Nyugati Magyarság, 1996 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1996-11-01 / 11. szám
1996. november Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 11. oldal * Uj Nemzeti Színházat! Nyílt levél Horn Gyula miniszterelnöknek Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az Új Nemzeti Színház Alapítvány Kuratóriuma a közelmúltban levelet intézett Önhöz, amelyben tájékoztatta a színház megépítésére vonatkozó elképzeléseiről, és kifejezte a végrehajtással kapcsolatos segítő szándékát. Levelünkre — mintegy illetékességből — Magyar Bálint miniszter úr válaszolt, aki egyetértett céljainkkal, de elutasította azokat a konkrét javaslatokat, amelyeket az Alapítvány a társadalmi elvárások ismeretében és az ügy sikere érdekében elengedhetetlennek tart. Az Alapítvány Kuratóriuma súlyos aggodalommal fogadtaj vaslatainak mellőzését. A nemzeti kultúra templomának megpítésére irányuló közóhaj története hősies erőfeszítések és lesújtó kudarcok sorozata. Ingatag közéleti viszonyaink közepette újabb akadályok felmerülése a legjobb akarat mellett sem elképzelhetetlen. Nem tekinthetünk el attól, hogy ezzel kapcsolatos gondjainkat a nyilvánosság elé táljuk, s újólag kérjük: a kormányzat fontoljon meg néhány alapkövetelményt. 1. Az ilyen súlyú, a nemzeti kultúra fundamentumainak sorába tartozó intézmény létrehozása törvényi megalapozottságot kíván. Alkalmi befolyások-kényszerek hatására a törvényhozás nemegyszer foglalkozott ennél jelentéktelenebb témákkal is. A Nemzet Színháza a magyar nyelv, a nemzeti kultúra temploma. A kormány helyesen járt el, amikor helyt adva végre a nemzet óhajának, a közelmúltban hozott határozatával gyakorlati intézkedéseket tett a megvalósítás érdekében, de ennek az ügynek a jelentősége az egymást elkerülhetetlenül felváltó kormányok megbízatásán messze átívelő konstrukciót kíván. Csak az országgyű-A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége nemrég a budapesti József Attila Gimnáziumban tartotta III. országos kongresszusát. A résztvevők alapvető keresztény értékekkel kapcsolatos kérdésekről tanácskoztak. Tempfli József püspök arról a kettős teherről beszélt, melyet az Erdélyben élő magyarok élnek meg magyarságuk és kereszténységük megőrzésével. A vallások között mindig is meglévő tolerancia eltűnt, s a nemrég aláírt magyarromán alapszerződés sem old-ja meg az erdélyi magyarok problémáit; az egyházi javak visszaadása és a magyar nyelvű oktatás feltételei nem szerepelnek kellő súllyal a szerződésben. Az egyház pedig iskolái nélkül sem a magyar nyelvet, sem a keresztény szellemiséget nem tudja továbbadni a következő nemzedékeknek, amelyre — valamennyi előadó szerint — égető szükség lenne. A Tízparancsolatban lefektetett erkölcsi alapjaink mára semmivé lettek. Az anyagi és a szellemi világ harcában a matéria uralkodik a szellemi felett. Mindennek csak az árát tudjuk, nem az értékét. Az élet pénz- és sikercentrikus lett. Csanád Béla püspök szerint is a 40 év alatt kialakult ateista szellem él tovább, „sikeresen” semlegesítve a vallás morális erejét. A keresztény eszmék hiánya az erkölcsi értékek devalválódásához vezet. Az erkölcsi támasz nélkül élő fiatalság Coca-cola-kultúrán növekszik, s nem hall nemzettudatról, hazaszeretetről —fogalmazta meg Szilágyiné Szemkeő Judit —, hiszen ott a haza, ahol neki jó, elég élvezni az életet. Érzelmi nevelés helyett tévét, videót, internetet kap. Értéksemlegesség mentén nem lehet nevelni. A hazaszeretetre való nevelést törölték az alaptantervből, márpedig törtélés által elfogadott, a nemzeti akarat tekintélyét tükröző törvény méltó a nagy ügy fontosságához, és nyújthat biztosítékot arra, hogy eseti megfotolásokról, az egyáltalán nem kizárt újabb nehézségek hatásától mentesen révbe érhet az ügy. Erre köteleznek minket történelmi hagyományaink is. A rendi irányításból kibontakozó ország jelentős közintézményeiről már több mint száz éve azországgyűlés dönt, törvényerőre emelve a társadalom akaratát és biztosítva hozzá a megvalósítás alapjait. Úgy tűnik, a honalapítás 1100. évfordulója immár emlékezetesen nagy alkotások nélkül múlik el. A Millennium idején törvények sora intézkedett máig fennálló létesítmények, fontos kulturális intézmények, emlékművek létrehozásáról. Ilyen volt többek között a Szabadság és az Erzsébet híd megépítéséről rendelkező 1893. évi XIV. és a Millenniumi emlékmű és a Szépművészeti Múzeum építéséről szóló 1896. évi VIII. törvénycikk. Ha egyebet nem, legaláb a Nemzeti Színház megépítését iktassa törvénybe az országgyűlés a millecentenáriumi évfordulón. Tartozik ezzel saját presztízsének is. 2. A művelt közvélemény körében társadalomszerte megdöbbenést váltott ki a kormányhatározatnak az a rendelkezése, amely az új színház befogadóképességét „mintegy ötszáz főben” állapítja meg. Ez a döntés olyan mértékben korlátozza a nemzet színházát küldetésének teljesítésében, hogy az csaknem egyenlő az évszázados törekvések és célkitűzések lerombolásával. Kétszáz éven át arról álmodtak nemzeti kultúránk kiválóságai, hogy létrejön egykor egy teátrum, mely tömegeket tud befogadni, széles néprétegeknek tudja nelmi tudat nélkül amerikanizálódunk. Kulturális válság tanúi vagyunk — mondta hozzászólásában Nemeskürthy István. A közéletből száműzötté vált az erkölcs, a társadalom szétesett, mindent szabad, virágzik a korrupció, sokan úgy hiszik, nem kell betartani a normákat, a hétköznapok fenyegetettségévé vált a kriminalitás. Romlott az életszínvonal, de az erkölcs nem lehet a pénz függvénye. A kormány a jelennek él, s a konfliktusok megoldását elodázza. A nép manipulálható, morálisan, szellemileg tönkretett, arctalan tömeg lett, s e kulturális válságot a médiumok csak támogatják, pozitív példát alig mutatva fel. Cseh-Szombathy László szerint e beteg nemzet pusztul, válságban van a család eszménye, 1982 óta folyamatosan csökken a népességszám, melynek oka nemcsak az életszínvonal-csökkenés, hanem az értékek változása, az egyéni boldogulás előtérbe helyezése. Pedig a családnak kulcsszerepe van a nemzet fennmaradásában, a kultúra átadásában. Mádl Ferenc az egyházi iskolákat sújtó diszkrimináció megszüntetését, Andrásfalvy Bertalan pedig a kis falvak újból iskolákkal való ellátását sürgette. Gidai Erzsébet a keresztény erkölcsű kormányzásban látja a magyarság megmenekülését az erkölcsi, gazdasági pusztulástól. Nemzetvédő gazdasági törvényeket, s nemzeti elkötelezettség mentén való építkezést követelt. Hegedűs Lóránt püspök szerint vagy kereszténnyé lesz a világ, s akkor fennmarad, vagy nem, s akkor elpusztítja önmagát. Bőibe ritz Pál és Csanád Béla püspökök a megoldást az újraevangelizációban, a keresztény értékrendben megtalálható valódi értékekhez való visszatérésben látják. Szentandrási Erzsébet átadni a hazai és a világirodalom legj avát. A napjainkban kibontakozó már-már parttalan kulturális erózió csak szigorítja ennek parancsát. A kilátásba helyezett ötszáz fős keret nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy a Nemzet Színháza valójában a főváros — ha nem az ország — egyik legkisebb színháza lenne. Úgy gondoljuk, aligha vitatható: a Nemzeti Színház színpadának alkalmasnak kell lennie Az ember tragédiája eljátszására. Az építészek véleménye szerint az ötszáz személyes nézőtérhez illeszthető színpad nem alkalmas sokszereplős, klasszikus darabok előadására. Ezen túlmenően, a tervezők számításai szerint a magyar diákifjúság jelentős része egyszer sem fog eljutni a leendő Nemzeti Színházba, egyszerűen azért, mert diákévei alatt a felnőtt közönség mellett nem fér be az ötszáz fős nézőtérre. Holott mindannyiunk által elismert igény, hogy a tanulóiljúság legfogékonyabb időszakában juthasson hozzá a drámairodalom azon alkotásaihoz, amelyek műveltségünk alapkövei, de amelyeket a konkurenciaharc elvaduló viszonyai között a színházi irányítás kényszerűen egyre ritkábban tart műsoron. Alapszükséglet ezért a leendő színház befogadó képességét a gazdaságos működtetés érdekében is ezer főre emelni, valamint a kormányhatározatban biztosított összeget megfelelő értékállandósági kikötéssel törvényben megállapítani. 3. Kultúratörténetünkben és közfelfogásunkban a Nemzeti Színház jelképe, szimbolikus értelemben temploma, alapintézménye a nemzeti kultúrának. Ennél fogva nem lehet mellékes, elhanyagolható szempont (ahogy ez az 1989. évi pályázati kiírásnál történt) az épület külső megjelenési formája sem. A színház és környezetének terveit a magyar építőművészek között meghirdetett kétfordulós építészeti tervpályázat útj án kell elkészíttetni, megkövetelve mindkét fordulónál a pályamunkáktól az ügyhöz méltó és illő környezet kialakítását, valamint azt, hogy az épület — lévén az Összmagyarság Nemzeti Színháza — önmagán túlmutató, szimbólum értékű látvány legyen. Ki kell zárni mindennemű szórakoztatóipari, üzletközpontos, vásári elképzelést. 4. Végezetül, de nem utolsó sorban: az új Nemzeti Színház felépítése a végrehajtás értelmében is nemzeti ügy. Nem lehet kizárni sem az előkészítésből, sem a megvalósításból a magyar társadalmat, azokat, akik az építést kezdettől fogva szívügyüknek tekintették, és annak tekintik ma is. 1983-tól kezdve széles e világon művészek, tudósok, írók, pedagógusok, kétkezi dolgozók, diákok és nyugdíjasok, honfitársaink ezrei adtákjószívvel forintjaikat, tudásukat, lelkesedésüket a tervezett építéshez. Meggyőződésünk: igazán nemzeti üggyé a jelenlegi vállalkozás csak abban az esetben válhat, ha a döntések előkészítésébe és a végrehajtás ellenőrzésébe bevonjuk a magyar társadalomnak ezeket az ügy iránt őszintén elkötelezett rétegeit, s ha ennek érdekében a törvényjavaslatunkban jelzett módon létrejön — széles alapokon nyugvó döntéshozó testületként — az a szervező bizottság, amelyben a kormányszervek, az önkormányzat és a szakmai képviselet mellett helyet kapnak a magyar szellemi élet kiválóságai és a határon túli fontosabb társadalmi szervezetek, köztük a Magyarok Világszövetsége szakmai, regionális és országos tanácsainak küldöttei. Ez az összetétel egyben szükségtelenné teszi a kormányhatározatban említett „nemzetközi szakértők” bevonását. Napjaink tapasztalatai is mutatják, hogy a nemzetközi szakértők közreműködése nem egyszer indokolatlan, csak a nemzetgazdaság kiadásait szaporítj a. A szervező bizottságpt a kezdeményező MVSZ-nek és az Új Nemzeti Színház Alapítványnak kell létrehoznia a törvény megszabta keretek között. 5. A pályázatok előkészítését, meghirdetését és elbírálását, illetve az építés szellemi irányítását — kinevezett kormánybiztos közreműködésével — már ennek a testületnek kell végeznie. Nézetünk szerint ez alapfeltétele a helyes iránynak, a jó döntéseknek, a társadalmi összefogásnak, az ügy sikerének. Remélve, hogy Miniszterelnök Úr és tanácsadói megértik aggodalmunkat, és támogatják az általunk megfogalmazott társadalmi óhajt, fentieket törvényjavaslat formájában teijesztjük az országgyűlés elé, a pályázatok lebonyolítására vonatkozó konkrét javaslatunkat pedig rövidesen megküldjük a Magyar Építész Kamarának. Tisztelettel: az Új Nemzeti Színház Alapítvány Kuratóriuma M.A. BLYTHE BERNIER, INC. Temetkezési vállalat Gyász esetén temetkezési vállalatunk együttérzéssel, a magyar hagyományok szerint nyújtja a kívánt szolgáltatást. 940 Ogilvy Ave., Montréal, Qué. Elnök: Craig E. J. WINNETT 495-8082 Keresztény értékekkel a válság ellen Házat-Hazát Az öreg halász és a tengeri csillagok Egy óriási szökőár tengeri csillagok tízezreit vetette szárazra valahol Amerikában, egy elhagyott partszakaszon. Az öreg halász meg a tízéves unokája lakott csak a közelben, s mindketten döbbenten nézték a tehetetlenül vergődő, pusztulásra ítélt kis lényeket. Aztán az öreg lehajolt, felvett a fövenyről egy tengeri csillagot és visszahajította a tengerbe. Megint lehajolt, fogott egy másikat, azt is utánadobta. Aztán egy harmadikat, negyediket, tizediket... Nézi, nézi a fiúcska a reménytelen munkába fogott öreget, majd kis idő múltán megszólal: — Mi értelme, nagypapa? Hányat tudsz belőlük megmenteni? Százat? Kétszázat? fiú —, hát nem mindegy, hogy eggyel több vagy kevesebb? — Nem, fiam — felelte halkan az öreg halász, és a tenyerén fekvő tengeri csillagra nézett —, neki például egyáltalán nem mindegy. Ezt a régi szép történetet két évvel ezelőtt hallottam egy amerikai vendégünktől, aki saját költségén érkezett Magyarországra, és heteket dolgozott a Házat-Hazát Alapítvány építkezésein, hogy lakáshoz tudjunk juttatni olyan magyar fiatalokat, akik önerőből képtelenek volnának családi fészket teremteni maguknak. Nyilvánvaló volt már akkor, hogy minden magyar fiatalnak nem tudjuk felépíteni a házát, de csak még ennek az egynek... és A halász nem szólt semmit, csak dobálta vissza a tengerbe a kis állatkákat. Öreg ember volt a halász, nehezen hajlott a dereka, hamar belefáradt a mentésbe. — Csak még ezt az egyet — biztatta magát csendesen. — Hagyd abba, nagypapa — kérlelte az unokája —, hagyd már abba, az Isten szerelmére! Nem látod, hogy semmi értelme? — Csak még ezt az egyet — mondta az öreg. — Meg még ezt az egyet — hajolt le egy újabbért —, meg ezt az egyet. —Mindet úgysem mentheted meg — mondta most már türelmetlenül a még ennek az egynek megpróbáljuk... Most, hogy minden állami támogatást megvontak tőlünk, hogy az új magyar arisztokráciának kisebb gondja is nagyobb annál, lesz-e kedvük családot alapítani a magyar fiataloknak, lesz-e reményük s hitük utódokat nemzeni, most, amikor húsz váci család kétségek közt váija, be tudjuk-e fejezni másfél éve megkezdett házaikat — nekik, ennek a húsznak sem mindegy! —, nagyon kérjük az emigrációt, nagyon kérünk minden, a haza sorsáért aggódó magyart, hogy aki csak teheti, támogassa a Házat-Hazát Alapítványt! Szilágyi Károly \ Házat-Hazát Alapítvány Forintszámla: Budapest Bank Rt., Belvárosi Igazgatóság 10102086-06389002-00000001; Devizaszámla: Budapest Bank Rt.; Belvárosi Igazgatóság 401-208-941-801-680 \_____________________________________________________/ r---------------------------------------------------------------------------------\ Település tervezése — részletes rendezésitervek — családi házak — nyaralók — panziók — lakóépületek — társasházak — irodák — iskolák és nevelési létesítmények — uszodák — tornatermek — felújítás — belső berendezés — felmérés — értékbecslés — költségvetés — szaktanácsadás, számítógépes tervezés CALLMEYER S TSA _______________________J ÉPÍTÉSZ IRODA Budapest, XII. kér. Nógrádi u. 11. Tel./Fax: 155-7645
