Nyugati Magyarság, 1989 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1989-09-01 / 9-10. szám
10. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1989. szeptember-október NÉMETHY LÁSZLÓ: Magyar realitások Bush elnök látogatása után Budapest, 1989. június 16. — A FIDESZ fiataljai díszőrségben a forradalom mártírjainak szimbolikus koporsójánál (Fotó: Nagy Piroska) A koporsót takaró zászló 1956. október 25-én — a „véres csütörtökön” — a Parlament bejáratánál volt kitűzve; Chicago-ból vitte el a temetésre a forradalom egyik résztvevője A nagy várakozás... Elmúlt a varázs... Három hónappal Bush elnök látogatása után eljött az ideje annak, hogy tiszta fővel szemléljük a valóságot. Egy gazdaságilag és morálisan is tönkrement ország, egy nagyon válságos helyzetben lévő magyar társadalom, kibontakozó új pártok, s a hatalomhoz görcsösen ragaszkodó Kommunista Párt úgy hozzátartoznak a jelenlegi magyar valósághoz, mint Newton almája a gravitáció törvényének magyarázatához. De mi is maradt hátra Bush elnök látogatása után? Bush elnök beírta nevét a legtöbb magyar szívébe. Közvetlensége, tárgyi ismerete, fiatalossága, felesége szerénysége lebilincselte az emberek nagy többségét. Azóta megtörtént a Hetek párizsi talákozója, a világ megünnepelte a francia néppel együtt július 14-ét, de elmaradt a sok esemény között Németh Miklós és Bush elnök teniszjátszmája, s a pénzeszsák átadása, amelyet némelyek nagyon reméltek. Szabad kiábrándultként érezni? — teszik fel a kérdést egyesek. Pedig a mérleg pozitív oldalán az amerikai elnök sok ajándékot rakott a serpenyőbe. A tények Mint már sokan megállapították, nagy várakozás előzte meg az elnöki látogatást. A budapesti TV, s a Kossuth Rádió többször úgy nyilatkozott híradásaiban, hogy az emberek ne várjanak nagy csodát és készpénzsegélyt. Amikor az elnök Gdansk-ban felszállt a repülőgépre, útban Magyarország felé, a magyar TV máris ismertette a lengyeleknek adott amerikai lehetőségeket és segítséget, és kérte a hallgatókat, hogy a magyarok se várjanak csodákat... De ki is képzelhette el az amerikai elnök magyarországi látogatását csak egy évvel is a tényleges látogatás előtt? Az idő száguldó rohanásánál még sebesebbek a Gorbacsov által bevezetett szovjet változások, s ezek jótékony felhője Magyarországon is búzát érlelő új időket jelent. Az elnök is szívébe zárta Budapestet és a magyarokat. Senki sem fogja elfelejteni a Parlament előtti fogadást, ahol az ömlő nyári felhőszakadásban Bush elnök darabokra tépte írott beszédét, s két jóindulatú ernyő között mosolyogva tűrte a nyakába zúduló esőt, és mintha mi sem történt volna, udvariasan levetette és átnyújtotta esőkabátját az egyik szemlélőnek, aki már bőrig ázott. Hosszú út vezetett a magyarországi látogatásig. Amíg az elnök elhatározta a látogatást, a személyes tapasztalatszerzés foglalkoztathatta leginkább. Legfontosabb érve az utazás mellett az lehetett, hogy személyesen szólhat a magyar ifjúsághoz és elbeszélgethet az új magyar politikai élet jövendőbeli vezetőivel. . A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen A magyar ifjúsághoz szólott a Marx Károly Egyetemen. Nyíltan és őszintén. Csak úgy, mint elődje a moszkvai Lomonoszov Egyetem plénuma előtt. A magyar ifjúság az elnök szájából hallhatta, hogy mit is jelent az állampolgári szabadság és a parlamenti demokrácia. Most hallottak először egy amerikai elnököt Budapesten, s Bush elnök a Marx Károly Egyetemet választotta fórumául. T alán nem véletlenül... Lássuk most a Bush elnök által beígért segítséget: 1. Magyar-amerikai vállalkozási alap. Bush elnök megígérte, hogy 25 millió dollárt fog kérni a Kongresszustól erre a célra. 2. A legnagyobb kedvezmény elve. Ez függvénye annak, hogy a magyar Parlament lehetővé teszi-e a korlátlan és szabad kivándorlást minden polgára részére. Ez a Jackson-Vanik-féle kiegészítés 402. paragrafusában megkívánt kereskedelmi feltétel. 3. Környezetvédelmi feltétel. Az elnök 5 millió dollárt fog kérni a Kongresszustól erre a célra. Ebben szerepel egy közép-európai környezetvédelmi központ létrehozása, Budapest székhellyel. 4. Emberi kapcsolatok. Az USIA, az Egyesült Államok Tájékoztatási Ügynöksége 1990. évi költségvetéséből 6.1 millió dollárt fordít a demokratikus értékek Kelet-Európábán (elsősorban Lengyelországban és Magyarországon) való terjesztésére. 100 ezer példányban terjesztenek kelet-európai nyelveken kiadványokat és videó-kazettákat az USA politikai és gazdasági rendszeréről, stb. 5. Az amerikai beruházók biztosítása. Az OPIC Magyarországon is szeretné az amerikai tőkét biztosítani. 6. Vámpreferenciák (GSP). Ennek bevezetése esetén a magyar termelők 4100 terméket vámmentesen exportálhatnak az USA-ba. 7. Tudományos-technológiai megállapodás. Tudományos és technológiai együttműködés megteremtése az USA és Magyarország között a környezetvédelem, a mezőgazdaság, az orvostudomány, az energetika, a geológia és a nukleáris biztonság területein. 8. Amerikai Békehadtest Magyarországon. 1990 elejétől békehadtestbeli angol tanárok delegálása Magyarország 19 megyéjébe. Ezeket ajánlotta fel Bush elnök a magyar reform támogatására. Nem segélyt, és nem alamizsnát. Bátorítást az önállóságra. Talán pénzügyi értéke nem nagy, de annál jelentősebb az a készség, amivel az USA a gorbacsovi peresztrojkán belül, nem beavatkozva, segítséget tud és szeretne nyújtani Magyarországnak. Ha a fenti pontokat különkülön elemezzük, az válik nyilvánvalóvá, hogy egyike-másika sokkal több lehetőséget foglal magában, mint azt talán elkönyvelték. A 3. pont például magában hordozza azt a lehetőséget, hogy Budapest egy nagy kutató, tervező és kivitelező centrummá válhat Kelet-Európában környezetvédelmi technológia és berendezések tekintetében. Az e téren jelentkező piac nagysága éppen Kelet-Európábán a legnagyobb a kontinensen. Jól tudjuk, hogy a magyarok döntő piacokat sajátíthatnak ki ezen a téren Kelet-Európában. Első látszatra nem sok az erre a célra előirányzott amerikai tőke, de a benne rejlő lehetőségeknek csak a magyar leleményesség szabhat határt... Ugyanez vonatkozik a 6. és 7. pontokra is. És a legfontosabb, hogy a kezdeményezés nem úgy megy, mint a fejlődő afrikai országokban: hogy ti. teljes telepítés, pénztől kezdve egészen a személyekig. Itt a kezdeményezés teljesen nyitva van— a magyarok számára... Bush elnök látogatása nem hagyott kétséget afelől, hogy nincs többé Marshall-segély. Amerika nem hitelt akar nyújtani. Ennél sokkal többet: afelelősség megtalálását és a kezdeményezés vállalását. Tavaszi budapesti tartózkodásom alatt sok szó esett a Sarlós-féle kezdeményezésről, amely kilátásba helyezett egy 100 milliós hitelbefektetést Magyarországon (lásd Nyugati Magyarság július-augusztusi száma). Kérdéseimre a magyarok azt felelték, hogy ehhez olyan kanadai vállalatok csatlakozhatnak, amelyek legalább 500,000 dollár nagyságrendű tőkével hajlandók „beszállni” a magyar vállalatok megerősítésébe. Ebből természtesen ki van zárva a kis beruházó magánember, aki megfontolhatna, mondjuk, egy 1000- 2000 dolláros beruházást A magyar kormánynak sürgősen ki kellene dolgoznia a Magyar Beruházási Bond tervezetét, és költségvetését elfogadtatni a magyar Parlamenttel, törvénybe iktatani és mihamarább megkezdeni ennek nyugati árusítását. Nagyon valószínű, hogy a Nyugat magyarsága pozitívan reagálna egy ilyen akcióra, és szívesebben áldozna a saját kis megtakarításából akkor, ha ennek megfelelő kamata is rendszeres kifizetésre kerülhetne. Budapest sok minden mással van elfoglalva a Bush-látogatás óta. A Bős—Nagymaros-ügy, a Dubcek-kérdés, aromán ügy, az ellenzék szervezkedése — ezer alkalom, hogy ezzel most csak kutyafuttában foglalkozzanak. Pedig alapvető hiba. Mert a nagy bankhitelek az USA-ból csak évek múlva indulhatnak el. A Sarlós-féle kezdeményezés nagy jelentőségű nemcsak az összege miatt, hanem azért is, mert éppen Kanadát szeretné bevonni. De ha a Nyugaton élő 1.5 millió magyar akár csak kis összegekkel is érdeklődne egy ilyen iparfejlesztési és beruházási kötvény iránt, az gyorsan jelentkező pénz jelentene akkor, amikor az országnak égető szüksége van nyugati valutára. Grósz Károly 1 milliárd Márka hitelt kapott Kohl kancellártól. Azt hiszem, nagy nehézséget okozna pontos és elfogadható magyarázatot adni a pénz tüneményes gyorsaságú elköltésére. Ezt nem lehet a jövőben így folytatni. Jól tudja ezt Bush elnök is. Morális deficit De Magyarországnak nemcsak 16 milliárd dollár nemzeti adósága van. Ettől sokkal nagyobb az ország erkölcsi deficitje. Ahhoz, hogy ezt helyreállítsák, nem kell nyugati segély és kezdeményezés. De újra szót kell adni a magyar morál hagyományos intézményeinek, s itt azt szeretnénk remélni, hogy az egyházvezetés végzi el elsősorban a maga belső tisztogatását, s megújulva áll az élére minden olyan törekvésnek, mely a magyar erkölcsöt hivatott helyreállítani. Csakis így lehet „felzárkózni” Nyugat-Európához, csakis így lehet bizalmat és segítséget remélni a Nyugat magyarságától. Befejezésül csak annyit, hogy Bush elnök valóban nem vitt magával Marshall-segélyt, de nyolc olyan lehetőséget mutatott meg Magyarországnak, amelyek éppen az erkölcsi deficitet képesek legeredményesebben csökkenteni: kezdeményezéssel és újraszületett erkölccsel. Tudjuk, hogy a magyar nép milyen belső harcokon kell átmenjen jelenleg, hogy a vezetők sorait megtisztítsa a múlt lekozmált vezetőitől. De azt is tudjuk, hogy mit jelent Gödöllő, Szeged, Kecskemét és Zalaegerszeg egyértelmű válasza a legutóbbi választásokon... Talán a pártvezetőség is megérti, s nem ad lehetőséget egy lengyel választásokhoz hasonlítható ,meglepetésre". A Kommunista Párt sok évtizedes felelőssége utat kell adjon a kibontakozásnak. Ebben a Pártban is vannak józan emberek. Nekik kell átvenniük a vezetést és a reformok további irányítását. Az angol Economist augusztus 12-i száma óriási cikkben számol be Kelet-Európáról. A folyóirat munkatársának Grósz Károly kijelentette, hogy a magyar kommunisták ellenzékbe vonulnak, ha kisebbséget kapnak a következő választáson. Amit a magyarság a Kommunista Párttól vár, az sokkal pozitívabb: részvétel a hibák kijavításában, a bűnösök félreállításában és a 40 éves eredménytelenség kiküszöbölésében. Legalábbis ezt kívánja 1989. június 16-a szelleme. (ír Megj el ént % GYENGE VALI ILLYÉS GYULA % GYENGE VALI színes fotó-könyve, ILLYÉS GYULA verseivel Ára: $27.90 Kapható: PANNÓNIA BOOKS, tel.: (416) 535-3963 472 Bloor St W. (I. em.) Levélcím: P.O.Box 1017, Stn. "B", Toronto, Ont M5T 2T8
