Nyugati Magyarság, 1987 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1987-06-01 / 6. szám

10. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West 1987. június CANADIAN LOCALLY OWNED 304 - 18 AVENUE S.W. CALGARY CLARESHOLM AND OPERATED Telephone 228-4422 Telephone 625-32 Gyász esetén temetkezési vállalatunk együttérzéssel, a magyar hagyományoknak megfelelően nyújtja a kívánt szolgáltatást — Forduljon hozzánk bizalommal! Samuel R. (Sam) Sorochan, President 228-4422 228-4422 „A hétfejű sárkány legalább szemtől szembe támad” Béres-csepp a tengerben Útban Nyíregyháza felé, a vonaton van idő gondolkodni. Azon is, hogy mennyire volt törvényszerű ennek a két embernek a találkozása. A rendező és — jobb szó híján — a főszereplő mindketten e tájról valók. Egyforma elszántsággal harcoltak, harcolnak igazukéit Nem csoda, hogy a találmány és a film sorsában is sok a hasonlóság. Ha csupán egy találmányról és a feltaláló hányattatásai­ról szólna a film — Kovács András Nehéz emberek-je után —, némi nehézségek árán már 1977-ben nyilvánosság elé kerülhetett volna. A Béres-cseppek azonban mást is visszatükröztek: az ember és a bürokrácia vi­szonyát, az egyén kiszolgáltatottságát, a szak­mai irigységet Megint néhányan döntötték el, mi nem való, a többségnek. Talán ezért nem lehetett már napokkal a vetítés előtt je­gyet kapni. A fények kialszanak. A zsúfolt nézőtéren most nem hallani a cukorkászacskók zör­gését sem az idegőrlő kommentárokat arról, hogy mi történik a vásznon. Ez így is marad végig a négy és fél órás vetítés ideje alatt. Pedig a vásznon kizárólag arcok jelennek meg. A táj legföljebb háttérként szerepel. Néha szavakra sincs szükség. Egy-egy pillan­tás, gesztus többet fejezhet ki minden beszéd­nél. Ahogy pereg a film, az is kiderül, hogy a szó valóban veszélyes fegyver. „Ez egy nagystílű szélhámosság” — véle­kedettjó tíz éve a rák elleni Béres-cseppekről dr. Vágó Mihály, a Kisvárdai Növénykutató Állomás osztályvezetője. Meg is tett mindent hogy ennek végetvessen. Többször jelentette főnökének, hogy dr. Béres József munka­időben, az intézet műszereivel öncélú kuta­tásokat végez. Igaz, a megyei illetékesek tud­tak erről, sőt azt is kérték, adjanak neki egy kis időt Csakhogy a Kelet-Magyarországban megjelent egy cikk, amelyben az állt, hogy dr. Béres József nagy horderejű ügyet képvi­sel. A szerző írásában megemlítette, hogy a feltalálónak sajnos akadnak ellendrukkerei. Ez némelyeknek nem tetszett. Ráadásul a szer híre teijedt egyre többen érkeztek még a határon túlról is. Ezt már nem nézhették tétlenül. Újabb jelentés, majd egy este az osztályvezető kis csoport élén behatolt dr. Béres dolgozószobá­jába, és jegyzőkönyvbe vették: vizelet- és vérmintáját találtak. Az ajtót lezárták, a mű­szerszoba bejáratára pecsét került Végül az osztályvezető kérte az intézet igazgatóját, indítson fegyelmit dr. Béres ellen kuruzslás miatt. Fegyelmit ugyan nem kapott, de ház­kutatást tartottak az otthonában. Vádat nem emeltek, elnézést sem kértek. Dr. Béres József agrobiokémikus az ötve­nes években állva tapsolás helyett valami egészen mással kezdett foglalkozni. Először csak a burgonyavész és a környezet kölcsön­hatásaival törődött Később figyelme egyre inkább az emberekre terelődött. Szabad ide­jében földolgozta Kisvárda egészségügyi történetét. Különös gonddal figyelte meg a daganatos betegségek elterjedését Tüzetesen megvizsgálta a város három utcáját, s lé­nyeges különbségeket talált a rákos esetek gyakoriságában. Összefüggést vélt fölfedezni a karcinogén vegyületek fölhalmozódása és a daganatos betegségek kialakulása között. Megállapította, hogy a kóros elváltozások 90 százalékáért egyetlen vírus a felelős. Ismert gyógyszerek alapanyagaiból kedvező bioló­giai hatású vegyületet készített. Ez behatol a sejtbe, gátolja a kórus burjánzást, fokozza az immunrendszer aktivitását. A Béres-cseppeknek nincsenek káros mellékhatásai. Erről a feltaláló természetesen személyesen győződött meg. Huzamosabb ideig az általa javasolt dózis százszorosát vette be. Javult az általános közérzete. Bio­lógiailag. Mert eközben anyagilag meglehetősen nehéz napok elé nézett. Ebben az időben volt olyan hónap, hogy hétezer üveg cseppet adott a hozzá fordulóknak. A fiolák darabja egy forint, dr. Béres fizetése 4200 forint volt. Pénzt pedig nem fogadott el senkitől. Dr. Dohanics Sándor megyei tüdőgyó­gyász fenntartásokkal fogadta a Béres-csep­­peket „Nem szabad próbálkozni. A gyó-JACQUES FUNERAL HOME CALGARY THE LITTLE CHAPEL ON THE CORNER 240 - 17 Ave. S.W. Phone: 263-6440 Gyász esetén — megértéssel, részvéttel és a magyar hagyomá­nyoknak megfelelően nyújtunk temetési, hamvasztási szolgálta­tásokat. A Fáth Lajos vezette Luzern-i (Svájc) tanítóképzősök rover cserkészcsoportja láto­gatóban Czine Mihálynál. — A svájci fiatalok a Kodály-módszert tanulmányozták Ma­gyarországon. gyitas bonyolult dolog. ~Nem elég hozzá a jó szándék. Sokan kérték a zárójelentésüket, hogy elvigyék dr. Béres Józsefhez. Nem adhattam oda. Az állampolgár betegsége nem tartozik másra, kizárólag kezelőorvo­sára. Mi tudjuk, mi a teendő. Nem a beteg hivatott eldönteni, melyik gyógymód felel meg neki.” Tiszta beszéd. Dr. Dévényi Zoltán tiszadobi körzeti orvos másként gondolta. Igaz, csak mostanában került ide. A hetvenes évek közepén még a nyíregyháza-sóstói kórház megbecsült osz­tályvezető főorvosa volt Meggyőződésévé vált hogy a rák gyógyításának útja nem lehet csak műtét, a besugárzás és a citoszta­­tikus anyagok alkalmazása, mivel ez utób­biak egyébként is időzített bombaként mű­ködnek. Válogatás nélkül hatnak az éretlen sejtekre, amelyekből a rosszindulatú daganat is fölépül. S a csontvelő sejtjei hasonlóak. Előfordulhat hogy a beteg nem az eredeti betegségében hal meg. Dr. Dévényi is magán kísérletezett először. Az ajánlott adag ötvenszeresét szedte. Mér­gező tüneteket ő sem észlelt. Alkalmazni kezdte hát a Béres-cseppeket, s ez nem maradt titokban. Tudomására hozták, nem lesz ennek jó vége. Különösen egyik agilis kollégája, Ászity doktornő ellenezte a Béres­­cseppek használatát. Esküdött a citosztati­­kumokra. Ki tudja, miért, a legmagasabb egészségügyi fórumokra csak az ó véleménye jutott el. (Ma már a doktornőnek nemigen hallani a hangját, messze van: férjhez ment Ausztráliába) Dr. Dévényi is elmozdult, ha nem is egészen önszántából. A film forga­tásának kezdetén, 1976 tavaszán még osz­tályvezető főorvos volt, ősszel, mire újra kamera elé került, már osztályos főorvos. Ami nem ugyanaz. Aztán valahogy úgy ala­kult, hogy Tiszadobra ment Nyugalom, jó levegő. Tudományos kutatásokat végezni persze kicsit körülményes arrafelé. pekkel azóta sem végezték el a gyógyszer­törzskönyvezéshez szükséges klinikai vizs­gálatokat Hivatalosan és tudományosan tehát máig sem lehet tudni, hogy csak egy jó hatású roboráló, erősítő szer, melyet 1977 óta árusít a Herbária, vagy valóban bevet­hető a rák ellen. A vége felirat utáni vastaps nemcsak a feltalálónak és a rendezőnek szólt, hanem annak a néhány embernek, aki segí­tett nekik, és azoknak, akik a filmen mint halálos betegek nyilatkoztak tíz éve, s most mégis itt vannak. A szünetben senki nem indul a ruhatárba. Dr. Béres Józsefet és Kosa Ferencet ember­gyűrű veszi körül. Vajon egy évtizede kik vették körül őket? A film második részében az utólag fölvett 1986-os vallomások követ­keznek. Azok nyilatkoznak, akik tíz éve már szembenéztek a kamerával. A hivatalos elismerés elmaradásához hozzájárult dr. Béres konoksága is. Holott állítólag akadt nem is egy magas beosztású egészségügyi nagymogul, aki fölajánlotta, ha beveszi a „buliba”, szabad jelzést kap. Furcsa volt ezt olyantól hallani, aki annak idején nemet mondott a Béres-cseppekre. Nem lendített az ügyön, hogy Kosa Fe­renc 1976-ban dokumentumfilmet forgatott a feltalálóról és cseppjeiről. Talán az sem tel­jesen véletlen, hogy ezt az alkotást tíz évre dobozba zárták. Most bemutatták, és tom­boló sikert aratott. A film. Mert a Béres-csep-KERTES CSALÁDI HÁZAK villák, lakások Bécsben és Burgenland­­ban a magyar határ közelében, bank­kölcsönnel, részletre is. Kéijen fényképes, tervrajzos pros­pektust, ajánlatot Dr. Csorba oki. építészmérnök, GLORIT Mautner-Markhof-G. 94, 1110 Vienna, Austria, Europe. A halogén lámpák vakítanak, az eseményt veszi a városi tévé. Remélhetőleg hamarosan műsorra tűzik. Mondjuk, tíz nap múlva. Az egyszerű, vörös terítés asztal mögött foglal helyet a feltaláló, a rendező és az illetékes, aki végre új emberként „kiengedte” a doboz­ból az alkotást Lehet kérdezni. Zsibbad a karom, hiába nyújtogatom, annyi a kéz a levegőben. Mintha zsilip nyílt volna meg. Kevesen tesznek föl póré kérdéseket. Min­denki elemzi a látottakat az érzéseiről beszél. Valaki azt hiányolja, hogy sem tíz éve, sem most nem jelent meg a filmen a Hivatal egyetlen képviselője sem. Igaz, a vetítésen sem. Más azon csodálkozik, már több or­szágban szabadalom óvta a Béres-cseppeket, mire ezt itthon is megkapta. Kosa Ferenc higgadtan, megfontoltan válaszol. Többször hangsúlyozza, nem igaz­ságot akart tenni, csupán azt szeretné, ha mindenkit odaengednének a távcsőhöz, hogy belepillantson. Mert egyelőre erős kezek arrébb lódítják a kíváncsit. Dr. Béres József indulatosabb, de most sem panaszkodik, terveket kovácsol. Új elméletet állít föl a vírusokról. Nem értek hozzá, nem tudom, hogy igaza van-e: mégis lenyűgöz a szűnni nem akaró tettvágy. Dr. Béres József a mesebeli legkisebb fiúvá vált sokak szemében. Bár annak azért köny­­nyebb dolga lehetett, hiszen a hétfejű sár­kány legalább szemtől szembe támad. (Bihari Tamás, ÖTLET, 1987. ápr. 30.) KEDVES OLVASÓNK! Köszönjük, hogy megújította előfizetését és támogatja lapunkat! KOESTLER-EMLÉKKÖNYV Koestler Arthur azok között volt a Gesta­po listáján, akiket Franciaország megszállása­kor azonnal agyon kell lőni. A szovjet titkos­­szolgálat ugyancsak feketelistára tette. Két­szer is szerepelt a Nobel-díjra jelöltek listáján, de szülőhazájában, Magyarországon jófor­mán a nevét sem lehetett kinyomtatni. A most megjelent „Koestler-Emlék­­könyv” George Orwell, Faludy György, Mi­kes György, Tosco Fyvel (London), W.H. Thoipe (Cambridge) és David Martin (buda­pesti születésű ausztráliai író) Koestlerről irt esszéit tartalmazza, valamint részletet Koest­ler Arthur önéletrajzából — a harmincas évek irodalmi életéről. A kötetet illusztrációk és bibliográfia egészíti ki. Az Emlékkönyv ára (postaköltséggel e­­gyütt): fűzve 12, kötve 16 US-$. Megrendel­hető az ár beküldésével a kiadónál: Hyde Publications, P.O.Box 293, Belgrave, Vic. 3160, Australia, valamint a legtöbb nyugati magyar könyvkereskedésben.

Next

/
Thumbnails
Contents