Nyugati Magyarság, 1998 (16. évfolyam, 3-12. szám)

1998-09-01 / 9. szám

2. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 1998. szeptember Konferencia a megmaradásért 1998. auguszuts 30-án ért véget a Magya­rok Világszövetségének rendezésében A magyar kultúra külhoni műhelyei a har­madik évezredben címmel rendezett ta­nácskozás. A konferencián részt vevő, több mint harminc országból érkezett ma­gyar diaszpóra képviselőinek munkáját méltatta és köszönte meg a kormány ré­széről Németh Zsolt politikai államtitkár, valamint Tőkés László, az RMDSZ és az MVSZ tiszteletbeli elnöke, aki záróbe­szédében kiemelte: örvendetes dolog, hogy amíg a szomszédos országokban a nacionalizmus boszorkánykonyhái for­tyognak, addig Budapesten a magyarság kultúráról, szellemi életről tanácskozik és munkálkodik nemzete jövőjének építé­sén. A résztvevők elégedetten nyugtázták, hogy végre a Világszövetség és a köztár­saság kormányának külpolitikai törekvé­sei egybeesnek. A rendszerváltozás után a nyugati ma­gyar emigráció szerepe átértékelődött, addigi politikai ellenzéki korszaka lezá­rult. A magyar diaszpóra és az anyaország közötti viszonyt újra kell fogalmazni és kölcsönösségi alapon kell működtetni - hangoztatták a résztvevők. A diaszpórá­ban élő magyarságnak, hogy megmarad­hasson nyelvében és kultúrájában, szük­sége van az anyaország segítségére. Tá­mogatásra szorulnak a külhoni magyar iskolák, ahonnan hiányoznak a korszerű magyar oktatás anyagi és szellemi feltéte­lei. Erre annál is inkább szükség van, mert az emigráció második, harmadik generá­cióit a beolvadás veszélye fenyegeti, hi­szen legtöbbjük nem engedheti meg ma­gának, hogy hazatérjen. Csoóri Sándor, a Világszövetség el­nöke a konferenciát megnyitó beszédében kiemelte, hogy a Világszövetség 60. év­fordulója egybeesik az 1948-49-es forra­dalom és szabadságharc 150. és Petőfi Sándor születésének 175. évfordulója megünneplésével, és ez a tény különösen színezi a magyar összetartozás tudatát. A konferencia fő témájára kitérve hangsú­lyozta, hogy az ezredfordulón viszont a magyar államiság megteremtésének ezre­dik évébe lépünk, és ez a tény növekvő fel­adatokat ruház mindazokra, akik felelős­séggel tartoznak a magyarság sorsalakítá­sának nagy munkájában. Gondolataival tulajdonképpen bevezette a konferencia első napjának programját, amely a sza­badságharcra és forradalomra való emlé­kezés jegyében telt el. Felszólalt többek között Szabad György, a kolozsvári Egyed Ákos, a bécsi Deák Ernő, Gosztonyi Péter, a debreceni Velkey Ferenc, Pozsonyból Koncsol László és a budapesti Hermann Róbert. A Külhoni Magyar Szervezetek és Kulturális Intézmények tevékenységéről beszámolt a müncheni Borbándi Gyula, Bessenyei László Torontóból, Sisa István az Egyesült Államokból, Kötő József Ko­lozsvárról, Csapó Endre Sydneyből, Mo­gyoródi Szabolcs a kanadai Hamiltonból. A szakmai munkaüléseken és a szekciók­ban folyó megbeszéléseken a több mint harminc országból érkezett küldöttek megvitatták a nemzeti kulturális leltár összmagyar elkészítési programját, a ku­tató- és oktatóhelyek, a külföldi magyar egyetemek, tanszékek, lektorátusok hely­zetét, a jövőbeni feladatokat és a fejlesz­tési lehetőségeket csakúgy, mint a külhoni magyar egyházak anyanyelvi-kulturális és ifjúságnevelői feladatait, mind a tömb­­magyarság, mind pedig a szórványban élők körében. Ilyen értelemben többször fölvetődött a kolozsvári magyar állami e­­gyetem újraindításának kérdése és a kon­ferencia munkálatainak során ezen a téren egységesnek látszott az egyetem újbóli működtetésének igénye. Szó esett még a külhoni magyarság szervezeti életéről, a magyar-magyar kul­turális kapcsolatokról és az ezredfordulón túlnyúló magyar törekvésekről és progra­mokról. Többször fölvetették a jelenlévők a magyar tannyelvű oktatás és nevelés idegen környezetben való lebonyolításá­nak kérdését, különös tekintettel a szór­ványmagyarságra. Ebben a kérdésben már politikai állásfoglalásokat is sürget­tek, amennyiben a nyugati magyarság és a Kárpát-medence magyarságának problé­mái ezen a ponton azonosak. Kiegészült mindez a magyarországi és külhoni (főleg kárpát-medencei!) turizmus és természet­­járás, a környezetvédelem gondjaival és sok más olyan problémával, amelyek köz­vetve vagy közvetlenül érintik a magyar élet szintjét és minőségét. A konferencia zárónapján a magyar kormányt képviselve fölszólaltak a kül­ügyi tárca, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Oktatásügyi Minisz­térium államtitkárai, akik Magyarország közelgő euro-atlanti csatlakozását, annak a határon túli magyarságra vonatkozó ha­tásait taglalták. Remélhető, hogy ezzel a konferenciá­val nem véget ért, hanem inkább elkezdő­dött egy kedvezőbb korszak a világ ma­gyarságának életében, nemzeti sorsának alakulásában. Bágyi (Magyar Fórum) Jó kezdet után Már több mint három hónapja annak, hogy megbukott a szoc-liberális hatalom, és két hónapja, hogy megalakulhatott új kormány Orbán Viktor vezetésével. Ag­gódással vegyes reménykedéssel fogad­tuk az új vezetést, de most immár kéthóna­pos működése után elmondhatjuk, hogy nem csalatkoztunk. Az új kormány azon­nal és erőteljesen látott hozzá a rendcsiná­láshoz. Az Egészségbiztosítási Önkormány­zat főigazgatói székéből eltávolította a kétes képességű, de baloldali szempont­ból megbízható Cser Ágnest. Megszün­tette a Társadalombiztosítási Önkor­mányzatokat, amelyek keretében a bukott pártrendszer korruptságukról elhíresült tagjai süllyesztették zsebükbe a biztosí­tottak pénzeit. Menesztette a Postabank egész vezetőségét Princz Gáborral az élen, s egy kormánybiztost nevezett ki vezetőnek. Sikerült végre Kunos Péterre, az Agrobank elnökére is ráhúzni a vizes lepedőt, s jól megérdemelt 6 évi börtönre ítélni. Kunos remélhetőleg magával rántja majd Surányi Györgyöt, a Magyar Nem­zeti Bank elnökét is, aki nem szégyell évi 45 millió forint fizetést bezsebelni - egy átlagos magyar dolgozó mintegy száz év­re járó fizetését. A bukott rendszer úgy gondolta, hogy a mezőgazdaság terén mehet át ellentá­madásba, és most a taxis-blokád helyett gabonaválsággal kényszerítheti térdre az új kormányt. Nem számoltak azonban Torgyán József mezőgazdasági miniszter gyors és hathatós intézkedéseivel, ame­lyek csírájukban fojtották el gonosz szán­dékaikat. Torgyán elindította a termelők készleteinek garantált áron való felvásár­lását, s ezzel megtörte az üzérkedő gabo­naspekulánsok monopóliumát. Az állami mezőgazdasági támogatások milliárdjai végre ezentúl közvetlenül a gazdák ke­zébe kerülnek, akik mindig a legmegbíz­hatóbb nemzetfenntartó elemnek számí­tottak. Vannak azonban még megoldásra vá­ró feladatok, amelyek közé tartozik a köz­­szolgálatinak szánt Magyar Televízió megreformálása. Innen még a választások előtt kitették a becsületes és rátermett Pe­ták István elnököt. A rendcsinálást nehe­zíti a kétharmados többség hiánya a kép­viselőházban. A javulás jelei azonban mu­tatkoznak már, amennyiben egyes, eddig mellőzött kiváló szakembereket, mint például Chrudinák Alajost, újra vissza­hívták a televíziós központba. Az új idők szelleme érződött az idei augusztus 20-ai Szent István napi ünnep­ségeken is. Ezek keretében nagyszerű szabadtéri játékot láthattunk délelőtt a Budai Várban az Árpádtól Szent Istvánig terjedő időkről. Délután a szokásos száz­ezres tömeg előtt tartotta meg nagygyűlé­sét Csurka István, aki mint a MIEP elnöke és a párt parlamenti frakciójának vezetője reményteljes jövőképet tárt a résztvevők elé. Felemelő volt a hagyományos Szent István-napi körmenet is, ahol végre újra láthattunk egy magyar miniszterelnököt - Orbán Viktor személyében. Hogy az örömbe üröm is vegyüljön, meg kell említeni a szadeszes Demszky Gábor főpolgármester által kreált, román színekben pompázó helyi zászlóáradatát a hidakon, amelyek átfestése remélhető­leg rövidesen megtörténik az októberi helyhatósági választások után. Akkor ta­lán azt is megérjük majd, hogy nemzeti ünnepünkön a nemzeti szí-nű zászló lesz többségben a főváros utcá-in. Jó volt tehát a kezdet, és remélhetőleg még jobb lesz a folytatás. Következetes harcot kell folytatni a bukott rendszer hí­veinek a visszaszorítására, hogy a hazafi­asság és jobboldaliság ne lehessen többé elitélendő fogalom. Erősítsük meg ma­gunkban azt a hitet, hogy nemzeti erénye­ink gyakorlásában, a becsületességben, a hazaszeretetben, a keresztényiségben so­hasem lehetünk eléggé szélsőségesek, és hogy országunk felemelkedéséért erre kell törekednünk! Farkas Barna Búcsú Prof. dr. Varga Józseftől 1998. július 16-án, csütörtökön délben temettük el Prof. dr. Varga Józsefet, haj­dani recski rabot a bécsi Süd-West Fried­­hofban, a lakásához közeli temetőben. 75 éves korában hunyt el, hosszantartó, sú­lyos betegségben. A ravatalozóban két ko­porsótól egyszerre vettünk búcsút, a má­sikban felesége, Elvira asszony holtteste nyugodott: az összetartozásnak, a lélek kötődésének szimbóluma ez, a félj halála után két nappal ő is utána halt, noha öntu­datnál már egyikük sem volt. Az erős magyarságtudatú, népi kötődésű emig­ráns 1957 óta élt Bécsben, az Europa- Hausnak előbb tanulmányi vezetője, majd igazgatója volt. Életének nagyobbik hányadát töltötte emigrációban, a régi császárvárosban. Megbecsülést is ott ka­pott; bizonyára ez is szerepet játszott ab­ban, hogy nem a szeretett hazai földben, hanem új honában kívánt örök nyuga­lomra lelni. Varga József 1923-ban a vasmegyei Külsővaton született, ötgyermekes vas­utas család elsőszülött gyermekeként. A gimnázium nyolc osztályát a pápai bencé­seknél végezte, végig eminens tanuló, jó sportoló, nyolcadikban a diák önképző­kör elnöke volt. 1942-ben érettségizett. Ezek az esztendők részben a háború szorítását, részben a feltörekvő népi értel­miség térfoglalását jelentik az országban. A fiatalember jogra iratkozik, ott találjuk a szervezkedő ifjú kisgazdák között. A háborút követően a Független Kisgazda­­párt ifjúsági tagozatának, a Független If­júságnak országos alelnöke. Ezekben az években az ÁVO szeszélyén és a véletle­nen múlik, hogy mint politikailag jelentős szereplő emigrál, itthon a néma hallgatás, szürke elfeledés lesz az osztályrésze, vagy a terror bűntelen áldozataként járja a kommunista intemálótáborokat, börtönö­ket. Varga Józsefet erős kötelékek fűzik a szülőföldhöz, nem akar elmenni az or­szágból. Az itthoni sorsból a keserűbb jut osztályrészéül: intemálótáborokon ke­resztül végül a hírhedt Recskre kerül. Összesen 63 hónapon keresztül tartják fogva, törvényes ítélet nélkül. Recsk után segédmunkás lehet Győrött, mert a buda­pesti letelepedési engedélyt - noha csa­ládja itt él - nem kapja meg. 1956 után újból keresni kezdik, sze­rencsére nem alszik otthon - nem találják meg. Ausztriába megy. Családja - fele­sége és három gyermekük - csak hat év múlva, 1963-ban mehet utána: beszédes példája ez is a kommunista humánumnak. A Bécsben eltöltött négy évtized szép életpályát ölel fel. Vezérgondolata a ma­gyar emigráció, a külföldre szakadt ifjú nemzedék művelése, támogatása, szel­lemi táplálékkal történő ellátása, anyagi segítsége. Áldozatos, eredményes mun­kájáért professzori címet kap. Számtalan könyv, kiadvány társszer­zője, szerkesztője. Megírja kétkötetes tör­ténelmi munkáját Bűnös nemzet vagy kényszerű csatlós? címmel, mely előbb Bécsben németül, majd a diktatúra buká­sát követően magyar nyelven is megjele­nik. A nyolcvanas évek végétől a pannon­halmi bencés öregdiákok évi összejövete­lének rendszeres résztvevője. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzornak hívja meg, ám ennek elfogadását súlyos­bodó betegsége már nem teszi lehetővé. A meghurcoltatásaiért kapott kárpót­lást teljes egészében nemes célokra ajánl­ja fel: egy részével a nemrég indult Budai Bencés Iskola felszerelését támogatja, másik részét - a testvérek anyagi hozzájá­rulásával kiegészítve - Külsővat kapja. A község díszpolgárává választja, a temetésen küldöttségileg vesz részt. Ra­vatalánál Deák Ernő, a Bécsi Napló fő­­szerkesztője búcsúztatja, a sírnál a ma­gyarországi Bencés Diákszövetség és a Recski Szövetség nevében vettünk tőle búcsút. Harsányi László KRÓNIKA július 21. Károli Gáspár-díj A Vizsolyi Biblia megjelenésének 488. évfordulója alkalmából Hámori Jó­zsef, a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériumának vezetője Muntag Andor­nak, az Evangélikus Teológiai Akadémia rektorhelyettesének és Varga Domokos József Attila-díjas írónak ítélte oda az idei Károly Gáspár-díjat. július 21. Oldódik a gabonaválság Megkezdődött a gabona felvásárlása. Sajtóértesülések szerint a legnagyobb gondot továbbra is az okozza, hogy a ter­melők nem tudják, melyik raktárhoz szál­lítsák a gabonát. Több helyütt csak egy tá­volabbi tárház veszi át a termést. Torgyán József, az agrártárca vezetője aláírta azt a rendeletet, amely alapján a búza garantált áras felvásárlási rendszerén alapuló inter­venciós felvásárlással az állam átveszi a kistermelőktől a rozsot, az árpát és a triti­­cálét. Elképzelhető, hogy orosz vevők a kinti jó termés esetén is 1-2 millió tonna étkezési búzát vásárolnának az 5 millió tonnára becsült magyar össztermésből. július 22. Képviselők vagyonnyilatkozata A nyilvánosságra szánt bevallásokból az derül ki, hogy vagyoni helyzetüket te­kintve továbbra sem tartoznak a hazai elithez a parlamenti képviselők. A legna­gyobb vagyonnal rendelkező honatya, az FKGP-s Csatári József 40 milliós va­gyonról számolt be. július 24. Növekvő bűnesetek Az év első hat hónapjában 340 ezer bűncselekmény vált ismertté, 45 száza­lékkal több, mint a tavalyi esztendő ha­sonló időszakában - olvasható a BM Adatlfeldolgozó Hivatal kiadványában. július 24. Nőtt az adósság A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ada­tai szerint májusban ismét nőtt az ország devizában fennálló adósságállománya, az előző havi 21,3-ról 21,6 milliárd dollárra. Ezen belül szokás szerint nőtt a magán­­szektor eladósodottsága, új elem azon­ban, hogy ezúttal az állam is magasabb kötelezettséget tudhat magáénak: az ápri­lisi 12,3 helyett 12,4 milliárdot. A nettó adósságállomány májusban 7,4 milliárd dollár volt, megegyezett az előző havival. A jegybanki tartalékok 10,2 milliárd dol­lárt tesznek ki. július 27. Hatékonyabb rendőrséget Orbán Péter, az ORFK új főkapitánya kijelentette: a bűnözés terén bekövetke­zett változásokat sem a bűnügyi apparátus szervezete, sem munkamódszerei nem követték, ezért sürgős intézkedések soro­zatára van szükség. Már döntött az egysé­ges bűnügyi szolgálatok létrehozásáról, amelynek része a központi Bűnüldözési Igazgatóság is. július 29. Támogatott hitoktatás A Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériumának tervei szerint a jövő évi költségvetésben egymilliárd forintot meghaladó összeg szerepel majd a hitok­tatás költségeinek fedezésére. július 29. Mozgósítás a Vajdaságban Tömeges mozgósítás kezdődött a Vaj­daságban. Több száz tartalékos katonát hívtak be Szabadkáról, míg a közép-bács­kai Topolyáról 60 tartalékos rendőrt vittek el. A mozgósítottak fele magyar nemzeti­ségű, és már el is vitték őket a koszovói hadszíntérre. augusztus 11. Gazdasági adatok A költségvetés júliusban mindössze 17 milliárd forintos hiányt halmozott fel, és a hét hónapot összesen 212 milliárd forintos deficittel zárta. Ez kevesebb, mint a fele az éves előirányzatnak. A KSH je­lentése júliusban 0,2 százalékos árcsök­kenésről számolt be, ami 14,1 százalékos havi inflációnak felel meg. A folyó fize­tési mérleget terhelő hiány 1,113 milliárd dollár. Júliusban a két tb-önkormányzat­­nak 5 milliárd forintos bevétele szárma­zott vagyonértékesítésből, így a hónap vé­gére 50,2 milliárd forintra csökkent defi­citjük. Az egész évre elfogadott deficit 22 milliárd forint. augusztus 13. Kormánydöntések A kormány rendeletet hozott a tandíj­ról, amelynek értelmében a magyar felső­­oktatási intézményekben szeptembertől nem kell tandíjat fizetniük az államilag finanszírozott első alapképzésben részt­vevő hallgatóknak. Döntés született arról is, hogy a kormány nem kíván gátat épí­teni aDunán. A kabinet egyelőre nem fizet a mobiltelefonok lehallgatásában segéd­kező, szocialista párthoz köthető Nádor 95 R/.-nek. augusztus 14. Drága Nemzeti Felbontották az új Nemzeti Színházat érintő két nagy összegű tendert. Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériumának politikai államtitkára el­mondta, hogy az ajánlatok messze felül­múlták a remélt összeget. Ezek szerint az előző kormány által kiszámított 10-12 milliárd forinttal szemben az egész Nem­zeti-építéshez több mint 20 milliárd forint kellene, amiről az új kabinetnek kell dön­tenie. Pröhle Gergely, a tárca közigazga­tási államtitkára szerint kompromisszu­mokra van szükség, le kell faragni a költ­ségekből. augusztus 24. Vitatott bejelentés Az Országgyűlés honvédelmi bizott­ságának több tagja elsietettnek tartja a kormányfő bejelentését, hogy a magyar gazdaság teljesítőképessége nem teszi le­hetővé új vadászgépek vásárlását, ezért a tendert 2003-ig felfüggeszti. A bizottság újra napirendre tűzi a légierő és a géppark helyzetének átfogó értékelését. augusztus 25. Magyar Watergate-ügy Olyan dokumentumok kerültek a kor­mány birtokába, amelyek bizonyítják, hogy 1997-ben titkos, törvénysértő mó­don adatokat gyűjtöttek a Fidesz több vezetőjéről és családtagjaikról - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz országos választmányának ülésén. A kor­mányfő az adatgyűjtést összefüggésbe hozta „a Fidesz ellen folyó támadások­kal”, mondván: világossá kell tenni „a nyilvánosságra került információk hon­nan származnak és miért éppen ebbe a rendszerbe foglalták őket össze.” _ _ NYUGATI Magyarság Hungarians of the West ^ Hongrois d'Occident j Publisher/Editor-in-Chief Felelős kiadó/Főszerkesztő: MIKLÚSSI ISTVÁN Published monthly by Kiadja havonta a TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. Montréal, QC H3P 3B9, Canada Phone and Fax: (514) 731-4192 Magyarországon forgalmazza: CANADA-TRANSATLANTIC Kiadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. Tel ./Fax: 326-7531 Terjeszti: GONDOS BT.. PÜSKI Könyvesház. FEHÉRLOFIA Könyvesbolt Előfizetési díjak egy évre: Kanada: CA-$30, egyéb országok: US-$30, MAGYARORSZÁG: 1250 Ft Előfizethető a szerkesztőség címére beküldött rózsaszínű postautalványon (Nyugaton: csekk vagy money order montreáli szerkesztőségünk címére) Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jo­gát fenntartjuk. A közölt írások nem fel­tétlenül képviselik a szerkesztőség ál­láspontját. A valódi névvel aláírt cik- V^kekért a mindenkori cikkírók felelősek.^/

Next

/
Thumbnails
Contents