Nyugati Magyarság, 1988 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1988-11-01 / 11-12. szám
1988. november-december Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 9. oldal Interjú Dr. Paskai László bíborossal A fiam és egyház? Dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek montreáli tartózkodása során az alábbi interjút adta lapunknak (megjelent a Montreáli Magyarság októberi számában): — Mi volt a célja Bíboros Úr kanadai látogatásának? — Utazásom célja és lényege a Szent István Év jegyében tett lelkipásztori látogatás volt. —Osztja-e, Bíboros Úr, aztanézetet, miszerint az emigrációban magyarságunk megtartásának fellegvárai az egyházak? — Teljes mértékben osztom ezt a véleményt. Ez az egyházak szerepéből adódik. Általános tapasztalat ugyanis, törvényszerű, hogy idegen környezetben az egyházak összefogják az embereket. Az egyházban találnak otthont. — Nem gondolja-e, Bíboros Úr, hogy az otthoni államvezetés a Szent István Év alkalmából csupán a társadalmi feszültségek levezetése miatt keresi a kapcsolatot az egyházakkal? — A Szent István Év ünnepi eseménysorozatába nem érdekből kapcsolódott be az államvezetés. Az a helyzet állt elő — és ezt a miniszterelnökkel folytatott többszöri beszélgetéseim igazolják —, hogy a problémákat most már nyíltan az asztalra kell tenni. Alakoskodásnak nincs helye. Az egyházak átértékelése, amely évek óta tartó folyamat, állandóan érik. Ma az állam szemében is jelentős össztársadalmi értéke van az egyháznak. —Mi a Bíboros Úr állásfoglalása a bázisközösségeket illetően ? — Dialógust kezdeményeztem Bulányival. Nemcsak én, de a Hittani Kongregáció vezetője, Joseph Ratzinger bíboros is kereste velük a párbeszéd lehetőségét. Sajnos Bulányi elzárkózott a legalapvetőbb dialógustól is; még egy oly redukált, tömör, csak a legalapvetőbb hittani tételeket tartalmazó nyilatkozat aláírásával is adós maradt, melynek hiányában a római katolikus kánonjogi törvények szerint önmagát kizárta a római katolikus egyház kötelékéből. Tehát: a bázisközösségekkel nincs dialógus és a lényeges vitapont hittani kérdésekben van, így a végleges elrendezés ügye most már a Hittani Kongregáción és Bulányin múlik. — Értesüléseink szerint az evangélikusok visszakapják a Fasori Gimnáziumot, a reformátusok pedig Sárospatakot, esetleg Pápát Milyen katolikus intézmények visszaadása jöhet számításba? — Ebben a tekintetben lényeges különbségek vannak az egyházak között. A protestánsok feladták iskoláikat, így itt visszaadásról lehet beszélni. Katolikus részről arról beszélhetünk, hogy de facto (...) 1937-ban aMinszk környéki kis erdőségben titokzatos építkezés kezdődött: háromméteres kerítéseket emeltek, tetejükön szögesdróttal. Attól kezdve a közeli kis falvak lakóinak életében mindennapos lett a rettegés: lövések, könyörgések és nyöszörgések, kutyaugatás hallatszott ki a falak mögül. 1941 júniusáig, a fasiszta támadásig, Kuropati a halál helyévé vált. Idén júniusban jelent meg két régész cikke az egyik belorusz lapban, szemtanúk és próbaásatások alapján számoltak be a feltárt tömegsírokról és következtetéseikről. Az írás nyomán — melynek megjelenését bizonyos, .fékező erők” próbálták megakadályozni— köztársasági kormánybizottság alakult a tények kivizsgálására. Az első eredményekről a közelmúltban több szovjet lap és folyóirat is beszámolt. Zénón Poznyak régész szerint, aki az ügy egyik elindítója volt, a tíz-tizenöt hektárnyi területen 510 tömegsírt sikerült bizonyíthatóan megállapítani, ugyanakkor az itteni építkezések, talajegyengetések miatt nehéz lenne pontos számot mondani. A nem egyszer tíz méter széles, három méter mély gödröket színültig töltötték fel kivégzett áldozatokkal. Számuk a legszerényebb becslések szerint is meghaladta a százezret, de könnyen lehet, hogy a háromszázezret is elérte. Biztosat senki sem tudhat; néhányan emlékeztek rá, hogy a háború után katonákkal ásattak ezen a területen, a nyomok nagy része eltűnt. Kik voltak az áldozatok? Az egyes gödrök kronológiai szempontból jól elkülöníthetők egymástól. Az 1937—38-ból származó sírok tárgyi maradványai arra utalnak, hogy környékbelieket, alsóbb társadalmi réteg tagjait temették oda. A statisztikák tanúsítják, milyen hirtelen megcsappant egyes belorusz falvak lakossága ezekben az években, a visszaemlékezések pedig azt, hogy a helyi elöljárók fejpénzt kaptak minden egyes bejelentett, „nép ellensége” után. A későbbi tömegsírok Nyugat-Belorussziából és talán a Baltikumból deportáltakat rejtettek. (Nyugat-Belorusszia 1939-ig Lenmm--------------------------------——\ A BARÁTI KÖRNEK A legnagyobb szeretettel kívánok Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet a Nyugati Magyarság Baráti Köre tagjainak! 1988. évi támogatásukért köszönetemet fejezem ki és kérem, segítsék továbbra is az újságot, ajánlják barátaiknak is, hogy minél nagyobb olvasókört érhessen el demokratikus és nemzeti szellemével! ROY MÁRIA a Baráti Kör vezetőie V______________________________/ megszűnt a meghagyott hat katolikus középiskolánkba való felvétel mindennemű korlátozása. Bárkit, bármilyen számban felvehetnek, amennyit csak elbírnak. —Szerzetes- és apácarendek visszaállítása remélhető-e ? — Ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy új egyházügyi törvény készül, amelynek előkészítésében kapcsolatban vagyok a miniszterelnökkel. Ez a törvény 1990-re várható. A jelenlegivel szemben az a törekvésem, hogy a törvény ne korlátozzon, hanem szabályozza és biztosítsa az egyház funkcióképességét és véglegesen rendezze az 1951 -es egyházi törvény által feloszlatott szerzetesrendek kérdését. Ezek újraindításának azonban belülről, a mi részünkről is komoly nehézségei vannak: meg tudjuk-e majd tölteni tagokkal őket, életet tudunk-e adni nekik? Lehetőség minden bizonnyal lesz, de megszervezni, élni a lehetőséggel, nehéz lesz. — Igaz-e a gyulafehérvári püspökség Bukarestbe való áthelyezésének híre? Ha igen, hogyan értékelhető ebben a tekintetben a Vatikán szerepe? — Ószintén megvallva, erről most hallok először. Kánonjogi szempontból teljesen elképzelhetetlen egy püspökség megszüntetése, és ebben nem egy illető ország kormánya dönt, hanem a Vatikán. Megtörténhet viszont, hogy egy püspöki szék különféle okok miatt betöltetlen marad egy ideig. Ebben az átmeneti esetben egy másik püspök ideiglenesen apostoli kormányzója lehet az egyházmegyének. — Milyen benyomásokat szerzett, Bíboros Úr, kanadai, montreáli tartózkodása alatt és milyen üzenetet küld az itteni katolikusoknak és általában a magyaroknak? — Nagyon sok és szép élményben volt részem. Ahol jártam, sokan megjelentek, még munkanapokon is. Nagy volt az érdeklődés, szeretettel fogadtak. Sajnos keveset láttam, de azt igen, hogy a magyarságnak vannak megőrzői. Ezt bizonyították az énekkarok, népitáncosok, műsorok. Összességében: utazásom rendkívül pozitív élményt jelentett. Nagy öröm volt számomra a montreáli kettős jubileumi ünnepély. Az volt az érzésem, hogy tudtunk meríteni a szentistváni örökségből. Üzenetként is azt mondom, hogy őrizzék ezt a keresztény örökséget, őrizzék magyarságukat, kultúránkat! gyelországhoz tartozott.) Az itt talált leletek arra engednek következtetni, hogy főként értelmiségiek nyugodhattak itt. Poznyak a talált leletek alapján úgy vélte, hogy a férfiakat és nőket nem sokkal korábban hurcolták el otthonaikból, kivégzésük előtt még bíróság elé sem kerültek. S kik voltak a hóhérok? Tárgyi bizonyítékok és tanúvallomások alapján aligha lehet kétséges, hogy az NKVD, a sztálini belügyi szerv emberei. A feltárt koponyák csaknem mindegyikében a Nagan-típusú szovjet pisztolyból származó golyók nyomait találták. Az elbeszélések szerint a gyilkosok sportot csináltak a kivégzésekből : egy golyó val két embert lőttek főbe. Ötven éve történt, a hóhérok közül egyesek még ma is életben lehetnek. Poznyak a Daugava rigai folyóirat egyik munkatársának mesélt egyikükről, aki megőrült. De az újságíró tipikus esetként írta le az ilyen suttogásokat is: .....ismerem apám hóhérát. Minszkben él és kormánykitüntetése van.” Hány ilyen kuropati lehet más köztársaságokban, nagyobb és kisebb városokban? — tette fel a kérdést az egyébként szintén belorusz Adamovics. Nem beszélve a „Gulag fővárosokról”: Magadán környékén, Vorkuta mellett, Dudinkában, Norilszkban. Poznyak például hallott róla, hogy Minszk egyik elővárosa is repressziós tömegsírokat rejt. Mikor azonban — a helyi lapban a Kuropatiról megjelent cikke után—a helyszínre utazott, azt tapasztalhatta, igen felgyorsultak a régóta halogatott talajegyengetési munkálatok... Hruscsov már nyugdíjaztatása után ezt mondta:, Az én kezeim könyékig véresek. Én is megcsináltam mindent, amit mások. De ha választanom kellett volna, hogy megtegyem-e vagy sem az előadói beszédemet, akkor feltétlenül az emelvényre léptem volna, mert valamikor ennek véget kell vetni." A gyónás éveit akkor félbeszakította a hallgatás. Meg kell végre értenünk, el kell rendeznünk, hogy mi történt velünk, a társadalmunkkal — írja Adamovics. — Hiszen enélkül hogyan léphetnénk előre, a demokratikus jogállam felé? Lambert Gábor (Magyar Nemzet) JÓZSEF ATTILA: Karácsony Legalább húsz fok hideg van, Szelek és emberek énekelnek, A lombok meghaltak, de szüleied egy ember, Meleg magvető hitünkről Komolyan gondolkodnak a földek, Az uccák biztos szerelemmel Siető szíveket vezetnek, Csak a szomorú szeretet latolgatja, Hogy jó most, ahol nem vágtak ablakot, Fa nélkül is be fűi az emberektől; De hová teszik majd a muskátlikat? Fölöttünk csengőn, tisztán énekel az ég S az újszülött rügyező ágakkal Lángot rak a fázó homlokok mögé. KOVÁCS BEÁTA: Egy a célunk... „Mikor Csíkból elindultam, hej... ”— szállt a fák között a dal 1988 augusztusában, a Fillmore-i Sík Sándor Cserkészpark tisztképző táborában. Huszonhárom magyar fiatal gyűlt össze a világ négy sarkából. Céljuk, hogy megtanulják a cserkészcsapat vezetésének tudnivalóit, megbeszéljék a cserkészmunkájukkal kapcsolatos gondjaikat, terveiket. Eszményi környezetet biztosított számukra a New York állam északi részén fekvő park bükk-, nyár- és fenyőerdejének nyugalma. A magyar cserkészet egyik alapvető célja a nevelés. Emberibb és magyarabb fiatalokat igyekszik formálni a szórványban élő magyar szülők gyermekeiből. Nem könnyű feladat ez! Minden társadalom más és más akadályt gördít a cserkészvezető útjába. Ezért a magyar cserkészet különös gondot fordít vezetői kiképzésére, olyannyira, hogy az Egyesült Államokban minden évben rendez egy tíznapos vezetőképző tábori. A cserkészvezetés négy szinten folyik. A csapat alapeleme az őrs. Az őrsvezetőnek van tehát a legközvetlenebb kapcsolata a gyerekkel. Két vagy több őrs alkotja a rajt, amelynek vezetője képzett segédtiszt. A korosztályok alapján szervezett őrsökből és rajokból áll a cserkészcsapat. A csapat parancsnoka tiszti tábort végzett vezető. A parancsnok teljes szellemi és gyakorlati felelősséget vállal csapatában; ő egyezteti a rajok munkáját, ő ügyel fel arra, hogy az őrsvezetők és segédtisztek jól lássák el feladatukat, hogy a tíz törvény szellemében vezessék cserkészeiket. A cserkésztiszt összehangoló, irányító karmesteri szerepe nélkülözhetetlen. A vezetőképző táborok őrsvezetői, kiscserkész őrsvezetői segédtiszti és tiszti fokozatokra oszlanak. A tisztitábor kivételével a napi foglalkozás túlnyomóan gyakorlati jellegű. Elsősegély, csomózás, sípjelek, bábszínház, morze, stb. betanítása és élmény szerű alkalmazása köré épül a tábor napirendje. Ettől eltérően a tisztképző táborban gyermeklélektant, táborvezetést, csapatmunkaterv-összeállítást, a társadalom szerveivel való együttműködés módozatait, magyar néprajzot és jellemnevelést tanulnak a tisztjelöltek. A sűrített elméleti tanulás mellett gyakorlati feladatuk egy tábori építmény megalkotása, őrsi zászló elkészítése, tábortűz vezetése és vita irányítása. Az elméleti tárgyakat a tisztképző táboron hat tapasztalt cserkészvezető adta elő. Rajtuk kívül vendégelőadóként részt vett Duray Miklós a Felvidékről, az Erdélyből Budapestre száműzött Ara-Kovács Attila, Békés Gellért bencés atya, a római San Anselmo egyetem tanára, valamint Gémes István evangélikus lelkész Stuttgartból. Előadásaikon a tisztjelöltek tájékozódtak az erdélyi és a felvidéki magyarok sorsáról, megbeszélték a segítés lehetőségeit az egyes országokban, valamint megismerték az ökumenikus mozgalom mai állapotát. Nyolc országból gyűltek össze Fillmore-ban olyan fiatal magyar cserkészek, akik számára a második cserkésztörvény életbevágóan fontos: ,A cserkész híven teljesíti kötelességeit, melyekkel Istennek, hazájának és embertársainak—és magyarságának — tartozik. "Augusztus 21-én, 10 nap után, úgy váltak el egymástól, hogy akár Dél-Amerika őserdei között, akár Észak-Amerika felhőkarcolói alatt, akár a messzi Ausztráliában vagy Európa otthonosabb környezetében éljenek is, mindannyian igyekeznek elültetni az „emberebb ember és magyarabb magyar”eszményének magvát az ott élő fiatalokban. r-----------------------------------------------------------------------------------------------^ A PANNÓNIA BOOKS karácsonyi ajánlata Gyönyörű, kézzel festett haban fajansz-tálak, korsók, kupák és fiolák! (Csak személyes vásárlással) JÖN! JÖN! JÖN! - PALINAPTÁRAK - 1989-es naptárak különböző témákban: magyar népviselet — Szinyei Merse Pál festményei — magyar tájképfotók — művészi aktrajzok a szolnoki művésztelep mestereinek alkotásai Barabás Miklós (XIX. sz.) romantikus festményei — gyermekrajzok, gyermekversek ASZTALI NAPTÁRAK: — szentek élete és legendái — magyar tájak, városok fotói XV. sz.-i francia imakönyv-miniatúrák — művészi életrajzok — édességreceptek barokk virágcsendélettel Művészi poszterek érkeznek: neves magyar történelmi (XX. sz.) festmények reprodukciói Üj szolgáltatásunk: VIDEO KÖLCSÖNZŐ KLUB Kérje a közel 150 kölcsönözhető film részletes listáját! Kérje díjtalan videó-katalógusunkat, antikvár könyvlistánkat és 1989-es áljegyzékünket! CÍMÜNK: 472 Bloor St. W. I. emelet, Toronto LEVÉLCÍM: P.O.Box 1017, Stn. B Toronto, Ont. M5T 2T8 Telefon: (416) 535-3963 Egy golyóval két embert (Hétköznapi sztálinizmus)
