Nyugati Magyarság, 1992 (11. évfolyam, 4-7. szám)
1992-06-01 / 6-7. szám
6. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1992. június-július LÁBADI KÁROLY: Drávaszögi anziksz Anarchia előtt? A VMDK autonómiát követel a magyarság számára A Drávaszögbe mostanság csak egyfelől lehet bemenni. A bezdáni-kiskőszegi Duna-híd katonai ellenőrzőpontjain keresztül juthat el az utazó ebbe a sok régiességet őrző világba, amelyet egy esztendeje megcsapott a háború szele, s fagyos marka azóta sem engedte el. Ahogy elsodorta a Szlavóniával öszszekötő Dráva-hidat, amint lakatot parancsolt az anyaország felé vezető egyetlen határátkelőhelyre, az Udvarnál levőre, ugyanolyan szenvtelenül ezreket kényszerített arra, hogy az országhatárokon túl közelebb-távolabb keressenek oltalmat. A Duna és a Dráva összefolyásánál fekszik a Drávaszög, az a terület, amely Horvátország része, s amelyet már a múlt századi írók, utazók úgy jellemeztek, hogy megvan áldva minden bőséggel, s egy természetes angol kertet képez. A Duna folyó jobb partján hullámzó dombokon, amiket csak az ott lakók neveznek kevélyen hegyeknek, a rómaiak óta ápolt szőlőkultúra honosodott meg. A déli fekvésű lejtőkre kapaszkodó szőlősorok a legjobbféle borokat terülik, amik gyöngyözésében a tüzesség és a lágyság harmóniává olvad össze. Síkságai jó gabonatermők. Az ártérben gazdag a halállomány, csak a Kopácsitó majd félszáz féle halnak az élettere. Az ártéri és ligeterdők vadállománya ugyancsak tekintélyes. A Drávaszög félszáz településén valamivel több mint 50 ezer lakos él. A horvátországi magyarság lélekszáma 25 ezer körüli; kétharmada szórványok, míg a maradék egyharmad, valamivel több mint 9 ezer fő a Drávaszög aprófalvas településeinek a lakója. A falvak sokszor jó nyíllövésnyi távolságra vannak egymástól. A magyar lakosság zöme 12 településen homogén nemzetiségi környezetben található. A Dunához közel eső északi részen a Hegyaljafalvai épültek. Szinte az Eszéket Budával összekötő hajdani római hadiút mentén fűzéresen sorakozik Vörösmart (Zmajevac), Csúza (Suza), Hercegszöllős (Knezevi Vinogradi), Sepse (Kotlina), Kő (Kamenac), Karancs (Karanac). A jól járható víziutaik, az élénk borkereskedelem révén lakóit számos idegen hatás érte, s településeik korán a polgáriasulás útjára léptek. A déli falvak hagyományőrzőbbek. Laskó (Lúg), Kopács (Kopacevo) és Bellye (Bilje) hosszabb ideig őrizte zártságát A Duna és a Dráva kiöntései ezeket az Alfaluknak nevezett településeket jó ideig fogva tartották. Az utazót ha átér a B ácskas ág felől a Drávaszögbe, az út egyenesen Vörösmart felé vezeti. Hajdani jólétéről meg - kopott tágas polgárházai regélnek. Borkereskedelme évszázadokon át építő erőt jelentett. Egyik távolabb világító szellemi központ volt a XVI. században. Nevezetes gimnáziumátTolnából, Baranyából és messzibb vidékekről is látogatták a tanulni vágyók. Egészen addig virágzott míg a török elől el nem menekültek Gyimóthi István profeszszor és diákjai. Ma már egyetlen köve sincs meg a Várhegyen álló oskolának. Emlékét csak a kapaszkodó mélyút neve, a Deák-szurdok őrzi. A hajdani forgalmas kikötőjű, városi rangú település szülötte az a Veresmarti Mihály, áld Megtérése históriájában a magyar irodalomban az elsők között vállalkozott az önmarcangoló lélek félelmetes tájainak megrajzolására. — 1991-ben 1229 lakosa volt; nagy többség magyarnak vallotta magát. Szinte összeér vele Csúza, az a 795 lakosú falu, amelynek halászó vizeiért már a XIII. század során sokszor megküzdötted Utcái az árteret leválasztó magaslaton sorakoznak. Kertjeinek végébe szőlőhegyek hullámoznak. Ezek a dombok teremtették meg a falu népének jólétét. Az ültetvényekből messze belátni a tájat, amely irigylésre méltó legszebbik arcát mutatja. A népdal sem hiába tudja úgy, hogy „Csúza szép helyen van, közepébe' templom is van”. Az egyik magaslaton, & temető tisztásán alussza örök álmát Ács Gideon, ahogy nevét írta. Kossuth tábori lelkésze volt, aki követte az emigrációba is. 12 évi amerikai száműzetése után Csúza népével vállalt sorsközösséget Papjuk lett haláláig. Nevét igazából naplói teszik jelentőssé: majd 5000 lapon írt amerikai éveiről, olvasmányélményeiről, az őt körülvevő idegen világról. Feljegyzéseiből a szülőföld, Alsó-Baranya népéletének képe sem hiányzik. Azon a nyelven rótta sorait, s oly módon fogalmazott, mint Arany János. Sorsa a vidéki értelmiségiét példázza, azét, aki sohasem szűnt meg européernek maradni. Jöhet az utas bármerről, első, amit észrevesz Hercegszöllős közelében, az a temploma. Messzire fehérük. Kánonalkotó hely: falai között 1575 augusztusában 40 református prédikátor zsinatot tartott. Olyan egyházi törvényeket alkottak, amelyek nemcsak az eklézsiák vallásos életére voltak kihatással, hanem a világi kérdések megválaszolásában is. E hajdani városi rangú településen, „az neves Szöllősben” „veszteg ültében” írta meg Kákonyi Péter, a jeles énekszerző Asvérus és Eszter históriáját Városi rangját mára elveszítette a település. A Bellye Birtok fontos központja, hatalmas pincerendszere a baranyai borok legjavát őrzi. Lakosságának száma 1981-ben 2901. Ebből 472 volta magyar, a többi horvát és szerb. Szomszéd falu Sepse, a Drávaszög legrejtőzködőbb települése: egy völgykatlan legalján épült fel a 457 lelkes település, amelynek legtöbb lakója magyar. Nagy szakértői a szőlőművelésnek. — Boraik már a múlt században messzeföldön ismertek voltak. Hercegszöllősről már fertályórányi gyaloglás után Kőbe lehet jutni. A Drávaszög legkisebb települése volt, s mais az. Mindössze 294 lakosa van. Nevezetes szülötte Beythe István, aki 1532 és 1612 között élt, s magas egyházi méltóság lett belőle, ám nevét botanikai munkássága őrizte meg. A világhírű belga természettudós, Clusius segítője lett abban a munkában, amelynek eredménye az 1584-ben megjelent 317 növényt leíró könyv, a Pannóniában, Ausztriában, a szomszédos tartományokban megfigyelt ritkább növények természetrajza. Ugyancsak híres szülöttet tart számon a szomszédos Karancs népe. Karantsi János a kollégiumi éneklés művészetére tanította meg híveit. „Kólákból” énekeltette őket A hálás utókor úgy emlékezett rá, hogy „ nincsen senki is, aki különb kívánjon énekeim. A melyre még eddig sehol is az egész magyar hazában reá nem mehettenek az ekklézsiák igazgatói." Mindezt írták anno 1786-ban Nagyharsányban. Állítólag még ma sem tűnt el nyomtalanul munkája: Karancson valamivel gyorsabban éneklik a zsoltárokat, mint másutt A szőlőültetvényeiről, tüzes vörös borairól is számon tartott településnek 1991-ben 1461 lakója volt 1981-ben 1491 -en voltak. 414 horvát 328 magyar és 502 szerb, valamint egyéb lakta. Hogy az utas továbbra is a déli fekvésű magyar falvak felé haladhasson, vissza kell fordulnia Hercegszöllős felé. A kertjeinél a keresztúttól lehet elindulni az Alfaluk irányába. Már meszsziről, akár egy kitárt karú óriás, álldigál a dörömbön a laskói templom. A dörömb, ahogy az itt lakók a dombot nevezik, a legtörténetibb helye a Drávaszögnek. A rómaiaknak is ezen a helyen állt erőssége, majd a vidék első keresztény templomának alapköveit is rajta rakták le. 1475-ben fényűző gótikus templom épült Laskó közepén. A város jóléte, vizahalászata, dunai kereskedelme gyorsan egyházi és szellemi központtá avatta gazdasági fontossága mellett. A XVI. századig a ferencesek e templomban őrizték csodatévő Mária-szobrukat. Nem véletlen, hogy Sztárai Mihály is itt kezdte hirdetni új tanait. A mezővárosi polgárság nemcsak szellemileg állt reformátori működése mellé, hanem anyagilag is segítette. Sztárai Mihály révén a templomdörömbön hangozhatott magyarított zsoltárainak többsége, de ugyanitt szólalhattak meg első bátortalan párbeszédei a kezdeti magyar nyelvű iskoladrámáknak, melyek szerzője ugyanő volt Ez a mára faluvá zsugorodott település a híres-nevezetes Laskaiak bölcsőhelye. Laskai Demeter a helybeli ferences kolostor neveltje lehetett. Pár esztendeje az Adria partján fekvő Sibenik ferences kolostorában előkerült kódexe, miben az ő keze írásával található az Ómagyar Mária-siralom utáni második legrégibb ötsoros verses magyar nyelvemlékünk. Laskai Osvát szülőhelye ugyancsak Laskó, aki a Szent Ferenc rend kiváló egyénisége, s korának Európa-hírű prédikációgyűjteményeit jelentette meg. Laskai János a XVI. század derekán szintén e településen született. Az irodalomtörténet Aezopus fordítójaként tartja számon. Laskai Csókás Péter a tíznyelvű Calepinus-szótár magyar szövegrészeinek a megfogalmazója. A XVI. század után, ahogy a Duna vize messzebbre húzódott a településtől, Laskó gazdasági és kulturáüs jelentősége is hanyatlani kezdett Lassan elhalványultak a szellem lámpásai. Csupán az elmúlt században az Ácsok laskói megjelenésekor izzottak fel újra. Az atya, László megírta Laskó krónikáját. Az idősebb fiúról, Gedeonról már esett szó. Az öccs, Zsigmond Arany János nagykőrösi tanártársa volt, korának jegyzett műfordítója, Shakespeare magyar tolmácsolója. Ő is a vidéki értelmiségi sorsát választotta. A faluvá vedlett Laskón halt meg. Ma a lakosság lélekszáma 1035. 1981-ben 941 volt a magyar, 118 a horvát és 35 a szerb. Várdaróc a drávaszögi népi építészet legszebb emlékeit őrzi. Több az 1840-esés 1850-es évekből való. A hajdani halász ősök utódainak legtöbbje a jobb megélhetés kedvéért eleik foglalkozását vagy a kertészkedésre, vagy az ipari munkára cserélte fel. A legdélibb falu Kopács. Létezésétől kezdve mindig fél lábbal a vízben, fél lábbal a szárazon állt A Duna és a Drávakiöntéseikertjeitmosták. Végeláthatatlan nádtenger, tavakkal, fokokkal, erekkel szabdaltrétség ölelte körül. Igazi természetből élők voltak a kopácsiak. Mondogatták is, hogy jó ott, mert télennyáron aratnak. Télen nádat vágnak, nyáron búzát A rét nemcsak a táplálékot, hanem a hajlékok építőanyagát is „megtermetté”. Gazdag és változatos ártéri halászat alakult ki a környéken, amelynek az volt a lényege, hogy a rét törvényeinek tökéletes ismerete mellett mindig a körülményeknek legmegfelelőbb halászszerszámmal igyekeztek zsákmányt ejteni. Ez a csodálatos vízi világ — még a közelmúltban is arétben267 félemadarat, a vizekben félszáz fajta halat számláltak össze — sokkal erőteljesebben tükröződik a népköltészetben, mint másutt Főképp az asszonyok fejviseletén, a leheletfinom muszlinból varrt, fehérrel hímzett főkötőkre kerültek rá az egyedi, szebbnél szebb vízivirágok és állatok képei. A halászok ivadékaiból a környék leghíresebb kertészei lettek. A falu lakossága 805 fő, többsége magyar. Bellye határa összeér Kopácséval. Itt épült fel a nevezetes bellyei uradalom első ura, a törökverő Savoyai Jenő herceg kastélya. A háború kitöréséig a legdinamikusabban fejlődő települések közé tartozott. Eszék közelsége rövid idő alatt felduzzasztottá népességét. A legutolsó összeíráskor 3522 lakója volt. Sokszor jelenidősek voltak a leírt mondatok. Igazándiból helyesebb múlt időt használni, hiszen a háború a jelent múlttá változtatta. Sebes testű, szarkalábas arcú lett a Drávaszög. Mégis: mire van szükség ahhoz, hogy ez a felvillantott évszázados kultúra ne hamvadjon el, s adrávaszögi magyarság talpon maradhasson? Legelőször újból szülőföldre, anyanyelvre és nagyon nagy hitre. (Folytatás az 1. oldalról) kötött Horvátországgal, a katonailag katasztrofáüs helyzeten aligha tud valamit is javítani. A köztársaság lakosainak egyharmadát kitevő szerbek kezére került az országnak több mint kétharmada, így szinte minden menekültektől földuzzadt települést folyamatosan és zavartalanul lőhet a szerb tüzérség, nem is beszélve a közlekedési útvonalak ellenőrzéséről. Míg a harc a boszniai hadszíntéren változatlan hevességgel tombolt, a harmadik Jugoszláviában az ellenzék részleges bojkottja mellett parlamenti és helyhatósági választásokat tartottak. Noha a VMDK a választások körülményeit, a választási körzetek természetellenes és önkényes kijelölését hevesen támadta, ahol csak tehette, elindította saját jelöltjeit abból a meggondolásból, hogy elsősorban az alsó szinteken megakadályozza a szélsőséges szerb nacionalista erők győzelmét a magyarlakta településeken. A választások mindenképpen azt igazolták, hogy a magyarság a hatalom minden mesterkedése ellenére igenis a VMDK mellett áll. Az új parlament már a Kis-Jugoszlávia ellen alkalmazott ENSz-szankciók árnyékában kezdte meg tevékenységét; a nemzetközi közösség végre a szerbeket teszi felelőssé a boszniai háborúért. Az intézkedéseknek azonban nagyon súlyos fogyatékosságai vannak. Egyrészt Szerbia, ha akarna is, csak közvetett módon tudna parancsolni a boszniai szerbeknek, másrészt hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy az embargó hatása elérjen azokhoz, akik ellen hozták, addig pedig az egész dologban legártatlanabbak fognak még többet szenvedni; Szerbia lakoságának közel harmada nem is szerb nemzetiségű. Dr. Hódi Sándor, a VMDK alelnöke véleménye szerint az embargó terheit először is azokra hárítják át, akik a legvédtelenebbek, tehát pl. a kisebbségekre. Ugyanakkor az embargó ténye felhasználható a nemzetiségek mozgásterének (pl. papírhiány miatt a sajtó) további korlátozására. Ezzel párhuzamosan a gazdasági ellehetetlenülés miatt a bérek teljesen értéküket vesztik: 15 dolláros havi fizetés ma már a jobbak közé tartozik, nem beszélve a rengeteg munkanélküliről. A lakosság elszegényedésének velejárója, hogy azon pártok és mozgalmak, melyek központi forrásokhoz nem jutnak, képtelenek az adományokból előteremteni a működéshez szükséges anyagiakat Emiatt például fennáll annak veszélye, hogy most, amikor a legnagyobb szükség volnaa hatékony, kollektív érdekvédelemre, alrizárólag saját tagdíjakra támaszkodó VMDK nem leszképes álláspontjátkifejteni akülönféle Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi fórumokon, hiszen a nagy szegénységben még az útiköltséget sem lehet összekaparni... Az új Jugoszlávia elnöke egy író, Dobrica Cosic akadémikus lett, aki értelmi szerzője a Szerb Tudományos A- kadémiának a szerbek veszélyeztetettségével foglalkozó memorandumának, amely a szerb nacionalista hullám ideológiai alapjául szolgál. Milosevicpoütikájának gyakorlatilag ez szolgált ideológiai alapjául. Mára azonban akülső és belső problémák hatására repedések szabdalják át a szerb poütikai palettát, s Cosicot semmiképpen sem lehet Milosevic bábjának, legfeljebb csak tanítómesterének nevezni; inkább csak egy olyan személyiség, aki nem gabalyodott bele a napi politika útvesztőibe és képes lehet nagyobb rugalmassággal kezelni a problémákat Jelenleg egy olyan nemzeti egységkormány megalakításán fáradozik, amelyben a választásokat bojkottáló pártok is jelen lennének. Az országban erősödő elégedetlenségi hullámot kihasználva a szerb ellenzék Milosevic távozását állította követeléseinek középpontjába, amit folyamatos tömegtüntetésekkel szándékozik felgyorsítani. Mindenesetre a lemondását követelők roppant tarka gyülekezetében egyelőre megférnek egymás mellett a háborút ellenzők és a háborús erőfeszítéseket fokozni kívánók. Nem zárható ki egy belső konfrontáció és az azt követő anarchia kialakulása sem, hiszen egy tényleges rendszerváltozás elképzelhetetlen a Milosevic-rezsim pilléreit adó rendőrség és katonaság érintetlenül hagyásával, hiszen ezek vezetői a legvéresebb szájú kommunisták közül kerültek ki, akiknek például royalistákká vedlése nehezebben fog menni. Mindenesetre a magyarságnak semmiféle illúziója sem lehet egy esetleges rendszerv áltozást követően, hiszen a jelenlegi ellenzék nagy része még a mostani kormányzatnál is nacionalistább. Példának okáért az ellenzék vezető erejét képező Szerb Megújhodási Mozgalom képviselője a tavaszon az oktatási törvény vitájában azt indítványozta, hogy egyáltalán ne legyenek a nemzetiségek nyelvén államilag fenntartott középiskolák, hanem kizárólag csak támogatás nélküli magánintézmények működhessenek. A szerb kormányzat próbálja meggyőzni a nemzetközi közvéleményt arról, hogy semmi köze a boszniai háborúhoz, de mind a mai napig tömeges mozgósításokat hajt végre a magyarság körében. A behívásokkal szemben polgári engedetlenség bontakozott ki, melyet a VMDK minden törvényes eszközzel támogat. Több helyen a behívottak kollektiven tagadták meg a bevonulást, védelmükre pedig egész települések fogtak össze. Oromhegyesen a behívást megtagadók külön központot hoztak létre, ahova az egész Délvidékről érkeznek emberek, hogy együttesen álljanak ellen a mozgósításnak. Ugyanakkor nyugtalanító hadmozdulatok tapasztalhatók a magyarlakta vidékeken: Kanizsán egy új laktanyát hoztak létre. A vegyes lakosságú területekről behívott szerb tartalékos tisztek családjait evakuálják lakóhelyükről, ami viszont megegyezik a baranyai események forgatókönyvével. A VMDK, illetve a magyar kormány kezdeményezte, hogy amíg nem késő, békefenntartó nemzetközi katonai alakulatok odavezénylésével akadályozzák meg a háború átterjedését a Vajdaságra és Rigómezőre. Az ötlet a langyos, illetve elutasító fogadtatás miatt egyelőre nagyon messze van a megvalósulástól. Ilyen formán sajnos az a paradox helyzet állt elő, hogy a vajdasági magyarság közvetlen fizikai fenyegetettsége kisebb, amíg a boszniai polgárháború folyik, hiszen a véres leszámolásokra felhasználható haramiáknak ott van elfoglaltságuk. Ebben a súlyos helyzetben a VMDK a magyarság megmaradásának biztosítására kidolgozott egy, a Szerb Köztársaság területén élő magyarság autonómiaköveteléseit tartalmazó memorandumot. Ennek minden pontja a nemzetközi szerződéséken, illetve a Lord Carrington vezette Jugoszlávia-konferencia dokomentumain alapul. Ebben területi autonómiát kér az összefüggő, magyar többségű Közép-Bácska és Tiszamente számára, helyi autonómiát a magyarlakta településeknek és perszonáüs autonómiát minden magát magyarnak valló állampolgár számára, hogy megtarthassa és ápolhassa magyarságát — bárhol éljen is — a magyarság intézményeinek (kulturális, oktatási, stb.) segítségével. Ezt az autonómia-elképzelést igyekezik most a VMDK a különféle nemzetközi fórumokon képviselni. (A program részletes ismertetésére következő számunkban kerül sor.) Megmaradásunkért és Európában maradásunkért küzdünk! „Délvidéki Magyarságért” Alapítvány 1134 Budapest, Váci út 33. Köszönjük segítségét! Bankszámla-szám: 530-015054-1 Országos Takarékpénztár és Keresk. Bank Rt. 1126 Budapest, Böszörményi út 9-11.
