Nyugati Magyarság, 1999 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1999-05-01 / 5. szám

2. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 1999. május CZÉRE BÉLA Európai Unió-tagságunk, KRÓNIKA és a harmadik út Már az Antall-korszakban éreztük, majd a Hom-kormány idején egyértelművé vált: Magyarországon nincs számottevő erejű, a nemzet felvirágoztatását létkérdésnek tekintő középosztály, s ez a helyzet sajnos semmit sem változott a Fidesz győzelme óta. Pedig erős középosztály nélkül re­ménytelen törekvés az EÜ-tagságunk ügye is, ezt minden érdekelt fél tudja, csak nem mondja ki. Szintén nem beszélünk arról, hogy Magyarországon a latin-amerikai típusú modell rajzolódik egyre markánsabban ki, viszonylag szűk sávban a gazdagok és elképesztően széles sávban a szegények rétegei. S a kettő között csak egy gyenge, nem erősödő, hanem létében egyre in­kább fenyegetett középosztály van csu­pán. Felső körökben csak azok gyarapod­nak tovább, akik e sajátos leosztásban a multiknak alávetett partner szerepét fel­vállalják. Teljesen abszurd 2002-re, vagy legké­sőbb az azt követő esztendőre jósolni az EU-tagságunk elnyerésének időpontját, hiszen akár a nyugdíjasok, akár a bérből élő egyszerű emberek esetében nyilván­való, hogy nyugdíjból, fizetésből a leg­alapvetőbb számláit sem képes ma már megnyugtatóan rendezni valaki. Főleg akkor nem, ha ragaszkodik hozzá, hogy közben táplálkozzon is, s néha egy pár cipőt is vegyen magának. Nyugati mér­tékű közüzemi díjak és kelet-európai fize­tések mellett egyszerűen képtelenség az EU-tagságról mint reális célról álmo­dozni. Most próbáljuk elfelejteni egy időre, hogy a két világháború közötti harmadik utas programok - Németh Lászlóé vagy Szabó Dezsőé - a se nem szociálizmus, se nem kapitalizmus alapkövetelményére épültek. Mint ahogy a magyarság törté­nelmében valódi sorsfordulatot ígérő 1956-os forradalmunk és szabadsághar­cunk is. De itt említhetjük meg a szociális kérdésekkel foglalkozó, alapvető fontos­ságú pápai enciklikákat, XIII. Leo 1891- es Rerum novarumától II. János Pál körle­veleiig. Mégis, bármennyire is tele va­gyunk kétellyel az EU-tagságunk pers­pektívája iránt, okosabbat nem tehetünk, mint azt, hogy minden lehetséges erőt, kifejtünk felvételünk érdekében. Egysze­rűen önvédelemből, hiszen ma már egye­dül az EU-felvételünk szabhat gátat a multik és a nemzetközi banktőke általi végletes megnyomorításunknak. Csak ez lehet a garancia arra, hogy - nem harma­dik világbeli országként - újból számot­tevő erőként létezhessünk. Ebben az értelemben is a már megtör­tént szükséges rossz - a NATO-tagságunk - is az EU-ba való felvételünk kényszerét vetíti előre, egyfajta garanciát jelentve ar­ra nézve, hogy ne a multik modem gyar-Dr. Szabó János honvédelmi miniszter úrnak Tisztelt Miniszter Úr! Megdöbbenéssel értesültünk a sajtóból arról, hogy Csárádi József ezredest, a Honvédelmi Miniszté­rium Központi Irattárának vezető­jét oklevéllel és pénzjutalommal búcsúztatták el a munkahelyén, azok után, hogy a Hom-dossziéval kapcsolatban a bíróság jogerősen elítélte a munkakörében elkövetett bűncselekmények miatt. Mi nem tudunk elképzelni sú­lyosabb fegyelmi vétséget annál, mint amikor valaki a munkahe­lyén, beosztásával visszaélve, bűn­­cselekményeket követel. Ilyenkor afegyelmi eljárás megindítása és a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabása elkerülhetetlen. Ha ez elmarad, akkor azoknak a fe­gyelmi felelősségét kell megvizs­gálni, akik ezt elmulasztották. Kérjük a miniszter urat, indít­son fegyelmi vizsgálatot annak ki­derítése végett, hogy kiket terhel a személyes felelősség a Csárádi Jó­zsef elleni fegyelmi eljárás elma­radása, valamint a törvénysértő ki­tüntetése és jutalmazása miatt. Ennél az esetnél nemcsak arról van szó, hogy sérti a közvélemény jogérzetét, hanem arról is, hogy a végrehajtó hatalom ne járassa le az igazságszolgáltatás tekintélyét az­zal, hogy jutalmazza azt, akit a bí­róság büntet. Dr. Szerdahelyi Szabolcs ^ a DEPORT ’56 elnöke mataként vegetáljunk tovább, hanem egy valóban polgári Magyarország európai jövővel rendelkező államaként létezhes­sünk. Persze a ma - főleg a Fidesz által - oly sűrűn hangoztatott polgári Magyarország definíciónak valódi tartalmat kellene ad­ni . Hogy e szó egy szerre jelentse a reform­kor és a kiegyezés utáni korszak polgári­­civis-értelmiségi szerveződéseinek, ré­tegződéseinek elsőbbségét a multinacio­nális, banki körökkel szemben - függetle­nül attól, hogy a tényleges erőviszonyok az előbbiek javára mutatnak még hosszú ideig képtelen aránytalanságot -, ugyan­akkor a polgári erők mellett kiemelt szere­pet kell szánni a hazánkat egzisztenciális és kulturális értelemben, a hagyományok vonatkozásában egyaránt megtartó pa­rasztságnak is. S ehhez még azt is hozzá kell tennünk, hogy a 19. század végéig a nemesi, első­sorban a köznemesi hagyományok alakí­tották legmeghatározóbb mértékben a magyarság életét. A nemesi életforma, ha­gyományrendszer ma is olyan hagyo­mány, amely a mindennapok láthatatlan mércéjével méri, határozza meg az éle­tünk minőségét, s épp ez a minőség jelent biztosítékot a magyarság túlélésére. Amikor minden erőnkkel törekszünk arra, hogy az EU-ba való majdani felvéte­lünk, , .kényszerbelépőnk” letérítsen min­ket a számunkra csak nyomort, reményte­lenséget jelentő latin-amerikai modellről, ezzel egyidejűleg nyílik meg a lehetősé­günk arra is, hogy a harmadik út, a magyar út, a mi valódi, egyszer eljövendő utunk felé az első lépéseket megtegyük. Hiszen a globalizmus - amelyhez képest még a múlt századi kapitalizmus is paradicsomi állapotnak számíthatott - világuralma nem tarthat örökké, a tébolyult shylocki szipolyozással, a spirituális és harmoni­kus rend helyére lépett, csőcseléket te­nyésztő és trónra emelő emberalatti világ­gal az emberiségnek előbb-utóbb le kell számolnia. Ha tehát ebből a szempontból nézzük hazánk sorsát, s elsőként EU-tagságunk elkerülhetetlen, a félgyarmati sorból megváltó perspektívájára vetjük pillantá­sunkat, majd a pusztító globalizmus elke­rülhetetlen bukásán, s egy magyar út, har­madik út nagyon is reális eljövetelén gon­dolkodunk el, a helyzetünk egyáltalán nem reménytelen. Csupán számba kell vennünk ajelenlegi erőforrásainkat, ame­lyek persze pillanatnyilag ugyancsak sze­rények, de mégis előrevetítik azt a re­ményt, hogy szívós ellenállással és épít­kezéssel egyre több és több apró parcellát hasítunk ki magunknak a magyar életből. S egykoron majd ezek a parcellák már nem is lesznek olyan parányiak. A magyar jövő szempontjából jelen­leg kétségtelenül a MIÉP a legszervezet­tebb politikai erő. Az egyelőre nem szá­mottevő parlamenti jelenléte ellenére. A MIÉP meg tudta őrizni tömegbefolyását, szervezettségét, s ugyanakkor szerencsé­sen kényszerítette ki legalitásának elisme­rését, bizonyos mértékig, paradox módon még az MSZP és az SZDSZ köreiben is. Kötéltánc ezperszeaMIÉPrészéről,mert a ’98-as választások után a folyamatos parlamenti jelenlét kényszere, a napi poli­tika aktualitásai körüli, olykor felesleges pepecselések miatt némileg halványodni látszott a MIÉP radikalizmusa, de aztán a Magyar Nemzeti Bank szuverenitásának folyamatos veszélyeztetése, a multinaci­onális cégek további gőzhenger-politi­­kája, a médiában a minimális egyensúly­helyzet kiharcolásának reménytelensége egyre inkább a régi harcos radikalizmus fókuszába tudta fogni a legfontosabb ma­gyar sorskérdésekkel foglalkozó pártot. Számos jele van annak is, hogy a Füg­getlen Kisgazdapárt is megpróbál kitömi abból a nagyon is korlátozott szerepkör­ből, amelyet a Fidesz szánt neki, s amely távol áll a magyar érdekek hangsúlyosabb s ennek érdekében a multinacionális banki szférával bizonyos mértékű kon­fliktust is felvállaló képviseletétől. Sajnos még mindig messze vagyunk annak az evidenciának a felismerésétől, hogy az FKGP-nek és a MIÉP-nek távlatilag kö­zös az érdeke. Mint ahogy a jelenleg na­gyon szerény erőt képviselő Keresztény Demokrata Néppártnak is. Nyilvánvaló, hogy a Fidesz és az MSZP-SZDSZ érdekcsoport mellett har­madik erőként meg kellene jelennie egy MIÉP-FKGP-KDNP tömörülésnek is. S az is magától értetődő, hogy ebben az esetben az MDF előbb-utóbb válaszút elé kerül majd. Immár kilencedik alkalommal emlékez­tek meg Budapesten gróf galántai Ester­házy Jánosról (1901-1957), a cseh-szlo­­vákiai magyarság mártírhalált halt politi­kai vezetőjéről. Az emlékünnepséget a Rákóczi Szövetség Esterházy János Em­lékbizottsága szervezte. A koszovói válsággal kapcsolatos magyar külpolitika problémáiról közölt első olda­las kommentárt hétfőn a DIE PRES-SE című osztrák konzervatív napilap, úgy vélekedve, hogy „a világ öszes állama kö­zül Koszovó ügyében talán Magyaror­szág kényszerül az érzelmek és a diplo­máciai számítás közötti legnehezebb kö­téltáncos mutatványra”. II. János Pál pápa májusra tervezett ro­mániai látogatása kapcsán Orbán Viktor március közepén levelet intézett Angelo Sodano bíboroshoz, a katolikus egyházfő államtitkárához. A levélben a kormányfő azt kérte: amennyiben még alakítható II. János Pál májusra tervezett romániai programja, fontolják meg a pápai látoga­tás erdélyi területekre való kiteijesztésé­­nek lehetőségét is. „Koszovó mindennél erősebben hívja fel a figyelmet arra, hogy az etnikai és val-lási konfliktusok háborúhoz vezethetnek a térségben” - mondta Glatz Ferenc, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke. Továbbra is Csoóri Sándor a Magyarok Világszövetségének elnöke. A 32 ország­ból érkezett küldöttek titkos szavazással döntöttek erről. A küldöttgyűlésen a nyu­gati régió delegátusainak többsége bizal­matlansági indítványában az elnökség felmentését indítványozta a világszövet­ség küldöttgyűlésének második napján. Ahhoz, hogy Csoórit leváltsák, 151 szava­zatra lett volna szükség, de az anyaor­szági, illetve a kárpát-medencei régió többsége, sőt néhány nyugati küldött is kiállt az elnök mellett. A Romániai Magyar Szó a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága (VET) II. János Pál pápához intézett nyílt levelét közli. A VET arra kéri a katolikus egyházfőt, hogy tervezett romániai láto­gatása során ne kerülje el Erdélyt. „A történelmi múltból és a megélt jelenből felhozott példákból és az erdélyi katoli­kus hívek ragaszkodó aggodalmából kö­vetkezik: Amennyiben Őszentsége a pápa ellátogat Romániába, de elkerüli azt az országrészt, Erdélyt, ahol ezer éve van ka­tolikus lét, akkor félő, hogy a keresztény értékrend legfőbb értékei: a szeretet, az igazság és a méltányosság szenvednek súlyos csorbát.” Április elsejétől egyetlen alkalmazottja sincs a Szlovákiai Magyar Közművelő­dési Intézménynek. A Csemadok közle­ménye szerint a központban mindenkinek felmondtak. A Csemadok az utóbbi négy évben semmilyen támogatást nem kapott a szlovák kormánytól. A Magyarok Világszövetsége által ajánlott nyári gyermek- és ifjúsági táborok I. Magyarul beszélő gyermekek és fi­atalok számára ajánljuk: Anyanyelvi-magyarságismereti tábor a Dunakanyarban a Protestáns Ifjúsági Művészeti Misszió a Magyar Kultúráért Alapítvány szervezésében. „A tábor a festőién szép Szentendrei­sziget északi csúcsán, a Kis- és Nagy-Du­na ölelésében, a múlt értékeit őrző kis fa­luban, Kisorosziban működik. Hat éve foglalkozunk tehetségkutatással és -gon­dozással. Programjaink tematikáját az egyetemes magyar kultúra és művészet értékőrző és továbbadó gyakorlati megva­lósítására dolgoztuk ki... Meghívásainkra főként a határon túli magyarlakta terüle­tek fiataljai válaszoltak, és mi nagy szere­tettel fogadtuk missziós otthonunkban az Erdélyből, Felvidékről, Délvidékről, Kárpátaljáról jelentkezőket...” Időtartam: 1999. július 19-től augusz­tus 1-ig. Előzetes a tábor programjaiból: Délelőtt: nyelvi, beszédtechnikai gya­korlatok egyedi módszerrel. Délután: történelmi, irodalmi, népköl­tészeti foglalkozások segítségével a ma­gyarságtudat, nemzetismeret gazdagí­tása, felkészülés a záróelőadásra. Esténként: neves művészek, tudósok, közéleti személyiségek előadásai után be­szélgetések, közösségi népdaltanulás, tá­bortűz, magyar konyhaművészet remeke­inek megtanulása és sok-sok vidámság. Záróelőadás: egy népi játék bemuta­tása. Részletes felvilágosítás és jelentkezés az alábbi címen és telefonon: PIMM Ala­pítvány, H-2024 Kisoroszi, Hősök tere 8. Tel/Fax: (36)-26-392-224. Makkai Lilla református lelkész, az Alapítvány elnöke. II. Magyarul nem vagy alig tudó gyer­mekek és fiatalok számára, akik beszél­nek angolul (emellett természetesen ma­gyarul beszélő anyaországi és kárpát-me­dencei fiatalok számára is, angol nyelv­gyakorlásra), ajánljuk: Nyelvi-honismereti lovastábor Deb­recen mellett, a Segítsd a Gyermeket Ala­pítvány szervezésében: „A Segítsd a Gyermeket Alapítvány 1994 óta szervezi nyári táborait, magyar­­országi és határainkon túli magyar szár­mazású, 9-18 éves gyerekek és fiatalok részére. Rengeteg erdélyi, délvidéki és nyugati magyar fiatal fordult meg eddig is táborainkban. Debrecen Magyarország második legnagyobb városa, a Hortobágy és az egész keleti régió gazdasági és kul­turális középpontja... Táborunk a város zöldövezetében fek­szik, ahol az erdei környezet, a lovaspá­lya, az uszoda, a teniszpályák és egyéb sportlétesítmények kiváló lehetőséget biztosítanak a nyári szünidő egy részének hasznos és kellemes eltöltésére.” A tábor programja: 1. Magyar és/vagy angol nyelvi fog­lalkozások magyar, illetve angol anya­nyelvű tanárok irányításával. Célunk a nyelvi jártasság és a társalgási készség fejlesztése. 2. Magyar őstörténeti, nyelvi-iro­dalmi és történelmi-honismereti foglal­kozások. 3. Választható sportágak: lovaglás, magyar íjászat, tenisz (ezen sportágak kezdőknek és haladóknak egyaránt vá­laszthatók, napi rendszerességgel, 2 órá­ban). 4. Egyéb lehetőségek: úszás, kosár­labda, labdarúgás, görkorcsolya (félcső). 5. Szabadidős- kulturális programok. Szállás: kőházakban. Ellátás: napi há­romszori meleg étkezés. Időpontok: június 28-tól kezdődően, 10 napos váltásokban. Részvételi költség: 26.200, Ft. illetve 120 USD vagy 210 DM/fő. A nyugati résztvevők felajánlásait (kb. 30-50 USD) a kárpát-medencei magyar fiatalok tábor­költségeinek hozzájárulásához köszönet-Fillmore-i Nyári Magyar Iskola 1999. július 10-31. A tavalyi év sikerén felbuzdulva idén újra meghirdetjük Nyári Magyar Iskolánkat. Ebben az évben a fillmorei Nyári Magyar Iskola fennállásának 32. életévébe lép. Az első iskolatábor 1968júliusában volt a Sík Sándor Cserkészparkban, aztán hamar nyári iskola lett belőle. Mivel megszakítás nélkül működött évről-évre, most - 1999 nyarán - nyílik meg immár harmincket­­tedszer! Azt szeretnénk, ha idén még több ma­gyar gyermek kacajától visszhangozná­nak a fillmorei erdős dombok. Célunk az idén is, elsősorban Észak-Amerika szór­ványmagyarságának fiataljait vendégül látni, de ezen kívül hívunk és várunk min­den olyan magyar fiatalt, akijátszva, éne­kelve szeretne magyarul tanulni. Az iskola pontos ideje: 1999. július 10-31., helye a Sík Sándor Cserkészpark, amely Fillmore, NY közelében helyezke­dik el. A tanítás szintje igazodik a tanulók nyelvtudásához. Kiváló tankönyveket és naprakész pe­dagógiai és didaktikai eszközöket hasz­nálnak tanítóink, így a siker előre biztosí­tott. A tandíj teljes ellátással, iskolaszerek­kel, kirándulási és fürdési díjakkal együtt három hétre (mindegyik tagozaton) 450 US-dollár. Családoknak, több gyerek részvétele esetén, kedvezményt adunk. A Sík Sándor Cserkészpark erdős-li­getes 100 holdja, a délutáni szakköri fog­lalkozások, kirándulások, fürdések vi­dám szórakozássá varázsolják a tanulást. Felvétel csak előzetes jelentkezés a­­lapján. Aki nem beszél magyarul - legna­gyobb sajnálatunkra -, azt nem vehetjük fel az iskolába, mert a tanítást nem tudná követni. Jelentkezési határidő: 1999. június 15. Jelentkezést csak teljes három hétre foga­dunk el! Részletes felvilágosítás és jelent­kezési ívek a következő címen igényelhe­tők: Külföldi Magyar Cserkészszövetség P.O. Box 68 Garfield, NJ 07026, USA Tel.: (973) 772-8810 tel vesszük. Csoportos jelentkezés esetén az Erdélyből, Szlovákiából és Délvidék­ről jövők utazási költségét az alapítvány fizeti. Részletes felvilágosítás és jelentkezés telefonon naponta 9-14 óráig Mohos Pé­ter táborvezetőnél. Tel/Fax: (36)-52- 498-343, vagy (36)-20-9368-696. Levélcím: Segítsd a Gyermeket Ala­pítvány, H-4031 Debrecen, István út 127. III. Magyarul beszélő főiskolás korú fiataloknak ajánljuk: Nemzetközi egyetemista-főiskolás tá­bor a Szentendrei-szigeten, a Keresztény Egyetemközi Társaság (KÉT) szervezé­sében. A KÉT 1993 óta működő, ifjúsági kul­turális egyesület. Minden évben megren­dezi nagysikerű találkozóját magas szintű programokkal, határon túli magyar ven­dégekkel. Időpontja: 1999. augusztus 9-16. Várják nyugati országokból érkező magyar fiatalok jelentkezését is. Részvételi költség: nyugati magyar fi­ataloknak 70 USD+20-30 hozzájárulás a kárpát-medenceiek részvételéhez. Részletes felvilágosítás és jelentke­zés: Keresztény Egyetemközi Társaság. Székhelye: H-1085 Budapest, Mária u. 20.Tel/Fax: (36)-l-267-6336, E-levél: ket@hcbc.hu Honlap a világszőttesen: http:// www.hcbc.hu/~ket Dr. Hosszú Gábor, a KÉT elnöke.-- NYUGATI ^ Magyarság Hungarians of the West Hongrois d'Occident Publisher/Editor-in-Chief Felelős kiadó/Főszerkesztő: MIKLÓSSI ISTVÁN Published monthly by Kiadja havonta a TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. Montréal, QC H3P 3B9, Canada Phone and Fax: (514) 731-4192 Magyarországon forgalmazza: CANADA-TRANSATLANTIC Kiadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Magyarországi szerkesztőség: 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. Tel/Fax: 326-7531 Terjeszti: GONDOS BTV PÜSKI Könyvesház, FEHÉRLOFIA Könyvesbolt Előfizetési díjak egy évre: Kanada: CA-$30, egyéb országok: US-$30, MAGYARORSZÁG: 1250 Pt Előfizethető a szerkesztőség címére beküldött rózsaszínű postautalványon (Nyugaton: csekk vagy money order montreáli szerkesztőségünk címére) Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jo­gát fenntartjuk. A közölt írások nem fel­tétlenül képviselik a szerkesztőség ál­láspontját. A valódi névvel aláírt cik- V^kekért a mindenkori cikkírók felelősek.^

Next

/
Thumbnails
Contents