Nyugati Magyarság, 1996 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1996-02-01 / 2. szám

12. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1996. március Almafa-levél... A FÓRUM’ -ban közölt írások beküldőik egyéni véleményét fejezik ki, amely nem feltétlenül esik egybe a szerkesztőség álláspontjával. — A szólás- és véleménynyilvánítási szabadság jegyében készséggel adunk helyet leveleknek, rövid polemikus írásoknak, de fenntartjuk a rövidítés jogát. —A szerk. Nyilatkozat A „Pro Patria 1996” Országos Elnöksége sajná­latát fejezi ki, hogy egy olyan nagyszerű magyar asz­­szony, mint Dobó Katica és az Új Hídfő egykori főszerkesztője, Tóth Judit Montreálból a nevét adja a gyűlölet és a bomlasztás lapjának, 24. óra címen. Magyarország lassú klnhalálának tragikus végó­ráiban elszomorító, hogy a magát „az üldözött és elnémított magyarság havilapjá”-nak hirdetett újság a nemzetpusztítás legfőbb felelőseként Csurka Ist­vánt, dr. Torgyán Józsefet és Romhányi Lászlót bé­lyegzi meg, úgy állítva be a magyarországi, ill. Kár­pát-medencei véghelyzetet, mintha kizárólag a fő­munkatárs: Szemennyei-Kiss Tamás úr köré tömö­rülő hungarista mozgalom menthetné meg a csőd­helyzettől a nemzetet... Szemennyei-Kiss Tamás főfő-nemzetmentő nem akárki: 1988. március 29-én Szentendrén a FI­DESZ megalapítója, a Soros György által pénzelt 36 liberális kakukkfiókák egyike. A Jurta Színházban (az akkor még nemzetire dekorált) SZDSZ és a FIDESZ Munkáscsoportjának politikai összekötője (titkári minőségben) mindad­dig, amíg 1989. február végén 40 ezer forint összeg bizonyított ellopása miatt a Jurta Színháztól fegyel­mivel el nem távolítják. Kiss Tamást 1989 szeptemberében az SZDSZ Németországba „dobja át”, ahol a KOMET című baloldali, szabadkőműves lap munkatársa lesz. Nyu­gatról ontja a rágalmakat a nemzeti erőkre, legfőképp a kisgazdákra és a jurtásokra, és isteníti a fiatal és szabaddemokratákat. 1991- ben dr. Boross Péternél feljelenti Romhá­nyi Lászlót, hogy merényletet tervez Düsseldorfban ellene: kéri a belügyminisztertől Romhányi útlevelé­nek bevonását... 1992- ben újra feltűnik Budapesten a Torgyán­­féle kisgazda tüntetésen („Harag napja”), és másnap teleharsogja a magyar sajtót, hogy megverték őt a kisgazdák. Júliusban ugyancsak arról cikkezik a Ku­rír, hogy a Komet c. nyugati lap magyarországi tu­dósítóját Romhányi parancsára megverték (a földön rugdosták) a Jurta Színház bejáratánál... A Romhányi elleni koncepciós per beindulásakor a legképtelenebb vérvádakkal harsogja tele a sajtót. Az Esti Hírlap címoldalán közli a Jurta egykori tit­kára állítását, miszerint a szélsőjobb kínzókamráiban több embert is elpusztítottak a titkosszolgálat tudtá­val és beleegyezésével... Kiss Tamás szeptemberben egy cionista tüntetés­ről tudósít a Kacsa című szennylapban, amelynek munkatársává lesz (és az ma is). A mai hungarista ,Nácizmus nem politika” szalagcímben fogalmazza meg a Szabadság téri TV székház előtti szégyenletes akciót, amelyen Kozma György, a demonstráció ve­zérszónoka felolvasást tartott a Talmudból. A „náci magyarok” elleni tüntetésen Kiss Tamás úr felesége, a 24. óra cikkírója, Kollár Erzsébet tartotta, JK náciz­mus nem politika” feliratú táblát. (Kollár Erzsébet egyébként zsidó származású.) Mielőtt Kiss Tamás Szemennyei előnévvel hun­garistává nem lett, ezt úja a Talmud-demonstráció kapcsán a Kacsa című szennylapban: „Üres volt a tér —a Szabaság tere —, ijesztően üres, kevesen mertek eljönni, 300-400 művész, újságúó tiltakozott csupán a megújuló antiszemita felhangokkal kísért támadá­sok ellen, a kormány azon igyekezete ellen, hogy előbb a Magyar Televíziót, majd a rádiót hatalmába kerítse—végül végső rohamra küldje Csurka oszta­gait a szabadelvű sajtó maradéka meghódítására. Bu­dapesten 1992. szeptember 15-én csend volt, a féle­lem csendje. Kiss Tamás”. A cionistából hungaristává átvedlett Szemennyei úr ma már nem kevesebbet állít, minthogy tizenhat­­valahány alkalommal akarták őt megsemmisíteni... Csak nem a FIDESZ-beli hasonfajtájú alapító barátai vagy a talmudista Kozma György? íme: ennyi a hitele egy embernek, aki a 24. órát és a Kacsát egyképpen teleírja. Szemennyei-Kiss Tamás a 24. órában (decem­beri szám) a „Pro Patria 1996” clevelandi és torontói útjáról olyképp „értekezett”, mintha a Pro Patria 1996 „végigtarhálta” volna a nemzeti emigrációt — dollárkötegeket vágva zsebre... És milyen „műhiba”: Tóth Judit havilapja éppen akkor jelenik meg, amikor Torontóban még tart a nemzeti fórum... Ügyes időzí­tés. Szemennyei úr a „látnoki” tudósító már arról tu­dósít, ami még meg sem történhetett... Elgondolkodtató a következtetése Kiss Tamás­nak: ha Csurka gazember, ha dr. Torgyán zsidóbé­renc, ha Romhányi közbűntényes, akkor végül is ki lesz a vezetője az országnak? Kik fogják leváltani és szanálni a jelenlegi liberális-szabadkőműves kom­pániát? Csak nem Szemennyei úr az izraelita felesé­gével? A „Pro Patria 1996” a múlt év novemberében a clevelandi Magyar Világtalálkozónak bemutatta Magyarország Történelmi Alkotmányát, melynek alapján a magyar államiság helyreállítható. Válasz­ként Kiss Tamás úr a Pro Patria 1996 lejáratására egy zagyvalék szórólapot kreál és úgy próbálja hitelte­lenné tenni a Történelmi Alkotmány rendbetételét elvégző nemzeti mozgalmat. Minden sora rágalom és minden szava provoká­ció. Nem szent számára a Magyar Vértanúk Halotti Temploma sem, úgy állítván be, mintha kizárólag privát pénzgyűjtési akció lenne Makovecz Imre, a világhírű magyar építész által tervezett döbbenetes hatású halotti templom felépítése, amely a kommu­nizmus által megsemmisített egymillió magyarnak állít kegyeletes emléket—a nevek márványba vésé­sével. Tehát Szemennyei Kiss Tamás úr szerint ezt a templomot nem szabad felépíteni. Szégyen ez Kiss Tamásra, szégyen a 24. órára nézve. Ha a Történelmi Alkotmány rendbetétele nem ér­dem, ha a Magyar Vértanúk Halotti Temploma meg­építése nem érdem, ha augusztus 20-án, a Hősök te­rére szerveződő Magyar Világtalálkozó (ahová egy­millió magyart várunk) nem érdem, akkor egyszerű a következtetés: a cikkíró a másik oldalon áll... A „Szemennyei, a nagy hungarista” mást sem tesz, mint végzi megbízatását: eltakarítja a szabad­­kőművesek útjából a veszélyes nemzeti erőket, a va­lódi ellenfeleket... A„Pro Patria 1996” Országos Elnöksége üzeni a 24. órának: Makovecz Imre temploma fel fog épülni; ha vajúdva is, de formálódik a nemzeti egység, és ja­vában folynak az előkészületek az augusztus 20-ai Magyar Világtalálkozó sikere érdekében. Magyarország, 1996. febr. 8. A „Pro Patria 1996” Országos Elnöksége Tisztelt Főszerkesztő Úr! Sajnos csak a napokban került kezembe a „Nyu­gati Magyarság“ 1995. júniusi száma, amelyben egy olvasói levél „A fa meg az ő almája” címen foglalkozik a volt francia Balladur-kormány sajtó­főnökének és budget-miniszterének, öcsém, Pál fiának, Nicolasnak (Miklósnak) a párizsi előzetes magyar-szlovák alapszerződés aláírásában való részvételével. A levél szerint ez az alapszerződés a magyar ki­sebbség rovására történt, valójában azonban csak Párizs után, ahol Balladurék úgy gondolták, hogy közvetítésükkel, egy keretmegegyezéssel a későb­bi részletes alapszerződésben igenis biztosítani tudják a szlovákiai kisebbségek jogait. Unokaöcsém részvétele a párizsi aktusnál kizá­rólag ennek a célkitűzésnek a jegyében volt kere­sendő. Tény, hogy Nicolas nem beszél magyarul— édesanyjának anyanyelve francia —, ellenben Bal­ladur, illetve az Antall-kormány idejében többször járt hivatalos kiküldetésben Magyarországon, hogy a francia pénzügyi segítséget koordinálja. A levél azon megállapítása, hogy Nicolas a vá­lasztások idején „Chirac ellen szállt harcba és a ma­gyarellenes Balladurt támogatta” légből kapott ko­holmány. Éppen Chirac delegálta annak idején pártja főtitkárát, Sárközyt a Balladur-kormányba. Ki tudta akkoriban, hogy évek múlva, az elnökvá­lasztásnál Balladur és Chirac vetélytársak lesznek? Éppen tisztességét bizonyítja Nicolasnak, hogy eb­ben a kényes helyzetben hallgatott, mert ellenkező esetben vagy közvetlen pártvezérét, vagy kor­mányfőnökét kellett volna politikailag támadnia, így, a választások után mint a francia parlament tagja tudja jövőjét építeni. Végezetül szeretnék a Sárközy-család érdeké­ben, magyarságtudatának ismeretében csak annyit megjegyezni, hogy jómagam 70 év feletti korom ellenére a hagyományos müncheni Német-Magyar Társaság alelnökeként éppen most fejeztem be a budapesti Nemzeti Galéria anyagából egy nagysi­kerű képzőművészeti kiállítást. Tisztelő üdvözlettel: Dr. Georg von Sárközy (München) Kedves Olvasónk! Köszönjük, hogy megrendelte e Nyugati Magyarságot és ajánlja barátainak is! ^....................-....... ■ ^ Interior Design & Art Studio George Berényi isid 6116 Borden Circle, Las Vegas, NV 89107 Phone (702) 877-1825 (fr This Eastern European ad took us over 60 years to write. % It isn’t often that an airline gets the opportunity to boast about six decades of service to one part of the world. So we went for it. Frankly, because we’re quite proud. Not many airlines can make that claim. So if you’re doing business or visiting friends or relatives in Eastern Europe, there’s never been a better time to do it. Or a better airline to do it with. After all, we’ll take you to any country in Eastern Europe in a style that only Swissair can offer. With, of course, a stop in Zurich, where we have our own terminal, considered to be one of the best airports in the world. No matter where you’re going to in Eastern Europe, go with the one airline that’s been going there for more than 60 years. Swissair. For reservations, call your travel agent or Swissair. Toronto (local) 360-7992 Montreal (local) 879-9154 Outside Toronto and Montreal 1 -800-26-SWISS Travel on our very spacious MD-11 from Toronto and Montreal to Zurich with connections to our extensive Eastern European network. Swissair Time is everything.* %

Next

/
Thumbnails
Contents