Nyugati Magyarság, 1987 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1987-05-01 / 5. szám
10. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West 1987. május ÚJ GYÓGYSZER A RÁK ELLEN? Tíz esztendővel ezelőtt világszerte a figyelem középpontjába került a magyar dr. Béres József, akinek készítménye számos rákos beteg gyógyulását elősegitette. Azonban a Béres-cseppekből nem lett gyógyszer. Néhány éve újra egy magyar, ezúttal Kovács Ádám állt elő egy olyan új szerrel, amely rendkívül hatásosnak bizonyul a daganatos megbetegedések ellen. Kovács és találmánya, a celladam iránt sok orvos, gyógyszerész, üzletember, vegyész és rákos beteg érdeklődik a világ minden tájáról. Felfedezéséért dollármilliókat kínálnak a tehetős cégek. Egyelőre hiába. Kovács Ádám azt szeretné, ha az általa összeállított szerből Magyarországon, a hazájában lenne gyógyszer, a világon elsőként itt lehetne hozzájutni a gyógyszertárakban. A rák elleni anyag összetételének ismerője, a nagy titok tudója, őrzője Magyarország fővárosától, Budapesttől tíz kilométernyire, a Pilis hegységhez simuló Pilisborosjenón él. Nagy házának alagsorában mindenféle elektronikai eszközök, gépek, a falakon nyomtatott áramkörök rajzai, már bevált és újabb sikereket ígérő újítások, találmányok vázlatai. Kovács Ádám ugyanis technikus, műszaki ember, aki számos műszaki találmánya révén teremtette elő magának az egyéni boldoguláshoz szükséges tőkét. Most ötven embert foglalkoztat, köztük orvosokat, vegyészeket. Háza első emelete kész laboratórium, kényelmes fotelokkal, székekkel, videókkal és televíziókkal is ellátva. Itt, a celladam ötlenének bölcsőjében beszélgettem vele 1987 februárjában. — Mondja, milyen egy feltaláló gyerek- és iskoláskora? — Az enyém változatosan telt, mert fegyelmezetlen, rossz magaviseletű gyerek voltam. Otthon és az iskolában is. Nem dicsekedhettem a bizonyítványaimmal sem. A technikumban már kedveltem bizonyos tantárgyakat, például az elektronikát, a fizikát. De a kedvelt tárgyakból sem kaptam mindig jó osztályzatot. Nem kötött le a tankönyv. Nekem egyetlen megoldás helyett százféle jutott az eszembe, amikor elém került a kijelölt feladat. Ezt nem értékelte az iskola. Pontosabban egy tanárom bízott bennem, tőle rendszerint vagy nagyon rossz, vagy nagyon jó jegyet kaptam. Csapongó, új utakat kereső gondolataim miatt meg kellett ismételni a technikum negyedik osztályát és nem vettek fel a műszaki egyetemre sem. Egy gyárba kerültem dolgozni. De az alma nem esett messze a fájától. Anyám nagyon éles eszű asszony volt, az apám szintén, aki jól sakkozott, kevesen tudtak mattot adni neki. Nekem például soha nem sikerült legyőzni öt. Tudni kell azt is, hogy mindketten nehéz természetűek voltak, ahogyan felénk mondják, nyakasak. Na, ezt a nyakasságot, makacsságot, a magam elgondolása szerinti útonjárást örököltem tőlük. Meg apám gyakorlati érzékét. Már gyerekként sok szerszámmal megismerkedtem, fúrtam, faragtam, szereltem, amit csak lehetett. Később tinédzserré serdülve, a barátaimmal jártuk a Debrecen környéki tanyákat és a magunk eszkábálta gerjesztővel csináltunk fényt, világosságot a házakban. Főként a szegény emberek otthonában, mert ók nem tudták megfizetni a drága agregátorokat. — Mi vitte rá arra, hogy a rákellenes gyógyszer felfedezésével foglalkozzék? — Volt egy onkológus, kutató orvos nagybátyám, akivel sokat beszélgettem erről a járvány szerűen terjedő betegségről. Általában a daganatokról és az ilyen eredetű bajok gyógyításáról. Néhányszor megfordultam intézetük laboratóriumában is. Kezdett izgatni a dolog. Áttanulmányoztam a fellelhető szakirodalmat és a rám jellemző módon igyekeztem a szokatlan mozzanatokat is észrevenni, a kutatók által mellékesnek vagy fölöslegesnek vélt jelenségekkel is foglalkozni. Aprólékosan, nagy türelemmel. Kiváltképpen a véralvadás kötött le. Műszaki ember vagyok, szeretem a precizitást, a rendet a r McINNIS G HOLLOW l Calgary legrégebben alapított temetkezési vállalata, albertai tulajdon, albertai vezetés Temetési szolgál látások Hamvasztás Előzetes tervezés, tanácsadás Azonnali intézkedés tartományon vagy országon kívüli temetésre Szolgáltatás részvéttel és megértéssel 5008 Elbow Dr. S.W., Calgary 243-8200 Calgary legújabb, legkorszerűbb szolgáltatása Hatalmas parkoló hely áll rendelkezésre! L Mciwts a HtHiJivw ívviAi home un Member by Invitation NATIONAL SELECTED MORTICIANS 1*1 L eu ileu Establish«] 1930 V FUNERAL HOME LTD. CANADIAN LOCALLY OWNED 304 - 18 AVENUE S.W. CALGARY CLARESHOLM AND OPERATED Telephone 228-4422 Telephone 625-3212 K, «tó u K t'" Gyász esetén temetkezési vállalatunk együttérzéssel, a magyar hagyományoknak megfelelően nyújtja a kívánt szolgáltatást — Forduljon hozzánk bizalommal! Samuel R. (Sam) Sorochan, President 228-4422 228-4422 munkában. Láttam a megalvadt vérsavót mint dobják félre. Eleinte én se törődtem vele, csakhogy fölkeltette a figyelmemet a megalvadt vérsavó felületén látható szabályos formájú repedés. Mintha egy virágszirmot látnék. Figyeltem rá, mint egy gyerek, pedig nem volt benne semmi különös a szabálytalanságon kívül. Aztán egy másik alvadt vérsavóra tekintve azt vettem észre, hogy ennek a felületén össze-vissza van a repedés. Nincs rendező elv a repedési vonalak közt. Mintha valaki összekuszálta volna. Hát ennek a tizedmásodperces észrevételemnek köszönhettem, hogy most reflektorfényben vagyok, érdeklődnek irántam itthon és külföldön, Vlagyivosztoktól Los Angelesig. — Mi derült ki a megalvadt vérsavó repedéseiből? — Az, hogy az egészséges ember vérsavója megalvadva szabályos rend szerint repedezik meg, a beteg emberé nem. Pontosabban a daganatos betegségben szenvedőké nem. És ezzel voltaképpen rátaláltam a daganatos betegségek diagnosztikai eljárására. Ma már eljutottam addig, hogy a vérszérumból ki tudom mutatni annak a folyamatnak a kezdetét, amely a daganat keletkezését előidézi. — Felfedezését hogyan fogadta a szakma, miként vélekednek róla a hivatásos kutatók? — Nézze, ha én profi kutató vagyok, éppen úgy elsiklik a tekintetem a különböző formájú repedezések fölött, mint a másoké. De én nem vagyok profi, számomra a lényegtelennek is lehet jelentősége. Az agyam még nincs megfertőzve a hivatásos tudósokra gyakran jellemző elméletekkel, iskolai tanításokkal; nem feltétlenül hiszem csak azért, mert ő bebizonyította, így látja. Ennek ellenére sem tartom magam tehetségesnek, okosnak. Inkább tehetségtelennek, aki évtizedekig harcol, szembeszáll másokkal az igazáért, időt, költséget nem kímélve dolgozik azért, hogy sikerüljön megtalálnia a rák ellenszerét. És amikor negyvenkilenc évesen úgy érzi, hogy megvan, akkor a profik nem akarnak hinni a szemüknek. A világon számos nagy, jól felszerelt intézetben, kiváló tüdősök harminc, negyven éve keresik a daganatos betegségek egyszerű diagnosztizálásának, gyógyításának módját. Nem találják meg.Miért örülnének annak, ha jön valaki, aki nem tudós, nem végzett egyetemet, nem orvos, vegyész, stb. és megelőzi őket? Féltik a presztízsüket! Az államnak itthon és külföldön is sokba kerül a tudományos kutatóintézetek fenntartása. Természetes, hogy tőlük várja a felfedezéseket. Ha a magamfajta ember jelentkezik valamilyen találmánnyal, kétkedve fogadják. Százszoros bizonyítást várnak tőle. Ezért telik még hosszú időbe, amíg a celladomból bármelybe országban megvásárolható gyógyszer lesz. — Pedig ön még szerencsésnek is mondható, hiszen a nagybátyja egy hivatalos, az állam által fenntartott kutatóintézetben dolgozott! — Csakhogy ó a cytotoxikus és a sugárzásos kezelés híve volt. Ezt tanulta, ezt kutatta, amíg élt. Sokat vitatkoztam vele, bizonygattam neki az én elgondolásom helyességét, de hiába. A sors különös játéka, hogy ó is rákos beteg lett. Nem használt neki az a kezelés, amelyikben hitt, amelyet más betegek esetében alkalmazott. Mondtam, próbálja ki a celladamot. Erre nem volt hajlandó. Három hónapja halt meg. — A diagnosztikai eljáráson kívül az ellenszer megtalálására is egyedül vállalkozott? — A diagnózis sem egyszerű. A hőmérséklettől, a párolgástól, a helyiség klímájától függ az alvadás menete. És még sok minden mástól is. Amikor ezt megtapasztaltam, rájöttem, hogy munkatársakra van szükségem, a műszaki ember egyedül itt nem boldogulhat. Egy kutatógárdát vettem magamhoz, orvosokkal, vegyészekkel dolgozom együtt. Velük, közösen munkálkodva készítettük el az egyelőre nyilvánosságra nem hozható összetételű szert is, a celladamot. — A celladam milyen hatással van a burjánzó sejtekre? — Nem közvetlenül bántja őket. Nézze, nekem, mint az orvostudományban járatlan laikusnak, de a technikához értő embernek egyszerűnek tűnik a felismerés, hogy a szervezetünkben levő sejtek között valamilyen információs rendszer van. Ha ennek az információs rendszernek az egyensúlya felbomlik, akkor egy sejtcsoport burjánzani kezt. Elkezdődik a rákos folyamat, de ennek még nincsenek nyilvánvaló, egyértelműen megállapítható tünetei. Pontosabban, korábban nem voltak. Most van, az én véralvadásos vizsgálatom, melynek révén már a sejtburjánzás kezdetén megállapítható a baj. És a cel-KERTES CSALÁDI HÁZAK villák, lakások Bécsben és Burgenlandban a magyar határ közelében, bankkölcsönnel, részletre is. Kérjen fényképes, tervrajzos prospektust, ajánlatot Dr. Csorba oki. építészmérnök, GLORIT Mautner-Markhof-G. 94, 1110 Vienna, Austria, Europe. Vozák Tibor: BÉKE széttettlábú tájban fekszünk fekszünk vérzünk szótlan a kutyák rágják csontig a vállainkra omló holdat ládám nem tesz mást, mint helyreállítja a sejtek információs rendszerének megbomlott egyensúlyát. — Ennyire ismeri az emberi sejtek rejtelmeit? — Szó sincs arról, hogy jól ismerném. Viszont gyakran hallottam, hogy a sejt a számítógépnél is bonyolultabb. Érdekelni kezdett. És hallottam azt is. hogy immunrendszerünknek milyen fontos szerepe van a védekezésben, az idegen anyagok kivetésében. Némelyik orvos egyenesen azt mondja, hogy az immunrendszer az ember legfontosabb szerve. Ha ez a legfontosabb, ezzel kell foglalkozni! — Miben különbözik a celladam a sugárterápiától? — A sugárzás állítólag elpusztítja a beteg sejteket. Nos, én azt tapasztaltam, hogy a daganatos sejtek nem pusztulnak el igazán a sugárzás hatásara. Mintha dacolnának vele. Ugyanakkor az egészséges sejteket tönkre teszi a sugár és a toxikus kezelés egyképpen. Ezért gyakori, hogy az átmeneti javulás után egyre rosszabb állapotba kerül az így kezelt rákos beteg. Én arra gondoltam, hogy nem a beteg sejtekkel kell foglalkozni, nem ezek mesterséges elpusztítására kell tenni a hangsúlyt, hanem az épek megerősítésére, a mind kevesebb ép sejt hatóerejének növelésére. Meggyőződésem, hogy a remekül megalkotott emberi szervezetben az ép sejtek az immunitásukkal képesek legyőzni a közéjük keveredett daganatosakat. Csak legyen kellő ellenanyagtermelő képesség az egészséges sejtekben. Ha nem „kezelik" őket sokáig sugárzással.toxikumokkal, akkor lesz. Ha meg kiölik belőlük, akkor már nincs más megoldás, mint a még valamennyire épen maradt sejtek erejének, immunháztartásának mobilizálása. Erre alkalmas a celladam. — Úgy véli, hogy ha például a celladammal megerősítjük az immunrendszert, akkor az nemcsak a meglevő daganatos sejteket, hanem a kezelés közben képződötteket is legyőzi? — Igen. Ezt bizonyítják az eddigi vizsgálatok. A celladam nem toxikus, értelmesen avatkozik be a sejt anyagcseréjébe, mert elősegíti annak differenciálódását. — Mire alapozza a feltevését, milyen vizsgálatokra? — Azt, hogy a celladam nem ártalmas, sőt segíti a daganatos sejtek visszaszorítását, egyfelől a magam laboratóriumában, a munkatársaimmal tapasztaltuk a különböző vizsgálatok során, másfelől ezt állapította meg két bizottság. Az egyik a hivatalosan kijelölt akadémikusokból állt, a másik az általam felkért akadémikusokból. Mindkettő véleménye szerint ártalmatlan a szer, ugyanakkor jó hatással segíti elő a rákos betegek gyógyulását. — Eddig hány emberen próbálta ki a celladam- kezelést? — Ötezer emberen. Akadt közöttük néhány, akin már ez sem segített. Tudnia kell, hogy hozzánk azok a betegek fordulnak, akik már végigjárták a kórházakat, átestek a hagyományos — toxikus és sugárterápiás — kezelésen. Mondhatnám, azok, akikről az orvostudomány lemondott. Olyan betegekről van szó tehát, akiknek az ép sejtjeit is „kivégezték", következésképpen az immunrendszerük semmilyen ellenállásra sem képes. Sportnyelven szólva, nekünk a padlóról kell felemelni az embert, nullára redukált immunállapotban. És az esetek kilencvenöt százalékában így is sikerül. Képzelje el, mennyivel jobb eredményeket mutathatnánk fel akkor, ha a beteg nem a végső stádiumban jutna el hozzánk, kapna celladam-kezelést. Ám ahhoz, hogy a celladamot a kórházakban is adják a betegnek, először el kell fogadtatni gyógyszerként. Ez a világon mindenütt hosszú procedúra. — Most hol tartanak ezen az úton? — Elkészítettük a celladam teljes dokumentációját és átadtuk az Egészségügyi Minisztériumnak. A szer összetételére vonatkozó adatok pedig a Magyar Nemzeti Bankban vannak letétben. — Hol és mennyiért lehet hozzájutni a celladamhoz? — Egyelőre ingyen adom mindenkinek. Ez nekem részben reklám, részben pedig nem is adhatom pénzért, amíg nem gyógyszer hivatalosan. Budapesten, a Veres Pálné utcában van egy irodánk, ott lehet hozzájutni. Persze sokan keresnek fel itt, Pilisborosjenón is, a lakásomon. Különösen szombaton és vasárnap. — Nyilván kipróbálta legalább ugyanennyi emberen a bajmegállapftás, a diagnózis eredményességét is. — Eddig húszezer emberen. A tapasztalat szerint szinte tökéletesen megbízható ez az eljárás. Egyébként minden esetben háromszor végezzük el a véralvadás-vizsgálatot és ha műid a három esetben negatív eredményt kapunk, csak akkor eresztjük szélnek a beteget. —Elképzelhető, hogy az AIDS betegség gyógyítására is alkalmas ez a szer? — Föltehetően igen, hiszen ebben az esetben is az immunrendszer az, amelyik gátat vethet a vírus uralkodásának a szervezetben. Idevágó kísérleti eredményekről még nem tudok beszámolni, mert nálunk kevés az AIDS-es beteg. Dr. Novák Mária — Sozan Éva
