Nyugati Magyarság, 1995 (13. évfolyam, 3-12. szám)

1995-12-01 / 12. szám

12. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1995. december Pearl Harbour magyar áldozata A ..FORUM" -ban közölt írások beküldőik egyéni véleményét fejezik ki, amely nem feltétlenül esik egybe a szerkesztőség álláspontjával. — A szólás- és véleménynyilvánítási szabadság jegyében készséggel adunk helyet leveleknek, rövid polemikus írásoknak, de fenntartjuk a rövidítés jogát. —A szerk. IV Népek börtöne”? Egyes szélsőséges diplomaták és hasonszőrű tör­ténészek szerint az Osztrák-Magyar Monarchiát az­ért kellett feloszlatni, mert a „népek börtöne” volt. Azaz nem engedélyezte a különböző etnikai közös­ségek autonóm jogainak működtetését. Az anya­nyelvükön való oktatástól mereven elzárkózott, és megtiltotta elemi, középfokú és felsőfokú oktatási rendszerük kiépítését, elhanyagolta az infrastruktúra fejlesztését. Ha ez megfelelne a valóságnak, akkor annak is igaznak kellene lennie: Magyarországot nem azért darabolták szét Trianonban, hogy az utódállamok a hozzájuk csatolt területeken erőszakosan megvál­toztassák az évszázadok folyamán természetes fej­lődéssel kialakult etnikai közösségek összetételét, hanem az addig létezett gazdasági, kulturális, tan­ügyi, közigazgatási, egészségügyi, igazságszolgál­tatási viszonyokhoz mérten jobbat, modernebbet va­lósítsanak meg minden nép javára — fajra, nyelvre, vallásra való tekintet nélkül. Sajnos, ez az elvárás 75 év alatt nem valósulhatott meg a jól ismert nacionalista és nemzeti kizárólagos­ságra törtető utódállamok kormányainak intézkedé­sei miatt. Ellenkezőleg, a múltbani mulasztásokat, vétkeket túllicitálták az utódállamok mindenkori kor­mányai kisebbségellenes kormányzásukkal! — Ho­va is lehetne kategorizálni a román, szerb, szlovák jogrendszereket? Hogyan lehetne minősíteni ezeket, amelyek ahelyett, hogy a kor követelményeinek megfelelően újabb elemi iskolákat, kollégiumokat, egyetemeket létesítenének, modernizálnának, a már 400éve létező felekezeti magyar nyelvű kollégiumo­kat és egyetemeket felszámolják, bezárják, meg­szüntetik? Azt a román, szerb, szlovák parlamentet, amely kimondja: magyarnyelvű oktatásra nincsen szükség, lehet-e európainak, modemnek tekintem? A román, szerb, szlovák népeket, amelyek ilyen és ehhez ha­sonló törvényalkotásokhoz beleegyezésüket adják, lehet-e európainak, felvilágosultnak minősíteni? Mivel az általános érvényű elv az, hogy a kultú­rának minden nyeven virágoznia kellene, az évezred fordulóján nem lehet elfogadni, sőt határozottan vissza kell utasítani azt a román, szerb, szlovák jogrend­szert, amely ellene szegül az általános érvényű érté­keket teremtő és szolgáló intézményrendszereknek! Jogosan tevődik fel a kérdés: szabad-e olyan nemzetekre bízni más országok országrészeit, ame­lyek ilyen káros kultúraellenes jogrendszerekkel szándékozzák kormányozni aTrianonban reájuk bí­zott magyar országrészeket, Kárpátalját, Felvidéket, Délvidéket, Bánságot, Párciumot, Máramarost és Erdélyt?!? Mindenki előtt legyen világos: Magyarországot nem azért darabolták fel Trianonban, hogy az utód­államok a hozzájuk csatolt magyar ország részeken az évszázadokon át létező iskolahálózatokat felszá-Az MVSZ Bécsben Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szerve­zetek Központi Szövetsége december 8-9-re Bécsbe invitálta a Magyarok Világszövetségének Elnökségét. A román sajtó józan fórumain jelen­tős visszhangra talált romániai (Nagyvárad), a Kár­pát-medencében élő magyarság hosszú távú elkép­zeléseit összegző kárpátaljai (Ungvár) elnökségi ülés után Bécsben—a helyhez illő módon—a Vi­lágszövetség külügyi munkája, nyugat-európai és tengerentúli kapcsolatai kerültek terítékre. A Magyarok Világszövetsége úgy kíván meg­jelenni a nyugati közvélemény előtt, hogy—civil szervezetként — minél hatékonyabban képvisel­hesse a határon túli magyarság érdekeit. Az elszakított területek magyar közösségei egyre nagyobb nyomás alatt, a növekvő jogfosztottság körülményei között élnek. A román oktatási tör­vény, a szlovák nyelvtörvény — minden magyar diplomáciai erőfeszítés ellenére — megszületett. Az alapszerződésekben, illetve azok tervezeté­ben rögzített garanciák az értelmezési különb­ségek miatt kétséges értékűek. Az európai intézményrendszer jószándékú képviselői sokszor tanácstalanul kerülnek szembe a Kárpát-medence visszatérő gondjaival. A Ma­gyarok Világszövetsége ilyen körülmények kö­zött nem mondhat le a nyugati közvélemény tár­gyilagos tájékoztatásáról, a hosszú távú elképze­lések összehangolásáról, s ennek a magyar külpo­litikában történő megjelenítéséről. molják, hanem hogy azokat továbbfejlesszék és mo­dernizálják! Ha állítólag mindez nem sikerülhetett az Osztrák- Magyar Monarchiában, akkor a nyugati nagyhatal­mak most tegyék próbára a mindenkori magyar kormányokat — amint 75 éven át próbára tették az utódállamok mindenkori kormányait—, hátha nekik sikerülni fog, ami az utódállamoknak 75 év leforgá­sa alatt nem sikerült, azaz megvalósítani a Kárpát-me­dencei népek megbékélését mindenki megelégedé­sére, fajra, nyelvre, vallásra való tekintet nélkül! A nyugati nagyhatalmak előlegezzék meg a bi­zalmat, hogy a mindenkori magyar kormányok hoz­zájárulásukat fogják adni mindazon román, szerb, szlovák követelésekhez, amelyeket ezek kormányai 1920 óta következetesen megtagadnak a magyar nemzetrészektőlahozzájukcsatoltterületeken—sa­ját hazájukban, saját szülőföldjükön élő magyar nem­zetrészektől. E bizalom előlegezése bizonyára minden feszült­séget megszűntémé ebben a térségben is. Ilyen irány­ban kellene tevékenykednünk személy szerint és közösségi erővel civil szervezeteinkben is. Dr. Újvári Ferenc (Kolozsvár) 1941 -et írtak. Az Egyesült Államok még nem lé­pett a küzdők közé a II. világháborúban. Nem volt „casus belli”, vagyis ok a háborúra. Mindenki tudta, hogy Japán készülődik. Legnagyobb ellenfele az E- gyesült Államok volt, a tét: ki fogja uralni a Csendes­óceánt. Japánhoz legközelebb az amerikai Hawaii Szigetcsoport volt, felfegyverkezve, megszállva. A kikötőben (Pearl Harbour) pedig az Amerikai Csen­des-óceáni flotta támadásra kész egységei. A japánok is felkészültek: kémeik az amerikai erők minden mozdulatát, csoportosulását azonnal je­lentették rádión Tokiónak. A japán készülődésről részben tudott az amerikai hadvezetés is. Ugyanis egy amerikai jelmegfejtő olvashatóvá tette a japán rejtjel-beszédet, — de nem fejtett meg mindent. A Hawaii elleni felvonulás olyan titokban történt, hogy még a támadó japán egységek katonái is csak a be­vetés előtt tudták meg, hogy hová mennek... Minden pilóta begyakorolta Pearl Harbour nagy­méretű gipsz modelljén, hogy hol és mit kell támad­ni: a katonai tábort, a repülőteret és a hadiraktárakat. Ezután gyakorló torpedókat dobtak egy lezárt, min­dentől távol eső japán öbölbe, amelynek csak egy sajátsága volt: azonos mélységű víz, mint Pearl Har­­bourban. Töprengeni töprenghettek, de beszélni nem volt szabad — amint azt később vallotta egy részt­vevő. A tengeralattjárók kiképzése még megviselőbb volt. Őket lelkileg a biztos halálra készítették fel: csak odafelé volt üzemanyag. Aki ide kapott beosz­tást, azt a család, a falu, mindenki „leírta”. Amikor egy visszajött, vagyis nem halt meg, a szomszédok meg akarták ölni mint árulót. Evekig bujkálnia kel­lett amerikai védelemben. Egyszerűen méltatlanná vált az életre. Egyik nap egy japán zsebtengeralattjárót űztek el Pearl Harbour elől. Egy másikat mozgásképtelenül dobott partra a tenger. Ezeket nagy tengeralattjáró „anyahajók” hozták a sziget közelébe. Az eseményt jelentették, de senki sem rendelt el riadót... 1941. december 7-én a radaremyőn repülő cso­portot láttak közeledni. Jelentették, de nem riadóz­tatták. A tisztek, a legénység a parton, a hajókon él­vezték a vasárnapi pihenőt... A légiraj elérte Oahu szigetét, és a kikötőre, va­lamint minden katonailag fontos létesítményre zá­poroztak a bombák. Pearl Harbourban egymás után borultak lángba, süllyedtek el a csatahajók és töme­gesen pusztultak el a tengerészek. A legdrámaibb az Arizona hadihajó végzete volt: 1500 amerikai ten­gerész tetemét zárja magába az óriási acélkoporsó. Emlékoszlopon látható az áldozatok hosszú név­sora, és abban „ Szabó" — nyilvánvalóan magyar— névre bukkanunk. Egyedül volt-e magyar származá­sú tengerész, vagy voltak még más magyarok is a ha­lottak között, azt csak alapos kutatás tudná eldönteni. Annyi bizonyos, hogy ennek a sok emberáldoza­tot követelő tragédiának volt magyar nevű, magyar származású áldozata is... Dr. Nógrády György (Montreál) Kedves Olvasónk! Köszönjük, hogy megújította előfizetését és támogatja a Nyugati Magyarság Baráti Körét! % This Eastern European ad took us over 60 years to write* It isn’t often that an airline gets the opportunity to boast about six decades of service to one part of the world. So we went for it. Frankly, because we’re quite proud. Not many airlines can make that claim. So if you’re doing business or visiting friends or relatives in Eastern Europe, there’s never been a better time to do it. Or a better airline to do it with. After all, we’ll take you to any country in Eastern Europe in a style that only Swissair can offer. With, of course, a stop in Zurich, where we have our own terminal, considered to be one of the best airports in the world. No matter where you’re going to in Eastern Europe, go with the one airline that’s been going there for more than 60 years. Swissair. For reservations, call your travel agent or Swissair. Toronto (local) 360-7992 Montreal (local) 879-9154 Outside Toronto and Montreal 1 -800-26-SWISS Travel on our very spacious MD-11 from Toronto and Montreal to Zurich with connections to our extensive Eastern European network. swissair Time is everything.“ %

Next

/
Thumbnails
Contents