Nyugati Magyarság, 1989 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1989-07-01 / 7-8. szám
1989. július-augusztus Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 11. oldal Magyarország megsegítése — Sarlós András kezdeményezése — Világgazdasági Tanácsadó Testület — Külföldi „agytröszt” — Kanada-szerte és Magyarországon egyaránt sokat beszélnek mostanában Sarlós Andrásról, aki nem csupán pénzügyi sikereivel, de nemzetközi jelentőségű gazdasági elképzeléseivel is beírta nevét a gazdaságtörténetbe. Sarlós András 1956-ban hagyta el Magyarországot. Kezdő, de nagy tehetségű munkatársa volt egy magyar külkereskedelmi vállalatnak, de igazi képességeit már csak új hazájában bontakoztatta ki, ahol úgy tartják számon, mint a tőkeberuházási szakma legkiemelkedőbb szakértőjét. A kanadai multimilliomos vállalatok egy jelentős része őt szokta megbízni tartaléktőkéik befektetésének intézésével és ennek eredményeként Sarlós András súlya erőteljesen növekszik mind a gazdasági, mind a politikai vezetők szemében. A rendkívüli sikerek azonban nem fordították el Sarlós Andrást magyarságától és most, hogy a világpolitikai helyzet ilyen szerencsés fordulatot vett, elérkezettnek látta az időt, hogy Magyarországnak gazdaságilag is segítségére siessen. Sőt, az a véleménye, hogy ebben a munkában az egész emigrációnak részt kellene vennie. Olyan elgondolás ez, amely megérdemli a higgadt és alapos mérlegelést, vitát és valószínűleg azt is, hogy kellő értékelés után Sarlós András értékelését Amerika magyarsága elfogadja. Az összefoglalót megkönnyíti az, hogy a kiváló üzletember nemrégiben egy értékelő jelentést nyújtott be Mulroney kanadai miniszterelnökhöz, amelyben vázolja politikai nyitásának mind ideológiai alapjait, mind az eddig megtett utat és a várható jövőbeni eredményeket. Rendkívül érdekes olvasmány ez, amiből világossá válik, hogy Sarlós Andrást nem lehet a lenini értelmezésű kapitalista szemlélettel vádolni, amely szerint hajlandó eladni a kommunistáknak azt a kötelet, amire majd felakasztják. Alapos politikai tudással, helyzetismerettel méri fel az adottságokat, amelyekből megállapítható, hogy a történelem fejlődése a régi kérdésfelvetéseket időszerűtlenné tette és Magyarország problémája többé nem az az idegen eszmeiség, melytől időközben már amúgyis megszabadult, hanem az a gazdasági csőd és nyomor, amit a rendszer örökségként maga után hagyott. Érdemes figyelmesen elolvasni Sarlós Andrásnak a miniszterelnökhöz írt levelét; „A demokratikus rendszer és a szabad piacgazdálkodás kölcsönösen feltételezik egymást. A szocialista államok Megjelent ^Egri György „Én különben jól érzem magam” c. kötete Faludy György fülszövegével és Kovács Dénes előszavával Megrendelhető: Kanada: $15.00; USA: $13.00 (postaköltséggel együtt) Egri György, 145 Marlee Ave., Apt. 10-18 Toronto, Ont. M6B 3H3 változási folyamata új megvilágításba helyezi Kelet és Nyugat viszonyát is. Kanadának rendkívüli lehetősége van Magyarország változásainak elősegítésére és ugyanakkor komoly haszonhoz juthat az ottani piac kihasználásával.” A továbbiakban az üzletember beszámol arról, hogy ő maga 100 millió dolláros beruházási alapot teremtett magyar magánvállalkozások vagy állami cégek magánkézbe való átvételére. Ezenkívül közvetített olyan üzleteket, melyek segítségével a NORTHERN TELECON vállalat megoldja a magyar telefon-mizériát, az albertai NOVA petrokémiai cég átveszi a Borsodi Vegyikombinát irányítását és Miskolcon Európa legmodernebb műgumigyárát létesíti. Ugyancsak sikerült bekapcsolnia terveibe a nyugati világ legnagyobb irodaház-tulajdonosát, a Reichman-testvérek OLYMPIA YORK nevű anyavállalatát. Ennek egyik leányvállalata, az ABITIBI, a világ egyik legnagyobb újságpapírgyártó cége, egy olyan gyárat létesít Szolnokon, amely hulladékpapír felhasználásával nemcsak Magyarországot, de más kelet-európai államokat is képes ellátni hengemyomó papírral. És összehozott egy tőkéscsoportot, amely társként szállna be a teljes bizonyossággal Budapestnek és Bécsnek ítélendő 1995-ös Világkiállítás lebonyolításába. Több más magyarországi gazdasági szakember is osztja Sarlós András azon véleményét, hogy bármilyen súlyos megterheléseket jelent is az ország lakossága számára az elkövetkező 5-6 évben a Világkiállítás előkészítése, mégis ez az egyetlen út Magyarországnak a világgazdasági vérkeringésbe való bevezetésére. Magánbeszélgetések során arra szokott emlékeztetni, hogy Budapest talán még mindig messze lemaradva állna a vezető európai városoktól, ha 1896-ban nem rendezik meg nagy erőfeszítések árán a Millenniumot, amelynek eredményeként felépültek a körutak, a színházak, a földalatti, a Dunakorzó szállodasorai, az Andrássy út és környékének századfordulós építészeti csodái. A Világkiállítás hasonló lendületű fejlődést hozhat az ország fővárosának és talán valamivel kisebb mértékben az egész Dunántúlnak is. Nem csekély az anyagi kötelezettség. De az úgynevezett „infrastruktúrát”, tehát a vasutat, a csatornázást, a villamosítást, az útépítést, stb. előbb-utóbb mindenképpen fejleszteni kellene. így legalább maximális erőfeszítéssel 5 év alatt túl lehetünk rajta. A Világkiállítás terve lehetővé teszi, hogy nemzetközi mammutvállalatok vigyék oda pénzüket, hogy Magyarország ismét rákerüljön a világtérképre, hogy a kiállítás után olyan épülettömbök maradjanak ott, amelyek egyéb célokra is felhasználhatók. A levél további részében Sarlós András arról számol be, hogy a torontói York University segítségével és felügyelete alatt egy amerikai üzletember kollégájával, az ugyancsak nemzetközi hírnévnek örvendő Soros Györggyel együtt Budafokon felállították Kelet-Európa első olyan manager-képző iskoláját, ahol kapitalista típusú gazdasági vezetőket képeznek ki. Nemcsak ez produkál nagyszerű eredményeket, hanem már az itteni tapasztalatok felhasználásával sikerült megvalósítani az ilyen „kapitalistaképzést” Észtországban is. Mit kér támogatásként Sarlós András a kanadai miniszterelnöktől? Azt, hogy ő maga és kormányának tagjai sűrűbben látogassanak el elsősorban Magyarországra és győződjenek meg arról, hogy ez az ország és népe érdemes a támogatásra. A másik, hogy vezető magyar politikusokat a kormánypárt és az ellenzék oldaláról egyaránt minél sűrűbben hívjanak meg hivatalos kanadai látogatásra. Tavaly nyáron történt, hogy Grósz Károly akkori miniszterelnök és pártfőtitkár egyesült államokbeli utazása után Kanadába is ellátogatott. Ez is Sarlós András kezdeményezésére történt, és bár Grósz Károly időközben politikai éleslátásból nem éppen jelesre vizsgázott, mégiscsak ez a látogatás indította el az egész magyarországi nyitási folyamatot. Most azt tervezi, hogy a közeljövőben Pozsgay Imrét (akiről ma már köztudomású, hogy néhány hónapon belül az ország köztársasági elnöke lesz) kívánja vendégül látni Kanadában és ezzel tovább növelni a két ország gazdasági együttműködését Miként tudja segíteni — veti fel a levél — azokat a nagyfokú változásokat amelyek most Magyarországon és Lengyelországban, sőt a Szovjetunióban is folyamatban vannak? Semmiképpen sem azzal, hogy könnyű hiteleket bocsát rendelkezésre rosszul átgondolt tervek céljaira. A segítség módja a vállalkozási rendszer átszervezése és az eredményes vezetők kitermelése. Ezenkívül Kanadának segítenie kell a Világbankot és a Nemzetközi Valuta Alapot, hogy a nyugati üzletembereknek nagyobb lehetőséget biztosítsanak magyarországi vállalkozások beindításában. Elő kell segíteni a magángazdaságra való visszatérést. Magyarországot és Lengyelországot jutalmazni kell a demokráciára való átállásért Biztosítani kell részükre folyamatosan a legnagyobb gazdasági vámkedvezmény elvét A változást keresztülvivő kelet-európai országok számára biztosítani kell továbbá azokat a nevelési, oktatási segélyeket, amelyek pillanatnyilag csak a harmadik világ, az afrikai országok számára állnak rendelkezésre. Sarlós András most az északamerikai, főleg a kanadai magyarsághoz fordul segítségért. Hazánk megsegítése nem lehet vitatéma, legfeljebb az, hogy ez a segítség ne olyan formában nyilvánuljon meg, amely egy tehetetlen és káros gazdasági rendszer létét hosszabbítja meg. Az, hogy a nyugati kormányok miként reagálnak erre a kezdeményezésre, nagy mértékben függ attól, milyen nyomást kapnak a választóktól. Ha magyar származású állampolgárok, magyar érdekvédelmi csoportok támogatják a kezdeményezést és erről tájékoztatják képviselőiket, a kormányt, akkor jelentősen meggyorsulhat a Magyarország megsegítésére irányuló törekvés. Ezért hozta nyilvánosságra Sarlós András, a kanadai magyar üzletember Mulroney miniszterelnökhöz írt jelentését és azt reméli, hogy munkájában számíthat a nyugati magyarság támogatására. E.Gy. A hírek szerint Lord Thomas Bauer, Thatcher angol miniszterelnök egykori gazdasági tanácsadója és Soros György is tagja annak a külföldi szakértőkből verbuvált, 20 tagot számláló konzultánsgárdának, amely a kormány mellett néhány hónapja működő Világgazdasági Tanácsadó Testület munkáját a háttérből hivatott segíteni, s amelyből tizenhatan — a fentebb említettekkel ellentétben — nevük közzétételére is vállalkoztak. A nemzetközi hírnévre szert tett angol, egyesült államokbeli, ausztrál, kanadai (Andrew SARLÓS, az Andrew Sarlós & Associates Limited befektetési tanácsadó cég vezetője) és japán szakértőkből álló csapatban a sikeresnek aligha mondható lengyel és szovjet gazdaság elméleti szakemberei is helyet kaptak. A külföldiekből álló „agytröszt” olyanoknak ad tanácsot, akiknek maguknak is a tanácsadás a feladata. A Bognár József akadémikus kezdeményezésére életre hívott társulat egyik erénye az élettapasztalat. A külföldiekből álló tanácsadó testület létrehozásának indítékairól június végén a Parlamentben tájékoztatta a sajtót Bognár József, a kormány mellett működő Világgazdasági Tanácsadó Testület elnöke, a Világgazdasági Kutató Intézet igazgatója. A kormánynak ez a néhány hónapos múltra visszatekintő tanácsadó testületé most lépett első alkalommal a nyilvánosság elé — ez is magyarázza, hogy Bognár József számot adott azokról a témakörökről, amelyeket a testület elemzései során kiemelten kezel. Ezek között a következőket említette: miként kerülhet ki a magyar gazdaság a stagfláció szorításából, miként teremthető meg az ország külgazdasági versenyképessége, milyen hatással van a magyar gazdaságra az 1300 milliárd dolláros világadósság, stb. A tanácsadó testület alapvető feladatának tartja továbbá, hogy előmozdítsa a külföldi tőkeimport növekedését A hitelfelvételek helyett ugyanis a működőtőke-beáramlás gyorsítására van szüksége a magyar gazdaságnak, mivel a hitelek révén legfeljebb a meglévő technikai, technológiai színvonal konzerválható, míg a működő tőke importja hozzájárulhat új piacok szerzéséhez, az export növeléséhez, a technológia és a marketing színvonalának javításához. A január végi adatok szerint 320 millió dollárra tehető a Magyarországon működő külföldi tőke értéke. Ehhez képest nem tűnik szerény összegnek az a 300-500 millió dollár, amelynek importjára a testület tagjai szerint évente szükség lenne az elérni kívánt gazdasági növekedéshez. Más megítélés szerint ez a summa csepp a tengerben, különösen, ha például a spanyol gazdaságba invesztált évi 8 milliárdos külföldi tőkéhez viszonyítjuk. Az mindenesetre tény, hogy a kormánynak ötleteket adó Világgazdasági Tanácsadó Testület azzal a céllal szorgalmazta a külföldiekből álló agytröszt életre hívását, hogy ugyancsak tanácsot kérjenek — a külföldi tőke csábításához. A külföldi szakértők egyebek mellett abban igazítanák el a tanácsadó testületet, hogy milyen területek csigázzák fel az idegen tőke érdeklődését. A világ valamennyi égtája felé, összesen 36 szakértőnek küldött felkérésre 20 pozitív válasz érkezett — néhányan amiatt mondtak nemet, mert beosztásukkal összeférhetetlennek tartották, hogy tippeket adjanak a magyar gazdaság kátyúból való kikecmergéséhez. A tehetős konzultánsok honorárium nélkül vállalják a feladatot. Közéjük tartozik a tájékoztatón megjelent, Magyarországon agrártudományokból doktorált, négy évtizede külföldön élő Szabó-Pelsőczi Miklós, aki a Világgazdasági Intézet tudományos tanácsadói tisztét is díjmentesen látja el. „Ez az én egyéni Marshall-tervem" — fogalmazott a 65 éves szakértő, aki — miután agrárdiplomáját Genfben közgazdaságival fejelte meg — három nagyvállalat alelnöke volt New Yorkban, tanított a Yale Egyetemen, majd tanácsadója volt a Világbanknak. Szabó-Pelsőczi Miklós három feltételét vázolta fel annak, hogy Magyarország kilábaljon válságából. A dolog csapnivalóan egyszerű — derült ki az okfejtésből. Nem kell mást tenni, mint a bruttó hazai terméket (GDP) évi 4 százalékkal növelni, az adósságállomány egy részét — a gazdaság talpraállásáig — határidő nélküli kötvényekre változtatni, valamint reális ár- és árfolyampolitikát kialakítani, és ezek révén megteremteni a forint konvertibilitását. Szabó-Pelsőczi Miklós szerint egyébként a külföldi tőke már Hegyeshalomnál toporog, pusztán arra vár, hogy elháruljanak a befektetés még meglévő bürokratikus akadályai. (Heti Világgazdaság, júl. 1.) Értelmiségiek és műszakiak, újonnan érkezett honfitársaink! Örömmel látunk minden új vendéget kulturális és szakmai rendezvényeinken. Köszönettel veszünk bevándorló honfitársaink megsegítését célzó javaslatokat és kezdeményezéseket Rendezvényeink kiváló lehetőséget nyújtanak a különféle szakmai vonalon dolgozó kollégákkal való megismerkedésre és tájékozódásra. Hungarian Canadian Engineers' Association P.O.Box 1191, Stn. "A", Montréal, Qué. H3C 2Y3, Canada Bevándorlással kapcsolatos tájékoztatást készséggel ad: Deák Ferenc atya 90 Guizot West, Montréal, Qué. H2P1L4, Canada Tel.: (514) 387-9503
