Nyugati Magyarság, 1990 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1990-10-01 / 10-12. szám

1990. december Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident A Magyar Karácsony 1990-ben Magyarországon karácsonyra ké­szülnek, 45 év uián az első szabad karácsonyra. Azokon a helyeken, ahol elegáns üzletek sorakoznak vagy turisztikai érdekességek láthatók, a riporter ép­pen olyannak találja ezt a készülő­dést, mint bármelyik nyugati ország­ban: az utcák fényesebbek, mint más­kor, a kirakatokban több a csillogás és a csomagokkal megrakott tömeg zajába innen is, onnan is ünnepi zene hangja vegyül. Nem messze innen gyengén vilá­gított utcák rengetegébe kerülhet az ember, melyek házai még az elmúlt háború sebeit viselik, oromzatukon összevert cirádákkal és homályos ab­lakok végtelen soraival, melyek úgy néznek a sötétbe, mint hályogos sze­mek. Mögöttük olt ülnek szótlanul hideg szobáikban, elnyűtt ruhákban azok, akiknek életük alkonyán az ün­nepek alatt csak a csontok kerülnek a tányérjaikra, akik talán az elmúltévek során szerzett betegségeiket sínylik, akiket meghajszoltak, és akik elvesz­tették reményüket is. Hányán lehetnek közöttük, akik azokban a véres napokban rokkan­tak meg és akadnak még biztosan vasutasok, akik annak idején a Bécs felémcnekvőket segítették. Megöre­gedve ott vannak munkásaink, kö­zöttük azok, akik olyan sok jó szán­dékkal hittek a vörös álmok megvál­tó erejében — és keserű csalódással ébredtek. Falvainkban ínséget szenvednek idős parasztjaink, akik akkor olyan bőkezűen osztogatták terményeiket a városok éhező lakóinak. A szegények negyedeiben nem olyan fényesek a kirakatok és a sá­padt kis magyar gyerekek nem a já­tékokat nézik áhítattal, hanem a sok ennivalót, amiből nekik az ünnepek alatt sem fog jutni. Szomorú, nagyon karácsony elé­be nézünk, amelynek keserűségéből biztos vegyül azoknak a szerencsés vásárlóknak a hangulatába is, akik fogékonyak embertársaik szenvedé­sei iránt. SEGÍTSÜNK! Lopjuk be azok­­ba a szomorú otthonokba (és a sajá­tunkba is) a szeretet üzeneteiét! Vállaljuk egy-egy család, gyer­mek, magára hagyott honfitársunk rendszeres segítését, hogy átvészel­hessék az elkövetkező évek nyomo­rúságát. A Máltai Lovagrend, amely hosz­­szú századok óta segíti az elesette­ket, Magyarországra és Erdélybe to­vábbítja a nyugati magyarság segít­ségét Küldjiikel az alábbi nyilatkoza­tot még ma: Magyar Máltai Szeretetszolgá­lat H-1125 Budapest, Szarvas Gá­bor u. 52. A Történelmi * * ff r~- r rr..í .r-----1— A Igazságtétel Bizottsága felhívása Alulírott vállalom ... személy rendszeres támogatását havi ... dollárral. Név: , Cím: (Egy négytagú család élelmezése kb. havi 100 dollárba kerül. Ez az összeg az infláció következtében ha­vonta kb. 3 dollárral növekszik.) Az Egyesült Államokban küld­jük felajánlásunkat erre a címre: Eugene F. Megyesy, Sr., Rt. 2, Box 179, Claremore, OK 74017. A Szolgálat továbbítja majd a fel­ajánlott segítséget a leginkább rászo­rulókhoz, akik majd levél útján, fény­képek küldésével kapcsolatba lépnek a felajánlóval. A felajánlás bármikor visszavonható. SEGÍTSÜNK! Áldott Karácsonyi Ünnepelhet és ‘Boldog Új Évet kívánunli minden Ihedves Olvasóntqiakl Áldott Karácsonyi Ünnepeket, Boldog és Békességes Új Esztendőt kíván Amerikában és Kanadában élő tagjainak és támogatóinak az AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET központi tisztikara NT. BERTALAN IMRE DÓZSA GYÖRGY PUSKÁS B. BÉLA elnök alelnök-titkár pénztárnok Washington, D.C., valamint szeretetintézménye, a BETHLEN OTTHON Ligonier, Pennsylvania VW* avS:*tú A Történelmi Igazságtétel Bi­zottsága (Hungarian Committee for Historical Justice) felhívással fordul a külföldön élő magyarokhoz. A rend­szerváltozás, a demokratikus Ma­gyarország létrejötte lehetővé teszi, hogy az óhazában is megkezdődjék az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc emlékeinek és doku­mentumainak gyűjtése, a magyar for­radalom— az újkori magyar és kelet­­közép-európai történelem legfonto­sabb eseményének — hiteles és az igazságnak megfelelő elemzése és történetének megírása. Ezzel a céllal kezdeményezte a TIB az 1956-os Magyar Forradalom Kutató és Dokumentációs Intézeté­nek létrehozását, amely a megújuló Magyar Tudományos Akadémiával együttműködve végzi munkáját. Kérjük mindazokat a magyarokat, akik az 1956-os magyar forradalom­mal és szabadságharccal kapcsola­tos tárgyak, különösen fényképek, filmek, emlékek, újságok, könyvek, iratok, stb. birtokában vannak, hogy ezeket bocsássák—eredetiben vagy másolatban — az „ 1956-os kutatóin­tézet” rendelkezésére és ezzel segít­sék elő az Intézet munkáját, 1956 történelmének szakszerű és tudomá­nyos értékelését. A küldeményeket az alábbi címre kérjük eljuttatni: Történelmi Igazságtétel Bizott­sága, 1956-os Kutató és Dokumen­tációs Csoport, 1394 Budapest, P.O.Box 382 vagy 1054 Budapest, Zoltán utca 14., IV. emelet Nagy Imre-emlékérem Nagy Imre, az 1956-os magyar forradalom mártír miniszterelnöke bronz emlékérmét Beck András (pá­rizsi emigrációban elhunyt magyar szobrászművész) alkotta Nagy Imre kivégzése után, 1959-ben. A művész özvegyének engedélyével 1989-ben a Történelmi Igazságtétel Bizottsága korlátozott példányban az eredeti ér­méről bronz másolatot készített. Az érem Nagy Imre portréját áb­rázolja, hátoldalán a művész kézje­gye, a kivégzés és a nemzeti gyásznap dátuma olvasható. Az érem eladásá­ból származó bevételt a Történelmi Igazságtétel Bizottsága a budapesti köztemető 301-es parcellájában fel­állítandó mártíremlékmű megvaló­sítására fordítja. A TIB eddig több kiemelkedő ál­lamférfit ajándékozott meg budapes­ti látogatása alkalmával a Nagy Imre­­emlékéremmel, így George Bush el­nököt, Vaclav Havel cseh és szlovák köztársasági elnököt, F. Mitterrand francia elnököt, Baldvin belga királyt és Charles brit trónörököst. A Nagy Imre-emlékérem ára: US $60. Megrendelhető az Atlantic Re­search and Publications Inc. címén: P.O.B. 568, Highland Lakes, N.Y. 07422, USA. Reformátusok világtalálkozója Ötvenhárom évvel az első hason­ló rendezvény után, 1991-ben újra nagy ünnep előtt állnak a magyar re­formátusok: június 21-30. között Bu­dapesten, Debrecenben és Balaton­szárszón megrendezik második vi­lágtalálkozójukat. Az első összejö­vetelen, 1938. augusztus 23-án mint­egy hétezren jelentek meg a világ magyar reformátussága képviseleté­ben. „Krisztusban elhivattunk keresz­tyénnek, Krisztusban tartatunk meg magyarnak is” — szólt a találkozó jelmondata, jelezve, hogy az akkori politikai és történelmi helyzetben a fő kérdés a magyarság és benne a re­­formátusság útkeresése volt. A második világtalálkozó alap­igéje a 90. zsoltár híres gondolata: „Tebenned bízunk eleitől fogva”. Ebben a szervezők szándéka szerint benne foglaltatik a magyar reformá­­tusság Istenbe vetett bizodalma, a történelmi kitekintés szükségessége, a bűnbánat, ítélet és bűnbocsánat té­nye, valamint a reménységgel való jövőbe tekintés. A rendezvény célja, hogy a világ magyar reformátussága több évtized után újra találkozzon, egymás hite által épülve erősödjön, valamint hogy hozzájáruljon a református keresz­tyén életforma megerősödéséhez és azáltal az ország erkölcsi megújulá­sához. A találkozó előkészítésére bizott­ság alakult a világ 41 országában működő magyar református gyüleke­zetek képviselőiből. A rendezvé­nyekre mintegy negyvenezer érdek­lődőt várnak. Az ünnepi megnyitó színhelye a főváros, a legfontosabb program­pontra azonban a debreceni Nagyer­dei Stadionban kerül sor, ahol anagy­­szabású istentiszteleten Tőkés Lász­ló nagyváradi püspök prédikál és 400 lelkész osztja az úrvacsorát. Ezt az aktust aMagyarTelevíziórendhagyó módon egyenes adásban közvetíti. A Luca Luca napját, december 13-át sok évszázada az esztendő babonás nap­jai közé sorolja Krúdy Gyula Álmos­könyve is. Luca a népszerű női nevek közé tartozik az annak idején divatos „Santa Lucia” neve nyomán. Az Álmoskönyv mindössze azt a bizonyos Luca székét emlegeti, me­lyet ezen a napon kezdtek faragni a falusi legények. Karácsonyig el kel­lett vele készülniük. Aki az éjféli mi­sén felállott erre a székre, a néphit szerint meglátta róla az áhítatos ének­lők körében a jövendőbeli menyasz­­szonyát, és a következő farsangon már el is nyerte a kezét. Ugyanez a babonás, kedves mese fordítva is állt: a legény ajándékozta kedvesének, néha testvérhúgának, s az látta meg a jövendőbelijét. De hát faragnak-e még a legények Luca széket? Nemcsak a Múzeum rendezvények sorában szerepel még tudományos ülés, lelkésztalálkozó, cserkésztalálkozó, hangverseny, stb. A magyar reformátusok második világtalálkozója anyagi alapjainak megteremtéséhez alapítványt hozott létre a Magyarországi Református Egyház Zsinata, a Magyar Reformá­tus Lelkészegyesület, az Agrobank Rt. és a Partner Kereskedelmi és Vállalkozási Kft. Tűri Gábor széke kiállítási remeke az ilyen emlék? Ál­lítólag Vas és Zala megyékben még divatját járja a szokás. Annyi bizo­nyos, hogy életünk változása nem mindenütt ölte meg a lucázás egyéb szokásait. Gyakori, hogy a legények, meg­térve a városi munkából, Luca-nap előestéjén bekormozott arccal, tehén­láncot csörgetve, hónuk alatt szalma­­köteggel, sorra járják a baromfit tar­tó gazdaasszonyok házát és vidáman kántálják utcahosszat a régi rigmust: „Luca-Luca kitty-kotty... majd haj­nal lesz, majd megvirrad... tojjanak a tyúkocskák a górd ban...” És a tyúkot (néhol tikot) tartó asz­­szonyságok friss kolbásszal, pohár újborral kínálják a köszöntőket. Ha meg eladó lány is van a háznál, attól Luca-napi csók is jár a kormos képű, vidám legényeknek. Szabó József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents