Nyugati Magyarság, 1993 (11. évfolyam, 12. szám)
1993-12-01 / 12. szám
8. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1993. december Meggyötört lelkek lobbannak örömre... A Duna Televízió ars poeticája Kié is a Duna Televízió? Kiket szolgál! Hogyan készülnek a műsorok! Menynyibe kerülnek! Az ilyen és hasonló kérdések megvilágítása talán segít abban, hogy a Duna Televízió jobban szolgálhassa annak a közösségnek az ügyét, amelyért létrejött és megtalálja azokat a kereteket, formákat, amelyekben a nézők leginkább elfogadják. Sipos Istvánt, a Duna Televízió szerkesztő-rendezőjét kérdeztük. — Tavaly ilyenkor a magyar műholdas tévéadás még csak ötlet volt. A Duna Televízió viharos gyorsasággal, szinte a semmiből jött létre. Itthon nyomban a támadások kereszttüzébe került, míg külföldről köszöntőköszönő és buzdító levelek áradata érkezett. A Duna Tv eddigi történetét ismerve, hogyan lehetne megfogalmazni ennek az adásnak a céljátt — Ahogyan az alapító okirat első soraiban olvasható: a Duna TV a magyar és az egyetemes szellemi és kulturális értékek közvetítése céljából jött létre, különösen a határainkon kívül élő magyarság számára. A célkitűzés azóta sem változott A műsor eleinte elsősorban a filmm ű vészét értékes alkotásaiból táplálkozott, majd újabb műsortípusokkal gazdagodott, az értékteremtés szándéka szerint Rilke szép szavaival élve, a művészet az egész iránti szenvedély. Közvetlen feladatát—miszerint az adásnak érzékeltetnie kell a magyarság nyitottságát és együttműködési készségét szomszédai és Európa iránt — véleményem szerint a Duna Tv valóban európai színvonalú műsoraival szolgálni igyekszik. Gondolok itt a Közép-európai Magazin gondos minőségére, a Gazdakör létműveltséget gyarapító alaposságára, a íbstabontás mívességére, a Ihdíció látleletére és a Duna Híradó megújulására. A hosszú távú célok — mint a távoktatás és az ismeretterjesztés, melyekre az új vezetőség (Sára Sándor, Lugossy László, Hanák Gábor és Szekeres László) különös han^úlyt fektet — megvalósítása az előkészületeknél tart. A magyar nyelvi lét ápolását szolgáló irodalmi, kulturális magazinműsorok az új műsorszerkezetben már megjelennek. — Milyen eszközei vannak a Duna Televíziónak céljai megvalósításához és milyen akadályokkal kell megküzdenie1 — Az új vezetőség összetétele és főként Sára Sándor személyisége és életműve garancia az értékőrzésre és a folytonos megújulásra. A leküzdendő akadályok máshol tornyosulnak. Amennyire eddigi rendezői-szerkesztői tevékenységem alapján megítélhetem, a Duna TV működtetéséhez legalább öt-hat milliárd forintra lenne szükség, tehát az Országgyűlés által megajánlott összeg többszörösére. 1993. február óta például a műsortanács által jóváhagyott műsortervezetek közül mintegy hetven nem kerülhetett képernyőre anyagi okok miatt Ha ehhez hozzátesszük azt a szakmában közismert tényt miszerint az audiovizuális műfajokban az értékképzés minőségét döntő módon befolyásolja a műsorgyártás, a kivitelezés finanszírozási feltételrendszere, akkor értékelhető igazán a Duna TV szerkesztőségeinek munkája. Hogy egy személyes példával éljek: a Szózat megzenésítésének százötvenedik évfordulóját ünneplő Rendületlenül című filmem megszületését a Szerencsejáték Rt egymillió forintos támogatásának köszönhetem. De nem kizárólag: a pénz ugyanis csak egyetlen napra volt elegendő, noha egy hétig kellett volna forgatnunk. Kevesen hitték, hogy végül ezt a harmincnégy perces, kosztümös filmet külső-belső helyszínekkel, gondos világítással, folytonos kocsizással egyetlen nap alatt leforgatjuk. A lus létszámú stáb azonban megállás nélkül dolgozott az éjszakába nyúló forgatáson. Ma már igazat adok a Merengő című verset teljes szépségében bemutató Mácsai Pálnak: a színészi teljesítőképességnek is megvannak a természetes határai. De megvallom, akkor én a határon túl élő nézőkre gondoltam, akiknek az ilyen műsorok úgy kellenek, mint a kenyér — Főként milyen értékek közvetítésére vállalkozik a Duna Televíziói fen-e valamiféle ars poeticája, vagy ez csupán médium, különféle elképzelések, eszmék, érdekek közvetítőjét — A Duna TV munkatársai különböző égtájakról érkeztek. Most ismerkedünk egymással, az új vezetőséggel. Természetes tehát, hogy sokszínű jövőképek, eltérő elképzelések ütköznek egymással. A humán értékek védelmét azonban alapelvként, közvetítésüket pedig szolgálatként fogjuk fel. Meggyötört lelkek lobbannak örömre..." — írja Sütő András Csoóri Sándornak a Duna Televízióról. Ki fogalmazhatna szebb ars poeticát! — Ügy tudom, alaposan ismeri a franciaországi televíziózást, ahol külső beavatkozások is előfordulnak, hogy bizonyos kulturális érdekeket, értékreferenciákat érvényesítsenek. Milyennek szeretnék a Duna Tv mnkatársai e műsor arculatát látnit — A kérdésre van egy szakmai és egy egyetemesebb, vallomásszerű válaszom. Szakmai szempontból egy tévéprogram arculatát az ars poetica, a megjelenítés és a befogadás hármas egysége alkotja. A létünk körül dúló viták hevében kialakult egy kép a közvéleményben. Az emberek felismerték, hogy a Duna Tv más, megkülönböztethető a többi adástól. Küldetésünk és kulturális közszolgálatunk gyorsan .vevőkre’ talált. Úgy gondolom, a Franciaországban jártamkor szerzett tapasztalatok — különösen a francia kultúra égi nagykövetének tartott műholdas tévécsatorna, a TV5 Europe koncepciójáról, felépítéséről, műsorszerkezetéről írt tanulmányaim — hozzájárultak a választott modell átlényegítéséhez, az arculat kiteljesedéséhez. A televízió sajátos felelősségét és erejét, hogy jelenidejűségében tárhatja fel, értelmezheti és tudatosíthatja azt, ami történik, csak az szárnyalja túl, ha segít megfogalmazni és elérni mindazt, amire leginkább szüksége van a ma emberének. Bár képér nyőnk a műsoridő harmadában továbbra is a játékfilmeké, az új vezetőség a nézők óhajait is igyekszik teljesíteni. Lendületes, a kor színvonalán álló ismeretterjesztéssel, az országismereti és a világlátó műsorok gyarapításával — egy dinamikusabb arculat megteremtése a cél. Ez az arculat egy közösség lelkiismeretét tükrözi. Mikor az emberi önzés fenyegeti a világot és a véle járó romlás, az erőszak minden fajtája—az egyetlen oltalom az emberi szolidaritásban található. Ilyen komplex helyzetben az arculatot egyetlen üdvözítő megoldáskísérlet nem alakíthatja, hanem a részmegoldások teljessége. Amelyik társadalom ebben a koriban nem halad előre, az a rohamos technikai fejlődés miatt leszakad a világról, majd a korlátlan meggazdagodás és a korlátlan elszegényedés ellentmondása felszámolja a nemzet igazságba vetett hitét, önfenntartó erejét. — Azt mondják, a Duna Tv tudatosan eszközleien, puritán. Kezdetben ennek nyilván technikai okai is voltak. A szükségből született erény ez, vagy eleve elhatározott szándékt — A tartalom száz formában virágozhat fel. Az esszencia kifejezési formát teremt. Ha a Duna TV képernyőjét vetőföldhöz hasonlítom, lényegét abban látom, hogy megművelt, gondozott, szerény eszközeink ellenére termékeny. Az ember számára a világ az egyszeri megjelenés mindenható szépségében tárul fel. Az alkotó számára is adott az esély az emberi gazdagság fogalmazására. De persze, csak megfelelő szakmai ismeretekkel nyílhat mód mindennek bemutatására, ábrázolására, a mindenkiben meglévő többlet megszerettetésére. — Milyen értékrendet képviselnek a Duna Televízió munkatársait — Franciaországban a stabilizáló súlypontokat a centrumban szerveződő államapparátus legképzettebb elitje tartja kézben s a mindenkori hatalommal kitűnő kapcsolatokat tartva-építve szavatolja az átmeneti állapotok (például rendszerváltás) közepette is a folytonosságot, a politikai (netán diktatórikus) megrázkódtatások elkerülését.. A maastrichti vita sem szólt egyébről, mint hogy a közös Európa, avagy a nemzet önállósága, külön közössége szavatolnáe hatékonyabban a francia érdekek védelmét, jelenlétét e gyorsan változó világban. Szerencsére a Duna Televízióban minden demokratikus eszmerendszer; szellemi áramlat együtt él, egymást öleli ebben a folyamatban. Másként elképzelhetetlen a tárgyilagos Magyarország- és magyarság-kép kialakítása, saját identitásunk védelme, a mai összetett helyzet tükrözése. A türelem hosszú távon gyümölcsöző igazán. A határok politikussá avatják az embert: a határtalanság teremtőjévé. — Hogyan lehet elkerülni, hogy a Duna Televízió ne csupán egy legyen a többi műholdas csatorna közöttt Milyen sablonokat utasítanak el, milyen formákkal azonosulnak1 — Nyugaton a kiélezett verseny sikersablonja közismert: főműsoridőben heti három film, hétfőn és pénteken varietéjátékkal, egy tévésorozat és egy könnyed vetélkedő. Ez a nézettség és (kereskedelmi tevékenység esetén) a reklámok gyors növelésének receptje. Az ilyen és más kényszerpályák azonban hathatós állami támogatással elkerülhetők. Ügy látom, hogy a Duna Televízió helyzete ebből a szempontból csak javulhat. — Milyen elgondolások jegyében készülnek a műsorok és hogyant — A műsorszerkezet határozza meg az arculat alapvető vonásait, tehát a televízió hármas funkciójának, az informálás, az ismeretterjesztés és a szórakoztatás arányait, viszonyát Az új műsorrend a tájékoztatást, a magyarság kulturális és vallási igényeinek fokozott kielégítését kívánja szolgálni. Sajnos a pénzhiány jelentős szerepet játszhat még létfontosságú műsorkészítési döntések meghozatalában is, de tudomásul Imii venni, hogy gazdasági kényszer helyzetben élünk. Szemléletes példával élve: a vásárolt filmek, illetve tévéműsorok 1800 forintos műsorperc-ára minden műsorkészítőre vonatkozik. Így az olyan költségigényes vállalkozások, amelyek például a magyar irodalom remekműveinek feldolgozására irányulnak, reménytelenül hátrányos helyzetbe kerültek. Holott — meggyőződésem szerint — bemutatásukat a tudásszomj és a történelmi szükséglet egyaránt első helyre sorolja. A kulturális szerkesztőség létrehozása, egy irodalmi magazinműsor, illetve nyelvápoló műsorok készítése, közreadása kiegyensúlyozottabbá tehetné a Duna TV arculatát, kialakíthatná a konzerv műsorok és a saját gyártású alkotások közti helyes arányt. — Mennyiben és hogyan jelennek meg a műsorban a nézők kívánságait — Az elmúlt két év során az első levéláradatot én rendszereztem, gondoztam. A nézők véleményét tehát jól ismerem. De mielőtt ezt ismertetném, hadd kezdjem egy tudományos igényű felméréssel. Franciaországban a Sofress ügynökség 1991 novemberében megvizsgálta, hogy a tévénézők véleménye szerint milyen célkitűzéseket szolgál a televízió és milyeneket igényel maga a néző. Eszerint: a tévé szolgáltatása érvényesül: informálódás 34 százalék, szórakoztatás 53 százalék, művelődés 6 számlék: a néző igénye valósul meg: informálódás 48 százalék, szórakoztatás 33 százalék, művelődés 16 százalék. Az ilyen jellegű felmérés vagy a nézettséggel kapcsolatos közvéleménykutatás hasznos lenne a Duna TV számára is, ám ez jelenleg megfizethetetlen. Legbiztosabb támaszpontként marad tehát a nézők kívánságlistája. Ennek ér tékelését a visszajelző műhely végzi és a legérdekesebb kéréseket íbstabontás című műsorában rendszeresen ismerteti. Hogy milyen komolyan veszi a Duna TV vezetősége nézőink üzeneteit, arra jellemző például, hogy a legutóbbi szer kesztőségi ülést Sára Sándor egyik erdélyi nézőnk levelének felolvasásával nyitotta meg, teljesen egyetértve a levél tartalmával. Az elismerő szavak után nézőink általában játékfilmeket kérnek. Az igényesebbek pedig nyitottabb, élőbb, frissebb világlátású televíziózást. Jómagam is ennek a feladatnak próbálok eleget tenni. Annál is inkább, mert magam is Erdélyből jöttem. Kolozsváron születtem és gyermekkorom emlékeit, mezítlábas pásztorként megismert tájait, dolgos embereinek álmait-gondjait szívemben őrzöm. Korai árvaságom fájdalmait is egy erdélyi faluközösség szeretető enyhítette ott, a Maros vidékén, Gizella királyné falvában (Tőkés László szerint a világ közepén), Magyarlapádon. Falunk határain túl, a diktatúra idején egyszer a nagyenyedi temetőt látogatva falubéli barátaim rámutattak a Bethlen Gábor Kollégium fölötti dombtetőn álló acélszerkezetre: .Innen zavarják a Kossuth rádiót’ — mondták. Akkor kezdtem először álmodozni, majd gondolkodni egy műholdas tévéprogramról. Barátaim mindent felsoroltak, ami hiányzik, ami több annál, mint pusztán élni... Hogy mit sikerült a Duna TV-nek mindebből megvalósítania! Meggyötört lelkek lobbannak örömre..." — írja Sütő András. (Világszövetség, 1993. szeptember 28.) A DUNA TELEVÍZIÓ MŰSORA 1993. december 27-28. A Duna Televízió kétnapi műsorát „ízelítőnek” szánjuk nyugat-európai, és tájékoztatónak észak-amerikai olvasóink számára. — Európai olvasóink figyelmét külön szeretnénk felhívni a december 14-én indult 62 részes „BUSINESS AZ BIZNISZ” című sorozatra! DEMBER 27.. HÉTFŐ 12.00 Déli harangszó, HÍRMONDÓ 12.20 LEGYETEK JÓK, HA TUDTOK — olasz film — (ism.) Rendezte: Luigi Magni 14.15 VÁLTÓ (ism.) Gazdasági magazin Főszerkesztő: Szabó László Zsolt; Rendezte: Oblath Péter 15.10 KEDVENCEINK KARÁCSONYA Nosztalgikus karácsonyi műsor archív felvételekkel. Rendezte: Szemes Katalin 16.05 AMEDDIG A HARANG SZÓL — dokumentumfilm — Az elsodort falu — Nagygéc — Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Rendezte: Erdélyi János, Zsigmond Dezső 16.15 A PÁRMAI KOLOSTOR H/l. rész — francia film — (ism.) Rendezte: Christian Jaque 17.40 Mese MUSTI — XXVI/6. rész: Musti és az árnyék TIP és TAP — XXVI/6. rész: A kiskacsa 17.55 Műsorismertetés 18.00 HÍRADÓ 18.10 BÉKETÁRGYALÁS, AVAGY: AZ ÉVSZÁZAD CSÜTÖRTÖKIG TART... — magyar film — (1988) Forgatókönyv: Nagy András, Balogh Zsolt Zene: Orbán György; Operatőr: B. Marton Frigyes Rendezte: Balogh Zsolt Szereplők— Piri Béla, Marozsán Erika, Lázár Kati, Végvári Tamás, Bán János, Varga Mária, Lukács Margit 19.40 ARS MUSIC A — Képek a magyar zene történetéből XJ5. rész: Az erdélyi fejedelmi udvar zenéje Bevezető előadás: Rajeczky Benjamin Szerkesztő: Sándor Katalin; Operatőr Reich László Rendezte: Esztergályos Károly 20.00 KÖZÉP-EURÓPAI MAGAZIN Karácsonyi különkiadás Szerkesztő: Balogh Júlia 21.00 HÍRADÓ 21.15 SPORT 21 30 AIRPORT '70 — amerikai film — A forgatókönyvet Arthur Hailey regénye alapján írta és a filmet rendezte: George Seaton; Operatőr: Ernest László Főszereplők: Burt Lancaster, Jean Seberg, George Kennedy, Helen Hayes 23.40 VERS — Vörösmarty Mihály: Honszeretet Előadja: Rubold Ödön DECEMBER 28.. KEDD 12.00 Déli harangszó, HÍRMONDÓ 12.20 GOMBÓC ÉS ROZSDÁS — Karácsonyfa vonat (ism.) — amerikai rajzfilm — Rendezte: Bill Hutten, Tony Love 12.45 FEKETE GYÉMÁNTOK (1976 — ism.) — magyar film — Rendezte: Várkonyi Zoltán 15.30 BUSINESS AZ BIZNISZ Hogyan lehet sikerünk a piacgazdaságban V. A nélkülözhetetlen marketing 16.00 AZ ISZLÁM VÁROSAI — V/4. rész: Lahore — angol ismeretterjesztő film — Rendezte: Johhn Dooley 16.20 A PÁRMAI KOLOSTOR n/2. rész (ism.) — francia film — Rendezte: Christian Jaque 17.40 Mese MUST! — XXVT/7. rész: Musti az állomásfőnök Tip és Tap — XXVI/7. rész: A kismalac 17.55 Műsorismertetés 18.00 HÍRADÓ 18.10 A PAPA — amerikai film — A forgatókönyvet Edward Streeters színdarabja nyomán Albert Hackett és Francis Goodrich írta Zene: Albert Lendsey; Operatőr: John Allan Rendezte: Vincent MineÚi Főszereplők: SpencerTracy, Joan Bennett, Elizabeth Taylor, Don Taylor 1930 LÁTOGATÓBAN Ortutay Elemér ungvári katolikus püspöknél Riporter Kerekes András; Szerkesztő: Balogh Júlia 20.00 GAZDAKÖR Magazinműsor gazdálkodóknak Karácsonyfaiskola—Agrárhírek—Kalendárium —A tanyázóban: a paradicsomról—Belépés csak agazdakör nézőinek — Mi így ünnepiünk karácsony hetében Felelős szerkesztő: Pékár István; Szerkesztő: Papp Ferenc Rendezte: Törköly Róbert 21.00 HÍRADÓ 21.15 SPORT 2130 CAPRICCIO — filmvers — Operatőr: Tóth János; Rendezte: Huszárik Zoltán 21.45 AZ ÉN XX. SZÁZADOM (ism.) — fekete-fehér, magyar film — Rendezte: Enyedi Ildikó 2330 VERS — Gömöri György: Versek Előadja: Huszti Péter
