Nyugati Magyarság, 2000 (18. évfolyam, 1-12. szám)

2000-12-01 / 12. szám

DD cd DD gat? 0 a ms ©if gDd© W®sü = GüamgD^sOs (U“®©©0(i]©mG P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. Montréal, QC H3P 3B9, CANADA NYUGATI 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. XVIII. évfolyam, 12. szám 2000. december A DEMOKRATIKUS ÉS NEMZETI SZELLEMŰ NYUGATI MAGYARSÁG HAVILAPJA 150.- Ft - $3.50 Rendkívüli közgyűlést tartott a Magyarok Világszövetsége A Világszövetség négy évre megválasztott 300 küldötte közül 173 rend­kívüli közgyűlés összehívását kezdeményezte. A küldötteknek ezt a jo­gát és óhaját sem az elnöknek, sem az elnökségnek nem áll módjában elvitatni, vagy felülbírálni, így a közgyűlést december elsejei és másodi­­kai időpontokra, Siófokra összehívták. Két időpont megjelölése Magyar­­országon szokásos eljárás - a második időpontban ugyanis a megjelen­tek létszámától függetlenül határozatképes a közgyűlés, amennyiben az első időpontban nem volt az. A májusi közgyűlés befejezetlensége indokolta a küldöttek kezdemé­nyezését. Az akkori, a közgyűlés végén kialakult határozatképtelenség miatt nem lett betöltve az elnökhelyettesi poszt a Világszövetségben - holott a Szövetség alapszabálya egy sor jogosultsággal és kötelezettség­gel ruházza fel ezt a személyt - és nem szavaztak akkor az elnökségi póttagok már kész listájáról sem. Vita tárgya volt az is - a szavazók szá­mának az eltérő észlelése miatt -, hogy van-e elfogadott költségvetése a Világszövetségnek, vagy nincs? Egy tagszervezet, hivatkozva arra, hogy nem elnökségi döntés nyo­mán hívták össze a közgyűlést, bíróságtól kérte a közgyűlési meghívó érvénytelenítését, illetve az itt született határozatok érvénytelenítését. A bíróság elhalasztotta a döntését, mivel a küldöttek többségének az egye­sületi törvényben biztosított joga a közgyűlés összehívásának kezdemé­nyezése, és ilyen esetekben kétséges, hogy milyen technikai jellegű rész­letkérdésekben - például magyarországi helyszín, egy szűk idősávon be­lüli időpont - engedhető meg az elnökség döntése. A hatályos törvények szerint a rendkívüli közgyűlés napirendje szi­gorúan kötött, az előre meghirdetett napirendi pontokon kívül más, utó­lag megszavazott programot nem tartalmazhat. A két nap alatt több kí­sérlet is történt arra, hogy a napirendtől eltérő témák megvitatásával vagy aláírásgyűjtésekkel kizökkentsék a közgyűlést az eredetileg megszabott iránytól, de ezek a kísérletek végül is nem vezettek a közgyűlés legitim voltát megkérdőjelező döntéshozatalokhoz. A szabályos körülményeket ennek ellenére még megkérdőjelezheti a magyarországi régióelnök egy jelzése, miszerint több küldött nem kapta kézhez a rendkívüli küldöttgyűlésre szóló meghívóját, ezért nem is je­lenhetett meg. Az első ülésnapon a 300 küldött közül csak 143 volt jelen, azaz nem lehetett határozatképes ülést tartani. Némi fegyelmezetlenség is okozhatta ezt, mert a szálloda nyilvántartása szerint addigra 200 küldött már elfog­lalta a szobáját, de találkozva a régi ismerősökkel sokan inkább a kör­nyező vendéglők asztalainál foglaltak helyet, és nem az ülésteremben. Akik időben megérkeztek, azok a „Nyugati Magyarság” októberi és no­vemberi tiszteletpéldányainak az olvasásával tehették rövidebbé a vára­kozás idejét. December másodikán már a küldöttek létszámától függetlenül hatá­rozatképes volt a közgyűlés, bár ekkortól egy 210 körüli létszám stabili­zálódott. A közgyűlés elfogadta a már májusban kialakult elnökségi pót­tagok listáját és megerősítette az idei költségvetés elfogadását. Elfogadta az alapszabályt átdolgozó Újrakezdési Bizottság tagjait és programját is. Elnökhelyettesi posztra öt személyt jelöltek: Király Zoltánt, a fővá­rosi szervezet elnökét, G. Nagyné Maczó Ágnest, az Országgyűlés volt alelnökét, Balogh Lászlót, a hazai régió elnökségi tagját, Somoijainé Bes­senyei Ágnest, a nyugati régió elnökségi tagját és Papp Lászlót, a Világ­­szövetség volt alelnökét. A rövid programbeszédekben - az előbbi sor­rendben - a nemzeti érdekvédelem eddigieknél markánsabb képvisele­tére, a családosok és a fiatalok eddiginél hatékonyabb megszólítására, a törvényes működés biztosítására, az eddig mostohagyerek nyugati régió nagyobb megbecsülésére és a politikai jobbközéptől eltérő nézetű ma­gyarság felé történő nyitásra tettek ígéretet. A beszédek elhangzása után Balogh László Papp László javára vissza­lépett. A szavazás második fordulójában a más nézetek irányába történő nyitást már korábban is hangsúlyozó Papp László és kedvezőtlen törté­nelmi tapasztalatok alapján ezzel kapcsolatban a fenntartásait hangoz­tató Király Zoltán között dőlt el az elnökhelyettesi poszt, 50-153 arány­ban. Érdekesség volt a szavazásban, hogy az elnökkel eddig szembenálló 12 elnökségi tag képviseletében fellépő, és a szavazatait Papp Lászlóra testáló Balogh László visszalépését követően 34 magyarországi küldött szavazott az amerikai Papp Lászlóra, és csak 14 nyugati országokban élő. A közgyűlés befejezése után négy-öt óra hosszáig tartó népdalének­lés és nótaest következett - sok addig hallgatag küldött tárta fel rejtett értékeit és érzelmeit. Jól tették, ez is a találkozó része kell, hogy legyen! ifj. Fekete Gyula Magyarország címere Szép vagy, ó hon, bérc, völgy változnak gazdag öledben, Téridet országos négy folyam árja szegi; Ám természettől mindez lelketlen ajándék; Naggyá csak fiaid szent akaratja tehet. Vörösmarty Mihály BEKE GYÖRGY Közös karácsonyfák Hallottam a szeretet fájának nevezni. Karácsonyt, a szeretet, a család ün­nepét jelképezi. Leglább egy fenyőág a legszegényebbnek is jut ilyenkor, ha kimegy érte az erdőbe, így tartják a Székelyföldön. A gyermekkor felejt­hetetlen élménye: a karácsonyfa alá helyezett ajándékok megpillantása. Élet-reszólóan elmélyül, megerősö­dik ilyenkor a családi összetartozás érzése. De Karácsony túllép a család kö­rén, az ünnep átfog egész közössége­ket, rokonok seregét, barátok társasá­gát, egy települést vagy az egész nem­zetet. Közösségi figyelem vigyázza, hogy a karácsonyfák alól ne hiányoz­zanak a gyermekeknek szánt ajándé­kok. Advent nemcsak a várakozás ide­je, de a közös gyűjtéseké is; társadalmi egyesületek, egyházak mozdulnak meg, hogy minél több gyermek örül­hessen a Karácsonynak. Nem is az ajándékok értéke a fontosabb, hanem az, amit pénzzel nem lehet mérni: az összetartó szeretet erejét. A Fráter Julianus Alapítvány elne­vezése, célkitűzése szerint a kisebb­ségi magyar közösségek életét kí­vánja elviselhetőbbé tenni Erdélyben, Kárpát-alján, a Délvidéken. Ott, ahol legnagyobb a szegénység, a létbi­­zonytalanág a felnőttek számára is, magától értetődően még inkább a gyermekek életében. Egész esztendő­ben adományok sokaságátjuttatják el az Alapítvány önzetlen munkatársai a kifosztott vidékekre, ruhaneműt, élel­miszert, pénzt, orvosi segítséget. Egyik mai Julianus barát, Atzél Endre dr. több mint egy évtizede, a határok megnyitása óta járja a keleti magyarok telephelyeit, ismerik és várják a moldvai csángók földjén, Er­dély nélkülöző tájain, Kárpátalja sze­gényei között. Az erdélyi bárói csa­lád sarja, maga a Máltai Lovagrend tagja életeket mentett a gyors orvosi beavatkozással, éhező gyermekeket a betegségektől, munkanélkülivé lett felnőtteket a megaláztatásoktól. Karácsony előtt a gyermekek felé fordul a figyelem. Ebben a 2000. év­ben az Alapítvány másodszor ren­dezte meg jótékonysági hangverse­nyét a budai Hilton szálló elegáns dísztermében. A művészi műsor és a vendégek társadalmi rangja a buda­pesti közélet és művészek kiemel­kedő eseményévé tette a koncertet: fővédnökséget Mádl Ferencné asszony, a köztársasági elnök felesége vállalt a rendezvény fölött, amelyen jelen volt Mádl Ferenc elnök, Boross Péter nyu­galmazott miniszterelnök, miniszterek, diplomaták, írók, művészek. (Folytatás a 6. oldalon) BORBÉLY ZSOLT ATTILA Román választások magyar szemmel A 2000. november 26-i román válasz­tások a szélsőjobb nem várt nagyará­nyú előretörését hozták. Egyébként semmi meglepő fordulat nem történt, az eredmények megfeleltek az előre­jelzéseknek. Kiesett a parlamentből a Parasztpárt vezette Demokratikus Kon­venció, mivel a pártszövetségek esetén a bejutási küszöb 10%, amit az 1996- os választásokon győztes politikai alakzat nem tudott elérni. Kiesett az Ili­escu pártjából kivált szatellit-szervezet, a Melescanu vezette Szövetség Romá­niáért. Kiesett a Vatra pártja, a PUNR, vagyis a Románok Nemzeti Egység­pártja. Iliescuék győztek, de a vártnál ki­sebb szavazataránnyal, ami szorosan összefügg Vadimék előretörésével. Mintha a PDSR táborának tekintélyes része az utolsó pillanatban meggon­dolta volna magát. Kétségkívül bese­gített Vadiméknak az, hogy formálisan még nem voltak kormányon, ellentét­ben a többi politikai erővel. Ugyanak­kor a román választóközönség számot­tevő része nem riad meg az olyan ki­jelentésektől, amelyekkel Comeliu Va­dim Tudornak sikerült elérni, hogy Nyugaton az ottani mumusként jegy­zett Le Pennél is veszélyesebbnek tart­sák. Például, hogy Románia kormány­zására a géppisztoly a legalkalmasabb eszköz. Azt pedig, hogy a Székelyföl­dön ágyúval kell rendet teremteni, a félrevezetett polgár minden bizonnyal jóleső érzéssel hallja. Akárcsak az olyan megnyilatkozásokat, hogy a párt az újságírókat a Ceausescu-korszak egyik utolsó mamuttervének, a Duna­­csatomának az építéséhez vezényelték ki, vagy hogy az RMDSZ-t törvényen kívül helyeznék. Vadim azt is beígérte, hogy ameny­­nyiben a parlamenttel gondok lenné­nek, vagyis az ellenzék nem lenne haj­landó konstruktívan viselkedni, akkor szétkergeti a testületet, s majd az új parlamentben abszolút többséget birto­kol. Tény, hogy a román alkotmány sze­rint az elnök dönti el, hogy kit bíz meg kormányalakítással, arra nézve nincsen előírás, hogy az illető a legnagyobb parlamenti párt elnöke kellene legyen. Iliescuék egyébként azt is jelezték, hogy ha netán Vadim lesz Románia el­nöke, akkor természetesnek tartják, hogy a Nagy Románia Párt alakít kor­mányt. De ennek a valószínűsége igen csekély. AZ ELNÖKVÁLASZTÁS Romániában az elnökválasztás első fordulóját mindeddig együtt tartották a parlamenti választásokkal. A válasz­tási törvény szerint, amennyiben egyik jelölt sem szerzi meg az abszolút több­séget, akkor a második fordulóban a két első helyen végzett jelölt között dől el a mérkőzés. Kulcskérdés tehát, hogy ki kerül egyáltalán be a második for­dulóba. Természetes lett volna az RMDSZ törekvése arra, hogy Iliescu­nak ne Vadim vagy a teljesen hitel­(Folytatás a 4. oldalon) / \ Áldott Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet kívánunk minden kedves Olvasónknak! V ________________________) Hesz János Mihály: Szent család szentekkel (részlet)

Next

/
Thumbnails
Contents