Nyugati Magyarság, 1996 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1996-10-01 / 10. szám
12. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1996. október A ..FÓRUM"-ban közölt írások beküldőik egyéni véleményét fejezik ki, amely nem feltétlenül esik egybe a szerkesztőség álláspontjával. — A szólás- és véleménynyilvánítási szabadság jegyében készséggel adunk helyet leveleknek, rövid polemikus írásoknak, de fenntartjuk a rövidítés jogát. —A szerk. Mire képes a bősi monstrum? Nemrég ismételten szóba került a bősi kérdés, ezúttal a hágai döntést megelőző, esetleges kétoldalú megegyezés ötlete kapcsán. Ezúttal kézzelfogható adatokkal és tényekkel szolgálunk azok számára, akik nem tudják, hogy a krónikus feszültséget kiváltó létesítmény műszakilag valójában mire is képes. A Szlovák Távirati Iroda hírét annak idején szenzációként ismertette a magyar írott és elektronikus sajtó: „A bősi vízierőmű teljesítménye 5500 megawatt.” Ekkor ismét azzal a szlovák propagandával találtuk magunkat szemben, amely az ottani közvélemény hazafias büszkeségét kívánta fokozni, s egyúttal manipulálni a hozzá nem értő külföldieket. Vegyük sorba a realitásokat, amelyek világossá teszik a helyzetet. A bősi nyolc darab beépített turbina összes kapacitása: 8x90, vagyis 720 megawatt, így a sajtóban közölt 5500 MW teljesítmény, sajnos, nem értelmezhető. A megawatt ugyanis beépített kapacitás. A villamosenergia mennyiségét megawattórában, illetve a háztartási mérőórákról és a kapott számláinkról jól ismert kilowattórában mérik. Feltételezzük, hogy az 5500 is megawattórának értendő. Ha a nyolc turbina 24 órán át működik, akkor a maximális teljesítmény 17280 megawattéra. Ehhez képest az 5500 megawattóra a beépített kapacitásnak mindössze csak 32%-a, ami a vizierőműveknél nagyon alacsony kihasználtság. (Sajnos, a sajtó a kapacitást: amegawattot, a kilowattot gyakran összetéveszti a megtermelt energiamennyiséggel, amiben viszont az időtényezőnek is szerepelnie kell, tehát megawattóra, kilowattóra.) A lényeg azonban nem a számok megtévesztő jellegű tálalásában keresendő, bár a szlovákok, hogy minél nagyobb számokkal bűvöljék el a hazai és a külföldi laikus közvéleményt, gyakran kilovattórában adják meg a megtermelt villamosenergiát, ami éves viszonylatban persze milliárdos nagyságrendű, s így megdöbbentőnek ható nagy számokkal mutatja az eredményt. A szlovákok teljesen fölöslegesen építettek be Bősön nyolc turbinát. A felvízcsatoma vízszállító képessége másodpercenként maximum 4500 m3, amennyiben a Duna vízhozama ezt lehetővé teszi. A Duna legkisebb vízhozama a pozsonyi keresztmetszetben másodpercenként 900 m3. Normális vízjárás esetén 1800-2000 m3. Közepes árvizek levonulása idején 4-5000 m3, míg rendkívül nagy árvizek során 6-7000 m3. A tervezésnek 100 és 1000 éves csúcsokkal is számolnia kell, mert a biztonság kedvéért a műtárgyakat, gátakat erre kell méretezni. Ez ugyan nagyon ritka eset, de nem hagyható figyelmen kívül. A Duna vízhozamát nem szabad átlagszámokkal jellemezni. Csakis az éves vízjárási grafikonok alapján szabad tervezni. Ezek valóságos „lázgörbéknek” néznek ki, és háromféle jellemző időszakot kell szem előtt tartani. A száraz éveket, a közepes éveket és a nedves éveket. Óriási eltérés van a háromféle típus között. Bősön a felvíz- és az al vízcsatorna között, ha nincs árvíz, 22 méter szintkülönbséggel számolhatunk. Ha az árvíz az al vízcsatornába „bejátszik”, akkor ez a szintkülönbség—és hatásaként a turbinák teljesítménye is—csökken. Abősi turbinák víznyelő képessége a körülményektől függően 5-600 m3 másodpercenként. Ha tehát a felvízcsatomát a Duna vízhozama másodpercenként 4500 m3-rel tudná táplálni, akkor mind a nyolc turbinát lehetne üzemeltetni. Ez a helyzet állt elő néhány napig, és ennek örvendeztek annyira a szlovákok. A Duna 900-2100 m2/sec közötti vízjárása esetén, ami az év nagy részére jellemző, maximálisan és csak rövid ideig négy turbinára jutna elegendő víz. Azonban a pozsonyi keresztmetszeten átfolyó vizet nem lehet mind a nyolc turbinára ráeresztem, mivel Pozsony vízellátására, a csallóközi Kis-Duna, a Mosoni-Duna és az anyameder táplálására, a szigetközi vízpótlásra, a szlovák talajvízpótlásra, a dunacsúni vízlépcső nagy turbinájára, a párolgási vízveszteségre és a bősi hajóátzsilipelésekre összesen 830 mVsec vízmennyiséget kell elvonni. Ha száraz időjárás esetén másodpercenként csak 900 m3 érkezik, akkor Bősön az összes turbina állni fog. Ha az átlagosnak tekintett 2000 nf /sec érkezik, akkor Bősön csak két turbina üzemeltetése lehetséges. Az idei árvízlevonulás május 13-án kezdődött, az Országos Vízjelző Szolgálat adatai szerint 2100 m3/sec-mal. Május 15-én volt a csúcs, s ekkor 5410 m3/sec-mal tetőzött az árhullám. Ez május 21 -éré, vagyis egy hét alatt levonult és beállt a 2100 m3/ sec vízjárás. Vagyis a nagy, látványos ünnepséggel beindított nyolcadik turbina mindössze 5 napig volt képes villamosenergiát termelni. Ha az üzemköltségéhez hozzáadjuk a nagy amortizációs költséghányadot, akkor ez nem nevezhető olcsó energiának... Persze az „öreg” Duna, az ún. anyameder ebből az árvízből alig kapott valamennyit, a Szigetköz pedig, amelynek az igazi éltetője az árvízi elöntés, semmit se. A szlovákok arra törekszenek, hogy lehetőleg minden vízmennyiséget a turbinákra tereljenek a minél több villamosenergia-termelés céljából. Csehszlovákia államalapítása során döntő szerepe volt a hatásos és ügyes propagandának. Ismeretes, hogy dr. Eduard Benes egy turistatérkép alapján jelölte ki Szlovákia államhatárait a „hajózható” Ipoly és Ronyva „folyamok” mentén, s ezt a nyugati győztesek minden ellenvetés nélkül elfogadták. De tudjuk azt is, hogy a köztársaság fennállása alatt is hatásos propagandát fejtettek ki. Költséget nem kímélve, államukat a legdemokratikusabb, legszimpatikusabb köztársaságként mutatták be a világnak. Ma is a legdöntőbb politikai tényezőnek tekintik az országkép kedvező formálását, és erre hatalmas összegeket költenek. A szlovákok 78 év alatt sokat tanultak Prágától és a bősi vízlépcső ügyében nagy anyagi áldozattal propagálják ügyüket. Ha végigtekintünk az elmúlt évek magyar tájékoztatási módszerein és eredményein, elmondhatjuk, hogy az ügy nagyságához képest csak filléreket áldoztunk igazságunk megismertetésére. Sokat tanulhatnánk e téren a szlovákoktól, akik nemzeti érdekeikért keményen, s minden lehetséges módon küzdenek. Hábel György, ny. mérnök-főtanácsos (Budapest) Találkozás németekkel A hosszú út ellenére kellemes volt az utazás. Mellettünk a kupéban négy fiatal német diák beszélgetett. Minket is belevontak a társalgásba. Kiderült, hogy a harmadéves egyetemisták ugyanazon az egyetemen tanulnak, de Németország különböző részeiből származnak. Erdélyről hallottak, de részleteket az ottani problémákról nem tudnak. Szóba került a szovjet megszállás Európában. Tudtak az 1968-as cseh mozgolódásról, főleg azért, mert a szovjet betörés nyomán ott sok ezren meghaltak, viszont az 1953-as berlini felkelésről semmit nem tudtak, az 1956-os magyar forradalomról nem hallottak. Kérdeztem, meddig jutottak a történelemtanulásban a középiskolában? Válasz: 1939-ig. Arról is értesültek, hogy a magyarok segítettek áttörni a vasfüggönyt. Később egy kórházban idős emberekkel voltam együtt. Beszélgetéseink során sok témát érintettünk. Tudtak az 1953-as berlini fölkelésről, de nem tudták, hogy ott 700 ember pusztult el. Tudtak az 1968-as prágai eseményekről és az 1956-os magyar forradalomról, de az áldozatok számáról már nem. Ők is Könyvárusok, Tisztelt Szerkesztőség! Örömmel fedeztem fel a Püski-könyvesboltban a Nyugati Magyarság című folyóiratot, amelynek ebben az évben már boldog előfizetője vagyok. Olvasom, iszom sorait, a torokszorító verseket, cikkeket, a szívet-lelket melengető fejtegetéseket. Itt van azonban a Fórum, a magánvélemények rovata. Jó, hogy helyt adnak az eltérő véleményeknek, de... hol hol van a mások iránti tapintat?... „Az ember embernek farkasa”? Uraim! Tisztelt Bokor és Fejér úr! Az Önök levélváltása a nagy nyilvánosság előtt engem erre emlékeztet. Kérem szépen, fejezzék ezt be! Ugyanebben a számban Borszéky György tollából van egy megemlékezés Tüske Pálról. Nem adatott meg nekem az a szerencse, hogy e könyveket szerető embert ismerjem. Ismertem viszont a Múzeum körúti ősz, öreg, alacsony, vastag szemüvetudták, hogy Magyarország törte át a vasfüggönyt. Erdéllyel kapcsolatban nem tudtak arról, hogy a háború befejezése után 5-6 évvel a románok még mindig kényszermunkatáborba hurcoltak németeket és magyarokat. Nem tudtak arról, hogy a háború alatt Romániában is voltak halál táborok a zsidók számára, s arról sem, hogy Ceausescu súlyos fejpénzért „adta el” az erdélyi szászok ezreit Nyugat-Németországnak. Nem voltak tisztában azzal, hogy alig maradtak németek Romániában. Egyik beszélgetőtársam golyóstollat kapott rokonaitól, amikor meggyógyult. Elmondta, milyen okosak az amerikaiak, hogy feltalálták a golyóstollat. Említettem, hogy a golyóstollat egy magyar, Bíró László találta föl 1943-ban. Miért gondolja, hogy amerikaiak találták fel? A válasza az volt, hogy azért, mert onnan importálta Németország a golyóstoliakat. Ez ügyben hitetlen maradt, mert ezt tőlem hallotta először. Persze, ha a magyarok nem terjesztik mindezt, akkor miért kell tudniuk a németeknek? Prágay Dezső (Németország) könyvbarátok ges, könyvimádó könyvárust, aki az általa kivételezetteknek olyan könyveket is eldugott, amelyek indexen voltak. Ötezer kötetes könyvtáram felét neki köszönhetem. Áldja meg érte az Úr! Csak érdekességként említem, hogy szorult anyagi helyzetem miatt idén tavasszal feladtam egy hirdetést, hogy értéktárgyaimra és könyvtáramra támogatási szerződést kötnék. Senki nem vette fel a telefont, hogy legalább érdeklődjön a hirdetésem iránt... Pedig, ha a könyvtárak meghalnak, akkor nincs miből oktatni. A könyvek között szárnyal a fantázia, ismeretlen népeket, tájakat, kultúrákat ismerhetünk meg. A könyvek csodavilágot teremtenek. Eltet a remény, hogy itthon és a hazától távol sok-sok Tüske Pál él még elrejtve. Somogyi Gabriella (Kéked) IMPORTE Produit de Hongrie CP + 1 8 6 4 4 5 St. Stephan's Crown Etyeki Sauvignon Blanc félszáraz, minőségi fehérbor Az etyeki borvidéken termelt francia eredetű szőlőfajtából készített, harmonikusan finom ízű fehérbor. Illata és zamata fajtájára jellemzően határozottan karakteres. 10-12 fokos hőmérsékleten különösen halételekhez ajánljuk. IMPORTED Product of Hungary 11.5% alc./vol. WHITE QUALITY WINE VIN BLANC DE QliAUTÉ Produced and bottled by Produit et embouteillé par Hungarovin, Budapest. Hungary/ Hongrie A tanácsadás korszakát éljük, és ez így igaz a borászatra is. Híres szakértők járják — meghívásra — a világot, hogy tapasztalataikkal nagyvállalatok borainak minőségét fejlesszék. Hungarovin a nemzetközileg ismert ausztrál Jacob's Creek borászati cégtől Robin Day borszakértő közreműködését vette igénybe. Az 1995-ös szőlőtermés leve már az ő tanácsaival, tudásával gazdagított eljárással ért borrá. St. Stephan’s Crown Szekszárdi Merlot félszáraz, minőségi vörösbor Ez a szekszárdi borvidéken termesztett, híres francia eredetű szőlőfajtából készített vörösbor mély bíborszínű, gyümölcsillatú és bársonyosan finom z.amatú. 16 fokos hőmérsékletre hűtve vadételekhez, pörköltekhez ajánljuk. CP+204743 IMPORTE Produit de Hongrie IMPORTED Product of Hungary RED QUALITY WINE VIN ROUGE DE QUAI Produced and bottled by Produit et embouteillé Hungarovin, Budapest, Hungary / Hongrie