Nyugati Magyarság, 1991 (10. évfolyam, 1-11. szám)

1991-09-01 / 9-10. szám

4. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1991. szeptember-október Amalrih jóslata (Folytatás az 1. oldalról) jövőnk, mint a botanikai tanfilmekben a virág: rügyezőstül hervadásig egy perc. A tizenkilen­cedik századi Marx képzelőereje vérszegé­nyebb volt, mint a tizenhatodik század Francis Baconjáé: Ha a lét határozza meg a tudatot, a technológia megváltoztatja a létet S ebben a létben már nem lehet oly elvek alapján kormá­nyozni, melyeket Uljanov kebelbarátja, a sza­dista lengyel főnemes, a Cseka megalapítója (ba­rátainak és imádóinak, mint pl. Bemard Shaw- VasFélix) fektetett le, miközben Bachot gor­­donkázott. Kevesen tudták ezt jobban, mint a fiatal moszkvai történész, Andrej Amalrik, aki a 70- es évek vége felé elképesztő pamflettel lepte meg a világot Röpiratának címe: »Megéri-e a Szovjetunió 1984-et?” Kasszandrákat általá­ban nem vesznek komolyan, — s a Hatalom csu­pán száműzte az oktalankodó értelmiségit (Né­hány évvel később azonban egy konferenciára menet — máig sem tisztázott körülmények kö­zött — autóbaleset áldozata lett Madrid határá­ban.) Amalrik helyesen fogta föl a köztársaságok növekvő nacionalizmusának jelentőségét Ész­revette, hogy a nemzeti érzéssel együttjár az egyre nagyobb (valóságosabb) autonómiára való törekvés. Párhuzamosan, a vallásként gyako­roltatott, az egész lakosságra ráerőszakolt ideo­lógia elvesztette pszichológiai összetartó erejét Ennek oka elég egyszerű. A valódi vallások többsége a mennyországba helyezi a jó viselke­dés jutalmának forrását és elosztóhelyét, s e prepozíció valóságértékét nehéz ellenőrizni. A Mauzóleum lakójának és szorgalmas tanítvá­nyainak fantasztikus ígéreteit egy emberöltő után mégiscsak a napi realitás mérlegén lehe­tett latolgatni. S hogy az ígéretek mennyire könnyűnek találtattak, az nem kifejezés. Már az erőszakszervezet sem volt a régi. El­petyhüdt a gumibotot emelő kar, nem volt ki­nek nevében püfölni, likvidálni. A busa szem­öldökű Leonyid pedig — mialatt a világ legna­gyobb tengeralattjáróját építtette s arab terro­risták zsebét bélelte ki az ország keservesen ösz­­szedolgozott valutájával — alattvalói respektu­­sának utolsó jottáját is elvesztegette. Futottak még: Kuba, Nicaragua, Líbia, Irak, s nem utol­sósorban Afganisztán, hiszen egy világbiroda­lom nem lehet meg egy kis gyarmati háború nél­kül. Merthogy az edzi a birodalmi öntudatot, és a harckészséget is serkenti. (Vietnam természe­tesen nem volt releváns, hisz Amerika a hanyat­ló és rothadt kapitalizmus bűzbarlangja, míg a „megvalósult szocializmus” népeit a marxiz­­mus-leninizmus „egyetemes, örökkévaló és le­győzhetetlen” igazságai vezérlik.) A katoliciz­mussal összevetve: még a pápa is csak a hit dol­gában tévedhetetlen s csak akkor, ha urbi et or­­bi hirdet ki fontos hittételt A kommunista a társadalom és történelem értékelésének min­den aspektusában csalhatatlan és legyőzhetet­len, pont Amalrik megdöbbenve érzékelte a pártideo­lógia valóságtól való elrugaszkodásának egyre gyorsuló folyamatát, az ország belső problémái­nak arcátlan tagadását, a központi kormányzat zavarosban halászó külpolitikáját, amely egyre inkább a Mauzóleum előtt sorbanálló politikai zarándokok, báva egyházfiak, dühtől fortyogó professzorok, a világ minden népviseletébe ki­rittyentett békeharcos és társadalmi mérnök fantáziáira épült S akkor jött Gorbacsov, mindnyájunk szere­tett Gorbija. Két olyan szóval — glasznoszty és peresztrojka — gazdagította a nemzetközi poli­tikai szótárt, amelyek a cseka, davaj és gulag fogalmaihoz képest határozott fejlődésre mutat­nak. Mindazonáltal azt képzelte, hogy a problé­mák megoldása a kommunista párt, ideológia és a fönnálló társadalmi-gazdasági rend megrefor­málásában rejlik. Még akkor sem esett le a tan­­tusz, amikor rövid háziőrizetéből visszatért Moszkvába. Két napba került, amíg megértette: az a szervezet, melyet meg akart reformálni, szíwel-lélekkel támogatta volt haverjainak nosztalgiás államcsínyét. Amalrik elmagyarázhatta volna neki: bizonyos dolgokat nem lehet megreformál­ni. Valóban egy világ dőlhetett össze a Szovjetunió — valószínűleg utolsó — elnö­kében. És közben körülötte is összedőlt az a világ, melyhez hozzászokott, s melynek bukásához — mint a könyörtelen történe­lem öntudatlan ügynöke — cselekedeteivel akaratlanul is hozzájárult Amalrik jóslata azonban nem optimista kicsengésű. Egy birodalom széthullása nem oldja meg az azt összetevő népek prob­lémáit; inkább más, gyakran még fenyege­tőbb konfliktusokat idéz elő. Jelentések szerint a Szovjetuniót alkotó köztársasá­gok élelmiszertartalékai minimálisak, a javak elosztási rendszere szétzüllőben, s egyes orosz közgazdászok ezer(!)százalékos inflációt várnak, mivel rohamosan emel­kednek az árak és a központi bank szem­rebbenés nélkül nyomja a papírpénzt És az eddig fegyelmezetten viselkedő, újon­nan nyert szabadságának örvendő nép éh­ségtől, bizonytalanságtól, hidegtől sarkall­va maga a közrend és a kenyérrel nem tá­mogatott szabadság ellen fordulhat... Ne feledjük el: a „volt” Szovjetunió csődtömegében az egyetlen valóságos erő az állig fölfegyverzett hadsereg. Ez az erő nem volt hajlandó a puccsistáknak méltó­ságteljesen ellenálló nép s annak választott képviselői ellen fordulni Ha azonban föl­­bomlik a rend, ha a választott vezetők kép­telenek kormányozni, a hadsereg beavat­kozása bizonyosra vehető. S a hadsereg — jellegénél fogva — nem demokratikus in­tézmény. (Csupán a görög seregek válasz­tották tábornokaikat és szavaztak, hogy le­gyen-e csata, vagy ne — ha hihetünk Xeno­­fonnak.) Fénykép mutatta a fekete micisapkás „különleges alakulatok” kivonulását Rigá­ból. Az utolsó teherautó hátulján ominózus felirat: „VisszatérünkRajtunk, az egész világon múlik, hogy vissza ne térjenek. KÖZLEMÉNY OLÁH Lászlót, aki 1989. máj. 1-e óta igazgatója volt a MALÉV Torontó­ban működő kanadai képviseletének, aug. 15-i hatállyal az olaszországi kép­viselet vezérigazgatójává nevezték ki. Oláh László igen értékes munkát végzett a Magyarországra irányuló tu­rista- és üzleti utazások propagálása és fejlesztése terén. Utódja HORNYÁN János lett, aki több évig dolgozott a MALÉV közpon­ti irodájának kereskedelmi és piacku­tató osztályán és jelentős tapasztalatra tett szert a MALÉV európai hálózatá­nak fejlesztésében. — Sok sikert kívá­nunk Kanadában! A Magyar Baráti Közösség 20. konferenciája Lake Hope, Ohio 1991. aug. 17-24. ' ' ,A jó megosztottsághoz előbb igazi egység kell — lelki egység. Az alapkérdések tisztázását tartom a legfontosabbnak." — Csoóri Sándor ezzel a gondolattal nyitotta meg a Magyar Baráti Közösség huszadik konferenciáját (Lake Hope — „Reménység tava”, Ohio, USA), amelyre közel 200 résztvevő érkezett az észak-amerikai konti­nensről, de a világ sok más országából is. Az au­gusztus 17-24. között tartott összejövetelnek ugyancsak vendége volt Balogh Júlia, a buda­pesti Hungarológiai Intézet munkatársa, Csáti György budapesti (MDF) és Csutak István bu­karesti (RMDSz) országgyűlési képviselők, Entz Géza (Budapest), a határon túli magyar­sággal foglalkozó miniszterelnöki titkárság ál­lamtitkára, Forrai Kristóf, a washingtoni ma­gyar nagykövetség első titkára. Harsány! Mik­lós temesvári professzor, Kiss Mária, a buda­pesti Nemzetközi Előkészítő Intézet tanára. Lo­vász Irén pécsi néprajzkutató, valamint Pápai Erika budapesti és Szíky Károly egri előadó­­művészek. Röviddel a találkozó előtt jelent meg az MBK Itt-Ott című folyóirata 23. évfolyamának 118. száma (szerk. Éltető Lajos) és a Közösség támo­gatásával kiadott angol nyelvű, 591 oldalas Bi­­bó István-tanulmánykötet ,J)emokracy, Revo­lution, Self-Determination" címmel (szerkesz­tette: Nagy Károly, kiadta: Atlantic Research). A konferencián két kerekasztal-megbeszélés foglalkozott a magyar jelen és jövő kérdéseivel. Az egyik az amerikai magyarság néhány jelen­tős szervezetét tekintette át ,»Szétszórtságban: helyzetünk és lehetőségeink” címmel. Résztve­vői voltak: Bállá Zsolt (New Brunswick), Kál­mán Szabolcs (Cleveland), Lauer Edith (Sha­ker Hights), Ludányi András (Ada), Magyaró­­dy Szabolcs (Hamilton, Ont), Somogyi Ba­lázs (Cheshire) és Szekeres Zsolt (Washington). A másik »Lábadozó ország” címmel Magyaror­szág helyzetét elemezte, Bánkúty Géza (Brad­enton), Csoóri Sándor, Entz Géza (Budapest), Fekete Pál (New Brunswick) és Nagy Károly (Edison) részvételével. Külön előadások hangzottak el az amerikai gazdaság magyarországi szerepéről (Bánkúty Géza), a Romániai Magyar Demokrata Szövet­ségről (Csutak István), a magyar kormánynak a határokon túli magyarsággal való kapcsolatai­ról (Entz Géza), az 1989 decemberében Temes­váron lezajlott forradalmi eseményekről (Harsány! Miklós), az amerikai magyar egyhá­zakról (Kálmán Szabolcs) és a Rutgers egye­tem mellett harminc éve működő Magyar öreg­diák Szövetség - Bessenyei György Körről (Nagy Károly). Csoóri Sándor szerzői estjét követően külön­böző előadások hangzottak el: régi magyar imádságokról (Lovász Irén), Liszt Ferencről (Nagy Sándor), a jugoszláviai magyarság hely­zetéről (Kovács Béla), Reményik Sándorról (Pápai Erika és Szíky Károly), valamint Csengey Dénesről (Kovács Beáta és az ifjúsági előadócsoport), ökuménikus áhítatot Kál­mán Szabolcs (Cleveland) és Nyeste István (Columbus) tartott. Zenés műsorokkal az erdé­lyi Farkas András és a New Jersey-i Bodnár Árpád szerepelt. Tábortűz és esti népdalozá­sok, gyermek- és ifjúsági szavalóverseny egé­szítette ki az egyhetes programot. A Magyar Baráti Közösség konferenciájának közgyűlése nyilatkozatban tiltakozott a cseh­szlovákiai, jugoszláviai és romániai magyarsá­got sújtó intézkedések ellen. „Továbbra is vállaljuk - mondja ki a nyilatkozat —, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk annak ér­dekében, hogy a magyar nyelv és kultúra, a ki­sebbségi magyarság egyéni és kollektív emberi jogainak védelmére késztessünk minden olyan külföldi és nemzetközi fórumot, amely szá­munkra elérhető.” Bállá Zsolt, az MBK tanácsosa bejelentette a közgyűlésen, hogy megalakították a Magyar Baráti Közösség Ifjúsági Bizottságát. A közgyűlés elhatározta azt is, hogy a Ma­gyar Baráti Közösség teljes jogú tagként belép a Magyarok Világszövetségébe, azzal az elvárás­sal, hogy a Világszövetség folytatja a megkezdett demokratikus újjáalakulást. ÜT AZ éHAlÁBA Gyorsan, kényelmesen KANADA - BUDAPEST es közvetlen járattal NEW YORK - BUDAPEST Érdeklődjön észak-amerikai képviseleteinknél: Toronto, Ontario 175 Bloor St. East, Ste. 712 Tel.: (416) 944-0093 Fax: (416) 944-0095 Chicago, Illinois 111 East Wacker Dr., Ste. 306 Tel.: (800) 877-5429 Fax: (312) 819-5355 Los Angeles, CA 1888 Century Park East, Ste. 410 Tel.: (213) 286-7980 Fax: (213) 286-1921 New York, N.Y. Rockefeller Center 630 Fifth Ave., Ste. 1900 Tel.: (212) 757-6480 Fax: (212) 459-0675 Híd — ami összeköt! Nagy Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents