Nyugati Magyarság, 1995 (13. évfolyam, 3-12. szám)

1995-04-01 / 4. szám

1995. április Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 15. oldal Cserkészet a Kárpát-medencében Erdélyben 1994 augusztusában tartották meg az első maguk rendezte segédtiszt-képzést a Csemáton közelében fekvő Árpád-kori Ikavára mellett. A tá­bort a Külföldi Magyar Cserkészszövetség által ké­pesített erdélyi vezetők irányították: Molnár Zol­tán, Győrfiné Éva, Vas József. Az erdélyi magyar cserkészet vezetői, az ottani igen szerény lehetőségeik ellenére, komolyan törek­szenek az ideális cserkészet megvalósításához szük­séges intézmények biztosítására. Csemátonban egy, a református egyháztól szerzett épület korszerűsíté­sén dolgoznak. Ezzel egyidejűleg, katolikus egyhá­zaik támogatásával, egy Hargitán létesítendő cser­készpark létrehozásán is munkálkodnak. 1994 végén 3800 magyar cserkész működött 85 helységben. A véglegesen leigazolt csapataik száma közel jár a nyolcvanhoz. Nagyobb városokban több egység is tevékenykedik, így például egyedül Kolozsváron hét magyar cserkészcsapat van. A Felvidéken működik a Kárpát-medence talán legerősebb magyar cserkészete. Elnökük, Hódosy Gyula és munkatársai az elmúlt öt esztendő brilliáns szervező munkájával Pozsony és Királyhelmec kö­zött nagyszerű, körzetekre felosztott modem szerve­zetet hoztak létre. Úgyszólván a semmiből teremtet­tek impozáns, saját székházat Dunaszerdahelyen. Ez nemcsak cserkészközpont, de a helyi csapatoknak is otthona. Nívósán szerkesztett cserkészlapjuk élen jár a ma ismert cserkészújságaink között. A Paláston nemrégen megtartott parkavatáson nemcsak a magyar társadalom széles rétegei képvi­seltették magukat, hanem a pozsonyi magyar nagy­követ és a szlovákság jelentős személyiségei is meg­jelentek. Vezetőképzés tekintetében messze a Kár­pát-medence többi magyar cserkészei előtt járnak. Az elmúlt három év mindegyikében már saját rende­zésben tartották meg őrsvezető- és segédtiszt-képzé­süket. —1994júliusában meghívásukra mi, a Kül­földi Magyar Cserkészszövetség vezetősége tartot­tunk cserkésztiszti és kiscserkész-vezetőképzést je­löltjeiknek, Paláston. Magyarországon 1994 novemberében tartotta tisztújító közgyűlését Budapesten a Magyar Cser­készszövetség. A választásokat alapos készülődés előzte meg. Ajelöltek életrajzát egy, a korábbi cser­kész és közéleti (politikai) tevékenységet felsoroló füzet ismertette a közgyűlésre érkező delegátusok­kal. Bár a választások zökkenő nélkül folytak le, töb­ben nehezményezték a fiatal vezetői kar mellőzését. Tamási Miklós emlékezetére Most cinkék sírják pásztoréneked, amiről ajkad többé nem beszél, Téged suhognak a vándor fellegek s Téged sóhajt az óceáni szél. Eső zokog sírodon napra nap, s az is sirat, aki még itt maradt. Drága testvér, ím itt megpihentél, letetted fáradt földi terhedet s az öröklétbe oly bízóan mentél, mint aki megkapta a legfelsőbb kegyet. Ne fájdítsa már kihűlt szívedet, hogy idegen föld borítja testedet, mert jó a föld: mindenütt befogad, s ne fájjon már, hogy hazád nem szabad, hogy gonosz hatalmak darabokra szabták s érdemtelen szomszédoknak adták. Miklós testvér, a mennyből nézz le ránk, Te tudod már, mert a jövőt látod, hogy egy napon szabad lesz szent hazánk; emlékedet megőrzik hű barátok s vigasztaló, bár távolodó szó, de a sírból is fölharangozó. András ik Gyula V________________J Elnököt ez alkalommal nem a Szövetség már is­mert tagjai közül választottak. Két jelölt mondott be­mutatkozó beszédet: Katona Tamás és Entz Géza volt államtitkárok. Végül is Katona Tamás lett az el­nök. A korábbi vezetőségből Lukács János fiú és Forgáchné Katalin leány ügyvezető elnöki tisztsé­gét újítottta meg a közgyűlés. Kárpátalján Munkács központtal működik a magyar cserkészet. Az állam tolerálj a tevékenységü­ket. Erre jellemző, hogy engedélyezték számukra a magyar Szent Koronával ékesített cserkészliliom vi­selését. Kiegyensúlyozott, jó kapcsolatokat tartanak fenn mind a magyar, mind a ruszin szervezetekkel. Működésük két alappillérének a Szentírás tanítását és a magyarságtudat elmélyítését tartják. Kárpátalja nagyobb magyar helységeiben jelen­leg 13 csapatuk működik Visk, Técső, Huszt, Nagy­szőlős, Beregszász, Munkács, Ungvár, Csap, Király­háza, Tiszaújlak városokban, csak a nagyobbakat említve. Tisztjeik életkora 19 és 38 év között mozog. El-nökségük legfiatalabb tagja 20, a legidősebb 32 éves. Valóban a fiatalok szervezete, mely vezetőkép­zés tekintetében is jelentős lépéseket tett. Önerőből rendeztek őrsvezetői, illetve segédtisztképző tábort. 1994 májusában emlékhét keretében a városban fel­avatták a munkácsi vár legendás védőjének, Zrínyi Ilonának emléktábláját, majd a vár falán a fejedelem­asszonyt megörökítő domborművet. Szikrázó lelkesedésük, csodálatos eredményeik ellenére a „határon túl” élő területek magyar cserké­szete új Jalta előtt áll... A World Organization of Scouts Movement (Cserkész Világszervezet), amely 5 évvel ezelőtt újra felvette tagjai közé a vasfüggöny fojtogatásából kiszabadult nemzetek cserkészeit, úgy tűnik, irányváltoztatásra készül. Az egyébként külön működő fiú-, illetve leánycserkész világköz­­pontokközös európai irodát létesítettek Brüsszelben. A csúcsszerv hangadó irányítója egy francia cser­készvezetőnő, aki a hét évtized előtti párizsi békék Clemenceau által diktált kisebbségellenes magatar­tását igyekszik érvényesíti. Eddig reménykedve néztük a határokon túli ma­gyar cserkészet újjáalakulását. A kezdeti bizakodást sajnos mind erősebb aggódás követi. Románia, Szlo­vákia, Szerbia cserkészete nemcsak a közös útkere­sésről nem hajlandó tárgyalni, de magát a magyar nemzetiségi cserkészet létjogosultságát is elutasítja. Ezt a tisztességtelen és ma már tarthatatlan álláspon­tot sajnos a világcserkészet hivatalosai — úgy tűnik — hallgatólagosan támogatják. Jellemző példa: Budapesten márkát évvel ezelőtt felmerült egy nemzetek közötti és a brüsszeli köz­pont által rendezendő „szuper” cserkésztisztképzés terve. Nem lett belőle semmi. Az elmúlt ősszel azon­ban a Kárpát-medence cserkészszövetségei számára Budapesten a WOSM úgy hirdette meg a régen ese­dékes találkozást, hogy arról a magyarok csak későn, közvetlenül az események előtt értesültek. Genf és Brüsszel úgy vélik talán, hogy kényelmesebb a ma­gyarokat kikerülve az elnyomókkal tárgyalni. Kellemetlen hidegzuhanyként hatott a tervezőkre, hogy egy Szabadkára összehívott tanácskozáson a szerb képviselők a Világvezetőség küldötteit vörös­csillagos cserkészjelvényekkel ékesítve fogadták. Bodnár Gábor In memnriam ÉRTAVY JÓZSEF Megint szegényebbek lettünk egy 56-os magyarral. Március 2-án utolsót dobbant Ér­­tavy József szíve Stone Mountainban. Iszonyatos a hír, hogy Téged, szülőföl­dedre, népedre, nemzetedre Amerikában is büszke maradt barátom, leteríthetett a halál. Földbe juttathatta azt a férfit, akinek gerin­cét megtömi, optimizmusát, magyarság- és emberszeretetét kikezdeni Rákosi ávósai, Kádár pribékjei, Grósz gumibotos rendőrei éppúgy nem tudták, mint az oroszok 1956- ban vagy a kozmopoliták Amerikában. Csontunkig hatol a fájdalom, amikor két gyertya lángjánál búcsúzunk Tőled a csalá­dommal, budapesti lakásunkon, ahol gyak­ran hajnalig virrasztva beszélgettünk a ma­gyarság sorskérdéseiről. Fölidézzük megis­merkedésünk, atlantai és budapesti találko­zásaink perceit. Munkásságodat, melynek révén magyar klasszikusok versei angolra fordítva kerülhettek az amerikai olvasók­hoz. A magyarságba vetett töretlen hitedet, melynek köszönhetően nemzeti érzelmű szervezeteket, önbecsülésünket segítő kiad­ványokat támogattál, életre hívtad a Magyar Kulturális Alapítványt, majd az Amerikai Magyar Kulturális Alapítványt, Magyaror­szágon is útjára indítottad az Optimista Moz­galmat, elősegítetted magyar gyerekek ame­rikai tanulmányait. Számos, megvalósításra váró terved volt még örök hazádban, Magyarországon. Köz­beszólt a halál. Megállította a megállíthatat­lannak hitt szívedet. Nagy, magyar szívedet. Novák Gábor Photo: A.P.E.S. Inc. C.95. A harminchetedik montreáli Szent István Bál a régi tradíciókat fönntartva Szirmay Ales­­sandra elnökletével került megrendezésre március 11 -én, Geday Károly, a Magyar Köztár­saság kanadai nagykövete fővédnöksége alatt. A hagyományos palotás táncot tizenhét első­­bálos leány bemutatása követte, majd a tánc megnyitása. Reggel öt óráig tartott ez a nagyon szép és hangulatos, montreáli viszonylatban is kiemelkedő társadalmi esemény, mely Szir­may Sandrával együtt közel nyolcvan rendezőbizottsági tag hosszadalmas előkészítő mun­káját dicsérte. A képen (balról jobbra) a két botos. Kocsis András és Edvi István, a két díszmagyarba öltözött, vendégeket fogadó leány, Choukair Christina Joy és Bodroghközy Anna-Má­­ria között áll Szirmayné Alessandra Piccone bálelnök, Geday Károly kanadai nagy­követ és Robillard Lucienne szövetségi munkaügyi miniszter. (R.M.) A Szent Korona Kárpátalján Ruszin-magyar testvériség Szép és nemes, de meglepetésektől sem mentes feladatra vállalkozott a Szent Korona Szövetség, amikor a kievi külügy- és belügyminisztérium enge­délyének birtokában saját költségén Ungvár és Mun­kács várán kétnyelvű emléktáblát akart elhelyezni. A nagyméretű, 110 ezer forintért készült emléktáblán a budapesti ukrán követtel közösen fogalmazott ma­gyar és ukrán nyelvű szöveg olvasható: „A magyar Szent Korona tiszteletére, melyet 1805. december 11-töl 1806. március 10-ig itt, a munkácsi várban őriztek Napóleon elöl menekítve.” A kilencven emberrel elkísért táblák elhelyezésé­hez egyik város tanácselnöke sem járult hozzá, mert „a latin-magyar-ukrán nyelvű dokumentumok nin­csenek közjegyző által hitelesítve; nekünk a kievi minisztérium erre nem adhat utasítást”. De ne vág­junk a dolgok elébe. Az előre jelzetthez képest egyórás késéssel ér­keztünk Ungvárra, ahol a zsinagógából átalakított Filharmónia gyönyörű dísztermében (amely csak a Pesti Vigadó faragott-festett-aranyozott nagytermé­hez hasonlítható) már régen fölsorakozva várt a vá­ros 130 éves énekkara — mely hitünk szerint a leg­régebbi egész Közép-Európában —, hogy a „drága magyar barátaink” tiszteletére ruszin és magyar kó­rusműveket énekeljen. Munkácson a Ruszin Ház vendégei voltunk, aho­va a szállásadóink sorfala között vonultunk be. A megdöbbenés erejével hatott az egyszerű teremben kitűzött magyar zászló és a koronázási jelvények be­keretezett festményén olvasható idézet: „Isten, áldd meg a magyart!” De voltak ott más, ennél sokkal nagyobb méretű feliratok is .„Kárpátalja ruszin népe örömmelfogad­­ja a Magyar Szent Korona képviselőit!” „Éljen az 1100 éves magyar-ruszin testvériség!” Ez utóbbi ó­­riási feliratot évente áthozzák Magyarországra, hogy e mögött menetelve részt vegyenek a Szent István­­napi körmeneten. Érkezésünkkor a munkácsiak öröme határtalan volt, pedig akkor még nem tudták, hogy 360 liter ét­olajat, több láda konzervet, 120 kg kenyeret, több­száz könyvet és folyóiratot, több zsák ruhát vittünk ajándékba. A fogadtatás kezdeti zűrzavarában kis időre ajkukra fagyott a mosoly, amikor megtudták, hogy az emléktáblán a természetes nagyságúra vé­sett, színarannyal futtatott Szent Korona alatt az ara­nyozott szöveg nem ruszin, mert az országuk buda­pesti nagykövete szerint„ruszin nép nincs, tehát ru­szin nyelv sincs, csak ukrán”. „Az ukránok még a falvak és városok nevét is megváltoztatták Kárpátalján, s most még a nyelvün­ket is elveszik. Egyetlen ruszin iskola sem működhet. Enyhülést csak a magyar-ruszin közös autonómia hozhat. Fogjuk még szorosabban egymás kezét, és éljünk boldogan a Szent Korona oltalma alatt, mint régen” — mondják a ruszinok. Nem lehet elmondani azt az érzést, amikor a Ru­szin Ház énekkara sugárzó örömmel a Magyar Him­nusszal kezdte műsorát, majd a hasonló tartalmú Ru­szin Himnusszal folytatta: „Ébredj, ruszin, mély ál­modból... az Isten majd megsegít..." A magyarul kezdett és tolmács segítségével foly­tatott hivtalos fogadó-beszédek egymást követték. (Ruszinra soha nem fordították le a magyar szöveget, mert azt tolmács nélkül is megértették a vendéglá­tók.) Ezután „Az egri ménes mind szürke”, „Erdő, erdő, erdő” és más népdalok hosszú sorát énekelték magyar és ruszin nyelven is. A magyar általános iskola tanulói zenés-táncos műsort adtak. Gyöngyös, pártás-mellényes magyar ruhás lányok táncoltak piros-fehér-zöld szalaggal a ruhájukon. A ruszin elnök szerénykedve mondta, hogy nem tud olyan jól magyarul, mint szeremé, de a szíve — higgyük el — a magyarokért is dobog. Utcai beszélgetések, közös „szalonnasütés” al­kalmával hallottuk, hogy „az előző kormány eladott minket az ukránoknak, de majd meglátják, hogy Hóm Gyula, aki a múlt héten fél óra alatt olyat inté­zett el Jelcinnél, amit mások négy év alatt sem tudtak, majd visszavesz minket és megteremti Kárpátalján a közös autonómiát”. A népi diplomácia legfőbb tanulsága: „Boldo­gok, akik nem látnak és hisznek...” Az viszont kétségtelen, hogy az ellenséges indu­latoktól fűtött szomszédaink gyűrűjében a minket megkapó sóvárgással szerető ruszin népben nem len­ne szabad hagyni kihunyni a lelkesedés tüzét! Ádám Sándor Társaságalapítással, hazatelepülni szándékozók ingatlanügyeivel kapcsolatos tanácsadás, ügyintézés: 32. sz. Ügyvédi Iroda 1027 Budapest, Kapás u. 31. Dr. Biczó Zsuzsa Tel/Fax: (36D-115-5121 J . M.A. BLYTHE BERNIER, INC. Temetkezési vállalat Gyász esetén temetkezési vállalatunk együttérzéssel, a magyar hagyományok szerint nyújtja a kívánt szolgáltatást. 940 Ogilvy Street, Montréal, Qué. Elnök: William BURNE 495-8082

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents