Nyugati Magyarság, 1995 (13. évfolyam, 3-12. szám)

1995-04-01 / 4. szám

10. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1995. április FEKETE GYULA: Nemzeti káté — Vázlat — 1. / Az ország földje, természeti kincse a ma­gyar nép tulajdona. Külföldi személyeknek, érde­keltségeknek semmilyen formában nem idegenít­hető el. 2. / A forradalom óta növekvő iramban pusz­tul, öregszik a magyarság. Évtizedek múlnak, s a történelmi méretű pusztulás fékezésére, meggát­­lására érdemben semmi nem történik. Legsürgő­sebb, követelő tennivalók: a. / Kormányzati szintű, megfelelő jogosítvá­nyokkal ellátott bizottságot kell létrehozni a téma szakértőiből. Tekintse át, tanulmányoz­za a helyzetet a bizottság, sürgősen dolgozza ki javaslatait a törvényhozásnak, a kormány­­szerveknek s az ügyben érintett egyéb intéz­ményeknek, szervezeteknek. De addig is: b. /Meg kell szüntetni a létminimum adóztatá­sát, bevezetni a családi jövedelmi adót. c. l El kell ismemi főhivatásnak az anyaságot. Három vagy több gyermeket megfelelő csalá­di körülmények között nevelő anyának szer­ződéses alapon — folyamatos ellenőrzéssel — lehetővé kell tenni, hogy költségtérítéssel, javadalmazással, munkaviszonyt megillető jogokkal gyermekeit a családban nevelhesse. d. / Anyasági nyugdíj, illetve nyugdíjpótlék azoknak, akik három vagy több gyermeket becsülettel fölneveltek, s gyermekeik belföl­dön élnek, dolgoznak. e. / Állami gondozás helyett előnyben kell ré­szesíteni a sokkalta olcsóbb és sokkalta haté­konyabb családi gondozást, pedagógusok, il­letve a családi nevelésben tapasztalt szülőpá­rok hivatásszerű foglalkoztatásával. f. / Gyökeresen át kell alakítani a nyugdíjrend­szert. Az öregkori nyugellátás alapja ugyanis csak részben a munkás évek során lerótt nyug­díjjárulék, mert ugyanígy alapja az utódlás is, a gondok és terhek vállalása a jövendő eltartók világra hozatalában, fölnevelésében. Erre a kettős alapozásra építve kell a nyugdíjrend­szert korszerűsíteni. g. / Család- és Gyermekvédelmi Alapot kell lé­tesíteni. A költségvetési támogatáson túl: örö­kös nélkül elhaltak vagyona nem egyenesági örökség illetéke, adományokból, hagyatkozá­sokból összeállt vagyon, stb. működtetését meg kell szervezni az Alap kereteiben, család­­védelmi, gyermekvédelmi céllal. 3. / Veszedelmesen túlzó arányban átadtuk a sajtót — a nemzet lelkiismeretét — az idegen tő­kének, idegen szándékoknak. Meg kell szabni 20- 25 százalékban a sajtóbeli külföldi tőke felső ha­tárát. Rádióadó, tévéadó létesítésében, fenntartá­sában a külföldi tőke vagy adomány részesedését állami engedélyhez kell kötni, s a nyilvánosság előtt kötelezően szerepeltetni. 4.1 A leghatározottabban elítéljük azt a politi­kát, mely a ,3efogadó ország vagyunk!” jelszó­val s hamis hivatkozással emberi jogokra, kész kiszolgáltatni az országot egy fenyegető új nép­­vándorlás s a vele sodródó salak - szerencsevadá­szok, csempészek, bűnözők, kalandorok - szeny­­nyes áradatának. Korlátozni és szigorúan ellenő­rizni kell a hosszabb itt-tartózkodást s a betelepü­lést. 5.1 A kisebbségek védelmére adjon segítséget a pozitív diszkrimináció anyanyelvűk, kultúrá­juk, hagyományaik, identitásuk megőrzésére, de a politikában a kisebbség pozitív diszkrimináció­ja egyben a többség negatív diszkriminációját je­lenti. Szembe kell fordulni azokkal a pártokkal, politikai törekvésekkel, melyek úgy akarnak po­litikai tőkét kovácsolni, hogy tízszeres diszkrimi­nációs javaslatokkal szítják az ellentéteket, s ez­zel súlyosan sértik a kisebbségek és a többségi magyarság érdekeit, jogait, érzelmeit egyaránt. 6. / Új, korszerű, az emberi jogokat s a nemzeti érdekeket a jogalkotás legmagasabb színvonalán egyeztető alkotmányra van szükség. Erősítse meg népszavazás a parlament döntését az új alkot­mányról, s ünnepeljük ezzel az új alkotmánnyal a honfoglalás 1100. évfordulóját. 7. / Addig is, míg új alkotmány rendezi az al­kotmányjogi problémák kezelését, felül kell vizs­gálni az Alkotmánybíróság egész működését, s hatáskörét úgy módosítani, hogy a parlament, a törvényhozás közjogi elsőbbségét ne étje sére­lem. Jogot kell biztosítani pl. a parlamentnek arra, hogy minősített többséggel—akár az alkotmányt módosítva — az Alkotmánybíróság megsemmi­sítő végzését hatálytalaníthassa. 8. / Az abortusz kérdéskörében még a felelősen gondolkodó, keresztény szellemű, nemzeti érzé­sű embereknek is nehéz egy nevezőre jutni, ha a végletek követelik a választ: vagy teljes tilalom vagy teljes liberalizáció. Ez a kérdésfeltevés nem számol a beállítódással, azokkal a környezeti ha­tásokkal, melyek az újszülöttet nagyon is megha­tározott minőségben nevelik felnőtt emberré. Hosszú, hosszú évek kellenek a gyógyuláshoz az Nyílt levél az Európai Műsorszóró Egyesülés („EBU”) el­nökének (European Broadcasting Union, Ancienne Route 17 A, case postale 67, CH-1218, Grand Sa­­connes, GENEVE); az Észak-Amerikai Nemzeti Műsorszóró Egye­sülés („NANBA”) elnökének (North American Na­tional Broadcasting Assotiation, 15 Bronson Ave­nue, OTTAVA, Ontario KIG 315); a Magyar Köztársaság miniszterelnökének, Horn Gyula úrnak; a Magyar Országgyűlés Kulturális Bizottsága elnökének, dr. Vitányi Iván úrnak; a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatójának, A- lexa Károly úrnak. Magyarországon dúl a médiaháború. Úgy tűn­het, hogy a front egyik oldalán a magánosítás, a má­sikon az etatizmus hívei feszülnek egymásnak im­már évek óta. Ez azonban csupán látszat. A mélyben a média totális kisajátításáért folyik a harc, a nyom­tatott és az elektronikus sajtó egy szűk érdekcsoport kezébe került. A közszolgálatinak mondott Magyar Rádió és Magyar Televízió, nemzeti jellegét vég­képp megtagadva, mára kizárólag az ún. liberális erők politikacsinálásának legfőbb eszközévé vált. Magyarországon nincs sajtószabadság, helyébe a sajtódiktárorok uralma lépett. Mindezek előrebo­csátásával kérünk szót, és emeljük fel a szavunkat a jogálllamiság hiányzó pillérének megteremtése ér­dekében. erkölcsi züllesztésből, míg olyan nemzedékek ne­velkednek, melyek a megindult élet kioltását a maga szörnyűségében fogják fel. Noha a magyar­ság léte, fennmaradása, jövője függ ettől, ez idáig még nem tett határozott lépést ebben az irányban sem az iskola, sem a kommunikáció, sem a tör­vényhozás. A liberális züllesztés viszont erőtelje­sen képviseli a visszalépést, az abortusztörvény­nyel együtt. Még néhány kidolgozásra javasolható téma: Adósságkezelés. Évről évre nő a kiszolgálta­tottságunk. Tűrhetetlen a nemzet anyagi és szellemi va­gyonának bűnösen hanyag, gondatlan, olykor rosszhiszemű herdálása — „az ország kiárusítá­sa”; esetenként a felelősségrevonás is indokolt. Erős, korszerű honvédelemre van szükség. Felelősségünk a határon túli magyarságért. A lumpok és munkakerülők kedvezményezé­se és tenyésztése helyett, ahol csak lehetséges, a „segíts magadon, a társadalom is megsegít” alap­elvét kell érvényre juttatni a szociálpolitikában. A munkanélküliség jelenlegi kezelése nálunk jóval gazdagabb országokat is a tönk szélére vin­ne. Csak kor és szakma szerinti változatokban szervezett közmunkákkal párosítva viselhető el a Előzmények 1. Az Amerikai Politikai Intézet 1994. IV. 18-i keltezéssel jelentést készített a magyarországi médi­ahelyzetről, amely a fentieket nagymértékben alá­támasztja (a jelentés összeállítója dr. Z. Michael SZÁZ, az Intézet ügyvezető alelnöke). 2. A jelentés elkészítése óta 1994 májusában le­zajlott a parlamenti választás. Eredménye: létrejött a Magyar Szocialista Párt (MSZP) — Szabad De­mokraták Szövetsége (SZDSZ) kormánykoalíciója, ami a parlamentben 72%-os többséget jelent. 3. A Magyar Köztársaság Alkotmányának XXI. fejezete rendelkezik az alapvető jogokról és köteles­ségekről. A 61. §-ban foglaltak szerint a Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát. A közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felü­gyeletéről, valamint vezetőinek kinevezéséről, ke­reskedelmi rádió és televízió engedélyezéséről, ille­tőleg a tájékoztatási monopóliumok megakadályo­zásáról szóló —jelenleg még nem létező—törvény elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges (erre a legutób­bi választások előtti kormánynak nem volt meg a szükséges parlamenti többsége). 4. A jelenlegi pártok a választások előtti és utáni ígéreteiket megszegve - a 72%-os parlamenti több­ségük ellenére - mind a mai napig nem gondoskod­tak az Alkotmány hivatkozott rendelkezéseinek megfelelő médiatörvény megalkotásáról. Ezzel tö­retlen folytatói annak az alkotmányos mulasztás­nak, amelyet az Alkotmánybíróság több ízben ész­revételezett, és aminek eredményeként a közszolgá­lati Magyar Rádió és Magyar Televízió felügyeletét változatlanul a magyar kormány látja el (ez utóbbit a kormány az 1974-ben hozott és alkotmányellenes­sége ismeretében is hatályában megerősített minisz­tertanácsi határozat alapján teheti). Következmények 1. A törvényalkotásban elkövetett mulasztás (a médiatörvény hiánya) az egyik meghatározó oka az 1991-ben kezdődött és mindmáig tartó médiahábo­rúnak (egyesek úgy vélik, hogy a nemzeti-konzer­vatív körök teljes kiszorításával a háború véget ért, helyébe a média teremtő csendje lépett). 2. A szabályozatlan média-helyzetet igyekszik kihasználni a hatalmon lévő és az abból kiszorult parlamenti, illetőleg a parlamenten kívüli erők mindegyike. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy az ér­dekütközés nem pusztán az ellenzéki és koalíciós erők között jelentkezik, hanem sokkal látványosab­ban maguk között a hatalmat gyakorló koalíciós pár­tok között. Az SZDSZ-szimpatizánsok ugyanis mind a Magyar Rádióban, mind a Televízióban kisa­játították a kulcspozíciókat. Ennek eredményeként az említett közintézmények hangvételét és irányult­ságát a hírműsoroktól a kulturális műsorokig terje­dően a médiahatalom birtokosainak szemlélete ha­tározza meg: ez a szemlélet a magyar nemzeti kultú­rát részben lejáratja, részben kirekeszti. Mindez egyfelől folyamatosan sérti az objektív és sokoldalú tájékoztatás követelményét, másfelől súlyos személyi konzekvenciákkal párosul. Az em­lített közintézményekből lényegében kiszorultak a mi helyzetünkben — a gazdasági fejlődés vissza­fogása, megfojtása nélkül — a munkanélküliek segélyezése. A nemzeti önvédelemnek még a gondolata is hiányzik a tájékoztatásból, a kultúrából. Határo­zottan föl kell lépni a nemzettudat szívós irtogatá­­sa, a kulturális, szellemi népirtás ellen. A kultúra sehol a világon nem csak piaci áru; a minőség védelme és kedvezményezése elsőren­dű közérdek. Sürgősen törvényi kell hozni a hazaárulás, a nemzeti érdeket súlyosan sértő tevékenység el­len, a nemzetgyalázás ellen. A termelő ágazatok közül a mezőgazdaságot nyomorgatta legtöbbet, szorította kiszolgáltatott helyzetbe leginkább a pártállam évtizedekig. De még él a paraszti munkamorál és csodákra képes — ha hagyják. A vidék nem periféria. Súlya, jelentősége az ország életében egyre nő; lassacskán megszerzi magának a város eddigi civilizatorikus előnyeit, miközben megtartja azokat az előnyöket is, me­lyeket gyarmatosított állapotában is mindvégig megőrzött. A nemzeti szellemű oktatás-nevelés — a jövő legszilárdabb alapozása. Megjegyzés Szárszó után, 1993 őszén készült ez a vázlat, azzal a céllal, hogy nyersanyagot adjon ahhoz a közös munkához, amely a mindenfelől érkező gondolatok, javaslatok rendezésével, összegezé­sével megteremti majd közös nevezőnket, a nemzeti kátét. Magam is nyersanyagnak tekin­tem, sokat javítottam már és tovább javítgatok rajta. Váijuk a hozzászólásokat, kiegészítéseket. másként gondolkodás minden változatának képvi­selői. Állásukat ugyan többnyire nem vesztették el, de megfosztották őket a megszólalás lehetőségétől. Egyidejűleg véget nem érő bírósági perekkel és min­den lehetséges módon zaklatják az említett intézmé­nyek reformjáért küzdő és 1994. július 8-án eltávo­lított alelnököket (dr. Nahlik Gábort és dr. Csúcs Lászlót). Figyelmet érdemlő momentum volt az új médi­avezetők kinevezése. Mint ismeretes, a parlamenti pártok egyeztető tárgyalását meg sem várva nevezte ki a Magyar Köztársaság elnöke—a miniszterelnök javaslatára — az új vezetőket. A személyi változá­soknak ez a módja, ületve stílusa előre vetítette ár­­nyékát a későbbiekben bekövetkezett igen széleskö­rű személyi cseréknek, amelyekről ma már egyér­telműen állítható, hogy nem a kormányváltás vele­járói, hanem inkább tekinthetők egy restaurációs tö­rekvés kísérő jelenségeinek. 3. Magyarországon most valójában nem a sajtó­­szabadság került veszélybe - hiszen ahogy a pártál­lam időszakában sem létezett, ugyanúgy a pártállam összeomlását követően is csupán szólamokban sze­repelt -, hanem a puszta lehetősége annak, hogy a pluralizmus elvén nyugvó igazi sajtószabadság ki­vívható legyen. — A konzervatív értékeket valló nyomtatott sajtót ugyanis durva pénzügyi eszközök­kel és módszerekkel lényegében megfojtották, a még létező ilyen szellemiségű hetilapok végnapjai­kat élik. Az elektronikus sajtó szinte kizárólagosan azoknak az ún. liberális erőknek a fóruma, amelyek­nek a meghatározó személyiségei ma „liberális” mezben ugyanazok, akik évtizedekig Moszkva po­litikai helytartóiként az állampárrszócsövei voltak. Javaslat A Magyar Szellemi Védegylet nem szemlélheti tétlenül a médiaháború kiszélesedését, a nemzeti oldal kirekesztését a sajtó világából, ami egyenlő az alapvető alkotmányos jogok sérelmével. Felemeli tehát szavát az európai normákat követő sajtósza­badságért, az objektív és sokoldalú tájékoztatás személyi, szervezetijogi és gazdasági feltételeinek megteremtéséért. A fentiek szellemében: aJ a magyarországi sajtóviszonyokat korábban is megtisztelő érdeklődéssel követő NAMBA és EBU figyelmébe ajánlja a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban kialakult helyzetet, javasolja a tényfeltárás mérlegelését, annak elvállalását, az esetleges megállapítások, illetőleg következtetések közzétételét; b J felkéri a magyar kormányt a valós helyzet fel­tárására, átfogó értékelésére és a társadalom nyugal­mát veszélyeztető médiaháború befejezését szolgá­ló lépések sürgős megtételére; cJ tájékoztatja az előzőekben részletezettekről az Egyesült Államok Kongresszusának képviselő­jét, Robert K. Doman urat, valamint az Amerikai Külpolitikai Intézet ügyvezető alelnökét, dr. Z. Mi­chael Száz urat. A Magyar Szellemi Védegylet közgyűlése, el­nöksége és Intéző Bizottsága nevében és megbízá­sából: Dr. Varga Mihály a Magyar Szellemi Védegylet ügyvezető elnöke /----------------------------------------------------------------------------------------------------------\ Megalakult a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Baráti Köre A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem — más külföldi egye­temek „alumnusi" szervezetéhez hasonlón — létrehozta volt hallgatói, ill. a korábbi négykarú egyetem hallgatói részvételével Baráti Körét. Ennek célja az intézmény volt hallgatóinak egymással és az egyetemmel való kapcsolata ápolásának elősegítése, tapasztalatainak hasznosítása a jelen viszonyok között. Célja továbbá az egyetem öregdiákjainak és ifjúságának szakmai segítése, az egyetem oktatási és tudományos tevé­kenységének pártolása, hírnevének öregbítése, szakmai tekintélyének és tudományos rangjának emelése, megemlékezések, baráti találkozók szervezése és közvetlen kapcsolat teremtése a volt hallgatótársak között. A Kör tagja lehet minden olyan Magyarországon vagy külföldön élő személy, aki az egyetem hallgatója volt, de bárki más is, aki a Kör célkitűzéseivel egyetért. Az egyetem kéri és várja az érdeklődők és aktív közreműködők jelentkezését. Reméljük, hogy a kezdeményezés külföld­ön is széles körben megértésre és támogatásra talál. A Kör tagja a Magyarok Világszövetségének. Címünk: Kossuth Lajos Tudományegyetem Baráti Köre, 4010 Debre­cen, Pf. 37. V__________________________________________________) Jelentés a magyarországi média-helyzetről

Next

/
Thumbnails
Contents