Nyugati Magyarság, 1991 (10. évfolyam, 1-11. szám)
1991-04-01 / 4-5. szám
1991. április-május Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 15. oldal A magyar cserkészet Beszélgetés Mészáros István neveléstörténésszel Hagyd a politikát! Építkezz! — Ez a Móricz Zsigmond-i jelszó illik legjobban Mészáros István munkásságához a pártállam évtizedeiben. Nem vett részt a divatos pedagógiai hangoskodásokban, helyette nagy szorgalommal tallózott az ezeréves magyar iskolaügy múltjában, és írt is vagy két tucat könyvet kutatási eredményeiből, köztük a legimpozánsabb magyar neveléstörténetet (Az iskolaügy története Magyarországon 996—1777 között). Mészáros István a jelenkori nevelési és ifjúsági kérdések világában is kitűnően tájékozott, miként az alábbi — a magyarországi cserkészetről folytatott — beszélgetés is tanúsítja. —Mit illik tudnunk az éledező magyar cserkészmozgalom előzményeiről? — Baden Powel 1903-ban fogott hozzá az első cserkészcsapatok megszervezéséhez Angliában. Magyarországon hamar, már 1910-ben akadtak követői, és főleg katolikus és református papok vezetésével egyre-másra alakultak a csapatok idehaza is. — Milyen fantáziát láttak benne? — Az óriási nevelési lehetőséget. Amíg Európa más tájain a romantikus, az ügyességfejlesztő vagy a katonás vonások domborodtak ki, addig nálunk a cserkészet mindenekelőtt vallásos alapozású és nemzeti jellegű nevelési mozgalomként eresztett gyökeret. — Mivel magyarázható az eltérés? — Nem kismértékben nemzeti hagyományainkkal, de egy jeles egyéniség, Sík Sándor személyes hatásával, varázsával is, aki 1915-től állt a mozgalom élén. ó dolgozta ki a magyar cserkészet alapelveit és programját. —Mi volt a szerepe Teleki Pálnak, aki nemcsak magas közjogi méltóságokat töltött be a két világháború között, hanem az első számú magyar cserkész is volt? — Teleki Pál nélkül aligha virágzott volna ki a cserkészélet a Trianon utáni nehéz esztendőkben. Mint főcserkész és politikus istápolta a cserkészetet. Az 1926-os megyeri nagytábor, az 1938-as gödöllői világtalálkozó létrehozásában — táborparancsnokként is — óriási szerepet vállalt Mint Európa-szerte ismert politikus nagy tekintélyt kölcsönzött a mozgalomnak. Az általa képviselt nemzettudat és magyarságismeret erőteljesen kisugárzott a hazai cserkészéletre. — Ön volt cserkész? — Igen. A harmincas években lettem cserkész a pestújhelyi 912-es „Árpád” cserkészcsapatban, majd Esztergomban. Ifjúkorom meghatározó élménye volt a cserkészélet: a kirándulások, a próbázások, a tábori kalandok, a közös együttlétek, a tábortüzek s az itt tanult népdalok emléke ma is útitársaim. — Ennek a sokszínű, nemzeti szellemet sugárzó ifjúsági szervezetnek hurkot dobtak a nyakába a második világháború után. — A politikai hatalom megragadására törekvő baloldal, élén a kommunista párttal, haladásellenes, irredenta, militarista, nacionalista bélyeget ragasztott a cserkészetre, amiből természetesen egy szó sem volt igaz. Már 1946- ban, Rajk László belügyminisztersége idején megszüntették a régi cserkészszövetséget, és helyette azon nyomban megalakították a Magyar Cserkészfiúk Szövetségét. Ezt a szervezetet a „beépített” vezetői egyszerűen átjátszották a politikai baloldalnak: 1948-ban maguk jelentették be a cserkészet megszűnését, beolvadását az úttörőszövetségbe. — S következett a negyven évig tartó tetszhalál. — De csak idehaza, mert külföldön 1945 után is folytatódott a magyar cserkészhagyományok ápolása. Európa számos országában, továbbá Amerikában és Ausztráliában is élénk cserkészélet bontakozott ki az emigrációba kényszerített magyarok között. Az ekkor létrehozott szervezetek máig léteznek, és ma is jelentős szerepet játszanak a határainkon kívül élő honfitársaink magyarságtudatának, nyelvének, kultúrájának megőrzésében. Elévülhetetlen érdemeket szerzett az Amerikában élő Bodnár Gábor, aki ott cserkészközpontot szervezett, majd megírta a magyar cserkészet történetét — ez a könyv már Püski Sándor kiadásában itthon is hozzáférhető —, s több cserkészpróbakönyvet is összeállított. Az idehaza föléledt cserkészmozgalom rengeteget köszönhet Bodnár Gábor lelkes hazaftságának. — Nem titok, hogy önnek is volt szerepe a cserkészmozgalom újjáéledésében. — 1984-ben egy tanulmányom jelent meg a Pedagógiai Szemlében. Benne arra mutattam rá, hogy a cserkészet maradandó értékeket teremtett a jellemfejlesztés és a magyarságtudat terén. — Milyen volt ennek a történeti igazságnak a fogadtatása? — Vegyes. A Népszabadságban és a Kritikában letaglóztak érte, de szóban nagyon sokan gratuláltak. Szerény írásom felért egy kisebb frontáttöréssel, és amikor a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 1988-ban cserkészettörténeti kiállítás nyílt, arra már nem zúdítottak pergőtüzet a fő ideológusok. — 1989-ben az egyesületi törvény lehetőséget nyújtott a cserkészet újraindítására, és heves viták közepette megkezdődött a szervezés. —Zömmel katolikus egyházközségek és református gyülekezetek jártak élen ebben a munkában. Többféle szándék és szenvedély ütközött össze. A felekezeti megoszlás teljesen új jelenség a cserkészmozgalomban, ilyesmi nem fordult elő a két világháború között. Pedig a szervezők jó része hatvan-hetven év fölötti ember, akik annak idején nem ezt tapasztalták. — Sajtóközleményekből az derül ki, hogy a viták az országos vezetőségekben folynak. — így is van. 1990-ben ugyanis két szervezet alakult meg: a Magyar Cserkészszövetség és a Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége. — Mi a különbség közöttük? — Noha mindegyik ökumenikus szervezet, vagyis azt hangsúlyozzák, hogy nem egyetlen hitfelekezethez kapcsolódnak, s ennek megfelelően a csapatokban itt is, ott is egyaránt vannak katolikus és református gyerekek, mégis az első inkább katolikus, a második pedig református irányultságú. — Hány csapatot, hány gyereket tömörít a két szövetség? — A Cserkészszövetséghez ez idő tájt 270 csapat tartozik, a Cserkészcsapatok Szövetségéhez ennek mintegy a fele. A két szövetség égisze alatt húszezer gyerek tevékenykedik. — Ön hogyan vélekedik a két szervezet szembenállásáról? — Ahogy a Genfben székelő Nemzetközi Cserkésziroda legálisnak ismeri el mindegyik magyar cserkészszövetséget, én sem helyezem egyiket a másik elé. Más országokban is előfordul ilyesmi. — Végül is mi rejlik a hazai megosztottság mögött? Csak nem felekezeti villongás? — Nem, erről nincs szó. A különállás fő oka a második cserkésztörvény értelmezésére vezethető vissza. Ez a pont így hangzik: „A cserkész híven teljesíti kötelességét.” Sík Sándor annak idején ezt ekképpen egészítette ki: „...amellyel Istennek, hazájának, embertársainak tartozik.” A Cserkészszövetség ezt az értelmezést fogadja el, következésképpen szerintük a cserkésznevelésnek az új körülmények között is fontos eleme a vallásos alap. A Cserkészcsapatok Szövetsége tágabban értelmezi ezt a követelményt. A vallásos irányultságot elfogadják, de nem tartják szükségesnek ennek hangsúlyozását. — Milyennek látja a cserkészet jövőjét? — Két feladat megoldása kívánatos a szép jövő érdekében. Az első: jó vezetők kinevelése. A régi vezetők, az egykori cserkészek lassan kiöregednek, és az operatív munka érthetően ma már nem erős oldaluk. Fiatal, mozgékony vezetőkre van most nagy szükség! A második feladat: a tartalmi kérdések tisztázása. Az már nem elegendő, hogy a cserkészet más, mint ami az úttörőmozgalom vagy a KISz volt, és nem is a külsőség (a nyakkendő, a búr kalap, stb.) a lényeg, hanem a jellemet fejlesztő, a hazafiságot erősítő nevelés, hogy — a régi jelszóval élve— „emberebb ember, magyarabb magyar" váljék a mai fiatalokból. P. Kovács Imre (Magyarország) Nyaralás Magyarországon SÁROSPATAKI NYÁRI KOLLÉGIUM 1991. júl. 15— aug. 9. Sárospatak, a Rákócziak ősi városa, a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma és az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége 1991. július 15.ésaugusztus9.közöttnyári tanfolyamot szervez a külföldön élő, magyar származású 15-18 éves fiatalok részére, akik mélyíteni akarják magyar nyelvi ismereteiket és tájékozódni kívánnak a magyar művelődés kérdéseiben. A tanfolyam helye: Kossuth Lajos Kollégium, 3950 Sárospatak, Tompa u. 1. Tel.: 11-485. Részvételi díj: 569 US dollár (tandíj, szállás, ellátás, kirándulás, belépődíjak, útiköltség Budapestről Sárospatakra és vissza). A tanfolyam programja 1. Hétfőtől péntekig délelőttönként kötelező tanulmányi munka, délutánonként sport- és kulturális foglalkozások, szakkörök (néptánc, népdal, hímzés, fafaragás, kerámia, sütés-főzés, népi hangszerek). A délelőtti programból három órát a magyar nyelv tanulásával, gyakorlásával töltenek a résztvevők, nyelvi ismereteiknek megfelelő (kezdő, középfokú és haladó) csoportokban, egy óra anyaga a magyarság-ismeret. Ez az összetett „tantárgy” képet ad Magyarország földrajzáról, történelméről, a magyar irodalomról, népművészetről, műalkotásokról és zenéről. 2. Kirándulások: Kassa (Csehszlovákia), Zempléni hegység, Szatmárcseke, stb. DUNAKANYAR 1991. július 1-12.; augusztus 1-12. A festői Dunakanyar .fővárosában”, Esztergomban szervezett táborozásra (2500 Esztergom, Majer István u. 1-3.) elsősorban 9-14 éves leányok, fiúk jelentkezését várjuk, akik a nyelvtanulás mellett Esztergom, a Dunakanyar, aPilis hegység történelmével, műemlékeivel és természeti szépségeivel szeretnének megismerkedni. A gazdag programban szerepel a híres Esztergomi Bazilika és az egyházi gyűjtemény megtekintése, szentendrei és visegrádi kirándulás. A résztvevők szaktanárok irányításával kis csoportokban tanulják a magyar nyelvet, ismerkednek hazánk történelmével, irodalmával, különböző művészetekkel. A gyönyörű városi strand kellemes fürdési lehetőséget kínál. Napi ötszöri étkezés. Részvételi díj: 270 US dollár. BOGLARLELLE 1991. július 15-26. A Balaton déli partján, Boglárlellén, a vízpart tőszomszédságában található Gyermekotthon és iskola (8030 Boglárlelle, Kikötő sétány 5.) kétszintes kőépületében biztosítunk kényelmes elhelyezést a tanulni és üdülni vágyó 7-14 éves fiataloknak. Az üdülőben csak a táborra jelentkező gyermekek laknak az őket oktató és felügyelő pedagógusokkal. A résztvevők délelőttönként — a hosszú évek folyamán bevált és továbbfejlesztett módszer alapján — koruknak, felkészültségüknek megfelelő csoportokban, játékos formában ismerkedhetnek a magyar nyelvvel, illetve fejleszthetik tudásukat. Természetesen a napi program elmaradhatatlan része, minden gyermek nyári öröme a strandolás, sportolás. — A táborozok fél- és egész napos kirándulás keretében felkeresik a környék nevezetességeit (Tihany, Badacsony). — Napi ötszöri étkezés. Részvételi díj: 270 US dollár. BAJAI NYÁRI TÁBOR 1991. júl. 28—aug. 16. Az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége és Baja városa (Radnóti Miklós Kollégium, 6500 Baja, Petőfi-sziget 2. Tel.: 79-22-021) nyári üdülési, tanulási lehetőséget kínál a külföldön élő 15-18 éves fiataloknak, akik magyarországi középiskolásokkal kívánnak együtt üdülni és a magyar nyelvvel és kultúrával ismerkedni. Részvételi díj: 399 US dollár (tandíj, szállás, ellátás, kirándulás, belépődíjak, útiköltség). A részvételi díj befizetési határideje: 1991. júniuslO. A jelentkezést és a részvételi díjat az alábbi címre kérjük megküldeni: Magyarok Világszövetsége Anyanyelvi Konferencia Védnöksége 1905 Budapest, Benczúr u. 15. Telefon: 1225-405 Az MVSz bankszámlaszáma a Magyar Külkereskedelmi Banknál: 401-5019-844-99. AzAnyanyelvi KonferenciaVédnöksége köszönettel fogad adományokat az erdélyi, kárpátaljai, vajdasági magyar fiatalok részvételének támogatására. Szeretettel várunk minden magyar fiatalt! Anyanyelvi Konferencia Védnöksége r i i i i i i i i i i i i i i i i i i i L n LEARN TO SPEAK HUNGARIAN Hungarian language courses in summer in Budapest Three weeks (20 lessons per week) from 17th June and 15th July I Course fees: US-$199.00 (incl. course material) | Accomodation in hotels from US-$99.00 per week Optional excursions and sightseeing guided tours „7 NYELV" NYELVISKOLA Budapest, XL, Bartók Béla út 27. Hungary 1114 Phone and fax: 36-1-1682-653 CÉL: A NYELVTUDÁS Angol, német, francia, orosz, svéd és magyar nyelvtanfolyamok indulnak június 17-én és július 15-én Beiratkozás munkanapokon, délután 5-7-ig. Ez a szelvény önnek 300 Ft-ot ér! Ha ezt a szelvényt kivágja és leadja nyelviskolánkban beiratkozáskor, 300 Ft tandíjkedvezményt kap!-----------------------------------------------------------------------------------1