Nyugati Magyarság, 1996 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1996-05-01 / 5. szám

1996. május

Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident

7. oldal

Házat Hazát

Egy magyarországi lakásépítési modell

Az amerikai Habitat for Humanity International a világ öt legnagyobb nonprofit lakásépítési szervezete közé tartozik. Programjáról az elmúlt húsz év tapasztalatai alapján méltán állíthatjuk, hogy a maga humanista és keresztény szellemiségével olyan nemes magnak bizonyult, amely terebélyes és bőven termő fává nőhet minden égtájon és minden talajon. Közel félszáz ilyen fa ad hűs árnyékot és érlel éltető gyümölcsöt világszerte az Egyesült Államoktól Indiáig és Írországtól Magyarországig. Egyazon eszmeiségből fakad valamennyi, de mindnek megvan a maga specifikuma is, csupán az adott országra jellemző helyi sajátossága. Az alábbiakban magpróbálnám felvázolni a Habitat magyarországi szervezte, a Házat Hazát Alapítvány működésének néhány sajátosságát, amiből messzemenő következtetések olvashatók ki a honi nonprofit szervezetek életkörülményeiről általában is.

1. A Házat Hazát Alapítvány az első és egyetlen lakásépítő szervezet a Habitat-családból, amelynak legsötétebb, XIX. századbeli mivoltában), aminek következtében az elmúlt öt évben a magyar társadalomnak több mint 60 százaléka a létminimum határára vagy az alá került, több mint egytizede munkanélkülivé vált.

6. A fentiekben vázolt társadalmi-gazdasági körülmények között érkezett el Magyarországra

1992-ben a Habitat for Humanity eszméje. Ekkoriban még hatottak az igazi rendszerváltást célzó felhajtóerők, és az új kezdeményezések pluralitásában, az emberfeletti erőfeszítések árán is, sikerült helyet szorítani a Házat Hazát Alapítványnak. Az eredeti szellemiség megcsorbítása nélkül, de a módszereknek a helyi feltételekhez való igazítása árán.

Ez a gyakorlatban a következőket jelentette:

a./ Alapítvány Magyarországon csak úgy hozható létre, ha megfelelő — a kitűzött célok megvalósítási lehetőségeivel arányos — pénzeszközök állnak az alapítók rendelkezésére. Ezt az alaptőkét a Házat Hazát Alaptvány egy másik anyaországi

nem bővítheti a tevéknységi körét, és nem fokozhatja a lakásépítés ütemét, mert nem kap elég pénzt a szponzoroktól.

Volt egy nem gazdasági jellegű potenciális forrás is, a Szerencsejáték Rt. külön alapja, amelytől kaptunk is 1993-ban 10 millió forintot, s további támogatást is remélhettünk, ezt az alapot azonban a kormány megszüntettél!).

c/3. A pénzgyűjtési akcióknak sincs semmi hagyománya Magyarországon. A Házat Hazát Alapítvány igazi úttörő munkára vállalkozott, amikor megrendezett egynéhányat. Volt köztük jótékonysági koncert és gálavacsora, felhívás a külföldön élő emigrációhoz és sajtó útján történő gyűjtés egy nagy példányszámú lap segítségével. Gazdasági körforgással is megpróbálkozott: üzletet szerzett partnereinek, s az ebből keletkezett nyereség egy részét vissza lehetett forgatni a lakásépítésbe. Országos visszhangot keltő pénzgyűjtési akciója volt az alapítványnak, amikor Lőrincz Kálmán két ízben is gólyalábtúrát szervezett, először 60 (Budapest-Adony), másodszor 320 km-es távon (Budapest-Debrecen). És ide számítandó végül az is, hogy saját kiadású lapunkkal terjesztjük az információkat az alapítvány munkájáról, adakozókat is toborzva ez úton.

Az alapítvány fenti pénzszerző aktivitásának megvolt az anyagiakban is kimutatható eredménye, az ilyenformán összegyűlt pénzből azonban három-négy háznál többet aligha lehetett volna felépíteni az elmúlt három és fél évben!

d./ A fentiek figyelembevételével talán a honi állapotokat kevésbé ismerők előtt is egyértelművé válik, hogy állami támogatás nélkül, itt és most, nonprofit szervezet lakást építeni nem tud! Ezt egyébként a Jonhs Hopkins-féle nemzetközi összehasonlító program is alátámasztja, mely fejlett és kevésbé fejlett országokban működő nonprofit szervezetek pénzelési módját kutatva megállapította, hogy az állami támogatás átlagban a 47%-ál teszi ki e szervezetek pénzforrásainak! Sajátos magyar jelenség, hogy ugyanakkor a felépült házak árának átlagban 56%-a visszacsurog az államkasszába a különféle adók és járulékok folytán.

A Házat Hazát Alapítvány tehát — mivel építeni akart—kénytelen volt igénybe venni az állami támogatást! Ennek súlyát egyébként most érzi igazán, amikor ez a támogatás megszűnt!

Gödöllő — 100 m2-es családi házak téglából

r

Merjünk nagyok lenni!

(Széchenyi István)

Merjünk új utakon járni!

(Lőrincz Kálmán)

J

Adonyban nagy az öröm: új „Házat Hazát-bébi” született Tóth Robiéknál

természetesen a továbbiakban sem zárkózik el a könnyűszerkezetes technológia alkalmazásától.

g./ További — negatív — sajátossága a Házat Hazát Alapítvány tevékenységének, hogy az eddig felépült házak drágábbak annál, amit a Habitat szellemisége diktál. Ez a következőkkel magyarázható:

g/1. Anyagi lehetőségeink függvényében beléjük kellett építenünk az időtényezőt, azaz 25- 30%-os inflációt és az építőanyagok árának növekedését, ami általában jóval meghaladja ezt az arányt is.

g/2. 1993 januárjától kezdve a lakásépítést is bevonták a megadóztatandó tevékenységek körébe, így az építőanyagokat és, értelemszerűen, a házak árát is 25%-os általános forgalmi adó terheli. g/3. Építkezéseink színhelyén alkalmazkod-Vác — húsz lakás téglából

nek sikerült egy volt szocialista ország talajában megkapaszkodnia, kilombosodnia és gyümölcsöt hoznia. (Érdemes volna elemezni, miért nem épülnek házak Lengyelországban, miért nem akar megfoganni a mag Szlovákiában, Szlovéniában vagy bármely másik Közép-Kelet-Európai, vagy balkáni országban, noha voltak és vannak kísérletek a megtelepítésre!)

2. A szocializmus eszmeiségével átitatott talajnak azért van különös jelentősége, mert sehol a világon nincs rá példa, hogy ekkora pusztítást okozott volna egy ideológia az emberi lelkekben, mint itt. A kommunista rendszer megfélemlítéssel és módszeres agymosással kitermelt egy enervált, engedelmes embertípust, akinek értékrendszeréből kiszorult a keresztény szellem, a hit és a szeretet, a szolidaritás és az önfeláldozás, aki híján volt minden kezdeményező és cselekvőkészségnek, megtanult felelősségvállalás és teljesítmény nyújtás nélkül élni, és hozzászokott, hogy igényeit a „gondoskodó” állam újraelosztó kedvéhez kell igazítania. És ez az embertípus ma is itt él közöttünk, mi több, az elmúlt két évben ismét kezébe kaparintotta a hatalmat.

3. Ilyen egyénekből aztán közösségként sem válhatott más, mint manipulálható tömeg, amely az összefogást üresen csengő jelszóként, a kollektív munkát kényszerű robotként, a szolidaritást a vietnami vagy a kubai nép iránti szent kötelességként élte meg. E közösség természetes alapsejtje a család, a lakosság módszeres átrendezésével, a másfél szobás panellakások rendszere folytán szétforgácsolódott, az alacsony életszínvonal folytán elsorvadt, s mindez oda vezetett, hogy Magyarország a népszaporulati listán az utolsó a világon (évente kb. 30 ezer lélekkel csökken a magyarok száma!), az öngyilkosságok és válások tekintetében pedig az első (minden harmadik házasság felbomlik!!!).

4. De nemcsak a lelkeket nyomorította meg a szocializmus. Az anyagi javak megteremtésében, lefölözésében és újraelosztásában is a közgazdaságot mint tudományt megszégyenítő módszereket alkalmazott, amelyekben a centralizmus meg a pártvezetők tévedhetetlensége volt az irányelv, és az ideológiai elkötelezettség és megbízhatóság a részesedési kritérium.

Ugyanakkor kiépített egy olyan bürokratikus közigazgatási rendszert, amelyben vagy korrupcióval vagy hallatlan időpocsékolással intézhette csak el ügyes-bajos dolgait a polgár. Amit más országokban egy telefonbeszélgetéssel vagy egy személyi igazolvány felmutatásával el lehet intézni, ahhoz Magyarországon hetvenhét bizonylat és igazolás kell és egyhónapos átfutási idő.

5.1989—90-ben lejátszódott Magyarországon valami, amit sokan rendszerváltásként emlegetnek. Ez a váltás azonban valójában csak politikai és jogállami vonatkozásaiban hozott némi pozitívumot, a valódi demokrácia .játékszabályaiból” vajmi kevés vált mércévé.

Az anyagi szférában az új vezetés úgy próbálta meg visszaállítani a piacgazdaságot, hogy közben a lakosságra szabadította a vadkapitalizmust (analapítvány (a Lakitelek Alapítvány) és a Habitat for Humanity International révén teremtette elő.

b./ Hogy egy keresztény szellemiségű programot egy olyan alapítványnak a vezetője karolt fel elsőként, aki egy adott pártnak, a Magyar Demokrat Fórumnak egyik meghatározó egyénisége is volt egyúttal, az egyrészt csak azt jelzi, hogy az MDF értékrendszerében is előkelő helyet foglal el a keresztény szellemiség és a középrétegért való tenniakarás, másrészt semmiképp sem jelenti, hogy a Házat Hazát Alapítvány elkötelezte volna magát e párt mellett. A Házat Hazát Alapítvány a későbbiekben egyetlen forint támogatást sem kapott az MDF-től! Ugyanakkor megtette a kellő lépéseket a többi párt felé is, és tudomásukra hozta, hogy nemtől, fajtól, felekezettől és pártállástól független elvek szerint működik, s fogad el támogatást.

c J Minthogy anyaszervezete, a Habitat for Humanity International adományok gyűjtésével, szponzorok megnyerésével és pénzszerzési akciók szervezése útján teremti elő a működéséhez szükséges pénzt, a Házat Hazát Alapítvány is megpróbálkozott e módszerek mindegyikével. Csekély sikerrel.

dl. Magyarországon kevés a potenciális adományozó, nincsenek sem hagyományai, sem törvényes, sem hathatós adópolitikai ösztönzői az adományozásnak. Az elsősorban politikusokból, pénzemberekből és gyanús körülmények között meggazdagott, félművelt, gátlástalan és önző percemberkékből álló új „felső tízezer” a saját vagyonának a növelésével van elfoglalva, a vállalkozói középréteg rendezetlen körülmények között, egzisztenciális bizonytalanságban, belső ellentmondásoktól terhes jogi szabályozás mellett, az iszonyatos adóterhek és a feketegazdaság szorításában próbál érvényesülni, ráadásul egyiküket sem ösztönzi senki és semmi, hogy adójóváírás vagy egyéb kedvezmények reményében adományokkal segítsék a civil szervezeteket.

Ez idő szerint még törvény sincs Magyarországon, amely a nonprofit szervezetek működését és finanszírozási módjait szabályozná.

c/2. A szponzorok felkutatása terén is egyre nagyobb nehézségekbe ütközünk. A magyar gazdaságot hosszú éveken át úgy működtették és fejlesztették, hogy ezer szállal kötődjön a KGST- piacokhoz. Ennek összeomlása után az ország gazdasága mély válságba került, amin a rablógazdálkodó logikával végrehajtott privatizáció sem javított semmit. Nagyjából ugyanez érvényes az építőiparra is — ha valahonnan, innen kerülnének ki elsősorban a potenciális szponzorok —, a gazdasági válság ezt sem kerülte el, ráadásul az állam is kivonult a lakásépítkezésből (még a szociális lakásépítési szférából is!), úgyhogy, ha stílszerűen akarnánk kifejezni magunkat, azt is mondhatnánk, hogy teljes a leépülés.

Ä 22-es csapdájához hasonló helyzetet teremt az a körülmény is, hogy a szponzorok akkor adának pénzt és abban volnának érdekeltek, ha az alapítvány egyre többet és többet használna fel az általuk gyártott termékekből, az alapítvány viszont

e./ Fontos specifikuma a Házat Hazát Alapítványnak az is, hogy a telkeihez nem vásárlás útján jut, hanem úgy, hogy ellenértékűket ledolgozzák az alapítványi tagok közmunkában. Ez a takarékossági szempontból egyáltalán nem mellékes módszer különösen vidéken vált be nagyszerűen: országszerte több mint ezer telekre van felajánlásunk az önkormányzatoktól.

{./ Építészet-technológiai szempontból sajátosságként említhető meg, hogy az alapítvány az első építkezésein hagyományos építőanyagokat használt fel, és csak később (a ceglédi és adonyi összesen 15 háznál) tért át a könnyűszerkezetes technológiára. A kettő tapasztalatainak összevetéséből a helyi piaci adottságok figyelembevételével az alábbiak állapíthatók meg:

f/1. A könnyűszerkezetes technológia alig valamivel olcsóbb a hagyományosnál;

f/2. Magyarországon senki sem gyárt olyan félkész falszerkezeteket, amelyeknek helyszíni összeszerelését kizárólag vagy zömmel a tagságunk tudná elvégezni, egy-két szakember irányításával;

f/3. A honi építészeti előírások igen szigorúak: csak olyanok vállalhatnak kivitelezési munkát, akik felelőssé is tehetők az elvégzettekért, ehhez pedig hivatásos vállalkozónakkeW lenni. Ugyanez a vállalkozó vállal garanciát is az épületért!

f/4. A könnyűszerkezetes technológia kevésbé időigényes ugyan, de a Házat Hazát Alapítvány esetében az eddigiekben úgysem a technológia, hanem a pénzhiány volt az építkezés elhúzódásának az oka.

f/5. Idő- és értékállóságuk miatt a hagyományos módszerekkel épült házak a kedveltebbek Magyarországon.

f/6. Ennek ellenére a Házat Hazát Alapítvány

nunk kell a helyi városrendezők elképzeléseihez, s így olykor igényesebb kivitelezésű házakat kell építenünk, mint szeretnénk.

g/4. A fentebb ecsetelt népszaporulati és nemzetgazdasági szempontok miatt alapelvünk, hogy szakítunk a szocialista betonkalitkák reprodukciójának „hagyományával”, és polgári kényelmet nyújtó, családalapításra és -gyarapításra alkalmas lakásokat akarunk építeni.

h./ Még így is jóval alatta maradunk —20- 30%-kal — a legalacsonyabb piaci áraknak.

iJ Tagjaink magyarországi viszonylatban így is rendkívül kedvező feltételekkel jutnak lakáshoz, hiszen ha a Házat Hazát Alapítvány nem volna: i/1. Munkáltatójuktól alig remélhetnének támogatást.

i/2. Az állami lakásépítésre nem számíthatnának, és a kormány kritikán aluli szociális politikájára sem. Az államilag „támogatott” lakástakarékpénztárak négyéves előtakarékosságot „ösztönöznek” 3%-os kamattal, majd a (lényegében limitált!) megtakarított összegnek megfelelő (kb. 1 millió forintos) hitelt hagynak jóvá 7%-os kamattal, 25-30%-os infláció mellett!

i/3. Ha a bankokhoz fordulnak, csak 36%-ot meghaladó kamattal kaphatnak lakásépítési hitelt.

i/4. A magas infláció értelmetlenné teszi a hosszú távú takarékosságot.

7. Egyetlen szóval sem állítom, hogy a Házat Hazát Alapítvány specifikus módszerei a legjobbak a világon, és hogy jobbakat, tökételesebbeket nem fogad el. Eddig mindenesetre harminc házat felépített a segítségünkkel, és további húsznak az építése van folyamatban. Ez tény. És a tények makacs dolgok, amint Matthew Tindal mondotta volt.

Szilágyi Károly