Nyugati Magyarság, 1989 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1989-03-01 / 3-4. szám
6. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1989. március-április Grósz Károly „köszöneté” A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának levele Straub F. Brúnóhoz, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának Elnökéhez Grósz Károly prágai látogatásáról Budapest, Vörösmarty tér, 1989. március 2. A felirat szabadságot követel a prágai elítélteknek. Egy másik transzparensen ez állt: *Vétkesek közt cinkos, aki néma!” (Fotó: John Schnur) Szolidaritás a prágai elítéltekkel! Március 2-án, délután fél öt és fél hat között mintegy 2000-en tüntettek Budapesten a Vörösmarty téren. A FIDESZ, aMagyar Demokrata Fórum, a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság, a Szabad Demokraták Szövetsége és több más szervezet rendezésében a tüntetők szimpátiájukat fejezték ki Vaclav Havel író és hét emberjogi aktivista társa iránt, tiltakozva a február 21-i és 22-i prágai elítélésük ellen. Haveléket azért ítélték el, mert januárban békés tüntetéseken kívántak megemlékezni Jan Palachról, aki húsz évvel ezelőtt önmaga felgyújtásával tiltakozott a „Prágai Tavasz”-! kíméletlenül elfojtó, szovjet-vezette katonai invázió ellen. A budapesti tüntetésen Konrád György és Bába Iván beszélt, felolvastak egy Havel-novellát, valamint tolmácsolták Havel feleségének és a prágai Charta 77 szóvivőjének a tüntetőkhöz elküldött üzenetét. Fényi Tibor a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága nevében részleteket olvasott fel a Bizottság tiltakozó nyilatkozatából, amelyet Duray Miklós írt alá. Az alábbiakban részleteket közlünk ebből a Gustav Husak elnökhöz eljuttatott nyilatkozatból. „Tisztelt Elnök Úr! A független gondolkodású csehszlovákiai magyarok mélységes felháborodással és aggodalommal értesültek arról, hogy az általunk tisztelt és nagyrabecsült drámaírót, polgárjogi harcost, Vaclav Havelt politikai nézeteiért, mondvacsinált vádak alapján kilenchónapi szigorított börtönre ítélték. Határozottan tiltakozunk ezen igazságtalanság ellen. Tiltakozunk továbbá a cseh demokratikus ellenzék további képviselőinek elítélése és fogvatartása ellen is. Ezek az intézkedések sértik a Helsinki Egyezményben Csehszlovákia által is vállalt kötelezettségeket az emberi jogok és a szabad véleménynyilvánítás terén, ellentétben vannak a bécsi utótalálkozón elfogadott dokumentumok emberjogi tételeivel is. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a csehszlovák kormány és az ország hatalmi szervei nem hajlandók elismerni, hogy az egyre növekvő számú demokrata polgárjogi harcos Csehszlovákia lakossága döntő többségének, a diktatúra által elfojtott és kényszerűségből titkolt nézeteit fejezi ki. (...) Mi, magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárok, érdekünknek tartjuk az ország boldogulását, a rendezett demokratikus viszonyok kialakítását. Ezért követeljük az igazságtalanul elítélt Vaclav Havel és társai azonnal szabadon bocsátá-.. sát, a politikai és rendőri teífor megszüntetését, Független, szabad, demokratikus és félelem nélküli Csehszlovákiát akaninkL ahol a szabad véleménynyilvánítás körülményei között minden állampolgárnak, nemzetnek és nemzetiségnek egyenlő jogai vannak. Pozsony, 1989.Fébruár27.” Újabb kísérlet Csehszlovákiában a magyar iskolák megszüntetésére Tisztelt Elnök Úr! Szükségesnek tartjuk tájékoztatni önt a csehszlovákiai magyar lakosság széles tömegeinek azon állásfoglalásáról, amelyet Grósz Károlynak, az MSzMP KB főtitkárának prágai látogatásáról alakítottak ki. A Dél-Szlovákiában élő kisebbségi magyarokat elsősorban Grósz Károlynak az a sajtótájékoztatón elhangzott kijelentése háborította fel, amikor azt mondta: köszönetét mondunk a csehszlovák nemzetiségi politikáért. Ezt kardinális hibának tartjuk. A magyar lakosság mást várt és mélységesen csalódott. Bizottságunk a múlt év július 26-án (1988/10- es sz. dokumentumunk) a Magyar NépköztársaDR. DURAY MIKLÓS (Fotó: Boros Gábor, Montreál) A Duray házaspárnak március 23-án egészséges fiúgyermeke született, akit Áron Bálint névre kereszteltek. Szeretettel gratulálunk az újszülött amerikai állampolgárhoz és mindannyiuknak jó egészséget, sok sikert kívánunk! ság kormányához intézett levelében (nyomtatásban megjelent a Kapu c. folyóirat 1988/1. számában) részletesen felsorolta a csehszlovákiai nemzetiségi politika súlyos visszásságait és kisebbségellenes tetteit. Ezeket nincs szándékunkban megismételni. Újabb adatként azonban elmondjuk, hogy ez a „köszönetét érdemlő” nemzetiségi politika értesüléseink szerint azon dolgozik, hogy a CSKP KB áprilisi ülésén, amelynek témája egy újabb, ki tudja, hányadik oktatásügyi reform elfogadása lesz, szentesítse a magyar iskolákban a szlovák nyelvű oktatás bevezetését, tehát a magyar iskolák felszámolását. Emlékeztetőül említjük, hogy a kisebbség léte szempontjából ezt a döntő veszélyt, áldozatok árán ugyan, de eddig már négyszer sikerült elhárítani. Ki tudja, most sikerülni fog-e? Grósz Károly, a kijelentései alapján legalábbis úgy látszik, a csehszlovák kormány mellett foglalt állást, bátorítva azt kisebbségellenes terveinek megvalósításában. További adalékként a csehszlovák nemzetiségi politikához elmondjuk, hogy Szlovákiában a nemzetiségi politika intézője az elmúlt 40 évben a párt által irányított államrendőrség. Fokozottan érvényes ez az elmúlt 20 évre. Tíz éve létező Bizottságunk beadványaival érdemben sohasem foglalkozott egyik állami vagy pártszerv sem. A rendőrség kapta feladatul, hogy keresse meg a kezdeményezőket, zaklassa, félemlítse meg és időnként vegye őrizetbe őket. A beadványok és javaslatok tartalmával nem foglalkoztak, mert a szerzőket már eleve nacionalizmussal bélyegezték meg és ilyenek által létrehozott irományok nem tarthatnak igényt komoly elemzésre. Pedig ha ezt megtették volna, kevésbé lenne ma olyan elégedetlen a csehszlovákiai magyarság. De a hivatalosan engedélyezett magyar intézmények is totális rendőri ellenőrzés alatt állnak. A vezetőkkel tartott leplezett, vagy gyakran már nem is leplezett rendszeres kapcsolatok, valamint a magyar rendezvényeken való részvétel útján mindenről értesülnek és az általuk megítélt szükség szerint beavatkoznak a magyar szervezetek legbensőbb ügyeibe. A CSEMADOK Központi Bizottságának apparátusa, a járási szervek, a Madách Lap- és Könyvkiadó, a magyar lap- és folyóiratszerkesztőségek nagyon jól tudják, hogy az államrendőrség megfigyelés alatt tartja tevékenységüket, vagy közvetlenül, vagy a besúgók kiépített hálózata útj án. Ez a rendszer már olyan régóta tart s úgy elterjedt, hogy sokan nem is tudatosítják, hogy abszurd és természetellenes. A nemzetiségi lét a csehszlovák kormány szemében tehát már eleve gyanús dolog, amelynek ellenőrzését a titkosrendőrségnek kell végeznie. Az ebből fakadó nemzetiségi korlátozások, gyakran nevetséges tiltások és abnormális társadalmi viszonyok elemzésébe most hadd ne kezdjünk bele. Ha tehát Grósz Károly számára ez a példás nemzetiségi politika, akkor el kell gondolkozni a főtitkár valódi szándékain a hazai viszonyok között is. Vagy talán azért mondott köszönetét a csehszlovák kormánynak, mert a magyarság üldözése Csehszlovákiában még nem tart ott, ahol Romániában? Valóban, ez így van, de más módszerekkel folytatódik az elnemzetlenítés, s ha ez nem áll meg, akkor a csehszlovákiai magyarság belátható időn belül beolvad a többségi nemzetbe. Ez is egy .megoldása” a nemzetiségi kérdésnek. Sajnos, sokan ezt szorgalmazzák. Az elmondottakat bizonyítja az a legújabb fejlemény is, hogy tovább sorvasztják, illetve felszámolják a szlovák kormány által 1988-ban megszüntetett, illetve alosztállyá degradált Nemzetiségi Titkárságot. Most készülnek az alosztály teljes felszámolására. Ezzel a szlovák kormány Nemzetiségi Tanácsa apparátus nélkül marad és nem lesz olyan hivatal, amelynek a nemzetiségi kérdés általános intézése tartozna az ügykörébe. A Grósz Károly prágai tárgyalásainak külsőségeiről és a megjelent tájékoztatók tartalmából levonható következtetések sem örömteljesek. Az egész találkozó a brezsnyevi korszak sztálinista légkörét árasztotta, kezdve a megérkezés és búcsúzás gusztustalan csókolódzásától a mindenáron erőltetett „baráti” egyetértésig. Tisztelt Elnök Úr! Azon reményünket és bizakodásunkat fejezzük ki, hogy Ön felelős tisztségéből adódóan megteszi a megfelelő intézkedéseket, hogy az ország felelős vezetői és a nyilvánosság tájékozódjanak a csehszlovákiai magyar kisebbség valós helyzetéről és a magyar társadalom demokratikus erőivel összefogva reális politikát alakítsanak ki. A cél a nemzetiségi kérdés alkotmányos rendezése és a totális rendőrségi ellenőrzés és irányítás megszüntetése lenne. A csehszlovákiai magyarság bízik a magyarországi demokratikus erők győzelmében és várja a korrekt államközi viszonyok között nyújtható támogatást. Pozsony, 1989. február 27. A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága A kiadmány hiteléül: Duray Miklós A csehszlovákiai magyarellenes nemzetiségi politikának leghagyományosabb célpontját a magyar iskolák alkotják. 1918-ban ugyanis akarata ellenére Csehszlovákiához csatoltak több mint egymillió őslakos magyart lakóterületével együtt, akiket a nemzetek önrendelkezési jogát megszegőén kialakított államhatárral választottak el a közép-európai egységés magyar nemzet tömbjétől. Ezt a jogellenes állapotot a mindenkori csehszlovák hivatalos hatalom úgy igyekszik megszüntetni, hogy az ezt kiváltó okot próbálja eltüntetni. Azaz az így kisebbségi sorba juttatott magyarokat véglegesen le akarja választani a magyar nemzetről, hogy asszimilálásukkal megszüntesse őket. Ennek egyik legcélravezetőbb eszköze az iskolai oktatás befolyásolása, mert ha csökken vagy megszűnik a magyar nyelvű oktatás, fokozatosan felszámolható a magyar nemzet elcsatolt része is. Már a két világháború között is felszámoltak sok magyar iskolát Csehszlovákiában, és a magyar nyelvű egyetemi képzést teljesen megszüntették. 1944 szeptemberében — amikor még nem is alakult újjá Csehszlovákia — a Szlovák Nemzeti Tanács a magyar iskolák részleges bezárásáról hozott rendeletet (1944/6. sz.). Eztkövetően 1945 májusában megszüntettek minden magyar iskolát az országban. Igaz, külpolitikai nyomásnak engedve, 1949-ben ismét megnyitották a bezárt magyar általános iskolák egy részét. 1950-ben pedig 609 ilyen iskolanyitotta meg kapuit. Ettől kezdve azonban ismét a visszafejlődésről tanúskodnak az adatok (lásd a táblázatot a 7. oldalon). 37 év alatt 345 magyar alapiskolát (általános iskolát) szüntettek meg, évenként 10-et. A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának dokumentumai szerint a középiskolákban még rosszabb a helyzet (1987/22-es dók.), összesen csupán 22 olyan középiskola és szakmunkásképző iskola működik, amelyben kizárólag magyarul folyik az oktatás. Ennek az a következménye, hogy míg a 6-14 éves magyar fiataloknak kb. 30%-a nem tanulhat anyanyelvén, addig a 14-18 év közötti magyar korosztályban ez az arány túllépi a 60%-ot. Tehát a 18 éves korig terjedő magyar fiatalok csoportjának kb. a fele ki van zárva a magyar nyelvű oktatásból. Többek között ennek a következménye, hogy a csehszlovákiai magyaroknak csak 1,6%-a rendelkezik főiskolai diplomával (1980-as adat), amely az alacsonyan fejlett nemzetek szintjére csökkenti a magyaroknak ezt a csoportját. Emellett az is gond, hogy a magyar iskoláknak rosszabb az anyagi felszereltsége, mint a nemmagyar iskoláké és 1977-ben megszüntették a magyar pedagógusképzést—csak nyelvszakosokat képeznek és évente kb. csak 6-7 elemi iskolai tanítót. Az óvodákban is hasonló a helyzet. Csehszlovákiában törvény kötelezi a szülőket, hogy fél évvel az iskolai oktatás megkezdése előtt óvodába írassák gyermekeiket. Ennek ellenére a közölt adatok alapján (Jogvédő Bizottság, 1987/14-es dók. — megjelent: Beszélő, 1988 tavasza; cikk a Hitel 1989/2-es számában, 50-51. old.) a magyar községeknek alig több mint felében van csak ma(Folytatás a 7. oldalon) GORBACHEV says: The nationalities policy is “the most fundamental vital issue of our society.” The Danube region is a case in point. THE HUNGARIANS THE HUNGARIANS: A DIVIDED NATION A DIVIDED NATION focuses on Hungarian minorities living under the rule of Hungary’s neighbors. "It is a clear and comprehensive treatment of both historical and current aspects of a serious /gg| question.” —Foreign Affairs, New York YALE CENTER FOR INTERNATIONAL AND AREA STUDIES Yale Russian and East European Publications Edmibr Distributors: Piper, $12.00—Piiski, 251 E. 82nd S l, New York, NY 10028. (212) 879-8893. Cloth $28.00—Slivica, Stephen Borsody Anab.r 4 rW 4 Cm »ml hwy. P.O. Box 14388, Columbus, OH 43214. (614) 268-4002.
