Nyugati Magyarság, 1992 (11. évfolyam, 4-7. szám)

1992-06-01 / 6-7. szám

16. oldal

Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrols d'Occldent

1992. június-július

A „FÓRUM” ban közölt írások beküldőik egyéni véleményét fejezik ki, amely nem feltétlenül esik egybe a szerkesztőség álláspontjával. - A szólás- és véleménynyilvánítási szabadság jegyében készséggel adunk helyet leveleknek, rövid polemikus írásoknak, de fenntartjuk a rövidítés jogát. - A szerk.

Nyílt levél Nagy Károlynak

Lapunk, a Nyugati Magyarság jelenlegi irányvonalától való elhatárolódásod kifejezésére nem a megszokott utat (pl. kiválás a szerkesztő bizottságból*, stb.), hanem a nyilvános felszólalást választottad. Nem tudni, miért, mindenesetre a főszerkesztő voltolyankorrektés—aszakma gyakorlatára nem éppen jellemző módon — megjelentette írásodat. Ez esetben viszont el kell viselned a nyilvános reakciókat is.

Két okom is van arra, hogy reflektáljak felszólalásodra: az egyik, hogy rangidőse volnék a szerkesztőségnek, a másik pedig, hogy Roy Marikán kívül — már a közelség miatt is—én vagyok a legintenzívebb kapcsolatban az újsággal. írásodnak mostcsak három pontjával szállók vitába, három megállapításoddal, melyek a lényeget, a hovatartozást érintik.

1. „...visszatéríteniaNyM.-otarraaz útra, melyről az utóbbi időben letért."

Már az is meglepő, hogy a mondat ex cathedra kijelentést tartalmaz, de ez tanárok esetében szakmai ártalom is lehet. Nos, nézzük, mennyiben tértünk le a korábban követett útról. Csomópontokat jelzek, melyek sarkkövei voltak az elmúlt éveknek: Csoóri, Csurka, Csengey (hogy a három Cs együtt legyen), Czine Mihály, Nagy Gáspár, Görömbei András, ITT— OTT, tüntetések, tiltakozások a nemzeti és a demokratikus(I) ellenzék, a kisebbségben élő magyarok védelmében elvtársi kormányok helyett(!) és ellenében, állásfoglalás otthoni politikai és társadalmi kérdésekben, fellépés a nyugati szélsőjobb ellen, stb. T ételesen lehetne bizonyítani, hogy ugyanezek a „csomópontok”, ha nem is személyekre szabottan, de eszmeiségükben most is jelen vannak minden számunkban. Most fordítsunk hátat, amikor—nem véletlenül! —ezek az emberek és célok a népfelség szentesítését is megkapták? Támadjuk a magyarországi professzort, aki korábban, amerikai vendégprofesszorsága idején rendszeresen publikált lapunkban, csak azért, mert történetesen külügyminiszter lett? Micsoda logika, micsoda etika ez?

Erkölcsileg éppen az lenne a letérés, ha a Ny .M. is beállna a most divatos bírálók, gáncsolok közé. Vannak ők éppen elegen! Kifejezetten árulás lenne letérni a mostani útról csak azért, hogy az otthoni, teljesen újkeletű „sajtóetikának” megfeleljünk.

A Ny.M. változatlan tartalma mellett azonban van egy lényeges változás, nevezetesen: hogy most egybeesések vannak. Hát, kedves Károly, hál’ Istennek, vannak. Miért ne vállalhatnánk?

2. „Legyen.. .ismét.. .mérsékelt hangú centrista újság.”

Nesze neked, Bibó István. Az általad (is) nagyrabecsült és kultivált állambölcselő hosszasan foroghat sírjában e langyos fogalmazás láttán. „Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni.”—Ki gondolhatja, hogy a demokrácia félelemnélkülisége csak ellenirányban működik?

Miért nem megengedhető, hogy a régóta először szabadon választott .fiatalomnak” militánsai legyünk, mikor ez tökéletesen egybevág eddigi törekvéseinkkel? Miért nem szabad azért a koalícióért kiállni, amely a semmiből kormányt teremtett, tekintélyét nap nap után növeli, működésben tartja az iszonyú állapotban megörökölt országot, tartozást, munkanélküli segélyt fizet, kárpótlást vállal több mint negyven év gaztetteiért, romániai, majd jugoszláviai menekülteket fogad, európai léptékkel külpolitizál? Nem tartod sportszerűtlennek, hogy ezt a kormányt fék nélkül lehet ütni-vágni? Ilyen körülmények között kellene nekünk centristának lenni? Nevetséges. Hát nem látod, mire megy ki a játék?

A Ny.M. soha nem volt „mérsékelt hangú centrista újság”. Az elmúlt éveket, engedelmet kérek, nem lehet centrizmussal elmismásolni. Egyáltalán: mi az ma, hogy centrizmus? Éppen Nagy Károly, a plebejus hagyományokon beért koponya ne látná, hogy mit jelent a centrizmus (liberális, polgári, stb.)? Mellébeszélés, diplomatikus kitérés,centrizmus—csakideig-óráig érvényes. Minden szavunkkaltettünkkek, minden pillanatban valamilyen szekeret tolunk, ha indirekt módon is. Döntenünkkell—ezisazúrástudókfelelőssége.

3. „A NyM. átalakulása színvonala hanyatlását ...eredményezte."

Átalakulás, mint olyan, nincs, ahogy azt fentebb igyekeztem érzékeltetni. Színvonal. Nos, ez olyan ingoványos talaj, mint a Szamos ártere. A színvonalnak ugyanis nincsenek mérhető jegyei. Van, akinek színvonalas a Magyar Narancs, és van, akinek bulvárlap a Nyugati Magyarság. írásodból és más bírálóink véleményéből azt szűröm ki, hogy az újság színvonalának megítélése—a politikai tartalom függvénye. Akik azonosítják magukat a Ny.M. nézőpontjával, azok számára „egyre jobb” az újság, akik pedig nem, azok színvonal alattinak tartják. Én személyesen úgy vélem, kevés lap büszkélkedhet olyan kiváló munkatársi gárdával, mint a Nv.M.

Az elmélkedést folytathatnám, de nem teszem, hiszen olvasóinknak nem kell megmagyaráznunk bizonyítványunkat Akinek van füle, az elvileg hall, aki bedugja a fülét az biztos, hogy nem hall. Még csak annyit: hibát akkor követtünk el, amikor a korábbi évek során támogattunk olyan személyeket is, akik arra utólag méltatlannak bizonyultak. Igen, azokra gondolok, akik most ellenzéki, netán parlamenti hadállásaikból gátlástalanul és arrogánsán ellene dolgoznak a magyar

nemzet érdekeinek;_________________

|~Dr. Megyeri György'

*Nagy Károly e számunk megjelenése előtt kérte nevének törlését a szerkesztő bizottságból. — Köszönet támogatásáért és személyes barátságáért az elmúlt hoszszú, küzdelmes éveken keresztül! —A főszert.

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

i

I

KMEGRENDELO SZELVÉNY®*

Kérjük a megrendelő szelvényt nyomtatott betűkkel kitölteni és kivágva — csekket mellékelve — címünkre beküldeni:

NYUGATI MAGYARSÁG

P.O.Box 125, Montreal, QC H3P 3C7, Canada

I

NÉV:.............................................................. j

CÍM: .........................................................................

I I

Megrendelési díjak egy évre:

Kanada: $26; USA: $25; egyéb országok: US-$30 (TÁMOGATÁST KÖSZÖNETTEL VESZÜNK!)

1

I-J

A barna farkas meg az elnök

Nem tudom, kicsoda Farkas Barna, de nem is kutatom. Nemcsak vele, de az öszszes farkasbamákkal van vitám, akik szerint azok voltak a hazaárulók, akik megpróbálták hazánkat megmenteni az országvesztő nyilas csőcseléktől, amely kész volt az utolsó magyar katonát is feláldozni a hitleri téboly oltárán.

Farkas Barna immár másodszor ismétli meg, hogy a Kádár börtönét megjárt Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke hazaárulást követett el, amikor 44- ben a német megszállás idején „megkezdte a baloldali szervezkedést a fennálló törvényes államhatalom ellen”. Ezt rótta fel bűnül Szálasi vésztörvényszéke is, amikor 1944 decemberében a hazáját védő, páratlan bátorságú Bajcsy-Zsilinszky Endrét, valamint az áldott emlékű vitéz Kiss János altábornagyot és mártír társait bitófára küldték.

Ha a német parancsuralom alatti nemzetvédő szervezkedés hazaárulásnak minősül, akkor bűnös ebben nemcsak az ellenzéki politikusok színe-java, hanem ifjabb Horthy Miklós is, aki apjának jóvá-95évesaMAFC

Megtisztelőnek tartom a lehetőséget, hogy a,.Nyugati Magyarság” olvasóival megoszthatom a legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező egyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem sportéletével kapcsolatos gondolataimat.

A Műegyetem hallgatói — talán az olvasók között is számos akad, aki közéjük tartozott — mindig fogékonyak voltak a forradalmi eszmékre. (Gondoljunk csak arra, hogy az '56-os forradalom közismert demonstrációja is a Műegyetem kertjéből indult el.) Ennek az egyetemnek a sportja sok évtizeden át meghatározó volt az ország sportéletében. Sportklubját, a MAFC-ot 1897-ben alapították és ma az ország egyik legrégebbi klubja. Régi sportolói között olimpikonok, világ- és Európa-bajnokok egyaránt megtalálhatók. Áz elmúlt évtizedek során azonban eljutottunk oda, hogy a magyar egyetemi sport napjainkra elveszítette életterét.

Az elmúlt évtizedeket Magyarországon az iskolák testnevelésének és sportjának elsorvadása jellemezte. Iskolák, kollégiumok épültek használható tornatermek nélkül... Az országos sportpolitika az olimpiai eredményeket „szállító” klubokat preferálta és az anyagi lehetőségek korlátái miatt a legfontosabbra, az iskolai ifjúság egészséges életvitelének biztosítására nem fordított elegendő figyelmet.

A Műegyetem közel tízezer hallgatójára vonatkozóan is igazez.Azintézmény nem rendelkezik olyan fedett sportlétesítménnyel ma sem, ahol bajnoki kosárlabda-mérkőzést lehet játszani. Az országos bajnokság élvonalában szereplő férfi kosárlabdázók például 1987 óta az egyetemtől távol fekvő, bérelt teremben edzenek és mérkőznek ellenfeleikkel.

Nehéz helyzetünkben erőt ad munkánkhoz, hogy az 1996-os EXPO építkezései során talán a Műegyetem is a világ többi egyeteméhez hasonló sportlétesítményhez jut, és a kormányzat nem hagyja magára a lassan mindenét elveszítő egyetemet, és hogy nap mint nap érezzük a Műegyetem sportéletének megmentéséért tenni akaró hazai és külföldi polgárok segítő szándékát A Magyarok Világszövetsége budapesti rendezvényei alkalmával számos régi, külföldön élő hallgatónk, sportolónk keresi föl klubunkat és ajánlja föl segítségét mai hallgatóink sportolási feltételeinek megteremtéséhez.

A támogatás néhány formája:

— „MAFC Sportjáért” Alapítvány: Bankszámlaszám: Budapest Bank Rt. 380-17735-4365.

— Cégek, intézmények reklámtevékenységgel bízhatják meg a férfi I. osztályú kosárlabda-csapatot és -iskolát.

— Szakmai anyag (nyomtatott vagy video) küldése a kosárlabda-iskola vagy más szakosztályok edzői részére.

A Sportklubunk címe: MAFC, 1111 Budapest, Műegyetem-rakpart 3. Telefon: 1812-756; Fax: 1666-808.

Befejezésül engedjék meg, hogy lapjuknak, a Nyugati Magyarság-nak sok sikert kívánjak ahhoz, hogy betölthesse küldetését: hozzájárulni a nagyvilágban élő magyarság összetartásához.

Dr. Hegyháti József

hagyásával szoros kapcsolatot tartott a német- és nyilasellenes baloldallal, sőt maga a kormányzó is, aki farkasbamáék felfogásával ellentétben 1944. október 14-i szózatában félreértést kizáróan szögezte le, hogy „egy nemzet, amely az őseitől örökölt földet utóvédharcok színhelyévé változtatja egy már amúgy is elveszített háborúban, rabszolgaszellemtől vezetve és idegen érdekek védelmében, elveszti a világ közvéleményének becsülését”. És a saját jövőjét is—tehette volna hozzá.

De Farkas Barnának a háború vége sem volt tanulság. „Rabszolgaszellemtől vezetve és idegen érdekek védelmében” azokat hazaárulózza le, akik a nemzet jövőjéért érzett mély aggodalomban fogtak össze, hogy védjék a már amúgy is megcsapolt magyar vért, hogy ne engedjék magyar falvak és városok végzetes pusztulását csak azért, hogy a német imperializmus néhány héttel meghosszabbítsa átkos életét És mindezek tetejében „kommunista hangvétellel” vádolja Nyeste Zoltánt, aki Göncz Átpád védelmére sietett a mocskoló támadással szemben.

Azt a Nyeste Zoltánt aki éppen kommunistaellenes magatartása miatt éveken át törte a követ a pribékek vezette recski kényszermunkatábor kettős drótsövénye mögött, miközben Farkas Barna és társai a Nyugat biztonságából rázták öklüket mindenki felé, akinem úgy gondolkozott, mint ők.

A jelenség nem új. 1957. október 23- án magam is találkoztam Torontóban egy gyanús jelű karszalagot viselő csapattal, amely husángokkal támadt a közepén lyukas nemzetiszínű zászló alatt felvonuló ötvenhatos menekültekre. „Kommunistasággal fertőzött bitang banda vagytok...!” — ordítozták a verekedés során. Mert nekik mindenki kommunista volt, aki 1944 őszén nem hagyta el önként a nyilasokkal együtt az országot. Úgy tűnik, szellemük még ma is él.

Csoda-e, hogy a farkasbamák miatt egyre nő otthon azoknak a tábora, akik gyanakvással fogadnak minden nyugati magyart?

Borszéky György

Ha Ön videózik,

feltétlenül szüksége van utó-produkciós vágásra, feliratozásra, kép- és zenei hatásokat nyújtó szolgáltatásokra.

Régi filmjei, diái mennyivel jobban mutatnának a képernyőn egy zenei aláfestéssel!

Alkalmi videók készítését is vállaljuk.

Részletes felvilágosításért hívja a TRADREP-et az (514) 620-3213 számon.

You don’t just rent a car. You rent a company.TM

HERTZ RENTS FORDS AND OTHER F;NE CARS.

Autóbérlés Magyarországon:

Ferihegyi repülőtér, mindkét terminál V. kér., Aranykéz u. 4-6., tel.: 1177-788 VII. ken, Kertész u. 24., tel.: 1116-116

Foglalás-rendelés

USA: 1-800-654-3001 KANADA: 1-800-263-0600 TORONTO: 1-416-623-9620