Nyugati Magyarság, 1986 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1986-07-01 / 7-8. szám

NYUGATI MAGYARSÁG- HUNGARIANS Cf 11 1 WEST -The monthly publication of the CORVIN PUBLISHING LTD. V. évfolyam, 7-8. szám 1986. július-augusztus ELŐFIZETÉSI DÍJAK 1 ÉVRE: Kanada: $20.­­USA: US-$17-Egyéb országok: US-S25 (légipostával) KIADÓHIVATAL — EDITORIAL OFFICE: 42-330 Canterbury Dr. S W. Calgary. Alberta. CANADA T2W IH6 Phone (403) 251-5408 NÉMETHY MAGDA: NEVELES A MINŐSÉGI ELETRE NÉMETH LÁSZLÓ MUNKÁIBAN Ez évben lett volna 85 éves Németh László (1901—1975). Ebből az alka­lomból adjuk közre leánya, Némethy Magda, Torontóban élő tanár, a Hungarian Research Institute of Canada vezetőségi tagja írását, amelyet angolul Winnipegen, a Manitoba egyetemen adott elő ez év májusában, a Canadian Association of Hungarian Studies konferenciáján. Egy kis kelet-európai nemzet jelentős író­jának lenni különleges és nem könnyű feladat. Merőben más ez a szerep és a vár­ható hatás, mint a nagy nyugat-európai nyelvek, a „nyugati" országok írói esetében. Nemcsak nyelvi korlátokról van szó, arról, hogy az író mindössze néhány milliós nép­nek ír. Szó van arról is, hogy Kelet-Euró­­pában az író „küldetése", szerepe szervesen beépül a társadalmi folyamatokba; mintegy kiérzi a társadalom tudatalatti kívánságait, s megkisérel nekik eleget tenni. Előfordul, hogy szándékát félremagyaráz­zák. Politikai programnak tekintik, holott nem annak szánja. Az irodalom messzebb céloz, mint a politika; előrevetíti a jövő lehet­séges alternatíváit. Ez az elöérzet aztán lehet politikai, társadalmi, pedagógiai vagy más. Németh László a jövő számos problémáját nemcsak hogy előre jelzi, de kivédésükre vagy megoldásukra javaslatot is tesz. Előre­látása nemcsak Kelet-Európára jellemző, de általános emberi érvényű gondokat is érint, s itt elsősorban az utóbbival kívánok foglal­kozni. Németh László 45 évet átfogó munkássága Domokos Pál Péter kapta az első Bethlen-díjat A Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriu­mának elnöke június 21-én, bensőséges ün­nepség keretében Domokos Pál Péternek adta át az első Bethlen-díjat. Domokos Pál Péter az erdélyi Csíksomlyó községben született 1901. június 28-án. Budapesten szerzett tanári diplomát, a húszas években Romániához került szülőföldjére tért vissza dolgozni. Különböző iskolákban és a tanügyigazgatásban végzett munkát több évtizeden keresztül Romániában, majd Ma­gyarországon: volt kántortanitó, tanfel­ügyelő, tanítóképző-igazgató és gimnáziumi tanár. 1961 -ben ment nyugdíjba Budapesten. Jelentős tevékenységet folytatott mint nép­művelő, zenetörténész, népzenekutató és művelódéstörténész. A két világháború között fontos szerepet vállalt a Székelyföld zenei életének szervezésében, fiatal éveitől kezdve foglalkozott a XVIII. század magyar zenei emlékeivel és a népzenével. Különösen jelentős érdemei vannak a Kárpátoktól keletre, Moldvában diaszpórában éló magyar népcsoport a csángók népzenéjének föltárá­sában. Nemzedékeket nevelt a magyar népdal szeretetére, fáradságot nem ismerve gyűjtötte a moldvai magyarság művelődésének emlé­keit. Könyvei, tanulmányai és cikkei a népi és a nemzeti kultúra termékeny kapcsola­táról, a népek együttélésének hagyományai­ról vallanak. rendkívül érzékeny belső szeizmográfról tanúskodik. Noha irodalmi pályafutása több mint tizenöt éve lezárult, annak aktualitása ma sok tekintetben erősebb, mint életében, írásomnak az a célja, hogy a mai fiatalokkal — Magyarországon és külföldön egyaránt — röviden ismertesse Németh munkásságát, eszmevilágát, és kiemelje azt, ahol az ő „messzehordó fegyvere" tanácsot, irányt adhat a jövőt illetően. A mai túlhajtott fiatal — még ha a nyelv mezővásárhelyen és a Balaton mellett, a tiha­nyi félsziget kis telepién, Sajkódon. Műveltsége enciklopédikus. Az egyetemen szerzett természettudományos alapokat megőrzi, sót továbbfejleszti. Irodalmi és tör­téneti olvasottsága rendkívül széles skálájú. Csalhatatlan kritikai érzékkel tapintja ki a kiválóságot nemcsak magyar, de külföldi szerzők közt is. Mintegy 15 nyelven olvas, a kortárs világirodalmat eredetiben ismeri. Bár valamennyi irodalmi műfajjal meg­mérkőzik és benne maradandót alkot, már pályája legelején lemond arról, hogy kizá­rólag szépíró legyen, s huszonnégy éves korában „a magyar szellemi erők organizá­­torá"-nak szerepét tűzi ki magának célul. Ez a feladat mintegy húsz éven át központi programja, s csak az évtizedek és megpró­báltatások kapcsán válik lassan pedagógiai A SAJKÓDI HÁZ ELŐTT Balról jobbra: Némethy Magda, Czine Mihály és Glnter Károly. nem is akadály — aligha képes időt szakítani arra, hogy ezzel a sokoldalú, ötvennél több kötetre rúgó életművel megismerkedjen. Valószínű, hogy legfeljebb egy-két regényét olvasta, vagy színdarabját látta, holott az „üzenet" elsősorban esszéiben és rövid pró­zai írásaiban található. Különösen az utolsó évek munkái nyújtanak egy élet tapasztala­tain és küzdelmein átszűrt útbaigazítást Németh László apai ágon dunántúli pa­rasztcsaládból származik. Apja, az első „kita­­nittatott", tanárember s fia példaképe. Németh Budapesten orvosi egyetemet végez, de igazán az irodalom érdekli. 1925 karácso­nyán nősül s ugyanakkor indul irodalmi kar­rierje: megnyeri a „Nyugat", a kor legje­lentősebb irodalmi folyóiratának novella-pá­lyázatát. Az irodalommal egy életre elkötelezi ma­gát, de mellette, csaknem mindvégig, „pol­gári" foglalkozást is vállal: fogorvos, iskola­orvos, majd tanár. Négy leánygyermeket nevel fel. 1945-ben, Buda ostroma során, a család otthona és az író könyvtára elpusztul; ezután Németh jobbára vidéken él, Hód-E SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Némethy Magda: Nevelés a minőségi életre Németh László munkáiban (1. old.) Rákóczi Alapítvány — Főtitkári jelentés (2. old.) Bárány János: Esélyeink (3. old.) Levél a Nemzetközi PEN íróinak (3. old.) Lórincze Lajos: Hogyan tanultam magyarul (4. old.) Bethlen Gábor Alapítvány (5. old.) Kabdebó Tamás: Piroska és a farkas (5. old.) HHRF—CHRR HÍRADÓ (6 old.) MBK—ITT-OTT „Magyar Hete” (6. old) Fekete Gyula: Több koporsó, mint gyermek­ágy (7. old.) Czigány Lóránt: Lépéskényszer (8. old.) Hanák Tibor: Illúzió és valóság között: Ha­raszti Endre: Clio művészetéről (°. old.) Beszámoló a Las Vegas-i Magyar Klub meg­alakulásáról. a St. Catharines-i ,,Poi.tozó”-ról (kemenes-kettner Béla), az EPMSz konfe­renciájáról. a Vili. Nyugat-kanadai Tánc­­fesztiválról (10. old.) Magyarországról érkezett... (11. old.) Nagy Gáspár, Ludvig Nándor, Horváth Ele­mér, Szócs Géza, Jobbágy Károly, Tóz Ta­más versei. (Foto: Előd László) ambícióvá. Minthogy a korabeli folyóiratokban nem tud Írásainak megfelelő teret biztosítani, „TANÚ" címen, egyszemélyes folyóiratot indít 1932 és 1937 között tizenhét kötet jele­nik meg. A Tanú a tájékozódás és tájékoz­tatás eszköze. „Folyóiratom ihletóje, a kor igazi múzsája: a szorongó tájékozaüanság . . . Az esszét a nyilvános tanulás műfajának te­kintem . . . E folyóirat... a szellemi élet klo­­roftlja .... melyen az ismeret problémává, a probléma magatartássá válik ... Azon túl, hogy írás: erkölcs." Korán felismeri az egy­oldalú humán tájékozódás veszélyét a „két kultúra" — humán és természettudományos — közt a szakadás fenyegető lehetőségét. Ő maga mindvégig a szintézis művelője. Németh László 1934—35-ben a Rádió Irodalmi Rovatának vezetője. A műsort amennyire lehetséges, a műveltség terjesz­tésének fórumává teszi. Már 1934-ben figyel­meztet a rádió (azaz a tömegkommunikáció) egyaránt válhat a népnevelés vagy a népbuti­­tás eszközévé. (Folytatás az 5. oldalon) Erdélyi orvosok segélykérő felhívása Kolozsvári (Cluj-Napoca) és marosvásár­helyi (Tirgu Mures) orvosok egy csoportja felkérte hírügynökségünket a következő fel­hívás közzétételére: „Annak következtében, hogy a romániai kormányzat a csernobili katasztrófára való hivatkozással most már teljes egészében meg­szüntette a lakosságnak tejjel és tejtermékek­kel történő ellátását, aggódva kérünk min­denkit — elsősorban magyarországi magán­­személyeket valamint a megfelelő lehetősé­gekkel bíró nyugati segélyszervezeteket —, hogy minél nagyobb mennyiségben juttas­sanak el Erdélybe vitaminkészítményeket. Elsősorban B-, C- és D-vitaminra van szük­ség. Semmilyen gyógyszer vagy vitaminkészít­mény nem áll rendelkezésre. Bár összesített adatokkal nem rendelkezünk, de a közveüen környezetünkben tapasztalhatók alighanem az ország egész területére érvényesek. Minde­nekelőtt a D-vitamin hiánya jelent fokozott veszélyt. Az Egészségügyminisztériumhoz intézett többszöri sürgető kérésünket az ille­tékesek azzal hárították el, hogy ez a vitamin a nyári napfénnyel kellő mértékben pótol­ható. Ez a helyzet — súlyosbítva a tejtermé­kek nem új keletű hiányával — oda vezetett, hogy az erdélyi megyékben az 1 és 3 év kö­zötti, angolkórban szenvedő gyerekek száma az előző időszakokhoz viszonyítva több mint 100 százalékkal emelkedett. Kéijük, aki segíteni tud, személyesen jut­tasson el Erdélybe vitaminokat gyógysze­reket és esetleg tejport A hivatalosan beér­kező gyógyszer- és élelmiszerszállitmányok ugyanis a párt a hadsereg és az állambizton­ság (Securitate) titkos csatornáin eltűnnek. A lakossághoz nem jutnak el, vagy épp a párt illetve az állambiztonság bocsátja újra áruba ezeket a küldeményeket többszörös áron, a bukaresti feketepiacon. A rendszer a gyógyszerhiányt a nemzeti­ségi ellentétek fokozására is felhasználja. Bár a nélkülözés az egész országot sújtja, az erdé­lyi magyar- és németlakta vidékek végképp semmiben sem részesülnek. 1986. május 20." (Erdélyi Magyar Hírügynökség — HHRF)

Next

/
Thumbnails
Contents