Nyugati Magyarság, 1989 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1989-01-01 / 1-2. szám

1989. január-február Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 11. oldal Tallózás a hazai sajtóból ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK címmel új lap jelent meg, amely a Parla­mentben elhangzó valamennyi beszédet és hozzászólást közli írásban. Az újság a Kos­­suth-címerrel ékesítve jelenik meg. „157 évet szaladtunk az idővel viszszafelé—az eredeti Országgyűlési tudósítások korába — azért, hogy előreléphessünk. Remélhetőleg nem a kossuthi börtönsors vár az újraindított lap szerkesztőire” — olvashatjuk Bihari Mihály politológus szavait az újság első számában. MINIMÁLIS FIZETÉS — A jelenleg érvényben lévő rendelkezések szerint a fizet­hető minimális munkabér 3,000 Ft havonta. Ez a nyár közepéig marad érvényben, akkor­tól tervezik felemelni 3,700 Ft-ra. A vezető tisztségekből nyugdíjazottak az 1988. júl. 1- i törvényerejű rendelet alapján „hivatalban lévő kollégáik mindenkori nettó-fizetésével megegyező lesz”. Összegszerűen ez azt je­lenti, hogy egy nyugalmazott kormány- vagy államfő havi 39,700, az Országgyűlés elnöke pedig 33,900 Ft nyugdíjban részesül. A HVG jan. 7-i számában Fodor István képviselő ezt „az állampolgári jogegyenlőség elvét sértj5- ~nek minősítette”. EGYESÜLÉSI TÖRVÉNY — Az Or­szággyűlés jan. 10-én kezdte e nagy jelentő­ségű törvényjavaslat vitáját. A javaslatot másnap, jan. 11-én, 6 ellenszavazattal, 24 tartózkodás mellett megszavazták. A törvény deklarálja, hogy az egyesülési jog alapján politikai párt is létrehozható. Mindazonáltal a politikai pártnak a társadalomban betöltött szerepére az Alkotmány rendelkezései lesz­nek irányadók. SZOVJET CSAPATKIVONÁS—Grósz Károly interjút adott a Nihon Keizai Simbun nevű japán lapnak. Ebben kijelentette, hogy „a szovjet csapatok részleges kivonása Ma­gyarország területéről heteken belül megkez­dődik”. Sabanov hadseregtábomok ugyan­erről az osztrák televízióban nyilatkozott; „Áprilisban kezdődik meg a szovjet csapatok részleges kivonása Magyarországról, Cseh­szlovákiából és az NDK-ból.” (Magyar Nem - zet, jan. 18.) ROMÁNIÁRÓL két hír: — Romániát a nemzetek összefogása meghátrálásra kény­szerítheti. P. Strobl, az osztrák „Zöld Párt” főtitkára az AFP-nek beszámolt a december 16-22. között tett romániai útjáról: „Folyta­tódik a falurombolás, de üteme lelassult 1988 nyara óta, amikor a településrendezési tervek ellen felélénkült a tiltakozás.” Ezzel szemben viszont „a múlt év kezdetén a rombolást bull­dózerekkel végezték. Manapság arra kény­szerítik a lakosokat, hogy saját maguk rom­bolják le házaikat...” P. Strobl is hallott arról, hogy — különösen az idősek közt — több öngyilkosság fordult elő a falurombolás miatt. — Románia térvesztésének híre jött Bécsből, ahol is végül aláírták a régóta várt közös nyilatkozatot az emberi jogokról, me­lyet Románia mindenáron bojkottálni akart. A Helsinki-utótalálkozón a záróközleményt Románia elfogadta „annak pozitív elemei miatt, de nem vállal kötelezettséget az utóta­lálkozó folyamán általa ellenzett rendelke­zések végrehajtására”. Kaslev szovjet nagy­követ szerint ez a „román nyilatkozat nem te­szi semmissé a konszenzust...” Zimmer­mann amertikai nagykövet ennél tovább is ment, kijelentve, hogy „nem vesszük komo­lyan azt a román álláspontot, hogy ők szelek­tíven valósíthatják meg a dokumentum elő­írásait”. Hozzátette: „Meg fogják fizetni en­nek az árát, ha megpróbálják.” TOM LANTOS (D) kaliforniai képviselő vezetésével amerikai küldöttség tartózkodott Magyarországon. Grósz Károly is fogadta a küldöttséget és Bush elnöknek szóló meg­hívást adott át. A Magyar Nemzet beszámo­lója szerint Tom Lantos szenátor látogatása során részt vett egy erdélyi menekültekkel való találkozón a híressé vált rákosszentmi­­hályi református templomban. Az istentisz­telet során fölcsendül a Székely Himnusz, Tom Lantos és felesége könnypárás szemmel együtt énekel a tömeggel. Ezután a szenátor a mikrofonhoz lép és a következőket mondja: „Emberek! Amerikában tudnak rólatok, vel­etek vagyunk!” És a hallgatóság egy része erre sírva fakad... A továbbiakban a képviselő jan. 17-én részt vett az R. Wallenberg, a svéd ember­mentő diplomata eltűnésének 44. évfordu­lójára rendezett emlékünnepségen. Tom Lan­tos itt elmondta, „ő maga és felesége szintén a svéd diplomatának köszönheti életét”. GOSZTONYI PÉTER, Svájban élő ma­gyar hadtörténész „Beszélgetés Mihály volt román királlyal” c., a Bécsi Napló-ban meg­jelent írását teljes oldalon közli a „Magyaror­szág” c. budapesti hetilapján. 13-i számában. A kiűzött román király szenzációval nem szolgál. A most 67 éves Mihály, akit 1947. dec. 30-án mondattak le—megígérve neki a szabad távozást, valamint hogy vagyonának egy részét is magával viheti —, jelenleg Svájcban, Genf közelében él, meglehetősen szerény körülmények között. A bennünket leginkább nyugtalanító kér­désben is nyilatkozik: elítéli az erdélyi fejle­ményeket, ő magyarbarát volt, és marad, az 1921-ben kihirdetett alkotmány talaján áll: Románia minden polgára egyenlő és egyenlő jogokat élvez. AZ ÚJ ALKOTMÁNY volt a kormány jan. 12-i ülésének tárgya. A koncepció szerint nem tervezik az új alkotmányban az MSzMP név szerinti megnevezését és a Himnusznak a Hazafias Népfront által szorgalmazott emlí­tését sem. KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS volt az egyetemisták és egyetemi dolgozók körében a magyar vezetők népszerűségét illetően. A HVG jan. 7-én számolt be az eredményről. Két rangsort készítettek: az emberi szimpátia szerinti és a politikai vezetésre való alkalmas­ság megítélése. Legszimpatikusabb Pozsgay Imre. A sorrend utána: Nyers Rezső, Straub F. Brúnó, Csehák Judit, Szűrös Mátyás, Há­mori Csaba, Gtósz Károly. A megkérdezet­tek a vezetésre első helyen szintén Pozsgay Imrét jelölték, majd Nyers Rezső, Grósz Ká­roly és a 7. helyen Kádár János következett. Szintén „közvéleménykutatást” rendezett a „Reform” nevű bulvárlap. A valóságban beérkezett levelek számának sokszorosára hivatkozva, a sajtóetika megcsúfolásával ha­misítást követtek el: Pozsgay Imre helyett „győztesként” Grósz Károlyt hozták ki. RÉGI HARCOSOK BARÁTI KÖRE címmel közöl ripotot az Élet és Irodalom jan. 13-i száma Bencze János tollából. Megtudjuk belőle, hogy a „Münnich Ferenc Baráti Kör” nem az egyetlen (ultra)baloldali tömörülés. Egy dunántúli város „Landler Jenő Munkásőr Baráti Kör”-ének megalakulásáról számol be. Az alakuló gyűlés felszólalásaiból idé­zünk: „Ha egy alternatív szervezet képvise­lője beült volna ide, azt mondaná, ez itt balos összeesküvés. De tévedne, mert mi nem bú­­jócskázunk! A munkásőrség 1957-ben a dolgozó néptől kapta a fegyvert, s nem adja ki a kezéből csupán csak azért, mert néhány embernek nem tetszik...” „Az ilyen Király Zoltánokat is figyelni kell. És készüljünk a harcra, mert ezek az alternatívák sok mindent akarnak, csak a realitásokból nem akarnak kiindulni. Mert itt osztályharc folyik, és ebben mi vagyunk otthon. Hát ez a helyzet, elvtársak.” MUNKÁSŐRSÉG—„Demokratikus társadalmakban a pártnak vagy pártoknak nincs fegyveres testületé!”—jelentette ki Dr. Horváth Miklós képviselő az Országgyűlés dec. 21 -i költségvetési vitájában, kérve, hogy a Munkásőrség tervezett 1 milliárd 43 millió forintos költségvetését csoportosítsák át a Belügyminisztérium számára. Ugyanebben a vitában Király Zoltán szegedi képviselő azt mondta, hogy „a Munkásőrség, miután tör­ténelmi hivatását már betöltötte, a diktató­rikus szocializmus intézményévé vált.” KOSSUTH-CÍMERT KÖVETELNEK —Több otthoni szervezet közös beadvány­nyal fordult az Elnöki Tanácshoz, kérve és követelve, hogy ismét a Kossuth-címer le­gyen a magyar államiság hivatalos jelképe. A Magyar Nemzet 1989. jan. 12-i számából idézünk: „A magyar nép szívéből nem sikerült ki­törölni a csaknem ezeréves jelképet, melyet a magyar állam 1956. okt.23-a után 1956—57- ben — mintegy fél évig — újra használt.” A MAGYAR SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT Szervező Bizottsága jan. 19-én meg­tartotta Budapesten első nyilvános ülését Révész András elnök vezetésével. Bejelen­tették, hogy a következő hetekben a buda­pesti kerületi és a vidéki területi szervezetek kialakítása folyik majd, s munkabizottságok dolgoznak a párt részletes programján. MEGSZŰNIK A HATÁRZÁR — Az osztrák-magyar határon lévő műszaki ha­tárzár tervezett megszüntetésével Kőszeg környékén mintegy háromezer hektárnyi te­rület szabadul fel. Ennek nagy részét erdőség borítja, de számottevő a szőlő- és gyümölcs­­termesztésre alkalmas terület nagysága is. A Kőszegi Városi Tanács és a Sopron-Kő­­szeghegyalja kiemelt üdülőterület intézőbi­zottsága idegenforgalmi szempontból is nagy jelentőséget tulajdonít a kormányzati dön­tésnek. A Kőszeg határában található ötszáz hek­táros parkerdő területét a háromszoroseara lehet növelni. Azokon a területeken, ahol je­lenleg nagyüzemi gazdaságok művelik a földet, újabb zártkertek kialakítására is sor kerülhet A kőszegi hegy legszebb pontján, a 883 méteres tengerszint feletti magasságban lévő Irottkő-csúcsot, a nevezetes Stájer-házat és a Hörmann-forrást is korlátozás nélkül látogathatják majd a turisták. Az érintett te­rületen nagyrészt kiépített az út- és villany­­hálózat ROMÁN MENEKÜLTEK LEVELE — Részletek a Magyarországon tartózkodó román menekültek újévi leveléből, amelyet a Szabad Romániai Csoport Bizottsága intézett a magyar néphez és kormányhoz: „Az a—történelmünkben eleddig példát­lan — tény, hogy egy szocialista ország be­fogadta egy másik szocialista országból po­litikai okokból menekülni kényszerülőket, azt bizonyítja, hogy az emberi jogok semmi­be vétele nem tekinthető csupán belügynek. A magyar nép és a magyar kormány ember­séges gesztusa az egész világ figyelmét föl­hívta mindarra, ami ma Romániában törté­nik. .. Ezzel a magyar kormány a szó legiga­­zabb értelmében hozzájárul a két nép közöt­ti barátság megszilárdításához.” A párt taglétszámának alakulása 1945. február 30 000 1945. májú* 150 000 1946 650 000 1948. május 884 000 1949 1 000 000 fölött 1951 862114 1956. december 100 000 fölött 1957 350 000 1959 402 456 1962 511 965 1966 600 000 1970 662 397 1975 754 353 1980 811 833 1985 870 992 1988. június 816 622

Next

/
Thumbnails
Contents