Nyugati Magyarság, 1986 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1986-07-01 / 7-8. szám
1986. július-augusztus Nyugati Magyarság — Hungarians of the West 11. oldal MAGYARORSZÁG KÖNCZÖL CSABA KÖNYVE 1986. júniusi számunkban közöltük Könczöl Csaba, a kiváló budapesti kritikus és esztéta írását, aki az elmúlt hónapokban — nyugati tanulmányútja során — számos értékes előadást tartott magyar szigeteink hallgatóságának is. Örömmel olvastuk a Könywilág 1986. júniusi számában, hogy a Szépirodalmi Kiadó megjelentette első kötetét, egy 352 oldalas válogatást 1974 óta írt tanulmányaiból, esszéiből és kritikáiból, Tilkörszoba címmel. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Az INCONNU független művészeti csoport az ARTÉRIA szamizdat kiadóval közösen képzőművészeti pályázatot hirdet az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 30. évfordulója tiszteletére „A HARCOLÓ VÁROS” címmel. Az adott témához kapcsolódó pályamunkák (méretbeli megkötöttségek nélkül) beküldhetők névvel vagy jeligével, személyesen vagy ajánlott küldeményben. A pályázati felhívásra egyaránt várjuk a Magyarországon és külföldön élő magyar és nem magyar alkotók jelentkezését. A különböző műfajokban (fotó, festmény, grafika, mail, montázs, kollázs, object, stb.) beküldött munkákat szakzsüri bírálja el. A képzőművészeti fódíj összege: 5.000 Ft. A beérkezett műalkotásokat dokumentáljuk és kiállítjuk, valamint — az ABC/ Artéria Kiadó gondozásában — művészeti album formájában kiadjuk. A pályázat beadási határideje: 1986. szeptember 30. A pályamunkákat az alábbi címekre kérjük eljuttatni: Bokros Péter, 1067 Budapest, Izabella u. 92., II. em. 17a. Molnár Tamás, 1036 Budapest, Lajos u. 142., VII. em. 39. Nagy Jenő, 1039 Budapest, Kalászi u. 48. Pálinkás Róbert 1079 Pilisborosjenő, Patak u. 8. Szilágyi Sándor, 1086 Budapest Dankó u. 38., III. em. 32. (Tel.: 133-864) Budapest 1986. június 15. KÓSA FERENCTŐL MEGKÉRDEZTÉK: Ön most miért nem forgat filmet? „Én azért nem forgatok, ószintén szólva, mert én az ország jelenlegi helyzetében mindenféle mellébeszélést véteknek tartok. Igen röviden arról van szó, hogy az én szerény meggyőződésem szerint ahhoz, hogy az ország megmaradjon vagy továbblépjen, arra van szükség, hogy az emberek, akik itt élnek, önálló ítélóeróvel rendelkező, cselekvőképes, világosan látó emberek legyenek. Ehhez az irodalom és a művészetek csak akkor járulhatnak hozzá, ha nem zsibbasztják a tudatot, hanem építik, ápolják, erősítik. A zsibbasztást nevezem én a saját szóhasználatomban mellébeszélésnek. Arról a jelenségről van szó, amikor itt élünk a hazában, körülvesz minket számtalan, az életünket döntő módon meghatározó kérdés, körülmény, és nem erről beszélünk, nem ezekről beszélünk, hanem valami egészen másról. Én ezt — ismétlem — általánosságban hazardírozásnak tartom, szubjektív oldalról nézve pedig tisztességtelennek. Ha valakinek nincs lehetősége azt mondani, amit kell, akkor hallgasson. Mert akármilyen mostohák is a körülmények, akármilyen kevés pénz is van filmkészítésre, a felelősség mindig és kizárólag a filmrendezőt terheli. Bármilyen körülményben, ahol az üzlet a parancsnok, vagy ahol a politika szerencsétlenül irányít egy filmgyártást, egyformán ez a helyzet. Nem könnyebb más országokban sem a filmesek helyzete. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a magyar filmművészet, amelyik olyan, amilyen, mindenféle nemzetközi hasonlítást még így is kibír. Még így is születik évente 4-5 világszínvonalú film, több mint Franciaországban vagy Angliában. Most nem beszélek a hozzánk hasonló nagyságrendű országokról, mint Ausztria, Belgium vagy Hollandia, ahol semmi sincs. Világraszóló dolog, hogy itt még mindig van legalább tíz olyan filmrendező, aki egyetlen kommersz snittet, tehát a filmművészet árulását nem követte el. A magyar filmművészet egyetlen összehasonlítást nem bír el: a saját maga lehetőségeivel, energiáival és kötelességeivel való összehasonlítást.” (Elhangzott a Magyar Rádió „Bagoly” c. műsorának 1985. októberi számában.) HALÁLOZÁSOK Nyugat-Németországban, életének 81. évében, június 30-án elhunyt Gárdonyi Zoltán zeneszerző, zenetörténész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nyugalmazott tanára. Sokoldalú zeneszerzői tevékenysége és széles körű tudományos munkássága mellett — elsősorban Liszt-kutatással foglalkozott — csaknem három évtizeden keresztül tanított a Zeneművészeti Főiskolán. Lapunk ez év májusi számában közöltünk rövid összefoglalót a világhírű zenei szakember gazdag életművéről fia, Gárdonyi Zsolt professzor tollából. Az idős, már betegségével küszködő mester még jóleső érzéssel konstatálta kórházi ágyán a nyugati magyarság csaknem megkésett szerény elismerését. A kiváló Liszt-kutató éppen Liszt Ferenc születésének 175. és halálának 100. — világszerte méltóan ünnepelt — évfordulójár távozott el. 1986. június 30-án, életének 77. évében, szívroham következtében, Esztergomban elhunyt Lékai László bíboros, esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke. Lékai László 1910. március 12-én született Zalalövón. Teológiai tanulmányait 1928-tól Rómában, a Collegium Germanico Hungáriáim növendékeként, a Pápai Gergely Egyetemen folytatta, ahol teológiai doktori fokozatot szerzett 1934. október 28-án Rómában szentelték pappá. — 1972-ben VI. Pál pápa címzetes püspökké, veszprémi apostoli kormányzóvá nevezte ki, 1974-ben esztergomi apostoli kormányzói, majd 1976-~ UNIVERSITY HEIGHTS TRAVEL Az utazás legjobb módját és a legméltányosabb árakat tudjuk Önnek ajánlani Budapestre vagy bármelyik európai városba. Elintézzük az útlevél- és vizniakérvényeket! Szívesen segítünk üzleti vagy más csoportos utazásnál. Forduljon bizalommal hozzánk! NOSIC VERA (International Travel Consultant) 4A -UNIVERSITY HEIGHTS TRAVEL 1944 Uxbridge Dr.' N.W., Calgary 282-911« 118/ ****** Nagyszabású, az amerikai film történetét a hőskorszaktól napjainkig bemutató kiállítás nyílt a kecskeméti Művelődési Központban. A kiállítást Fischer István, Kecskemét város tanácsának elnökhelyettese nyitotta meg, majd Keith C. Smith, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi ideiglenes ügyvivője köszöntötte a vendégeket. Jelen volt John Jablonski is, az USA magyarországi kulturális attaséja. A megnyitót követően Ursula G. Williams, a kiállítás igazgatónője vezette végig az amerikai és hazai vendégeket a kiállítás termeiben. „A Magyarországról érkező bevándorlók, mint olyan sokan mások is, nagyban hozzájárultak az amerikai filmipar felvirágoztatásához” — hangsúlyozta Ronald Reagan amerikai elnök üzenete, amelyet Kecskemétre küldött a kiállítás alkalmából. Reagan elnök szavai Így folytatódnak: „Gondolunk itt Lukács Pálra, Kertész Mihályra és Korda Sándorra, akiknek munkáit Önök fel fogják ismerni. Csodálatos tehetségükre és a film terén elért kiemelkedő eredményeikre méltán lehet büszke Magyarország, mint ahogy az Egyesült Államok népe is büszke rájuk...” ban esztergomi érseki kinevezést kapott Ugyanezen év májusában a pápa bíborossá nevezte ki. A bíboros kinevezését egy küldetés beteljesítő lehetőségének minősítette. Egy nyilatkozatában 1976-ban többek között ezt mondta: „Mindennap igazolja az élet, hogy a haza közös érdekeiben összhangot lehet teremteni: ha nem azt nézzük feladatainkban, ami elválaszt, hanem ami összeköt...” Halálával hazájához, népéhez, egyházához hű, kiemelkedő egyházi vezető, magyar hazafi távozott az élők sorából. 1986. július 15-én, Budapesten, 73 éves korában elhunyt Donáth Ferenc. Temetése július 29-én volt a Farkasréti temetőben. Donáth Ferenc kommunista politikus, agrárszakember volt Vezető szerepet vállalt a Márciusi Front munkájában, majd a háború után a földosztás programjában és a Rákosi-kormány központi vezetőségében. 1951- tól 1954-ig börtönben ült az 1956-os forradalomban a Nagy Imre-kormány titkárságának volt tagja. A Nagy Imre-per másodrendű vádlottjaként ítélték el, 1960-ban szabadult. Haláláig agrártörténeti tudományos munkát végzett. Elnöke volt az 1979-ben elkészült Bibó-emlékkönyv szerkesztő bizottságának és az 1985-ös Monori T anácskozásnak. A magyar szépségkirálynő tragikus halála legyen figyelmeztetés a szülők, elsősorban — mint az otthoni riportokból kitűnik — az anyák számára, de érdemes elgondolkodniuk az illetékeseknek, például az ifjúságvédelmi szervezeteknek is: megengedhetó-e, hogy felkészületlen gyermeklányokat — merő üzleti meggondolásból! — ilyen és hasonló „gyilkos játék"-ra csábítsanak? A gyors csúcsraemelés nem mehet végbe személyiségkárosodás nélkül. Jó példákat szolgáltat erre a lélek nélküli amerikai üzleti világ: akiket egyik napról a másikra elképesztő magasságokba emelnek, azok gyakran a mélybe szédülnek ... 1985. november 10-én, Kárásztelken (Erdély), életének 87. évében elhunyt vitéz Kovács István Lajos, az egykori erdélyi Székely Hadosztály utolsó veteránja. Nem volt hivatásos katona, mégis 10 évig viselte az egyenruhát; vitézi tetteinek elismeréseképpen kapta meg a Kis és Nagy Vaskeresztet, a Nemzetvédelmi Keresztet és a Vitézségi Érmet (A halálhír csak igen nagy késéssel érte el Kanadában élő fiát — ezért a mostani közlés.) 1986. július 10-én, Fonyódon, életének 17. évében öngyilkosságot követett el Molnár Csilla Andrea, az előző évi — a háború utáni első — szépségkirálynó-választás győztese. A fiatal kislány halála nemcsak közvetlen környezetét rázta meg, de az egész magyar közvéleményt Közvetlen indítékok híján csak a hatalmas lélektani nyomásra gyanakodhatunk, amelynek elviselése meghaladta a fiatal diáklány erejét. DINING DANCING 228-6882 Where the FUN is as great as the FOOD!
