Nyugati Magyarság, 1994 (12. évfolyam, 2-5. szám)

1994-04-01 / 4. szám

8. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1994. április Hírünk a világban A torz tükör Összeállította: SISA ISTVÁN A Magyar Hírlap tudósítója, Lukácsy And­rás az 1991. április 6-án Király Bélával készült interjúja bevezetésében a következőket írja: „Mikor Kanadában jártam, az ottawai Carlton Egyetem könyvtárában lehívtam a magam szá­mára a magyar történelemre vonatkozó köny­vek listáját a katalógusteremben. Az eredmény megsemmisítő volt: kaptam tíz címet, ezek kö­zül a fele a század elejéről való elavult anyag, a maradék fele ötvenes évekbeli történelemhami­sítás, és talán két-három angolra fordított kötet volt, melyre azt mondhattam volna: hiteles. A kísérletet megismételtem másutt is: Párizsban, Münchenben, és a tapasztalataim nem voltak jobbak. Ekkor jutottam arra a megállapításra, hogy milyen rosszul vagyunk képviselve a kül­földi történeti irodalomban, s hogy helyzetünk a világban azért ilyen hátrányos, mert nem ismer­nek bennünket. A közép-kelet-európai szom­széd országok sokkal előbbre járnak, hiszen ők már a század elejétől megkezdték nemzeti tö­rekvéseik külföldi propagálását. A tankönyvek és népszerűsítő munkák az ő tervszerűen szétte­rített alapkönyveikre épültek. S most olyan hát­rányban vagyunk, melynek behozásához hosszú évekre lesz szükség.” „Hajmeresztő hallanom, amit mond—vála­szolta Király Béla —, mert én is megéltem ugyanezt a sokkot. Amikor Amerikában doktori disszertációmat írtam, már akkor borús lettem amiatt, hogy olyan kevés angol nyelven a hiteles publikáció Magyarországról.” Indiana állami egyetemének, a Purdue Uni­­versity-nek hatalmas könyvtárában Bethlen Fe­renc 1960-ban végzett felmérése szerint a Ma­gyarország történelmével foglalkozó könyvek 80 százaléka határozottan magyarellenes volt. Az Egyesült Államok iskoláiban referencia­ként használt World Book Encyclopedia 1990- es kiadásában a Magyarországról szóló részt egy szláv történész, Janusz Bugajski írta, a szomszéd államok történelmének megírását pe­dig onnan származó szakértőkre bízták. Az eredmény elképzelhető. Mondani sem kell, hogy magyar kisebbségekről egy szó sincsen. A neves magyarokról szóló címszavak jegyzéke elképzelhetetlen aránytalanságokat mutat, pél­dául Houdini neve szerepel, de Hunyadi János, Széchenyi István nem. Komikum számba megy, hogy a Visit Hun­gary (Látogasson Magyarországra — Burke Publishing Company, London, 1985) című könyvet, mely történelmi összefoglalást is tar­talmaz, egy Julian Popescu nevű szerző írta. A világszerte ismert National Geographic Magazine által közzétett Európai Történelmi Atlaszban csak annyi áll Magyarországról, hogy a barbároknak tekintett magyarok a vikin­gekkel egyidőben inváziót vezettek Európa el­len a 10. században. Az atlasz a 20. század eseményei közül megemlíti még a Csehszlová­kia szovjet megszállását, de az 1956-os magyar forradalomról egyetlen szót sem ejt. A National Geographic Pictura Atlas (Képe­salbum) ezeréves történelmünkről ennyit említ: „Mintegy háromszázezer cigány él Magyaror­szágon. Cigányzenészek dallamára indultak az ország seregei harcba, középkori kastélyok régi háborúk emlékeit idézik fel, melyeket páncélba öltözött királyok vezettek.” A National Geographic Society eddig legna­gyobb szabású kiadványában, Az emberiség kultúrtörténeté-ben (The Cultural History of Mankind) a Hungary (Magyarország) címszó még a tárgymutatóban sem szerepel. Az egyik legismertebb amerikai kiadó, a Prentice Hall Co. által kiadott, H.W. Johnson által írt History of Art (A képzőművészetek tör­ténete) című monumentális albumban az egyet­len magyar származású képzőművész a külföld­re kitelepedett Victor Vasarely (Vásárhelyi), aki absztrakt geometriai grafikáival szerzett hír­nevet. Az atlantai Tupper and Love kiadó 1955-ben megjelent 448 oldalas albumában az Emberiség 1001 költeményét gyűjtötték össze. Ebben csak egyetlen magyar vers található: Ady Endre Elil­lant évek szőlőhegyén című költeménye. A The World's Best Books (A világ legjobb könyvei) című, a New York-i H.U. Wilson cég kiadásában megjelent gyűjteményben a „ma­gyar” szellem alkotásait a sok ezer cím között csak tíz könyv képviseli. Arthur Koestler, aki Angliában nevelkedett és soha magyar könyvet nem írt (hat könyvvel), Paul Henry Lang a Mu­sic in Western Civilization című könyvvel (a szerző magyar eredetű amerikai író, aki szintén angolul írt) szerepel. Az egyetlen valódi magyar mű Molnár Ferenc Liliomja. Két másik művet említ még a gyűjtemény a „magyar” szellem al­kotásai között: „Nisinszky élete nejétől, Pul­­szky Romolától”, valamint egy jelentéktelen angol regényt, melynek szerzője nem is magyar. A Book Review Digest (Válogatott könyv­szemlék) 1981 -es kiadásába a sok ezer recenzió közé csak öt „magyar” vonatkozású könyv ke­rült bele, mégpedig egy gyermekkönyv, egy magyarországi vonalas tanulmány Ferge Zsu­zsa tollából, Werbell Lost Hero-ja (Az eltűnt hős) Wallenbergről, Braham kétkötetes opusa: The Politics of Genocide: The Holocaust in Hungary címmel, és végül Bierman Righteous Gentile-je, szintén Wallenbergről. Franciaországban Pierre Chaunu 1966-ban kiadott A klasszikus Európa civilizációja című könyve nem tud róla, hogy a reneszánsz, a hu­manizmus vagy reformáció eljutott volna Ma­gyarországra. A reformáció a kötetben közölt térkép szerint megállt Ausztria keleti határánál, és Magyarország nagyobb része a 16-18. szá­zadban görög-orthodox vallású volt (476-480. old.). Emil G. Leonard A protestantizmus történe­te című, 1960-ban megjelent kétkötetes művé­ben csak annyit olvashatunk, hogy a reformáció eszméi eljutottak Magyarországra is, de ott a protestantizmus mindvégig csak ,/ejtett, víza­latti szikla maradt” a másvallásúak tengerében. Az Associated Press 1992. január 12-énkelt jelentésében Történészek felsorolják a keresz­ténység kulcseseményeit cím alatt száz ese­ményt említ meg. Közöttük egyetlen magyar vonatkozású sincsen, Hunyadi nándorfehérvári diadalát a feledés fátyla borítja, úgyszintén a magyarság védőbástya-szerepét is, melyben magyarok hetakombái hullottak el. Jean Amsler Europe, a Visual History című nagy munkájában Szent István kivételével ma­gyar szent nem szerepel, a reneszánszból és a reformációból is kimaradunk. Sem Mátyás, sem Erdély nincs megemlítve, viszont Prága fényké­pe és áradozó jellemzése után Buda képe alatt ez áll: „Budapest, az iszlám pajzsa”. Golo Mann világszerte ismert, Wallenstein­ről írt nagy biográfiája tudni véli, hogy Wallens­tein ellenlábasa, Bocskai István Debrecen és Várad hercege volt, aki bosszúból ragadott fegyvert, mert Rudolf császár nem fogadta őt, s mert a császári udvarban szemtelen apródok megdobáltáklabdával. Mérgében azonnal haza­sietett, szerződést kötött a nagyvezírrel, majd a magyarokat harcba hívta a szabadság és vallás védelmére. Bethlen Gáborról azt írja, hogy,.ra­vasz, megbízhatatlan és gőgös zsarnok volt, aki mindenkit rászedett, s akinek szavában nem lehetett megbízni”. Bethlen, aki Erdélyben a .Télig török” székelyeken uralkodott, magyar­­szláv birodalmat akart létrehozni, egy ,Télig protestáns, félig orthodox dáciai királyságot”. (Az adatok a budapesti História egyik számában jelentek meg.) A neves amerikai író, William Manchester A World Lit Only by Fire (Little, Brown and Co., 1992.) című, a középkori és reneszánsz gondol­kodásról írott könyve Magyarországot csak há­romszor említi, a tárgymutatóban a „Hungary” nem is szerepel.,.Európa térképe 1519-ben” azt ábrázolja, hogy a Habsburg Birodalom keleti határa a Budát Szegeddel összekötő vonalra esik. Franciaországban íródott Renee Sedillot há­romszáz oldalas Világtörténelme (Harcourt, Brace and Co.), mely két oldalt szentel a magya­roknak. Megemlíti, hogy vadságuk úgy maradt meg Európa emlékezetében, mint a förtelem és a borzalom megnyilvánulása. A hungarian-ból, hongrois-ból lett a francia ogre szó (szörnye­teg). A magyarok Szibériából jöttek, nyers húst ettek, és ellenségeik vérét itták, borotvált fejük és ostoba arcuk (stupid faces) volt. Annak ellen­ére, hogy elfoglalták a Duna völgyét, a legjobb földnek sem tudták hasznát venni. Kizárólag lovagláshoz, nyilazáshoz és fosztogatáshoz ér­tettek. A könyv szerint a Szent Koronát csupán a pápa által megáldott „szerencsét hozó taliz­mánnak” tekintették. A magyar királyok közül csak Szent Istvánt említi, huszonöt európai szent közül hiányzik Árpádházi Szent Erzsébet. (Folytatjuk) From Canada to Hungary -the Swiss Way No matter where you’re going to in Eastern Europe, go with the one airline that’s been going there for over 60 years. Swissair. For reservations, call your travel agent or Swissair. Toronto (local) 360-7992 Montreal (local) 879-9154 Outside Toronto and Montreal 1 -800-26-SWISS Swissair ^ Time is everything.* If you’re doing business or visiting friends or relatives in Hungary or Eastern Europe, there’s never been a better time to do it. Or a better airline to do it with. After all, we’ll take you to any country in Eastern Europe in a style that only Swissair can offer. With, of course, a stop in Zurich, where we have our own terminal, considered to be one of the best airports in the world. Travel on our brand new MD-11 from Toronto and Montreal to Zurich with connections to Budapest and our extensive Eastern European network.

Next

/
Thumbnails
Contents