Nyugati Magyarság, 1995 (13. évfolyam, 3-12. szám)
1995-03-01 / 3. szám
12. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1995. március fó R u A..FÓRUM' -ban közölt írások beküldőik egyéni véleményét fejezik ki, amely nem feltétlenül esik egybe a szerkesztőség álláspontjával. — A szólás- és véleménynyilvánítási szabadság jegyében készséggel adunk helyet leveleknek, rövid polemikus írásoknak, de fenntartjuk a rövidítés jogát. —A szerk. A Torz tükör a valóságot mutatja Sisa István válasza dr. Prágay Dezsőnek Válasz Sebestyén Bélának A Nyugati Magyarság 1994. novemberi számában dr. Prágay Dezső (Ausztria) „A történészek és kritikusok felelőssége” c. cikkében bírálja a „Magyarország torz tükre a világban” címmel megjelent gyűjteményemnek a National Geographic Society kiadványaira vonatkozó adatait, azt a benyomást keltve, mintha azok légből kapott állítások lennének. Szerinte a Nat. Geo. Magazin sohasem publikált egy európai történelmi atlaszt. A valóság az, hogy két ilyenféle kiadványuk is volt, mégpedig: a/A magazin 1983. decemberi számához csatolt History of Europe c. kétoldalas nagyméretű térkép, mely hátlapján Európa politikai térképét ábrázolja. — E kiadvány már nincs forgalomban. b/ A Nat. Geo. Soc. 1983-ban adta ki a „Peoples and Places of the Past: the National Geographic Society Illustrated Cultural Atlas of the Ancient World” című, Európa történelmét is bemutató atlaszt. Dr. Prágay szerint a National Geographic Picture Atlasra vonatkozó állításom, miszerint az lenézőleg ír a magyarokról, nem felel meg a valóságnak.—Kérem, olvassák el a csatolt fénymásolatot a Nat. Geo. Soc. 1979. nov. 7-én írt leveléről. Ebben a szerkesztő, Ross S. Bennett mintegy mentegetődzik egy olvasónak írt soraiban a magyarságra vonatkozó kitételek miatt. — Ezek valószínűleg a beérkezett tiltakozások miatt kimaradtak a Picture Atlas 1990-ben, majd 1993-ban megjelent javított kiadásaiból. A Cultural History of Mankind témáját tartalmazó kiadvány létezését dr. Prágay kétségbe vonja. — A tényállás az, hogy ilyen jelleggel és alcímmel igenis kiadtak egy Peoples and Places of the Past c. nagyméretű albumot, amely azonban csak a komolyabb könyvtárakban található meg. Fentieket összefoglalva: A Torz tükör-ben idézett adatok mindegyike megállja a helyét, mégha a kiadványok olykor túl hosszú címei lerövidítve találhatók is. A cikkíró által forrásként említett Nat. Geo. Soc. Product List-je valószínűleg nem tartalmazza a már nem kapható kiadványokat. Az is lehetséges azonban, hogy az Ausztriában élő kritikusnak csupán a karácsonyi ünnepekre évente kiküldött, részleges brosúra áll rendelkezésére. Dr. Prágay lekicsinyli Faragó László általa,,zsebkönyv”-nek nevezett művét (nem az!), melynek, úgymond, túlzott fontosságot tulajdonít a Torz tükör. Szerinte „a történelemkönyvek a fontosak és súlyosabbak”. —Ha jobban ismémé az amerikai könyvtárakat, tapasztalhatná, hogy ez a magyarságot kigúnyoló „zsebkönyv” sokkal több helyen megtalálható, mint a rólunk kedvezően író történelemkönyvek. „Tömény félreértést” vet dr. Prágay a Torz tükör összeállítója szemére amiatt, hogy Lomay nevet talált Lomax helyett az 1956-os forradalomról idézett könyv szerzőjeként. A Torz tükör eredetije igenis Lomax nevet említ, amit sajtóhiba kellett eltorzítson talán éppen a Nyugati Magyarságban, mely több folytatásban közölte a gyűjteményt. Nem tömény tévedés a keresztnév használatában történt elírás. De dr. Prágay részéről az, amikor azt akarja elhitetni az olvasóval, hogy a gyűjtemény a magyarellenes részek írását Lomaxnak tulajdonítja. Az abban idézett részletek sajtókivonatok. Egyébként a Torz tükör ide vonatkozó bekezdését egy neves amerikai magyar publicista írása szolgáltatta, aki a Lomax-könyvet „ötvenhat meggyalázásának” nevezi. Dr. Prágayt idézve, „végül itt van Jászi Oszkár esete” — de nem úgy, ahogy ő beállítja. Anélkül, hogy akár egy szavát is cáfolná a róla szóló három oldalnak, egyszerűen rosszallását fejezi ki, hogy Jászi is bekerült a Torz tükörbe. Márpedig megérdemelten került be. Akarva, nem akarva ugyanis Jászi Oszkár „Revolution and Counter-Revolution” című, szülőhazája elleni gyűlölettől csöpögő műve lett az a „biblia”, mely mindmáig maradandóan a magyarság ellen hangolta — tisztelet a kivételnek — a világ zsidóságát és a Nyugat történészeit, a kisantant-propagandisták nagy örömére. Az általuk keltett tévhit, miszerint a magyarság antiszemita és soviniszta nép lenne, máig ádáz terjesztőkre talál bel- és külföldön egyaránt. íme néhány idézet Jászi könyvéből: „Magyarország átlagpolgárainak értelmi színvonala sokkal alacsonyabb, mint a szomszédos országokéi.” (197. o.) — „A Horthy-rezsim brutális gerjesztőszerei... az antiszemitizmus és a revanche gondolata. Ez nemcsak Magyarország, hanem Közép-Európa jövőjét is aláássa.” (189. o.) — „Csak a szocializmus vezetheti ki Magyarországot a keresztény, nemzeti pokolból”. (233. o.) Dr. Prágay sorai azt a benyomást keltik, hogy Jászit csak dicséret illeti, nem bírálat, a Torz tükör viszont csak elítélést érdemel. írása első részében pálcát tör a magyar történészek felett is, megjegyezve, hogy „nem láttam eddig leírva magyar történészek részéről, hogy a magyar nép nem teljesen felelős azért, ami az országban történt 1944-ben, mert Magyarország egy teljesen megszállt ország volt”. Állítása egyszerűen tüneményes tájékozatlanságra vall. Erre, cikke nyomán, a külföldi magyar hírverés egyik vezető apostola, Magyaródy Szabolcs is rámutatott A Holló 1995 jan. 15-i számában, felsorolva több külföldi szakértőnket és csoportunkat, beleértve a sajátját is, akik és amelyek hosszú évek óta angol nyelvű kiadványokkal öregbítik hírünket. A részleges felsorolásában nem is szerepel a dr. Prágay által vélhetőleg nem ismert The Spirit of Hungary c. album, melynek világsikere vitathatatlan. De hát ilyen tájékozatlanság már az ő problémája. Sisa István (USA) A szerkesztő megjegyzése: Dr. Prágay Dezső írása nem cikk, hanem a „Fórum” oldalon közölt olvasói hozzászólás volt. Bill Lomax neve sajtóhiba folytán csakugyan a Nyugati Magyarságban változott Lomay-ra, ezért Sisa István és olvasóink szíves elnézését kérjük. — Az alkalmat kihasználva hangsúlyozni szeretnénk, hogy - tapasztalataink, információink szerint olvasóinkkal egyetértésben - igen nagyra értékeljük Sisa István munkásságát, és gyűjteményének közlését megfelelő időben folytatjuk. Olvastam drámai hangú leveled a Nyugati Magyarság februári számában, melyből egy igaz magyar ember világgá küldött vészkiáltásai jutottak el hozzánk. Mi, kinti magyarok, nagyon meg tudjuk érteni érzéseidet és aggodalmadat, hiszen bennünk is ugyanaz ment végbe a választások után. Első gondolatunk a tagadás jegyében született, s a választások eredményének megkérdőjelezésében nyilvánult meg. Nagyon gyanús volt ugyanis Árpi bácsinknak alig pár órával a szavazás utáni istenkedése a tévében a választás tisztaságáról, amikor nyilvánvalóan nem volt még elég idő arra, hogy akár egy világraszóló csalás is nyilvánosságra kerülhessen. Gyanús volt az is, hogy a választás eredményei az előzetes közvéleménykutatás adatait igazolták. Köztudomású ugyanis, hogy a liberálisok által felbérelt és fizetett közvéleménykutatók megrendelésre szállítják a gazdáik által kívánt adatokat, melyek nem annyira a helyzet feltárására, mint a nép agymosására szolgáltak, s hasznosak lehettek egy manipulált választási eredmény alátámasztására is. Mindenesetre nehéz elképzelni, hogy a csalásokhoz hozzászokott elvtársak éppen most álltak volna ellen a kísértésnek. A tagadás után aztán a megdöbbenés következett. Lehetetlennek tűnt elfogadni azt, hogy hazánk önként hozza vissza a hatalomba a nemzetellenes szocliberális elemeket, kiknek felmenő atyafisága évtizedekig sanyargatta a magyar népet. A megdöbbenést később undor váltotta fel, ahogy figyeltük azt a gyorsaságot, mellyel a „tégy a gyűlölet ellen” álszent jelszavát hangoztató szádeszes liberálisok kiirtották a nemzeti gondolkozásúaknak még az írmagját is a hírközlési (televízió, rádió, sajtó) intézményekből, s játszották át az ország vagyonát fillérekért külföldi haverjaiknak a privatizáció hamis leple alatt. Végül is elértünk a beletörődés időszakába az „ahogy lehet” elv alapján, s körülnéztünk, hogy miben is tudnánk segíteni hazánkat az adott körülmények között. Éreztük, hogy amennyire el kell ítélnünk az országon élősködő kicsiny, de végtelen anyagi erővel rendelkező csoportot, annyira nem szabad pálcát tömünk az évtizedekig félrevezetett, a nemzeti és erkölcsi értékeitől megfosztott népünk felett. Hiszen ez a nép, úgy, ahogy van, az egyetlen magyar nép, s ha mi most nem támogatjuk a felemelkedéshez vezető úton, úgy ténylegesen ellenségeinek táborát erősítjük. Segíteni csak úgy tudunk, ha valamilyen formában kapcsolatot tartunk fenn az otthoniakkal. Ami a hivatalos szintet illeti, nem kétséges, hogy mély ellenszenvet keltett bennünk az otthoni szavazástól való eltiltásunk, ellentétben számos más ország joggyakorlatával. Bántónak tartjuk azt is, hogy míg legjobbjaink hűvös, sőt elutasító magatartással találkoznak az otthoni hivatalos közegek részéről, addig köpenyegforgató szélkakasainkat tárt karokkal ölelik keblükre a hatalom birtokosai, egyeseknek még országházi képviselőség is jut elvtelenségük jutalmául. Családi és baráti körünkkel való személyes kapcsolatainkat nem befolyásolhatja semmilyen hivatalos állásfoglalás. Jól tudjuk, a mai körülmények között még nagyobb szükség van felvilágosító munkánkra és a hazugságok leleplezésére, mint valaha. Sajnos, az idő nem nekünk dolgozik. A magyarsághoz szorosan kötődő kintiek többsége a nyugdíjas kor közelében vagy már azon is túl van. A másod- és harmadgenerációsok, még ha nyelvüket meg is őrzik, érzéseikben már nemigen tudnak azonosulni szüleik, nagyszüleik gondolatvilágával, bár ennek ellenkezőjére is vannak példák. Ne legyenek kétségeid a kinti magyarsággal kapcsolatban. Mi Veled és a Hozzád hasonlókkal kitartunk a végsőkig, s igyekezni fogunk megtenni minden tőlünk telhetőt a szent cél érdekében. Tisztelettel és nagyrabecsüléssel: Farkas Barna (Kanada) % From Canada to Hungary -the Swiss Way If you’re doing business or visiting friends or relatives in Hungary or Eastern Europe, there’s never been a better time to do it. Or a better airline to do it with. After all, we’ll take you to any country in Eastern Europe in a style that only Swissair can offer. With, of course, a stop in Zurich, where we have our own terminal, considered to be one of the best airports in the world. Travel on our brand new MD-11 from Toronto and Montreal to Zurich with connections to Budapest and our extensive Eastern European network. No matter where you’re going to in Eastern Europe, go with the one airline that’s been going there for over 60 years. Swissair. For reservations, call your travel agent or Swissair. Toronto (local) 360-7992 Montreal (local) 879-9154 Outside Toronto and Montreal 1 -800-26-SWISS Swissair \r£J Time is everything.* %
