Nyugati Magyarság, 1988 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1988-09-01 / 9-10. szám
1988. szeptember-október Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 3. oldal Veszélyben az egyesülési és gyülekezési jog! (Folytatás az 1. oldalról) ként is értelmezhető. Jogos azonban az aggodalom, hogy a kézi vezérlésű helyi uralom érvényesülésére ad majd módot. Feltételezésem szerint a káderhatáskörök leadása összefügg a májusi pártértckezleten történtekkel. Emlékezzünk csak vissza, hogy a szélesebb közvéleménynyel azonosuló küldöttek és a területi apparátus embereinek elégedetlensége három napon át fortissimo-ban zenghetett Ez a felbiztatott kórus búcsúztatta a Kádárcsoportot és tagjai — amint lehetett — benyújtották a számlát az új vezetőségnél. Könnyen lehet hogy a párt belső reformja volt az az ár, amit a győzelemért a Grószcsoport fizetett. „Mindent szabad, amit jogszabály nem tilt”(?) Ez a liberális jogelv a hazai szabad kezdeményezések gyakran ismételt jelmondatává vált. Félő, hogy ezt az érvelést a jövőben az új regulák miatt kevesebbszer fogjuk hallani. A jogszabályok ugyanis tiltani fogják azt, ami eddig szabad volt. A KB-határozat III. pontjaaz egyesülési és gyülekezési jog korlátozását helyezte kilátásba. Máris némi nosztalgiával gondolhatunk arra, hogy a mai napig nem korlátozták jogszabályok társadalmi szervezetek és szakszervezetek alapítását Magyarországon. Pusztán az alapítók akaratából indíthatta munkáját a FIDESZ és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a törvények még a bejegyzési vagy bejelentési kötelezettséget sem írták elő nekik. (Az alkotmány világosan deklarálja az egyesülési jogot, részletszabályok pedig csak az egyesületekre vannak, a társadalmi szervezeteknél ezek hiányoznak.) De mi a magyarázata ennek a szovjet típusú rendszerektől idegen, liberálisnak tűnő szabályozásnak? Nem feledékenységről és nem is joghézagról van szó. A hatályos normák egy olyan korszakban születtek, amikor a pártelit beérhette a BTK (Büntető Törvénykönyv) ide vonatkozó rendelkezéseivel. A szervezkedés és az öszszeesküvés büntetőjogi „tényállása” és ezeknek a kategóriáknak a tág értelmezése, a kilátásba helyezett és valóban kiszabott börtönbüntetések elrettentettek az ilyen próbálkozásoktól. Ezek a büntető paragrafusok ma is érvényben vannak, de épp rendkívüli szigoruk akadályozza alkalmazásukat. Az új törvénytervezet célja egyértelműen a „leszabályozás”. Ez a jogász körökben jól ismert fogalom önmagáért beszél. Rendet csinálni az élet zavaros tényei között, elszívni a levegőt a próbálkozásoktól, integrálni azt, ami beilleszthető a jogalkotók által értelmezett rendbe. Ilyesmi lehet a leszabályozás célja, legalábbis erre gondol a laikus, ha ezt az árulkodó elszólást hallja. De erre gondolok akkor is, am ikor a párthatározat elején szereplő hosszú felsorolást olvasom. Eszerint a gyülekezési és egyesülési jog gyakorlása „nem sértheti a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét, nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit, az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közegészséget és a közerkölcsöt, valamint mások jogait és szabadságát”. (Érdemes elidőznünk ennél a szánalmasan hoszszúra sikerült felsorolásnál.) Szánalmas (ugyanis) az igyekezet, amellyel az uralkodó és a törvényalkotást befolyásoló pártelit saját érdekeit a ,Jcöz”-zel kezdődő kategóriák hosszú sorába bújtatja. Egyébként mind a kilenc kategória külön büntetőjogi védettség alatt áll. A közbiztonság és a közrend megsértőit a garázdaságról, a közerkölcs lábbal üpróit a közszeméremsértésről szóló BTK-paragrafusok fenyegetik. Az állam elleni bűncselekmények pedig épp a felsorolás első három elemét fedik le. Szükségtelen tehát ezeket külön rendelkezéssel védeni, hacsak nem az a jogalkotó célja, hogy széles körű diszkrecionális (saját belátása szerinti — A Szerk.) jogkört adjon a bejegyzésért felelős hatóságnak. (Itt érdemes megjegyezni, hogy Korom Mihály Megnyílt Budapesten az új Püski Könyvesbolt Szeptember 20-án, kedden, este 6 órakor megnyílt az Eötvös Kiadó, a Püski Kiadó és a Magyar Demokrata Fórum „HITEL” c. folyóiratának új könyvesboltja (IX., Szamuely u. 41.). A megnyitó esten Faludy György, Fekete Gyula és Püski Sándor több órán át dedikálta könyveit a nagy számú, lelkes közönségnek. felszólalásában a Belügyminisztériumot jelölte meg mint elbírálásra leghivatottabb hatóságot, de a párt még nem döntött erről a kérdésről.) A gyülekezési joggal kapcsolatos az állásfoglalásban szereplő eufemizmus, mely szerint bejelentési kötelezettség terheli a gyűlések és felvonulások szervezőit. Mivel a hatóság épp az előbb felsorolt hosszú lista alapján megtagadhatja a gyűlések és felvonulások rendezését, valójában engedélyezési eljárásról kell beszélni. Az eddigi gyakorlattal szemben a jövőben a középületekben tartott gyűléseket és összejöveteleket is be kell jelenteni. A rendőrség nem fogja beérni az utca, a közterületek ellenőrzésével, jelen lesz a vállalati és színházi összejöveteleken, az író-olvasó találkozókon és a klubesteken. Az aggodalmaskodó túlbiztosítás igyekezete a határozat szövegéből is kiolvasható, de a legfontosabb gondolat Fejti György előadói beszédében és Korom Mihály felszólalásában hangzottéi: „...Magyarországon az MSzMP-n kívül más párt ne alakulhasson és ne működhessen” — mondotta Fejti, majd megnyugtatta a KB tagságát, hogy ezt az akaratot az új törvény megfelelően érvényre fogja juttatni. Ebben a szellemben nyilatkozott Berecz János is a KB -ülést lezáró sajtóértekezleten, de a szokásos paternalista köntösben azon véleményének is hangot adott, hogy a törvénytervezet vitáját nem szabad kiszélesíteni, nem kell a társadalmat túlterhelni a vitákkal! „H IT E L Egy évtized kínos-keserves vajúdása után születik meg most a HITEL. A lap, melynek gondolatához, tervéhez a magyarság akkor még éld és alkotó klasszikusa, Illyés Gyula adta a nevét A lap, mely szándékaink szerint november első napjaiban hallatja először a hangját abban a reményben, hogy attól kezdve folyamatosan szólhat majd sokakhoz,egyre tisztább, egyre világosabb szavakkal: magyarul magyarokhoz. HITEL címen, az írott szó hitelével és hitelének erejével szeretnénk részt venni sorsunk alakításában, a szellemi haza építésében. Szeretnénk folytatni, mai igények és mai körülmények szerint azt, ami a Válasz megszűnésével annak idején abbamaradt Szolgálni akarunk: magyarságot és emberséget együtt, egy nemzetet és emberiséget szétziláló, embereket és népeket próbáló század utolsó éveiben. Hisszük, hogy az „ötágú síp” is szebben szólhat, mint öt síp külön-külön. Mint ahogy hisszük azt is, hogy irodalom és kritika, tudomány és művészet, erkölcsi és politikai gondolat ugyanannak az emberi szellemnek más-más megnyilvánulásai, megjelenhetnek tehát együtt is, ugyanannak a lapnak a hasábjain. Ez hát a szándék, a szerkesztőké és mindazoké, akik az idők során türelemmel vagy türelmetlenül, de várták és segítették ennek a lapnak a létrejöttét. A megvalósulás minősége a szerzők, az olvasók és a szerkesztők együttműködésén és közös akaratán m ülik majd. A HITEL az egész magyarság szellemi műhelye szeretne lenni, határon innen és túl! Kéthetenként megjelenő, független irodalmi, társadalmi, kritikai lapként—a szépirodalommal együtt—írásokat közöl a politika, a kultúra, a gazdaság, tehát a teljes magyar közélet bármely területéről és bármely kérdéséről, ha az a magyarság létét közelrőlérinti. Móricz Zsigmond egykor így fogalmazta meg a Kelet Népe jelszavát: „Hagyd a politkát, építkezz!” Mi itt és most, őt utánozva csak ennyit írhatnánk jelszóként a HITEL címlapjára: ÉPÍTKEZZ! A szerkesztő bizottság elnöke: CSOÓRI Sándor, főszerkesztő: BÍRÓ Zoltán, főszerkesztőhelyettes: ALEXA Károly, a szerkesztő bizottság tagjai: BAKOS István, CSENGEY Dénes, CSURKA István, DIPPOLD Pál, FEKETE Gyula, FÜR Lajos, KISS Gy. Csaba, LEZSÁK Sándor, NAGY Gáspár, VARGA Csaba. L'honorable Barbara McDougall a dédaré : «Par sa politique d'immigration, le gouvemement du Canada assure équité et égalité á tous ceux qui veulent s'établir dans notre pays.-La Lói canadienne sur l'immigration perpétue nos traditions humanitaires et de justice sociale tout en aidant au développement cconomique et sodal de notre pays. Le Canada représente pour tous le réve d'une vie nouvelle et meilleure.» Pour tout renscignement ou aide, priére de vous adresser au Centre dTmmigration du Canada le plus proche. Employment and immigration Canada Barbara McDougall, Minister Canada
