Nyugati Magyarság, 1989 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1989-09-01 / 9-10. szám
RETURN ADDRESS: 5582 Gatineau Ave., #11 Montreal, Qué. H3T 1X7 Canada NYUGATI MAUYUSAU Hungarians cf the West - ncngrcis d’Cccident VIII. évfolyam, 9-10. szám 1989. szeptember-október A DEMOKRATIKUS ES NEMZETI SZELLEMŰ NYUGATI MAGYARSÁG LAPJA Ara: Kan. $2.50, US-$2.00 Koszontjuk a Magyar Demokrata Fórum II. Országos Kongresszusát! 1989. október 21-22. JESZENSZKY GÉZA*: Visszatérés a demokráciához — Az Ellenzéki Kerekasztal és a hatalom megállapodása — 1989. szeptember 18-án, hétfőn, az MSZMP, az Ellenzéki Kerékasztalban képviselt nyolc párt és mozgalom többsége, valamint néhány, az MSZMP-hez közel álló szervezet az ún. „háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon” megegyezést írt alá. E szerint néhány napon belül a parlament elé terjesztenek be hat törvényjavaslatot: az alkotmány módosításáról, az alkotmánybíróság felállításáról, a politikai pártok működéséről, az országgyűlési képviselők választásáról, a Büntetőtörvénykönyv, valamint a büntető eljárás módosításáról. Ezen felül az MSZMP vállalta, hogy vagyonából 2 milliárd értékűt a kormány rendelkezésére bocsát, 50 millió forint költségvetési támogatást visszafizet, a kormány pedig 100 millió forintot biztosít a pártoknak a választási kampány lefolytatásához , s pártatlan tájékoztatási bizottságot hoz létre a tömegtájékoztatási eszközök felügyeletére. A megállapodás leglényegesebb eleme az 1949-ben a népakaratot megcsúfolva reánk erőltetett „Népköztársaság” államformáról a köztársághoz és a köztársasági elnöki intézményhez való visszatérés. Ez a népszuverenitást törvénybe foglaló 1848. évi III. törvénycikkre épülő, 1946. évi I. törvénycikk helyreállításával történik, amelyetaz 1945. évi szabad választásokon létrehozott Nemzetgyűlés alkotott meg. A jelen egyezmény ezzel válik legitimmé, hiszen az Ellenzéki Kerekasztalt még nem a nép választotta, az 1985-ös országgyűlés legitimitásához pedig sok kétség fűződik, de az 1946-os köztársasági törvénnyel helyreáll az 1948/49-ben megszakadt jogfolytonosság. A Kerékasztal eredetileg a választások utánra javasolta az új köztársasági elnök megválasztását, s funkcióját addig a jelenlegi parlamenti elnök látta volna el. A *A Magyar Demokrata Fórum Országos Választmányának tagja Kerekasztal végül e kérdésben elfogadott egy kompromisszumos, de a legitimitást biztosító megállapodást, belement egy idei, valószínűleg november végén sorra kerülő, közvetlen, népszavazás jellegű elnökválasztásba. Látható módon ez a megoldás fontos belső és külső tényezők számára megnyugtató. A Kerekasztal kisebbsége, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Független Szakszervezetek Ligája és a Fiatal Demokraták Szövetsége ezt a pontot nem tudta elfogadni, mert egy esetleges diktatórikus kísérlet ellen csak egy „gyenge”, s az új parlament által megválasztott köztársasági elnökben látott garanciát. (Meg szeretném azonban jegyezni, hogy tankok ellen semmilyen papiros nem jelent garanciát, akiket pedig egy esteleges MSzMP-párti elnök aggaszt, gondoljanak arra, hogy így a jelenlegi országgyűlés által megválasztott reformkommunista Szűrős Mátyás helyére a nép többsége által megválasztott személy kerül, minta békés átmenet legfőbb őre.) Ellenben komoly biztosítékot jelent a megállapodásnak az a pontja, hogy a köztársasági elnök döntései (pl. a Ház föloszlatása, rendkívüli állapot elrendelése) csak miniszteri ellenjegyzéssel lesznek érvényesek. A megállapodás másik legfontosabb eleme, hogy legkésőbb 90 nappal az elnökválasztás után meg kell tartani az országgyűlési választásokat. Megállapodás született az új választási törvény tervezetéről is. Az egyéni kerületi rendszert a lajstromos, arányos szisztémával kombináló megoldás első hallásra talán kissé bonyolultnak tűnhet, de könnyen bevezethető, igen korszerű s a népakaratot meszszemenően érvényesíteni fogja. Aligha igényel hosszas bizonygatást, hogy a politikai pereket lehetővé tevő, az alapvető szabadságjogokat sértő eddigi büntető eljárás és -kódex megváltoztatása milyen jelentős lépés a jogállamiság felé. Elvetésre került a hatalom (Folytatás a 2. oldalon) VI. Anyanyelvi Konferencia, Kecskemét, 1989. augusztus 6-10. (Fotó: Nagy Piroska) NAGY KÁROLY: Független, demokratikus Anyanyelvi Konferencia Húsz országból több mint kétszázan vettek részt az augusztus 6- 10. között Kecskeméten megrendezett VI. Anyanyelvi Konferencián. Ez a találkozó történelmi fordulópontot jelentett az anyanyelvi mozgalom életében, három okból. 1. Felelősségteljes viták és tárgyalások eredményeképpen a konferencia írásba foglalta függetlenségi nyilatkozatát. Leszögezte, hogy az Anyanyelvi Konferencia ezentúl autonóm, demokratikus nemzetközi mozgalomként kívánja folytatni munkáját és az átalakulás sürgős kimunkálására magyarországi, kisebbségi és Nyugaton élő magyarokból álló Munkabizottságot bízott meg. 2. A kecskeméti konferencián jelentős előadásokkal, beszámolókkal vettek részt a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarok tekintélyes személyiségei, szakemberei is; a Romániában élő magyarokat csak az onnan kimenekültek képviselhették. 3. Az Anyanyelvi Konferencia tartalmában is új célkitűzésekkel gazdagodott. A magyar nyelv és kultúra külföldi megtartásának elősegítése mellett ezentúl azt is szorgalmazza, hogy külföldön programként, küldetésként, külképviseletként vállalt szándékot is tartalmazzon a megtartott magyarságtudat. E döntéseknek objektív alapjai és történetük is van. A világ 16 milliós magyarságának mintegy egyharmad része, tehát körülbelül 5 milliónyi tagja, Magyarország határain kívül él. Kis nemzetünk szempontjából létszükséglet az, hogy elősegítsük az összmagyarság integrálódását, a nemzet elszakított, kiüldözött és szétszóródott tagjainak az anyaországgal és egymással való szóértését, együttműködését. Ezt ismerte fel és hangoztatta a hatvanas évek vége óta Illyés Gyula, Kodály Zoltán és Váci Mihály is, akik velünk és sok más magyarországi és külföldi magyar szakemberrel együtt az 1970-ben megindult anyanyelvi mozagalom alapítói, megindítói voltak. A mozgalom húsz évi működésének jelentős értékeket teremtő eredményei lettek. Felelős magyarországi és külföldön élő szakemberek áldozatvállaló munkája tankönyveket ír és szerkeszt, tanfolyamokat, folyóiratokat tart fenn és hat konferenciát rendezett. Munkálja a nemzetközi magyar-magyar kapcsolatok gyakoribbá és természetesebbé válását és azt, hogy a magyar nemzettudat a világ minden magyarját cselekvőkész szolidaritással tartsa számon. A mozgalom magyarországi központjának adminisztrálását eddig a Magyarok Világszövetsége végezte. Ez a szervezet sok munkaterületen támogatta az anyanyelvi mozgalom működését, ugyanakkor sok más, lényeges területen megkísérelte annak akadályozását, hiszen a MVSZ 1989-ig nem a magyarok világszövetségeként, a világ magyarsága érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezeteként működött, hanem a kommunista párt mindenkori érdekeit érvényesíteni törekvő külügyminisztériumi hivatalként. így például a Varsói Szerződés diktatúráinak az egyetemes emberi jogokkal ellenkező politikáját igyekezett érvényesíteni azzal is, hogy szembeszegült a szétszakított magyarság integrálási törekvéseivel. Az MVSZ főtitkára még 1985- ben is hivatalos nyilatkozatként jelentette ki például azt, hogy „ mi a szomszédságban élő magyarsággal érdemben nem foglalkozunk” (Életünk, 1984. március; Ifjúsági Szemle, 1985.1.). Ezzel szemben az Anyanyelvi Konferencia 1970- es megalakulása óta nemcsak foglalkozott a kisebbségben élő magyarsággal, hanem tankönyveiben, tanfolyamain, folyóiratában, konferenciáin folyamatosan számon tartotta értékeit és helyzetét, a mozgalom tagjai mindent elkövettek veszélyeztetett sorsa ismertetésére, a nyugati segítőkészség mozgósítása érdekében. 1989*júliusában a MVSZ is kimondta a külügyminisztériumtól való függetlenségét, tagszervezetté való alakulását és a magyar kisebbséggel való együttműködési szándékát. Remélhetőleg rövidesen eljön az az idő, amikor hivatali, személyi jellegében is teljesen elválhat a kommunista párt apparátusától, mert a világ magyarságának fontos, hogy legyen több olyan demokratikus szervezete, intézménye is, amely együttes érdekeit (Folytatás a 4. oldalon)
