Nyugati Magyarság, 1988 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1988-04-01 / 4-5. szám
10. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West 1988. április-május Az ausztráliai helyőrség DEZSÉRY ANDRÁS: Harc az egérrel— Melbourne, NM’SEDGA Publishing, 1987, 183 lap. Illusztrálta Altorjai Bori, Szilády Hédy és Beke László. Ára: $12. „Akkoriban már életem szép terve, mint a meggyalult káposzta, egyre kisebb és kisebb törzzsé vált, és így beillettem ebbe a házba, amelynek udvara a város közpiacára torkollt. Ha hazafelé gázoltam a saláta csúszós, fodros levelein és a barnára száradt banánhéjakon, teljes néma csend, vagy kiabáló színes forgatag fogadott, mert nem mindennap folyt a vásár. Úgy surrantam haza, mint a tilosban settenkedő tolvaj. Pedig nemigen tudtam aludni az éhségtől, a hidegtől és az egerektől.” így Dezséry András, az író, a Harc az egérrel c. új kötetének azonos című írásában. Figyeljük meg, e találomra kiragadott részlet mennyi jelét mutatja a minőségi írónak. Tömör és érzékletes, leírása pontos, szinte szemmel követhető. Az r..........................................-\ j Megjelent i \ KOVÁCS ERNŐ: ■ ausztrál világ egy szelete villan meg, benne egy ember sorsának rövid keresztmetszete, akit kenyérgondok emészthettek— később fölsejlik, a kötet egészében kibontakozik, miért: mert menekültként kezdte. Pillantsunk a remek hasonlatokra, amelyek egyrészt egybefogják és kifejezik az elbeszélő sorsát, másrészt színezik a helyzetképet. Dezséry András új kötete körülbelül három tucat ilyen és hasonló írásból áll. Novellák? Karcolatok? Történetek? Műfajukra nézve, szerintem, sors-szeletek, amelyek annyira a valóságban gyökereznek, még akkor is, amikor kitaláltak vagy kiegészítettek, hogy autenticitásukban, meggyőző erejükben semmi kétség. Több mint egy évtizede figyeljük Dezséry András kettős munkásságát Egyrészt kiadó, irodalomszervező, az egyik első, ausztrál földön bizonyosan a premier többnyelvű antológia kiadója, antipodikus díjak nyertese, ezáltal az angol királynő bemutatottja, másrészt újságíró, kétnyelvű, illetve kétlaki író, novellista. A két rész együttesen adja azt, akit én itt az ausztráliai helyőrség parancsnokának nevezek. Ez a helyőrség nem katonai, hanem kulturális, de diplomáciai hordereje nagyobb, mint a 20. század összes ottani magyar külképviseletének együttvéve. A kötethez visszatérve, felhívnám a leendő olvasók figyelmét a Halálfélő legény című írásra. Ez a kötet leghosszabb darabja, valóságos kisregény, s ez az az írás, mely leginkább összeköti az élő-mozgó huszadik század végi szerzőt századközepi önmagával, ezer és ezer kilométerrel idébb, valahogy időtlenül és mégis korba helyezetten, az egykori hazában, melyet nem homályosít el az új hajlék élménye, szeretete, mely végtére is lehetővé tette az írás, az író folytatását, az élet tisztességes folytonosságát. Kabdebó Tamás HORVÁTH ELEMÉR: Fogadás New Yorkban kommunista magyar zsidó ebben a sorrendben (talán a két utóbbi megfordítva de nem szükségképpen) egyébként mindez nem fontos New Yorkban amely karakterében kozmopolita következésképp toleráns nem ült nem támogat megtűr csupán s mindenkit egyformán ezen a szinten már nincs ideológiai ellentét se osztályharc se hidegháború luxusház 24. emeletén ahová hangtalan pillanatok alatt fölvisz a fölvonó írók költők diplomaták néhány neves egyetemi tanár oldalukon hervadó asszonyok aranyban gyémántban a proletár miniszter tiszteletére aki 25 évig teljhatalmúan irányított szobrot szonettet színművet szimfóniát abban az apró országban amely egyszer közös hazájuk volt kissé hajlott a váll szürke a bajusz és a haj szívélyes minden kézfogás demokratikus a mosoly Mi és a világ „Mi és a világ” című könyvének II. javított és bővített kiadása. Ára (szállítással együtt): $14.00 Megrendelhető magyar könyvterjesztőknél vagy a szerző címén: Dr. Ernest Kovács, 457 Longmore Ave., Willowdale, Ont. M2N 5C5, Canada. V..............................J Megjelent KULCSÁR LAJOS: anag/^. «KÉRDÉS: MIKOR LESZ AZ EMBERBŐL EMBER? (ÉS RÖVID ELBESZÉLÉSEK) Ára (postaköltséggel együtt): $14.00 Megrendelhető a szerző címén: Mr. Louis Kulcsár, 601-1050 Chilco St., Vancouver, B.C. V6G 2R8, Canada KOVÁCS ERNŐ: Mi és a világ—II. javított és bővített kiadás. A szerző saját kiadása, Toronto, Ont. Ára: $14.00. Kovács Ernő kötete ama ritka könyvek közé tartozik, amelyek a magyar emigrációban második kiadást érnek meg. A most újra napvilágot látott tanulmányok szinte új könyvnek számítanak—szép kiállításban, bibliográfiával, névmutatóval és illusztrációkkal. Tartalma közérdekű, mert a magyar lét és így az emigráns, ill. a kisebbségi sors kérdéseivel foglalkozik, továbbá a környező, velünk együtt élt és a távolabbi nemzetekkel való viszonyunkat vizsgálja a történelmi múlt, az abból folyó jelen és a kettő szintéziséből kialakítandó jövő háromságának látószögéből nézve. A szerző legfőbb törekvése a sokarcú igazság keresése, a valóság feltárása, hogy az egymásra utalt közép-európai népek békés, boldogabb holnapja megszülethessék. Erre példaként a magyar ideológiát veszi alapul, amint az elődeink eszmekörében és valóságban a 19. század elejéig gyakorlatban is élt, érvényesült. Ezt az évezredes gyakorlatot csak a sovinizmus európai divatja borította fel, amiért nemcsak mi, de éppúgy a társnemzetek is felelősek. Az erdélyi, székely származású szerző hosszan foglalkozik a „magyar-román vi-B*M Jaemlet» r^ iax V FUNERAL HOME LTD. CANADIAN LOCALLY OWNED 304-18 Ave., CALGARY CLARESHOLM AND OPERATED Phone 228-4422 Phone 62S-32I2 Gyász esetén temetkezési vállalatunk együttérzéssel, a magyar hagyományok szerint nyújtja a kívánt szolgáltatást. Forduljon hozzánk bizalommal! Samuel R. (Sam) Sorochan, President 228-4422 228-4422 szony történelmi fordulataival”, melynek alakulásától Közép-Európa jövője is függ. Az emigráns Kossuth Lajos és a fiatal román Balcescu Niculai szellemét idézi a történelmi per megoldására — melynek kulcsa: Erdély, az ott élő népek teljes kulturális, politikai és gazdasági egyenlőségével, egy közép-európai federációban. A magyar emigrációnak, a biológiai és szellemi túlélésen kívül, óriási lehetősége és felelőssége van e kérdések felvetésében és kimunkálásában. Ez a könyv vezérdallama, ami teljes tisztaságában csendül föl a mű utolsó fejezeteiben: a határokon felüli nemzet, az új arcú magyar szolidaritás kialakítása képes csak a sors megfordítására, és nemcsak a saját sorsunk, de a környező kis nemzetek sorsának jobbítására is, egy nagy közös célban egyesülve. Ez a tényekre, igazságra alapuló könyv —még ha nem is értünk egyet minden sorával —nem hiányozhat egyetlen gondolkodó magyar asztaláról sem, de különösen nem tanítóink, papjaink, vezetőink kezéből, akik a leginkább felelősek a jövőért. —Js — a diaszpóra fókusza egy kis finom kegyelmes úr mint Liliencron versében — ugyan mire is gondol? TAMÁSI MIKLÓS: Madarászó Álmaink ferde négyzetek, s ha a csízek énekelnek, suhogni kezd alattam a félelem. Ki dalol országom határain? Ki hajol tikkadt tájaim fölé? Merre szállnak az elszabadult évek? Tántorgók, hogy támogassanak, bokrosító kedvem nőpányvátkívánva verjetek értem cövekeket az égbe! Némuljatok el, bolond maradak: Szánjatok mértani részeim fölé s hallgatásotokban kivirágzik a bánat. Itt az ideje? Részletek POMOGÁTS Béla recenziójából (Élet és Irodalom, Budapest, 1988. január 15.) a BORBÁNDI Gyula által szerkesztett Nyugati magyar tanulmányírók antológiája 1987 című könyvről (Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem kiadása, Bem.) A nyugati magyar tanulmányírók igen sok, nálunk kevéssé ismert adatot és adalékot közölnek, közöttük olyanokat is, amelyeket nem hagyhat figyelmen kívül a hazai tudományosság sem, s bizonyára nem véletlenül találkozik az olvasó azzal, hogy a hazai szakirodalom mind rendszeresebben hivatkozik, akárha lábjegyzetek formájában is, a nyugati magyar folyóiratok és más kiadványok közleményeire. De termékenyek lehetnek a levont következtetések, a módszeresen kifejtett értelmezések is, hiszen a tudományban, mint közismert, soha sincs „egyetlen” és „végső” igazság, és a megalapozottnak tetsző megállapításokat is szüntelenül ellenőrizni és finomítani, esetleg éppen az ellenvélemények és ellenérvek hatására korrigálni kell. Ha valóban tágítani akarjuk a hazai nyilvánosság kereteit, és felelős értelmiséget, „felnőtt” közéletet kívánunk — egyébként ez minden hatékony reformnak nélkülözhetetlen követelménye —, akkor nem zárkózhatunk el az elől a szellemi kihívás elől, amit a nyugati magyar tudományosság és értekező próza jelent. A nyugati magyar tanulmányírók antológiája, akárcsak egy esztendeje az esszéantológia, izgalmas és hasznos olvasmány: eredeti és eredményes tudósokról ad képet, és gondolatébresztő írásokat közöl. Vajon nem volna-e itt az ideje, hogy a Vándorének című költői és a Két dióhéj című prózai antológia után a nyugati magyar értekező próza értékeit is egy idehaza közreadott gyűjtemény mutassa be?
