Nyugati Magyarság, 1989 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1989-03-01 / 3-4. szám
2. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1989. március-április r NYUGATI ^ MAGYARSÁG ííungarlans cf the West) v Mongrels d'Cccldent y Published monthly by the TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. 5582 Gatineau Ave., # 11 Montréal, P.Q. H3T 1X7, Canada Phone (514) 731-4192 Felelős kiadó-főszerkesztő: MIKLÓSSI ISTVÁN H. főszerkesztő: NAGY KÁROLY A szerkesztő bizottság tagjai: Éltető J. Lajos, Györgyey Klára, Hámos László, Megyeri György, Miklóssi István, Nagy Károly, Németh Magda, Püski Sándor, Sass Márton, Tamási Miklós Megrendelési díjak egy évre: Kanada: $24; USA US-$20, egyéb országok: US-$28 (légi) Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jogát fenntartjuk. Az újságban megjelent írások nem feltétlenül képviselik a szerkesztő bizottság álláspontját. A valódi névvel aláírt cikkekért a mindenkori cikkírók felelősek. Híreink, cikkeink utánközölhetők lapunk nevének feltüntetésével! HIRDETÉSI DÍJSZABÁS $10 (US-$8) per column inch Nagyvállalatok, állami szervek: $1.00 per agate line Elhunyt Zita exkirályné Elhunyt Zita, az utolsó osztrák császárné és magyar királyné. A 640 éven át uralkodó Habsburg-dinasztia utolsó koronás fejének özvegyét 97 éves korában, március 14-én érte a halál a svájci Zizers zárdájában. A nemrégen Magyarországon is járt Európa-parlamenti képviselő, dr. Habsburg Ottó édesanyját gyászolja. Az elhunyt királynét március 28-tól abécsi Szent István katedrálisban ravatalozták fel. Temetése április elsején, férje halálának 67. évfordulóján volt. Koporsóját a Kapucinusok templomának kriptájában, a Habsburgok ősi temetkezési helyén helyezték el. Románia: Ceausescu súlyos bírálata A hatok levele A BBC világhírszolgálata március elején egy Ceausescu elnökhöz címzett levelet röpített világgá. A levél érdekessége, hogy a hat aláíró politikai veterán mindegyike román földön él, tehát vállalja a nyílt vallomást, az igaz szó valamennyi következményét, másrészt a párt egykori vezető politikusai mondtak véleményt a jelenleg uralkodó viszonyokról. A levélírók megállapításai, a politikai, társadalmi múlt ismeretében, vélhetően a valóságnak megfelelően elemzik helyzetet. íme néhány idézet: „A tervezés többé már nem működik a román gazdaságban. A politikai végrehajtó bizottság ülései a múlt felé tekintenek: a munkásokat arra buzdítják, hogy hozzák be az előző évi, az előző félévi vagy az előző havi terv lemaradásokat, közben egyre több gyár szenved nyersanyag-, energia- vagy piachiánynyal. Csődbe jutott a mezőgazdasági politika is. Durva adminisztratív rendszabályokat alkalmaznak a parasztok ellen. Most, természetesen, mindenekelőtt amiatt vált úrrá a félelem a falvakban, hogy a szisztematizálás hét-nyolc ezer falut tesz a földdel egyenlővé. A civilizált világ gazdasági, kulturális és humanitárius természetiá ellenvetésem túlmenően is felvetődik a kérdés: vajon mi értelme van egyáltalán a falvak urbanizálásának, amikor ön még a városokban sem tud tisztességes életfeltételeket biztosítani? Egy olyan kormány, amely öt egymást követő télen át képtelen volt a népesség elemi problémáit megoldani, az bizonyosságot tett tehetetlenségéről és kormányzásra való alkalmatlanságáról, így ebben a vonatkozásban nem is támasztunk követeléseket önnel szemben.” Az aláírók ugyanakkor követeléseiket is megfogalmazták: „A nemzetünket mind idehaza, mind külföldön szorongató negatív folyamatok megállítása végett felhívjuk önt, hogy első lépésként jelentse ki kategorikusan: feladta a falvak szisztematizálásának tervét; állítsa helyre az állampolgári jogok alkotmányos garanciáit, s ez lehetővé tenné Önnek az emberijogokról tartott bécsi értekezlet határozatainak betartását is; vessen véget az élelmiszerexportnak, ami már biológiai létében fenyegeti nemzetünket. Mihelyt ezek az intézkedések megtörténnek, készek vagyunk építő szellemű párbeszédben részt venni a kormánnyal a jelenlegi zsákutcából való kijutás útjairól és módjairól.” A levélírók kihangsúlyozzák: „A nemzetközi közösség elítéli Önt annak a helsinki záródokumentumnak a be nem tartása miatt, amelyet ön sajátkezűig írt alá. Románia állampolgárai elítélik Önt annak az alkotmánynak a be nem tartása miatt, amelyre Ön felesküdött. Ön mindig azt tartotta, hogy a csúcstalálkozók döntő fontosságúak az államközi kapcsolatok javításában. Ámde hogyan gondolja ön jobbítani Románia államközi kapcsolatait, amikor Európa nem-kommunista nemzeteinek egyetlen vezetője sem hajlandó találkozni Önnel?” Győzött a Szolidarnoszty! Júliusban szabad választások Lengyelországban! Április 5-én, Varsóban Lech Walesa, a „Szolidarnoszty” vezetője és Czeslaw Kiszczak belügyminiszter egyezményt írt alá, amely szerint Lengyelország júliusban új, kétkamarás parlamentet választ. Az alsóház 460 képviselői székéből 35 százalék lesz a Szolidarnosztyé és ellenzéki szövetségeseié, 38 százalék pedig a kommunista párté. Az egyezmény visszaállítja a Szolidarnoszty, valamint a vidéki Agrár Szolidarnoszty és a független diákszövetség törvényes státuszát is. Az egyezmény további intézkedései szerint szabad választások útján 100 tagú parlamenti felsőházat létesítenek, az Országgyűlés 6 évre fog választani köztársasági elnököt. A megállapodás gazdasági intézkedései bérindex létrehozását tervezik, amely szerint a dolgozók és a nyugdíjasok jövedelme az áremelkedések 80 százalékához fog igazodni. (N.Y.T., 1989. ápr. 6.) Beszélgetés az új alkotmányról Március 2-án, New York-ban, a készülő új magyar alkotmányról folytattak beszélgetést magyar közösségi vezetők, szakemberek és a budapesti Igazságügyi Minisztérium alkotmányelőké-DEMSZKY GABOR: Aktív semlegességet, teljes sajtószabadságot! Demszky Gábor, az „AB Kiadó” és a „Hírmondó” főszerkesztője, a budapesti Szabad Demokraták Szövetségének február 19-i vitafórumára elküldött felszólalásában többek között a következőket mondotta: „A jelenlegi helyzet történelmi lehetőséget tartogat Magyarország számára. Véleményem szerint a magyar kormány olyan kétoldalú megállapodásokat köthetne a Szovjetunióval, amelyeken keresztül az aktív szövetségi státusz felől az aktív semlegesség irányába mozdulhatnánk el. Ezek a szerződések a szovjet hadosztályok kivonását és a semlegesség nemzetközi jogi garanciáit a Szovjetunióval való jószomszédi és kiegyensúlyozott partneri viszony feltételeivel ellentételeznék. A Varsói Szerződés mai formájában lassan alakult ki, és ezt a történelmi folyamatot a szovjet katonai jelenlét vitte előre. A megkezdett haderőcsökkentés és csapatkivonás, továbbá a kétoldalú szerződések kívánatosnak tartott felülvizsgálata a lassú újrarendezés ígéretét hordozná. Magyarország aktív semlegessége az egész katonai blokk szempontjából példaadó lehetne.” Az Atlantic Research and Publications kiadó (elnök: KIRÁLY Béla) ösztöndíjával az Egyesült Államokban tartózkodó DEMSZKY Gábor március 16-án, Washington-ban, a Kongresszus „Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottsága” ülésén tájékoztató előadást tartott az informálódási szabadság jelenlegi magyarországi helyzetéről. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon a teljes sajtószabadság eléréséhez szükséges a sajtóengedélyezés jelenlegi rendszerének teljes eltörlése és a jelentős demokratikus reformszervezetek intézményesített támogatása. szító bizottságának tagjai, Püski Sándor vendégeként. Dr. Hlavathy Attila, Dr. Bogdán Tibor és Dr. Timoránszky Péter alkotmányjogászokat, a bizottság vezető tagjait az Egyesült Államok egyhónapos tanulmányútra hívta meg, hogy tájékozódhassanak az amerikai alkotmány, a kormányzati, kongresszusi és jogi rendszer működéséről. A jogászok elmondták, hogy a készülő új alkotmány fő célkitűzései, alapelvei közé tartozik az emberi szabadságjogok garanciarendszere, a demokratikus államvezetés megteremtése a törvényhozás, a végrehajtás és a bíráskodás hatalmi ágazatainak szétválasztásával, valamint a vegyes gazdaság kialakítása érdekében a vállalkozási, a tulajdonosi jogok rögzítése. A jelenleg uralkodó kommunista párt vezető szerep« nem része az alkotmány terveknek, a társadalom dönt majd a koronás vagy a Kossuth-címer alkotmányba foglalásáról. Az alkotmánytervezetet társadalmi vitára fogják bocsátani, és ä 'décemberi Országgyűlés határozata:! Után népszavazás fog dönteni elfogadásáról. A tájékoztatók utáni vita során az amerikai magyar résztvevők közül többen kifejezték bizalmukat a készülő alkotmány alapelvei iránt, ugyanakkor aggályaikat is az ország jelenleg még mindig nem szuverén, nem demokratikus, hanem egy párt uralta, válságos gazdasági, szociális, jogi és kulturális helyzete miatt. Megegyezett véleményük az alkotmányelőkészítőkével: az emberi jogokat demokratikusan kodifikáló alkotmány létrejötte ugyan nem helyettesítheti a társadalom szabad kibontakozását és az ország felemelkedését, de elősegítheti, erősítheti azt. Felvetették a Magyarországon kívül élő magyarok iránti felelősségvállalás és akettős állampolgárság alkotmányos rögzítésének szükségességét is. Grósz-Gorbacsov találkozó „Hruscsov 56-os titkos beszéde” először a szovjet nyilvánosság előtt „A személyi kultusz és következményei” címmel, 33 év után először minden szovjet állampolgár elolvashatja Hruscsov eddig „titkos” beszédét Sztálin bűneiről. Az 1956-os XX. szovjet pártkongresszuson elmondott beszédet a párt Központi Bizottsága „Hírek” c. havi dokumentum-folyóirata hozta nyilvánosságra. Április 5-én a szovjet TV bejelentette, hogy a beszédet tartalmazó folyóiratszám elérhető könyvtárakban és előfizetés útján. (N.Y.T., 1989. ápr. 6.) „1956 és 1968 tapasztalatai alapján minden lehetséges biztosítékát meg kell teremteni annak, hogy külső erő ne avatkozhassék bele szocialista országok belügyeibe.” Ezt a többféleképpen is értelmezhető kijelentést állítólag Gorbacsov tette Grósz Károlynak, a magyar pártfőtitkár március 23-24-i moszkvai látogatása során. A nyugati sajtó (pl. N.Y. Times, ápr. 2.) az MTI március 29-i jelentésére hivatkozva adta hírül akijelentést, megjegyezve azt is, hogy Major László, az MSzMP szóvivője szerint aGorbacsov- Grósz tárgyalás az ún. ,3rezsnyev-doktrína” (szovjet inváziók legitimálási kísérlete) végét is jelzi. Más hírügynökségi jelentések szerint Gorbacsov a négyórás 24-i tárgyalás során megígérte Grósznak, hogy támogatja a KGST megreformálására tett magyar javaslatokat, de kijelentette azt is, hogy „a mai politikai viszonyok között nincs realitása a Varsói Szerződés egyik tagállama semlegességének sem” Grósz nyilatkozata szerint Gorbacsov megígérte: lehetővé teszik magyar történészek számára az 1956-os szovjet dokumentumok tanulmányozását. TÓTH KAROLY, az erdélyi „Ellenpontok” volt szerkesztője, a magyarságáért üldözött tanár (biológus) feleségével és két kisgyermekével Montreálba érkezett. Egyesületek és magánszemélyek nagyon sürgős támogatását kérjük! A méltó emberi élethez... Legalább itt...! „Persona non grataff Az emberi jogok megsértése ellen készül fellépni a strasbourgi Európai Parlament, miután sürgős jelleggel inteipellációs vitájának napirendjére tűzte politikai bizottságának javaslatát a Ceausescu-rendszer elszigeteléséről. A bizottság Brüsszelben Romániáról rendezett február 21-i meghallgatásának tapasztalatain alapszik a javaslat, amely egyebek között indítványozza, hogy nemzetközileg minősítsék Ceausescut nemkívánatos személynek, „persona non grata’-nak. Dánia és Portugália máris bezárta bukaresti nagykövetségét, Franciaország pedig visszahívta nagykövetét. Kettős elnyomás áldozatai v ____J Amerikai dokumentum a romániai magyarságról „Destroying Ethnic Identity: The Hungarians of Romania”, A Helsinki Watch Report, February, 1989. 1988 tavaszán a New York-i székhelyű U.S. Helsinki Watch Committee értesítette a Hungarian Human Rights Foundation-t, hogy dokumentálni tervezi a romániai magyarság jelenlegi helyzetét. Felkérte Hámos Lászlót, a HHRF elnökét, hogy legyen ebben segítségére és szervezzen meg egy tényfeltáró magyarországi utat. Hámos László elfogadta a felkérést, a Helsinki Watch rendelkezésére bocsátotta dokumentumait és június folyamán — egy magyarországi körút keretében — személyes találkozási, beszélgetési lehetőségeket teremtett a Bizottság munkatársa, erdélyi menekültek, a befogadásukat segítő egyházak és más szervezetek vezetői, kisebbségi szakértők, akadémikusok, írók, politikusok és emberjogi áktivi’sták között. Ez éY.februárjában a Helsinki Watch dokumériWm-'gyujteményben adta ki a beszerzett adatokat és a felvett interjúk összefoglalóit. . Az összeállítás drámai tényeket, interjúrészieteket tartalmaz, hangvétele tárgyilagos. A fejezetek címe: Nevelésügy, Nyelvhasználat, Sajtó és könyvkiadás, Kultúra, Vallás, Diszkrimináció, A magyarüldözés néhány példája: „Ellenpontok”— Szőcs Géza, Ara-Kovács Attila, Tóth Károly; Király Károly; Molnár Gusztáv; Pál Béla; Borbély Ernő és Búzás László, Egyéb példák, A falurombolási terv, A magyar kormány állásfoglalása, Az Egyesült Államok kormányának állásfoglalása. Találóan foglalja össze a kiadvány jellegét a következő két idézet: „Romániában a kisebbségek kettős elnyomás alatt élnek: nemcsak a totalitárius állam teljes elnyomása alatt, de a kormány romanizáló, homogenizáló és erőszakos asszimilációt folytató kampányának súlya alatt is, amely nemzettudatukat igyekszik elpusztítani.” „Nyomást kell gyakorolni a román kormányra, hogy hagyjon fel asszimiláló kampányával, amely menekülésre készteti a magyarokat, az otthonmaradókat pedig nyelvüktől és kultúrájuktól szakítja el.” Az utóbbi mondat felhívását a Helsinki Watch kiváltképp az USA kormányához intézi, de az ENSz március elején Genfben ülésezett Emberjogi Bizottságát is felhívta arra, hogy megfigyelőt, a tényeket feltáró „Special Rapporteur”-! nevezzen ki a romániai emberi jogok helyzetének kivizsgálására. A Helsinki Watch dokumentum-kiadványa 5 dolláros önköltségi áron beszerezhető a HHRF-től is. Címe: Hungarian Human Rights Foundation, P.O.Box "J", Grade Stn., New York, N.Y. 10028, U.S.A.
