Nyugati Magyarság, 1995 (13. évfolyam, 3-12. szám)

1995-03-01 / 3. szám

P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. Montreal, QC H3P 3B9, CANADA NYUGATI H—1125 Budapest, Tusnádi u. 37.1./6. CGoddogat?Sams ®ű GDd® C3®0DgJ[?®Bg d]0®©©3d]@[DG XIII. évfolyam, 3. szám 1995. március A DEMOKRATIKUS ÉS NEMZETI SZELLEMŰ NYUGATI MAGYARSÁG HAVILAPJA 39.- Ft — $3.00----------------------------------------------------------------------------------­Az örök március 147 éve szent hónapunk a március. E hónap 15-e a vál­tozó politikai rendszerektől függetlenül, sőt nem egyszer azok ellenére is mindig a sza­badságot, a nemzeti függet­lenséget, az önálló állami létet követelő össznépi ünnep. Ha a naptárban nem lehetett piros­betűs ünnep, a nemzet szívé­ben az volt mindig is. A Pilvax kávéház fiataljainak 12 pontja, a Nemzeti dal kinyomtatása a Kossuth Lajos utcai nyomdában, s ezzel a cenzúra eltörlése éppen úgy kitörölhe­tetlen a nemzet emlékezetéből, mint a világosi fegyverleté­tel, az aradi vértanúk és az elsőfelelős magyar miniszter­­elnök kivégzésének gyásznapja. S azt is tudjuk, hogy az első felelős magyar kormány az ismert történelmi körülmények között 1848—49-ben olyan hatalmas munkát végzett, amelyhez foghatót azóta sem végzett el egyetlen magyar kormány sem. A negyvennyolcas márciusra emlékezve nem haszonta­lan szót ejteni egy görögkeleti metropolitáról, mert egyéni életpályája és történelmi sorsa manapság is hasznos tanul­ságokkal szolgál. Ez a metropolita Siaguna, aki 1809-ben Miskolcon született később katolizált macedo-román keres­kedő gyermekeként. Pesten jogot és filozófiát tanult báró Eötvös József iskolatársaként, majd Versecen teológiát. Ta­nulmányai végeztével előbb a karlócai görögkeleti metropo­lita titkára és a szeminárium tanára lett. 1846-ban került az erdélyi román egyház élére. Tizen­hat évig püspökként, majd kilenc évig metropolitaként volt az erdélyi románság vezéregyénisége. Európai színvonalú műveltsége, kiváló szervezőkészsége Deák Ferencből és Széchenyi Istvánból nagy elismerést váltott ki. Eötvös Jó­zseftől pedig azt a minősítést kapta, hogy „több esze van, mint egy fél országnak ”. 1848. december 28-án Bem tábornok erdélyi hadjárata idején ez a metropolita Szeben városában 250 román és szász nemzetiségű küldött élén hódoló levelet fogalmaz a fiatalon trónra került 1. Ferenc Józsefnek uralkodóvá vá­lása alkalmával. Ezt követően 3 0-án azt javasolj a a küldöt­teknek, hogy a szász és román nemzet nevében hívják segít­ségül az Oláhországban állomásozó orosz haderőt a lázadó magyarok megregulázására. Mint Lupas román történel­méből ésjancsó Benedek 1931-ben Cluj-Kolozsváron kia­dott kiváló Erdély történeté-bői tudjuk, a szász küldöttek egyhangúan támogatták a metropolita javaslatát, míg a ro­mánok némi huzavona után csatlakoztak a javaslathoz. Ennek eredményeként január elsején egy szebeni delegáció már Bukarestben van, hogy Lüders orosz generális elé ter­jesszék a két nemzetiség kérését, ami időrendben megelőzte a fiatal uralkodó térdre ereszkedését az orosz cár előtt — ugyancsak az orosz haderő behívása érdekében. Ne a múlt felhány torgatása céljából emlékezzünk erre. A mi tájunkon mindig jól megéltek azok, akik aztán adott esetben és alkalommal behívták az idegen csapatokat. így volt ez 56-ban is. Azért emlékezzünk, hogy tudjuk, mennyire egyedül va­gyunk és csak magunkra számíthatunk; na és azért, hogy még jobban szeressük és hűséggel ragaszkodjunk március idusához, amely a vesztés ellenére is győzelem volt. Kelemen Sándor \______________________________________________________ Magyarellenes pogrom márciusban Kolozsvárott? Az atlantai „csata” Jimmy Carter volt amerikai elnök hetvenéves fejjel „világutazónak” csa­pott fel és közvetítésre vállalkozik a legkényesebb nemzetközi ellentétek feloldására. Ez a szerep soha nem állt távol tőle, elnöksége idején pl. egyik fő támogatója volt az izraeli-egyiptomi különbéke-szerződésnek. Politikusi bátorságára jellemző, hogy ő vette fel a diplomáciai kapcsolatot a Kínai Nép­­köztársasággal. Odahaza és nemzetkö­zi szinten is előtérbe állította az emberi jogok kérdését. Meglepetésként hatott, hogy a ro­mániai belső etnikai viszály elsimítá­sára is vállalkozni látszik és meghívót küldött mind a román kormánynak, mind a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetőinek. Jimmy Carter egy asztal köré ültette azokat a politi­kusokat, akik egyébként otthon, Buka­restben is állandó kapcsolatban és vitá­ban állnak egymással. Ez pedig akarat­lanul kiemelte a román-magyar etnikai vitát földrajzi keretei közül—kiemelte az egész Duna-medencéből és világ­­eseménnyé tette. Az RMDSZ már számos nyilatko­zatában kifejtette, hogy a kiéleződött erdélyi etnikai konfliktus egyelőre megoldhatatlan az országon belül, még Budapest bevonásával sem lehetséges a kívánt megoldáshoz eljutni, egyedül a kérdés nemzetköziesítése vezethet áttöréshez, vagyis az erdélyi magyar­ság létérdekeinek, megmaradásának, iskoláinak, anyanyelvének, intézmé­nyeinek, önigazgatásának kellő garan­tálásához. A világ csak így veszi tudo­másul, hogy az 1989-es fordulat után meg nem oldott, sőt még jobban elmér­gesedett „magyar ügy” a térség béké­jét, stabilitását, az európai egység kié­pülését veszélyeztetheti. Nem olyan értelemben, ahogy a román nacionalis­ták, elsősorban Funar kolozsvári pol­gármester állítja: az erdélyi magyarok nagy mennyiségű fegyvert rejtegetnek és felkelésre készülnek. Ennek éppen a fordítottja igaz. Míg az erdélyi magyar­ságnál egyáltalán nincs semmilyen fegyver—Tőkés László ezt ismételten aláhúzta egyik budapesti nemzetközi sajtóértekezletén —, addig a román hadsereg valósággal megszállva tartja a Székelyföldet és a lázadás vádját han­goztatja a csupán jogaikat követelő magyarokkal szemben. E vonatkozásban február közepén megdöbbentő leleplezést közölt a Ziua nevű bukaresti napilap „Paul Cheler tá­bornok és Gheorghe Funar polgármes­ter a második erdélyi diverziót készítik elő” címmel. Cheler tábornok, az erdé­lyi román hadsereg parancsnoka, nyu­galomba vonulása után az ország elnö­ki méltóságára pályázik (Romániában fél-elnöki rendszer van), és ehhez a népszerűséget a „magyar etnikai láza­dás” leverésével akatja kivívni. Az em­lített bukaresti napilap főszerkesztője, Sorin Rosca Stanescu azt állítja, hogy a tábornok az 1990. márciusi maros vá­sárhelyi vérengzéshez hasonló ma­gyarellenes pogromot készít elő Ko­lozsvárott, és ezt idén márciusban sze­retné kirobbantani. A nyilvánosságra került dokumen­tumot Iliescu elnök is megkapta, így később nem mondhatja, mint Maros­­vásárhely esetében, hogy nem tudott semmit az előkészületekről. Még sú­lyosabb, hogy helyeslik a magyarelle­nes összeesküvést azok a román politi­kai pártok, elsősorban Iliescu pártja, továbbá a Nagy Románia Párt, a Szoci­alista Munkapárt — a Ceausescu-párt utódja — és a Demokrata Agrárpárt, amelyek a jelenlegi kormánykoalíciót alkotják. Ezt az újabb összecsapást vagy leg­alábbis provokációt szeremé megelőz­ni Amerika ésazegészNyugat.A szov­jet birodalom összeomlása óta az E- gyesült Államokat nem az foglalkoz-Eredeti módszert hirdetett meg a romániai magyarság március 15-ére tervezett megemlékezéseinek akadá­lyozására Gheorghe Funar: mint arról a bukaresti lapok beszámoltak, a Ro­mán Nemzeti Egységpárt elnöke arra mozgósítja pártjának és a Vatra Ro­­maneasca nevű nacionalista,.kulturá­lis szervezetnek” helyi képviseleteit, hogy március 15-én reggeltől estig szervezzenek városaikban gyűlése­ket, felvonulásokat, bármilyen címen. Mivel a helyi közigazgatási tör­vény szerint a polgármesterek nem engedélyezhetik két nyilvános gyűlés lebonyolítását egyazon időpontban, ily módon — így Funar—„meg lehet akadályozni az RMDSZ március 15- éjét”. tatja, ami az 1918-as világválság idején Wilson elnököt, vagyis a népek önren­delkezésének megvalósítása, hanem a csend és a rend fenntartása Európa ke­leti felében — mindenáron és minden igazságtalanság megőrzésével. A ju­goszláviai polgárháborút alighanem meg lehetett volna előzni, vagy lega­lábbis kisebb arányúvá szorítani, ha Amerika az első pillanattól egyetért a horvátok, szlovénok, bosnyákok ön­rendelkezési törekvéseivel és nem ra­gaszkodik — önző, nagyhatalmi ér­dekből — a gyűlölt jugoszláv állam fenntartásához. Igaz, az amerikai poli­tikát elsősorban mindig az érdekelte az (Folytatás a 3. oldalon) Romaneasca Bihar megyei fiókja me­galakulásának 5. évfordulója alkal­mából mondott beszédet, kijelentve, hogy az RMDSZ „Budapestről irá­nyított terrorista párt”, amely azért harcol, hogy Magyarország „annek­­tálja Erdélyt”. Pártja, az RNEP küzd az RMDSZ törvényen kívül helyezéséért, de „mi­vel az igazságszolgáltatás útja lassú, más, gyorsabb módszereket fogunk találni” — mondotta Funar, anélkül, hogy részletezte volna, mire gondol. Kolozsváron az RMDSZ helyi szervezete sajtóértekezleten próbálta felvilágosítani a közvéleményt már­cius 15-e történelmi jelentőségéről, cáfolva azokat a beállításokat, ame­lyek az 1848-as magyar forradalmat románellenesnek tüntetik fel. (MTI) A kolozsvári polgármester a Vatra „A nemzeti megmaradás és felemelkedés útja” V_______________________________________________________________^ A nagy érdeklődésre való tekintettel a „Magyar Jövőért” Alapítvány Kuratóri­uma ezúton közli, hogy fenti címen a Magyar Szellemi Alapítvánnyal közösen meghirdetett koncepció-pályázatának tematikáját kibővíti és a beküldési határ­időt május 15-re hosszabbítja meg. Korábbi felhívásunk 33 pályázati témakört sorolt föl, mivel azonban a célunk az, hogy e pályázatban a határon túl élő magyarok közül is minél többen vegyenek részt, s hogy javaslataikat, kiérlelt elképzelésüket, gondolatukat, koncepciójukat a pályázók a felsoroltakon kívül a magyar élet valamennyi döntő fontosságú kérdé­sében kifejthessék, az Alapítvány szívesen fogad 10-15 gépelt oldalnál nem hosz­­szabb színvonalas írásokat, tanulmányokat a MAGYAR NEMZETI SORSKÉR­DÉSEK minden olyan sarkalatos pontjáról, vonatkozásáról, amelytől nagymérték­ben függ a nemzeti megmaradás és felemelkedés, ill. az, hogy Magyarország ma­gyar ország maradhasson. A díjazott pályamunkákat nem pénzzel, hanem az ügyhöz méltó kiadványban való megjelentetéssel fogja jutalmazni a Kuratórium, ill. a pályázat bíráló bizott­sága. Terveink szerint a kötet 1996-ban, a millecentenárium évében jelenne meg. Beküldési határidő: 1995. május 15. Eredményhirdetés: 1995. október 23. Postacím: MVSZ, Magyar Szellemi Alapítvány 1068. Budapest, Benczúru. 15. Dr. Andrásfalvy Bertalan a „Magyar Jövőért” Alapítvány Kuratóriumának elnöke SZERKESZTŐSÉGEINK: P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. 1125 Budapest Montreal, QC H3P 3B9 Tusnádi u. 37.1./6. CANADA Tel.: 155-9253 Phone/Fax: (514) 731-4192 Fax: 155-9253 Az RMDSZ „Budapestről irányított terrorista párt”?

Next

/
Thumbnails
Contents