Nyugati Magyarság, 1989 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1989-01-01 / 1-2. szám
1989. január-február Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 11. oldal Tallózás a hazai sajtóból ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK címmel új lap jelent meg, amely a Parlamentben elhangzó valamennyi beszédet és hozzászólást közli írásban. Az újság a Kossuth-címerrel ékesítve jelenik meg. „157 évet szaladtunk az idővel viszszafelé—az eredeti Országgyűlési tudósítások korába — azért, hogy előreléphessünk. Remélhetőleg nem a kossuthi börtönsors vár az újraindított lap szerkesztőire” — olvashatjuk Bihari Mihály politológus szavait az újság első számában. MINIMÁLIS FIZETÉS — A jelenleg érvényben lévő rendelkezések szerint a fizethető minimális munkabér 3,000 Ft havonta. Ez a nyár közepéig marad érvényben, akkortól tervezik felemelni 3,700 Ft-ra. A vezető tisztségekből nyugdíjazottak az 1988. júl. 1- i törvényerejű rendelet alapján „hivatalban lévő kollégáik mindenkori nettó-fizetésével megegyező lesz”. Összegszerűen ez azt jelenti, hogy egy nyugalmazott kormány- vagy államfő havi 39,700, az Országgyűlés elnöke pedig 33,900 Ft nyugdíjban részesül. A HVG jan. 7-i számában Fodor István képviselő ezt „az állampolgári jogegyenlőség elvét sértj5- ~nek minősítette”. EGYESÜLÉSI TÖRVÉNY — Az Országgyűlés jan. 10-én kezdte e nagy jelentőségű törvényjavaslat vitáját. A javaslatot másnap, jan. 11-én, 6 ellenszavazattal, 24 tartózkodás mellett megszavazták. A törvény deklarálja, hogy az egyesülési jog alapján politikai párt is létrehozható. Mindazonáltal a politikai pártnak a társadalomban betöltött szerepére az Alkotmány rendelkezései lesznek irányadók. SZOVJET CSAPATKIVONÁS—Grósz Károly interjút adott a Nihon Keizai Simbun nevű japán lapnak. Ebben kijelentette, hogy „a szovjet csapatok részleges kivonása Magyarország területéről heteken belül megkezdődik”. Sabanov hadseregtábomok ugyanerről az osztrák televízióban nyilatkozott; „Áprilisban kezdődik meg a szovjet csapatok részleges kivonása Magyarországról, Csehszlovákiából és az NDK-ból.” (Magyar Nem - zet, jan. 18.) ROMÁNIÁRÓL két hír: — Romániát a nemzetek összefogása meghátrálásra kényszerítheti. P. Strobl, az osztrák „Zöld Párt” főtitkára az AFP-nek beszámolt a december 16-22. között tett romániai útjáról: „Folytatódik a falurombolás, de üteme lelassult 1988 nyara óta, amikor a településrendezési tervek ellen felélénkült a tiltakozás.” Ezzel szemben viszont „a múlt év kezdetén a rombolást bulldózerekkel végezték. Manapság arra kényszerítik a lakosokat, hogy saját maguk rombolják le házaikat...” P. Strobl is hallott arról, hogy — különösen az idősek közt — több öngyilkosság fordult elő a falurombolás miatt. — Románia térvesztésének híre jött Bécsből, ahol is végül aláírták a régóta várt közös nyilatkozatot az emberi jogokról, melyet Románia mindenáron bojkottálni akart. A Helsinki-utótalálkozón a záróközleményt Románia elfogadta „annak pozitív elemei miatt, de nem vállal kötelezettséget az utótalálkozó folyamán általa ellenzett rendelkezések végrehajtására”. Kaslev szovjet nagykövet szerint ez a „román nyilatkozat nem teszi semmissé a konszenzust...” Zimmermann amertikai nagykövet ennél tovább is ment, kijelentve, hogy „nem vesszük komolyan azt a román álláspontot, hogy ők szelektíven valósíthatják meg a dokumentum előírásait”. Hozzátette: „Meg fogják fizetni ennek az árát, ha megpróbálják.” TOM LANTOS (D) kaliforniai képviselő vezetésével amerikai küldöttség tartózkodott Magyarországon. Grósz Károly is fogadta a küldöttséget és Bush elnöknek szóló meghívást adott át. A Magyar Nemzet beszámolója szerint Tom Lantos szenátor látogatása során részt vett egy erdélyi menekültekkel való találkozón a híressé vált rákosszentmihályi református templomban. Az istentisztelet során fölcsendül a Székely Himnusz, Tom Lantos és felesége könnypárás szemmel együtt énekel a tömeggel. Ezután a szenátor a mikrofonhoz lép és a következőket mondja: „Emberek! Amerikában tudnak rólatok, veletek vagyunk!” És a hallgatóság egy része erre sírva fakad... A továbbiakban a képviselő jan. 17-én részt vett az R. Wallenberg, a svéd embermentő diplomata eltűnésének 44. évfordulójára rendezett emlékünnepségen. Tom Lantos itt elmondta, „ő maga és felesége szintén a svéd diplomatának köszönheti életét”. GOSZTONYI PÉTER, Svájban élő magyar hadtörténész „Beszélgetés Mihály volt román királlyal” c., a Bécsi Napló-ban megjelent írását teljes oldalon közli a „Magyarország” c. budapesti hetilapján. 13-i számában. A kiűzött román király szenzációval nem szolgál. A most 67 éves Mihály, akit 1947. dec. 30-án mondattak le—megígérve neki a szabad távozást, valamint hogy vagyonának egy részét is magával viheti —, jelenleg Svájcban, Genf közelében él, meglehetősen szerény körülmények között. A bennünket leginkább nyugtalanító kérdésben is nyilatkozik: elítéli az erdélyi fejleményeket, ő magyarbarát volt, és marad, az 1921-ben kihirdetett alkotmány talaján áll: Románia minden polgára egyenlő és egyenlő jogokat élvez. AZ ÚJ ALKOTMÁNY volt a kormány jan. 12-i ülésének tárgya. A koncepció szerint nem tervezik az új alkotmányban az MSzMP név szerinti megnevezését és a Himnusznak a Hazafias Népfront által szorgalmazott említését sem. KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS volt az egyetemisták és egyetemi dolgozók körében a magyar vezetők népszerűségét illetően. A HVG jan. 7-én számolt be az eredményről. Két rangsort készítettek: az emberi szimpátia szerinti és a politikai vezetésre való alkalmasság megítélése. Legszimpatikusabb Pozsgay Imre. A sorrend utána: Nyers Rezső, Straub F. Brúnó, Csehák Judit, Szűrös Mátyás, Hámori Csaba, Gtósz Károly. A megkérdezettek a vezetésre első helyen szintén Pozsgay Imrét jelölték, majd Nyers Rezső, Grósz Károly és a 7. helyen Kádár János következett. Szintén „közvéleménykutatást” rendezett a „Reform” nevű bulvárlap. A valóságban beérkezett levelek számának sokszorosára hivatkozva, a sajtóetika megcsúfolásával hamisítást követtek el: Pozsgay Imre helyett „győztesként” Grósz Károlyt hozták ki. RÉGI HARCOSOK BARÁTI KÖRE címmel közöl ripotot az Élet és Irodalom jan. 13-i száma Bencze János tollából. Megtudjuk belőle, hogy a „Münnich Ferenc Baráti Kör” nem az egyetlen (ultra)baloldali tömörülés. Egy dunántúli város „Landler Jenő Munkásőr Baráti Kör”-ének megalakulásáról számol be. Az alakuló gyűlés felszólalásaiból idézünk: „Ha egy alternatív szervezet képviselője beült volna ide, azt mondaná, ez itt balos összeesküvés. De tévedne, mert mi nem bújócskázunk! A munkásőrség 1957-ben a dolgozó néptől kapta a fegyvert, s nem adja ki a kezéből csupán csak azért, mert néhány embernek nem tetszik...” „Az ilyen Király Zoltánokat is figyelni kell. És készüljünk a harcra, mert ezek az alternatívák sok mindent akarnak, csak a realitásokból nem akarnak kiindulni. Mert itt osztályharc folyik, és ebben mi vagyunk otthon. Hát ez a helyzet, elvtársak.” MUNKÁSŐRSÉG—„Demokratikus társadalmakban a pártnak vagy pártoknak nincs fegyveres testületé!”—jelentette ki Dr. Horváth Miklós képviselő az Országgyűlés dec. 21 -i költségvetési vitájában, kérve, hogy a Munkásőrség tervezett 1 milliárd 43 millió forintos költségvetését csoportosítsák át a Belügyminisztérium számára. Ugyanebben a vitában Király Zoltán szegedi képviselő azt mondta, hogy „a Munkásőrség, miután történelmi hivatását már betöltötte, a diktatórikus szocializmus intézményévé vált.” KOSSUTH-CÍMERT KÖVETELNEK —Több otthoni szervezet közös beadványnyal fordult az Elnöki Tanácshoz, kérve és követelve, hogy ismét a Kossuth-címer legyen a magyar államiság hivatalos jelképe. A Magyar Nemzet 1989. jan. 12-i számából idézünk: „A magyar nép szívéből nem sikerült kitörölni a csaknem ezeréves jelképet, melyet a magyar állam 1956. okt.23-a után 1956—57- ben — mintegy fél évig — újra használt.” A MAGYAR SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT Szervező Bizottsága jan. 19-én megtartotta Budapesten első nyilvános ülését Révész András elnök vezetésével. Bejelentették, hogy a következő hetekben a budapesti kerületi és a vidéki területi szervezetek kialakítása folyik majd, s munkabizottságok dolgoznak a párt részletes programján. MEGSZŰNIK A HATÁRZÁR — Az osztrák-magyar határon lévő műszaki határzár tervezett megszüntetésével Kőszeg környékén mintegy háromezer hektárnyi terület szabadul fel. Ennek nagy részét erdőség borítja, de számottevő a szőlő- és gyümölcstermesztésre alkalmas terület nagysága is. A Kőszegi Városi Tanács és a Sopron-Kőszeghegyalja kiemelt üdülőterület intézőbizottsága idegenforgalmi szempontból is nagy jelentőséget tulajdonít a kormányzati döntésnek. A Kőszeg határában található ötszáz hektáros parkerdő területét a háromszoroseara lehet növelni. Azokon a területeken, ahol jelenleg nagyüzemi gazdaságok művelik a földet, újabb zártkertek kialakítására is sor kerülhet A kőszegi hegy legszebb pontján, a 883 méteres tengerszint feletti magasságban lévő Irottkő-csúcsot, a nevezetes Stájer-házat és a Hörmann-forrást is korlátozás nélkül látogathatják majd a turisták. Az érintett területen nagyrészt kiépített az út- és villanyhálózat ROMÁN MENEKÜLTEK LEVELE — Részletek a Magyarországon tartózkodó román menekültek újévi leveléből, amelyet a Szabad Romániai Csoport Bizottsága intézett a magyar néphez és kormányhoz: „Az a—történelmünkben eleddig példátlan — tény, hogy egy szocialista ország befogadta egy másik szocialista országból politikai okokból menekülni kényszerülőket, azt bizonyítja, hogy az emberi jogok semmibe vétele nem tekinthető csupán belügynek. A magyar nép és a magyar kormány emberséges gesztusa az egész világ figyelmét fölhívta mindarra, ami ma Romániában történik. .. Ezzel a magyar kormány a szó legigazabb értelmében hozzájárul a két nép közötti barátság megszilárdításához.” A párt taglétszámának alakulása 1945. február 30 000 1945. májú* 150 000 1946 650 000 1948. május 884 000 1949 1 000 000 fölött 1951 862114 1956. december 100 000 fölött 1957 350 000 1959 402 456 1962 511 965 1966 600 000 1970 662 397 1975 754 353 1980 811 833 1985 870 992 1988. június 816 622
