Nyugati Magyarság, 1989 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1989-09-01 / 9-10. szám
1989. szeptember-október Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 7. oldal HHRF— CHRR HIRADO Amerika megtiltja a román élelmiszerexportot? Az erre irányuló törvényjavaslatot (H.R. 2765) 1989. június 27-én Christopher Smith képviselő (New Jersey) és két társa—Tony Hall (Ohio) és Frank Wolf (Virginia) — nyújtotta be az amerikai képviselőházban. Változnak az idők. Talán még emlékszünk a hetvenes évekre, amikor Romániát korlátozott és látszólagos függetlensége miatt a Nyugat az egekbe emelte: csak jó tulajdonságokkal rendelkező politikai tabuvá tette akkor, amikor ez az ország már rég megkezdte a Föld legsötétebb diktatúrájának kiépítését Milyen fájdalmasak voltak a hetvenes évek! Hiába próbálta az emigráció a kormányoknak és nemzetközi szervezeteknek elmagyarázni, a sajtóban, a rádióban és televízióban világgá kiáltani az erdélyi magyarság sorsát, a nagyhatalmi sakkjátszmában minékünk csak az áldozat szerepe jutott. Ha egy igaz ügyet a tömegkommunikáció és a politikai intézmények sem támogatnak, akkor jön el a demonstrációk, a tüntetések ideje. Gondoljunk az 1978-as nagy washingtoni, vagy az 1988-as nagy magyarországi tüntetésre, a november 15-i világakcióra. Es ezek a tüntetések sikeresek voltak, mert véleményem szerint — önértéken túl — azt a tanulságot szolgáltatták a szervezők számára, hogy a harcot a sajtó és a jog eszközeivel a sajtóban és a jogi-politikai intézményekben kell folytatni. Az a szervezet (HHRF), amelynek budapesti munkatársa vagyok, a határon túli magyar kisebbségek sorsát kíséri figyelemmel és érdekükben lobbizik az amerikai törvényhozásban és a nagy nemzetközi intézményekben. Eddigi egyik legjelentősebb sikerünk 1987-ben következett be, amikor 11 éves anyaggyűjtés, lobbizás és kongreszszusi tanúvallomás eredményeként mind a két kongresszusi ház megvonta a legnagyobb vámkedvezmény elvét Romániától. Részt vettünk a következő munkákban: 1988-ban az amerikai Kongresszus mindkét háza Határozati Javaslatokban (Resolutions) elítélte a falurombolást, 1989 áprilisában pedig arra szólította fel Bush elnököt, hogy keményebb politikát folytasson Romániával szemben. De hogyan is zajlik ez a munka? Ösztönzésünkre Christopher Smith és két társa benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely megtiltaná az élelmiszerexportot Romániából. Romániában az emberek éheznek, a legfontosabb élelmiszereket jegyre lehet kapni, vagy még arra sem. Ceausescu az élelmiszerexportért kapott pénzt saját rendőállamának fenntartására használja. Ezt mi tudjuk, de valakiknek rá kell döbbenteni erre a képviselőket. Vannak, akik ezt megértik és teszik a dolgukat, mint Christopher Smith és társai. De a többséget ez az ügy nem érinü olyan mélyen. Augusztus közepe óta három fiatal HHRF-cserkészösztöndíjassal (Buffaloból Horváth Viktória, San Franciscoból Awakumovits Katica és Bécsből Krizsán Árpád) vagyunk Washingtonban. Első lépésként minden irodához elvittünk egy levelet, melyben —mindegyik képviselő korábbi, Romániával kapcsolatos szavazásaira hivatkozva — felkérjük, hogy támogassa az élelmiszerbojkottot. Reggeltől délutánig járjuk a képviselői irodákat. A képviselők emberi jogi és külügyekkel foglalkozó tanácsadóit próbáljuk meggyőzni arról, hogy milyen tanácsokat adjanak a képviselőjüknek. Kétheti munka után a 435 képviselőből 40 ígérte meg, hogy hajlandó nemcsak a jövőbeli szavazásnál, hanem aláírásával előzetesen is támogatni e törvényjavaslatot (ez az ún. „co-sponsorship”; minél több ilyen előzetes aláírás van, annál hamarabb kerül az ügy szavazásra). A Congressional Human Rights Caucus, melynek társelnöke Tom Lantos kaliforniai képviselő, hamarosan külön levélben kéri fel a képviselőket, hogy vállaljanak co-sponsorship-et. A washingtoni tevékenységünk azonban magában nem elegendő. Egy képviselő irodájában annyi, számukra sürgősebb tennivaló halmozódik fel, hogy hajlamosak az ilyen törvényjavaslatot a szavazásig elfelejteni — hacsak (ahogyan több irodában kereken megmondták nekünk) a körzetbeli szavazók nem jelzik levélben és telefonon, hogy kérik képviselőjük azonnali, aktív támogatását. Kedves Olvasó, kérjük, segítsen! Hívjuk fel képviselőnket, vagy írásban kérjük meg, hogy támogassa ezt a törvényjavaslatot (pl. "Please co-sponsor H.R. 2765 to end food Tisztelt Magyar Emberi Jogok Alapítvány! Nagy elismeréssel adózunk Önöknek innen Magyarországról azért a jelentős munkáért, amit Amerikában kifejtenek az általános emberi jogok érvényre juttatásáért Kelet-Európábán. Mi, gyulai lakosok, a magunk igen szerény civil eszközeivel igyekszünk kivenni a részünket a küzdelemben. Mivel közvetlenül a határnál lakunk (Románia szomszédságában) és városunk többnemzetiségű (ahol magyarok, románok és németek élnek jó egyetértésben), többféleképpen is módunkban volt az elmúlt években, hogy kisebb segítségeket nyújtsunk és megpróbáljunk hozzájárulni az „építkezéshez”. 1989. aug. 6-án pedig a Hirosima-vasárnapi ökumenikus békevirrasztás alkalmával memorandumot adtunk ki Gyulán. E memorandumban igyekeztünk megfogalmazni az egyszerű polgár vágyát a szabad és fenyegetésektől mentes Kelet-Európa iránt Tájékoztatásul küldjük memorandumunk és az aláírások fénymásolatát azzal a céllal, hogy hajónak látják, támogassák kezdeményezésünket és mások csatlakozását is nyerjék meg. Gyula, 1989. augusztus 23. Baráti üdvözlettel: Dr. Pocsay Gábor az MDF Gyulai Szervezetének elnökségi tagja importsfrom Rumania"). Aképviselő nevét és címét akár a helybeli irodájától, akár a HHRF-től lehet telefonon megérdeklődni. A levél akkor a leghatásosabb, ha rövid és direkt de egyéni, személyes véleményt vagy tapasztalatot fejez ki. Az ilyen egyéni vállalkozás (melyen a HHRF is alapszik) tényleges támogatástjelentazerdélyimagyarkisebbségeknek és nélkülözhetetlen lökést ad a HHRF washingtoni erőfeszítéseinek. Bégány Attila [ ;HUNGARIAN HUMAN RIGHTS^ FOUNDATION /CHRR I MAGYAR EipEfi.I J.QGQK | ALAPÍTVÁNY | a világ tizenhat milliónyi magyarsága emberi I jogainak szabad gyakorlása érdekében mun• kálkodik. Rendszeres adatgyűjtő, -nyilvántar| tó, tájékoztató és konzultációs szolgálatot vé| géz magyar és más nyelveken annak érdeké• ben, hogy a tudományos, társadalmi és kor■ mányzati szerveket és a közvéleményt a ma- I gyár emberi jogok, elsősorban a magyar ki| sebbségek nemzeti jogainak védelmére kész■ tesse a nemzetközileg elfogadott jogvédelmi J szerződések értelmében. Az Alapítvány ma- I gyarságszolgálatát önkéntes támogatói segít| ségével folytatja. Mint New Yorkban bejegyzett Not J For Profit Corporation, az Alapítvány • munkáját támogató adományok az | adóalapból levonhatók. Cím: Hunga- Irian Human Rights Foundation, • P.O.Box "J", Gracie Stn., New York, ■N.Y. 10028. Tel.: (212) 289-5488. Megtalálták: a holttestet! — Tőkés László levele — Főtiszteletű Püspöki Hivatalnak Nagyvárad Tárgy: Újvárossy Ernő gyülekezeti tag eltűnése Erkölcsi, keresztyéni és lelkipásztori kötelességemnek tartom bejelenteni, hogy folyó év szeptember 12-én reggel tisztázatlan körülmények között eltűnt és negyednapja nem került elő Újvárossy Ernő testvérünk, gyülekezetünk hűséges tagja, aki önkéntes alapon áldozatos munkát vállalt az egyházközségünkben folyó általános javításokban. Ennek a rendhagyó bejelentésnek a megtételét a gyülekezetünk és személyem körül mesterségesen kialakított áldatlan körülmények Újvárossy Ernőt—is—érintő vonatkozásai indokolják. Újvárossy Emő nehéz családi keresztet hordoz: idő előtt, tragikus körülmények között elveszítette forrón szeretett feleségét, egyetlen fia pedig súlyos—talán gyógyíthatatlan — beteg. Hitében és gyülekezetünkben az utóbbi években vigasztalásra talált, és lelkesen, önzetlenül belekapcsolódott egyházunk megújításának a munkálataiba, lévén az építészet hozzáértő szakembere. Legutóbb, amikor a püspökség részéről beindult ellenem a hajsza, és veszélybe került a temesvári egyházközség békessége és jövője, — többekkel együtt— ő maga is önként fellépett a gyülekezet és a lelkipásztor védelmében, így kétszer is felkereste a püspökséget, egyszer egy küldöttség tagjaként, és beadványt is írt ez ügyben. Az utóbbi hetekben, amikor kiéleződött a temesvári helyzet, nagyon rossz lelkiállapotba került. Szűkszavú és levert lett és jóformán kerülte hivatalunkat, ahol azelőtt mindennapos vendég volt Kérdéseimre sem nyilatkozott meg, csupán annyit mondott, hogy velem és az egyházközséggel való kapcsolatai miatt — meg nem nevezett személyek — kérdőre vonták és „hátrányos következményeket” helyeztek kilátásba, jelesen, hogy: Cemavodára helyezhetik mostani munkahelyéről; és a fia állásáról is példálóztak. Közvetve vagy közvetlenül arra akarták rávenni hogy fordítson hátat nekem és vonja ki magát az egyházi munkából. Súlyos lelkiállapotában alig tudtam segíteni rajta, m ivei egyre inkább kerülte társaságunkat Bevallotta, hogy nagyon fél. Félelmei mélyebb összefüggéseiről nincs tudomásom. Akármi történt volna is, az tény, hogy napok óta eltűnt—Ennek kapcsán eszembe jut annak a küldöttségnek a május 26-i nagyváradi útja, melynek ő is tagja volt, és melyet nem volt hajlandó fogadni a püspök úr, és melyet végül Zsigmond József vikárius azzal fenyegetett meg, hogy ha nem távoznak el, akkor karhatalmat vesznek igénybe. — Ez a fenyegetés is része a Temesváron kialakult megfélemlítettség légkörének, melynek Újvárossy Emő is egyik áldozata. A kialakult helyzetéit, légkörért és zaklatásokért súlyos felelősség terheli a püspök urat — ezért fordulok levelemmel Önhöz, nyomatékosan felszólítva, hogy járjon közbe Újvárossy Emő ügyében és általában a temesvári zaklatások megszüntetése érdekében. Temesvár, 1989. szeptember 15. Tőkés László lelkipásztor Szeptember 16-án a temesvári Vadászerdőbenmegtalálták a rejtélyes körülmények között eltűnt ÚJVÁROSSY ERNŐ holttestét... I--------------------------------------------------1 „Modernizálás” vagy genocídium? 1989. szeptember 28-án a fenti címmel Románia magyar kisebbségéről rendezett szimpóziumot a Princeton egyetem (N J., USA). Előadók voltak: BROGYÁNYI Jenő, Harringtonné SZÁNTÓ Anikó, HÁMOS László, NAGY Károly és VERESS Bulcsú. L_______________________________I Tiltakozó Memorandum E sorok aláírói, a Hirosima-vasárnapi ökumenikus békevirrasztás gyulai résztvevői, felemeljük szavunkat a békéért és az emberi jogok érvényesüléséért Közép-Kelet- Európában. Tiltakozunk a romániai falurombolás, a nemzetiségi jogok és a lelkiismereti szabadság semmibevéte ellen. Imádságunkban hordozzuk mindazokat, akik üldöztetést szenvednek Romániában az igazságért, akik kiállnak elnyomott embertársaikért, magyarokért, románokért, németekért, szerbekért. Felháborodásunkat váltották ki a közelmúltban napvilágot látott híresztelések. Tiltakozunk az ellen, hogy térségünk egymásra utalt népeinek feje fölött elhangozhatnak üres fenyegetések. Kárhozatosan cselekszik az, aki a megélhetési gondokkal küszködő lakosság lelki terheit tovább növeli. Kérjük a felelős államférfiakat és katonapolitikusokat, akadályozzák meg a békétlenség légkörének terjesztését, az erőszak térnyerését teremtett világunkban. Felhívjuk a hazai és külföldi békeszervezeteket és békeszerető embereket, csatlakozzanak tiltakozásunkhoz! Gyula (Magyarország), 1989. augusztus 6. /------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------X MDF—HHRF Együttműködési Egyezmény 1989. szeptember 16-án Piscataway-ban (New Jersey, U.S.A.) a Magyar Demokrata Fórum Nemzeti Kisebbségi Csoportjának vezetője, FÜR Lajos és a Hungarian Human Rights Foundation elnöke, HÁMOS László megállapodást írt alá. Az egyezmény a két testület együttműködésének, információk egymás rendelkezésére bocsátásának szándékát foglalja írásba. A tárgyaláson részt vett Bégány Attila (MDF-HHRF) és Latkóczy Emese (HHRF), valamint a Magyar Öregdiák Szövetség — Bessenyei György Kör néhány vezetőségi tagja: Fekete Pál, Nagy Károly, Nagy Károlyné és Nyeste Zoltán is. V _______________________________________ ....J
