak születni emelkedő, erős, polgárait megvédeni képes és megbecsült nemzethez való tartozást jelentsen;- időtálló eszmékben higgyünk me­gint, és legyen közös rend, ami felé szabadon törekedhetünk;- az európai lélek ne ott kezdődjék, ahol a mi szabadságunk és független­ségünk véget ér, mivel ott nem Európa fog kezdődni, hanem megint csak a hontalanság, a senki földje;- ne engedjük veszni nyelvünket, mert ha elvész a nyelv, oda a jövő. Más nyelven más világ épül, mi építsük vi­lágunkat magyarul; /---------------------------------------------\ Nyilatkozat Az Összmagyar Testület a 2000. október 21-i Konferenciáján elha­tározta, hogy „... az Összmagyar Testület ezután közvetlenül részt akar venni az ország (és az össz­­magyarság) politikai - gazdasági - kulturális - tudományos - hon­védelmi életének megszervezésé­ben, valamint a törvényhozásban, a törvények végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében.” (Kár­pátok Híradó, 2000. november) Ezt a határozatot erősítette meg az Összmagyar Testület 2000. decem­ber 17-i Plenárisa, amely megfo­galmazta: „Az Összmagyar Testü­let minden tagja készüljön föl a jö­vendő választásokra! Össze kell fogni a magyarságot és mindenkit, aki szereti és megbecsüli nemze­tünket, függetlenül nemzetiségtől, vallástól és foglalkozástól! ” Ugyancsak ekkor fogalmazódott meg: „Aki összmagyarságban gondolkodik, él és cselekszik, tör­ténelmifeladatot teljesít...”, vala­mint: „Hisszük, ha a rabságban össze tudtunk fogontozni, a sza­badságban sem engedjük el egy­más kezét”. Az Összmagyar Testü­let a fenti határozatait a 2001. ja­nuár 27-i és a 2001. március 13-i ülésén megerősítette, hivatalosan rögzítette és elfogadta a következő határozatot: „Az Összmagyar Testület min­den olyan politikai pártot és poli­tikai alakulatot, amely összma­gyarságban gondolkodik és cse­lekszik, és nem a magyarság meg­osztására, hanem a teljes összefo­gására törekszik, közvetve és köz­vetlenül támogat.” (Kárpátok Hír­adó, 2001. február, 2001. már­cius.) Az Összmagyar Testület El­nöksége a fentiek alapján és értel­mében cselekszik. Az Összmagyar Testület Elnöksége. \_________________________- ne engedjük, hogy a Kárpát-me­dencében Magyarország határain kívül magyarnak születni keserves sorsot je­lentsen. Hajtsuk végre a magyar nem­zet határokon átívelő újraegyesítését;- legyen újra saját történelmünk, és haladjunk újra az európai történelem főutcáján! A millenniumi év ünnepségei egy tüneményes tűzijátékkal fejeződtek be Budapesten augusztus 20-án az esti órákban óriási ünneplő közönség rész­vételével. A következő napon persze megkez­dődött a mocskolódás a szoclibes tá­bor kezében tartott újságokban és tele­víziós csatornákon, fölösleges pénzki­dobást, magyarkodást és klerikális túl­zásokat emlegetve. Ennek a reakciónak minden igaz magyar csak örülhet, mi­vel nagy baj lenne, ha ezeknek az ide­­genszívű gyászvitézeknek vívta volna ki a tetszését a magyar nemzet öröm­ünnepe. *** 2001. július 26-án újból áll a kissé megemelt Duna-híd Esztergom és Pár­kány között. Az eredetileg Mária Va­léria hercegnőről elnevezett hidat 1895-ben adták át a forgalomnak, és a visszavonuló német hadsereg 1944 ka­rácsonyán robbantotta fel. *** A polgári házasságkötés mellett ér­vényesnek ismerik el Magyarországon az egyházit is. Az egyház felkent papja előtt és a két tanú jelenlétében aláírt há­zasságkötési szerződés az illetékes ál­lami szervekhez lesz átutalva a cere­mónia után. Nem lesz tehát szükség arra, hogy egy hívő pár kétszer mondja ki a „boldogító igerí’-t. *** A magyar forint fokozatos erősö­dése miatt a forint csúszó leértékelése október elsejével megszűnik. A Ma­gyar Nemzeti Bank hivatalos deviza­­árfolyama szerint a kanadai dollár 183 forinton, az USA dollár pedig 280 fo­rinton állt augusztus közepén. Farkas Barna Kérjük, újítsa meg előfizetését! ^ NYUGATI Magyarság Hungarians of the West Hongrois d'Occident Publisher/Editor-in-Chief Felelős kiadó/Főszerkesztő: M1KLÚ5SI ISTVÁN Published monthly by Kiadja havonta a TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. Montréal, QC H3P 3B9, Canada Phone and Fax: (514) 731-4192 Magyarországon forgalmazza: CANADA-TRANSATLANTIC Kiadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Magyarországi szerkesztőség: 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. TeL/Fax: 326-7531 Terjeszti: GONDOS BT., FEHÉRLÓFIA Könyvesbolt Előfizetési díjak egy évre: Kanada: CA-$35, egyéb országok: US-$35, MAGYARORSZÁG: 1500 Ft Előfizethető a szerkesztőség címére beküldött rózsaszínű postautalványon (Nyugaton: csekk vagy money order montreáli szerkesztőségünk címére) Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jo­gát fenntartjuk. A közölt írások nem fel­tétlenül képviselik a szerkesztőség ál­láspontját. A valódi névvel aláírt cik- V^kekért a mindenkori cikkírók felelősek.^/

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents