Nyugati Magyarság, 1986 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1986-10-01 / 10. szám
1986. október Nyugati Magyarság — Hungarians of the West 11. oldal A MAGYAR KUTATÓ INTÉZET A Torontói Egyetem Magyar Kutató Intézete 1986. szept. 25-én, délben tartotta az Intézet pénzgyűjtési akciójának ünnepélyes megnyitóját. A Torontói Egyetem Faculty Clubjában megtartott ünnepségre az észak-amerikai magyar nyelvű újságok, rádió- és TV- állomások, valamint magyar intézmények képviselői kaptak meghívást. Az ebéddel egybekötött rendezvényen elhangzott: Dr. Simon László megnyitója, Dr. Kövrig Bencze „Az Intézet akadémiai programja”, Némethy László „Az Intézet pénzügyi megalapozása és annak elérési lehetőségei” című előadása, valamint Dr. Diósady levente záró köszöntése. Az alábbiakban részleteket közlünk Némethy László ünnepi beszédéből: Miért és miben új a Torontói Egyetem Magyar Kutató Intézete tárgyilagosságát. Azt szeretnénk elérni, hogy a világ felfigyeljen az Intézet munkásságára, elfogulatlanságára s az általa ismertetett problémák megoldására időt és fáradságot szenteljen. Szeretnénk, ha az érdeklődők az Intézet kiadványaihoz fordulnának tárgyilagos felvilágosításért magyar ügyekben. Ez egyik legfontosabb mandátuma az Intézetnek. S ahhoz, hogy ezt elérjük, nemcsak önzetlen munka és színvonalas kutatás és közlemények szükségesek, de elsősorban a kutatómunkát megteremtő anyagi alap, hogy mint független egyetemi Intézet teljes szabadságban folytathassa munkásságát. E független munkásság anyagi megteremtésének az alapjait helyezzük ma le, az észak-amerikai magyar sajtó jelenlétében. Csak egy segítőkész támogatás és nagyvonalú adakozás tudja megteremteni a szükséges anyagi alapokat s én bízom a nyugati magyarság áldozatkészségében és az Intézet munkájában való részvételében. Az Intézetért egy tizenegy tagú igazgatótanács felelős, amelynek megbízásából a napi munkákat az Intézet tisztviselőiből álló végrehajtó tanács irányítja. Jelenleg három bizottságban folyik az Intézet munkája: 1. az Akadémiai Bizottságban, prof. Kövrig Bencze irányításával; 2. a Kulturális Bizottságban, Némethy Magda irányításával: és 3. a Pénzügyi Bizottságban, prof. Diósady Levente irányításával. Tagtoborzásunk a mai nappal veszi hivatalosan kezdetét. Részletes felvilágosítás tagsági és az Intézet munkáját illető ügyekben: Hungarian Research Institute of Canada, 200 College St„ Toronto, Ont. M5S 1A4. Tel.: (416) 491-4474. LA két világháború közötti időszak történelmi adatainak összegyűjtése és kiértékelése. 2. Az 1945 után lejátszódott történelmi fontosságú magyarországi események még élő koronatanúinak meghallgatása s jelentéseiknek megírása egy dokumentális mű kiadásával. 3. A kanadai magyar bevándorlás hiteles feldolgozása és annak publikálása. 4. Egy dokumentális tanulmány készítése a magyar kisebbségek helyzetéről 5. Egy nemzetközi konferencia megszervezése Bibó István életművének kiértékelésére. MEGJELENT! ÉLETMENTŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS Borbándi Gyula kiadásában a Nagykanizsán élő Rózsás János KESERŰ IFJÚSÁG című könyve, amelyben szovjet börtönökben és kényszermunkatáborokban eltöltött éveit eleveníti fel. A mű egy leventeként katonává és katonából szovjet politikai fogollyá lett magyar fiatalember megpróbáltatásainak és szenvedéseinek megrázó erejű és hitelesen megírt dokumentuma. Eleven tiltakozás a gyűlölet, a bosszú és az ember megalázása ellen, hitvallás a béke, a szabadság és a népek kölcsönös megbecsülése mellett. A 304 lapos könyv ára 28 német márka, vagy annak megfelelő összeg más országok pénznemében. Megrendelhető a kiadónál (8 München 80, Oberföhringer str. 12a), az Új Látóhatárnál (8 München 90, Oertlinweg 9) és a magyar könyvkereskedésekben. MEGJELENT! Dr. Kovács Ernő legújabb könyve: Trianon, 1920 — Párizs, 1947 Közép-Európa szétdúlása Kapható magyar könyvüzletekben vagy a szerző címén. Ára: kan. $13 vagy US-$10 plusz 2 dollár szállítási költség. Dr. Ernest Kovács, 457 Longmore Ave., Willowdale, Ont. M2N 5C5. Ük % -- ‘ - ‘ V-Wí'T-V. - v;-'«•ji ■'.i « . - ’V; Lassan 10 éve is elmúlt már, hogy két egykori jóbarát, Dr. Fonó René. a modern magyar kardiológia megalapítója, és Dr. Forbáth Péter, a torontói Szent Mihály kórház egyik vezető orvosa találkozott Budapesten. A szakmai beszélgetésekből kitűnt, hogy Magyarországon a szívkoszorú-érbetegségek kezelése, szivmegállitásos billentyű-átültetések — by-pass-műtétek — ismeretlenek vagy kezdeti stádiumban vannak. A modern diagnosztikára és sebészeti eljárásra vonatkozó megbeszélést tervek, majd tettek követték. A gondolatot — beleértve az anyagi áldozatot — magukévá tették a Szent Mihály kórház szívspecialistái és a Kedves Nővérek által vezetett kórház, amely felajánlotta a felszerelést, műszereket és a gyógyszert, valamint néhány áldozatkész kanadai intézmény, amely vállalta a 14 tagból álló sebészcsoport utazási, tartózkodási és operációs bemutatóinak tetemes költségeit. A Szent Mihály kórház orvoscsoportjának látogatása — jóllehet széleskörű nyilvánosságot kapott mind a magyar, mind a kanadai sajtóban — lassanként feledésbe merült, annak ellenére, hogy az ismertetett eljárás azóta országszerte használt műtét lett, amelynek máris sok ezren köszönhetik életüket. A „Rákóczi Év”-vel kapcsolatosan rendezett megemlékezések érlelték meg Köteles Bélában azt az elhatározást, hogy a torontói Szent Mihály kórház és orvoskarának emelkedett szellemű magatartását valamilyen módon viszonozza. Mint a világ első szívtüdő pumpájának — PEMCO, Inc. — tulajdonosa, a kórház szükségleteinek, kívánságainak. specifikációjának megfelelő, kb. 75 ezer dollár értékű műszert ajándékozott. A PEMCO sziv-tüdő pumpa használatban van és teljesíti életmentő hivatását. A Rákóczi Alapítvány úgy érezte, hogy a Bujdosó Fejedelem szellemében kötelességét teljesíti, amikor a megértésnek és együttműködésnek ezt az egyedülálló példáját méltó formában megörökíti azáltal, hogy Köteles Bélának és a Szent Mihály kórháznak — az orvosi és tudományos világ, kormány- és sajtószervek képviselőinek jelenlétében rendezett fogadás keretében — ünnepélyes formában átnyújtja az Alapítvány köszönő és elismerő oklevelét. A gondolat és a szerény keretek között rendezett ünnepség érthetően kedvező visszhangot váltott ki a kanadai sajtóban is. A cserkészetről A másfel milliós amerikai magyarság nagy része alig ismeri a külföldi magyar cserkészetet; esetleg hallott róla. vagy a múltból itt maradt romantikának tartja. Elcsodálkoznának. ha belépnének a New York állambeli Fillmore közelében fekvő Sík Sándor Cserkészparkba. ahol ez. év augusztusában közel 300 cserkész vett részt a vezetőképző táboron, cserkészkifejezéssel: a „VK"-n. Hosszú évek tapasztalata és hagyománya újul meg itt évről évre. nemcsak a kor követelményeihez alkalmazkodva, de az űj, már az emigrációban felnőtt nemzedékhez is. A tiszti tagozaton különböző korú jelöltek készülnek a vizsgára. Egy öregcserkész, aki még Magyarországon érettségizett, egy másik is. aki még ott született, de már idekinn nőtt fel, a többiek pedig mind az emigráció szülöttei. Nem egy esetben olyan családból jönnek. ahol az egyik szülő nem is magyar. Mégis szinte bámulatos, hogy milyen jól. milyen gazdag szóbőséggel beszélnek magyarul, mind folyékonyan olvasnak, tájékozottak a magyarságismereti tantárgyakban, s letettek a magyar cserkész-érettségit. A beszédükön érezni ugyan, hogy a magyar a ritkábban használt nyelvük, de a szív és az érdeklődés kristálytisztán magyar. A tisztjelöltek örsi kötelékben élnek, sátorban, egyenruhában, csajkázva. Jut idő táborépítésre. kirándulásra is. de az ő számukra ez az időszak elsősorban koncentrált tanulás. Még a tábortüzek is nevelőek. Ezeknek mindennap más témája van, mint pl. Erdély, Felvidék, cserkésztörténelem, a régi diákélet, stb. Ezeket aztán kiértékelik, egymás munkáján is tanulnak. Kiváló egyetemi tanárok, meghívott és állandó előadók a tiszti program vezetői. Ádám János, Békés Gellért, Serei Károly lelkészek, dr. Papp Klára pszichológus, Bárdossy V ilmos, Bodnár Gábor, Herédy István, dr. Némethy György és Judit, Schlóder Miklós csapattisztek, valamint Kálmán Zsuzsa zenetanár az előadók, de vendégként Hámos Lászlóval, a Magyar Emberi Jogok Alapítvány — CHRR vezetőjével is töltöttek egy estét az erdélyi kérdés megbeszélésére. Külön jellemzője a Fillmore-i tábornak, hogy a magyar emigráció szellemi értékeinek is gyűjtőhelye. Ottlétünk alatt az Amerikai Magyarok Országos Szövetségének ifjúsági osztálya szimpóziumot tartott, a Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya évi közgyűlését tartotta, az Öregcserkészek megbeszélést folytattak. Nem véletlen, hogy szinte minden országban az emigráció egyházaiban, iskoláiban, sajtójában és a magyar sorskérdésekkel foglalkozó szervezetekben a cserkészek és a volt cserkészek a lelkes vezetők és munkások. Olyan teljesítmény ez. amelyért az összmagyarság csak hálás lehet a cserkészetnek. Mit tanul egy mai, külföldi magyar cserkésztiszt? A hangsúly a lelki beállítottságon és elkötelezettségen van. Őszinte, elmélyült, önmaguk által egyénileg is megfogalmazott kapcsolatot keresnek Istennel, hazával (két hazával: a magyarral és a befogadóval), és kapcsolatot keresnek a másik emberrel. Nyoma sincs a megmerevedett vallásosságnak. romantikus műmagyarságnak, vagy akárcsak egy idejétmúlt katonásdi-játszásnak. Fegyelem, egyenruha, táborrend. az van. de emberi hangon, meggyőző, testvéri módon. A magyar kultúra kincseit, mint a nyelvet, népdalokat, meséket, táncokat, népviseletet féltve őrzik és adják át az új nemzedéknek, de emellett szó esik hibáinkról, tévedéseinkről is. Az istenhit is egymás megbecsülésén alapul, amelyet egy közös katolikus-protestáns istentisztelet is kifejez. Természetesen a tisztek tanultak a cserkészetről. a gyermekek és a nevelés lélektanáról, a cserkész-szervezésről, táborvezetésről, az emigráció többi szerveivel való együttműködésről is. Évek óta csodálattal és szerettei figyeltem és támogattam a magyar cserkészetet. Most a tiszti táborban belülről is jobban megismertem, közelebb kerültem hozzá. Csodálatom és szeretetem csak nőtt. Aki ma a magyar emigrációban értékes, érdemes és minőségi munkát akar végezni, az a cserkészekkel kezdje. Reménységünk és Isten áldása ők! Kálmán Szabolcs (Los Angeles) KEDVES OLVASÓNK! Fizessen elő barátai számára is! Kérjük, támogassa lapunkat! 6. Az egyetemi színvonalú, rendszeresen megjelenő angol nyelvű kiadvány, a Hungarian Studies Review tartalmának bővítése és példányszámának növelése. Az Intézet akadémiai kutató munkásságának célja, hogy tárgyilagos alapokra fektesse a magyarságtudomány kutatását, és hogy ezáltal kiigazítsa a torzításokat és pótolja a hiányosságokat. A fentiekből nyilvánvaló, hogy az Intézet egész más területeken fog tevékenységet kifejteni, mint a négy korábbi intézmény. A Kanadai Magyar Kutató Intézetet évtizedekre tervezzük s alapjait ennek megfelelően kell ellátni anyagi fedezettel. Hisszük, hogy az Intézet munkájának hírneve, kiadványainak megbízhatósága, rendezvényeinek fontossága és színvonala segítségével elérjük Ottawa, Washington, London, Bonn, Párizs, sőt Moszkva, Bukarest, Prága és Belgrád olvasóit, gondolkodóit és politikusait, s hogy Budapest is elismeri az Intézet kiadványainak Az Intézet mint a Torontói Egyetem Kutató Társintézete elsősorban történelmi, politikai és kulturális területeken kíván kutató munkásságot kifejteni, s ezt konferenciákkal, angol vagy más nyugati nyelvű kiadványokkal kiegészíteni. Francia, német vagy spanyol nyelvű kiadványok is szerepelni fognak az Intézet programjában. Az Intézet második fontos célkitűzése az, hogy a magyar történelem, kultúra és közgazdaság problémái, sérelmei igaz és elfogulatlan formában kerülhessenek a tudományos világ elé — mint egy hiteles és nemzetközileg elismert fórum hivatalos közleményei. Az Intézet független minden politikai párttól, a hivatalos magyar rendszertől vagy bárminemű gazdasági érdekeltségtől, felelősséggel csak a Torontói Egyetem igazgatótanácsának tartozik. Az Akadémiai Bizottság munkaterve a hosszú lejáratú kutatómunka mellett magában foglalja az évente megállapítandó programok szükségességét is. A sürgősség vagy időszerűség lesznek a döntő szempontok. Az eddig javasolt kutatási témák között szerepel:
